Bő 60 millió forint: ennyit költöttek el az önkormányzati választáson induló jelöltek októberben a nyomtatott és elektronikus médiában politikai hirdetésekre az ÁSZ által közzétett, sajtótermékektől kapott információk alapján. Ez iszonyatosan pici összeg, ha figyelembe vesszük, hogy összesen 91 sajtótermék (76 nyomtatott és 15 elektronikus) juttatta el tájékoztatóját az ÁSZ részére az ország minden részéből - 18-an közülük végül nem közöltek politikai hirdetést. Összehasonlításul: a Facebook által közzétett adatok szerint ott nagyságrenddel többet, 366 milliót hirdettek el a pártok. Mutatjuk az adatokat!

Az általunk digitalizált adatokat a magyar médiaviszonyok átalakulásával összhangban kell értelmezni: a pártos sajtótermékek ugyan kampányüzemmódban működtek, de hivatalos hirdetést a KESMA-birodalom kormánypárti cégeiben alig helyeztek el, országos lapban a Fidesz-jelöltek hivatalosan nem is hirdettek, noha főbb kampányüzeneteiket épp ezekben az orgánumokban olvashattuk. (Az Origo például nem is küldött árlistát az ÁSZ-nak, ők elvben nem jelentettek meg politikai hirdetéseket. A versengő, demokratikus politikai piacra jellemző mintát, miszerint egy-egy nagy lapban minden oldal jelöltjei hirdetnek, országosan is alig látni. Az átlátható, nyomonkövethető hirdetések csak egy egyre szűkülő része a kampánypénzeknek, erről tudunk most adatokat közölni.

A fentiek elsőre egy szigorú, átlátható kampányfinanszírozási szabályozás részelemének tűnhet, de ez sajnos nincs így. Az önkormányzati kampánypénzekről nem készül átfogó elszámolás, a nyomtatott és elektronikus sajtóban történő költések átláthatósága pedig koránt sem mutatja teljesen meg, mennyi pénzt költenek valójában egy-egy jelölt vagy párt népszerűsítésére. Az itt bemutatott ÁSZ-adatokból nem látszik a nem jelöltként, jelölő szervezetként hirdetéseket vásárlók (kisebb részben a civilek, nagyobbrészt a kormányzat) aktivitása, illetve rejtve marad a magyar médiára egyre jellemzőbb pártos lakájmédia működése, ahol bizony nettó pártkampány zajlott a választások előtt is. A KESMA-birodalom, vagy más, kampánytevékenységet folytató revolverlapok tevékenysége így nem kerül az ÁSZ elé, nem vizsgálják, rajtuk keresztül valósul-e meg tiltott kampányfinanszírozás. Az önkormányzati kampány jellemző eleme volt az önkormányzati lapok propagandaszócsővé alakítása, ám az ÁSZ közzétételében természetesen ez sem látszik, hisz emögött nem volt lepapírozott kampánypénz-áramlás, hanem közpénzt költöttek kampányaktivitásra. Ezzel még nincs vége az adatokhoz fűzött széljegyzeteink, korlátozó megjegyzéseink sorának. Fontos azt is látni, hogy az ÁSZ a sajtótermékek által megküldött - és itt közzétett - tájékoztatók tartalmáért, jogszabályi előírásoknak megfelelőségéért felelősséget nem vállal, ők csak a sajtótermékek által közölt adatokat publikálják.

Az a tény, hogy papíron mindössze 61 millió forintot költöttek el a nyomtatott és elektronikus, helyi és országos orgánumokban kampányra, élesen mutatja a magyar nyilvánosság állapotát. Egy működő demokráciában, a politika és a médiát tulajdonló gazdasági csoportok tisztább viszonyrendszerében ez az összeg ennek a többszöröse kellene, hogy legyen, hiszen a kampány országosan milliárdokat emésztett fel. Az a pénz azonban jórészt nem tiszta, átlátható csatornákon folyik. Az adatokat mégis közzétesszük, hiszen az az ÁSZ oldalán szkennelt pdf-ekben érhető el, így van hozzáadott értéke, hogy mi ezeket a dokumentumokat digitalizáltuk. Másrészt - jelezve, hogy itt bizony egy igen részleges, torz prizmán át látjuk a politika és a média viszonyát - fontosnak tartjuk, hogy az állampolgárok megismerhessék, kik és mennyi pénzből küzdenek a szavazataikért. Óvnánk azonban mindenkit attól, hogy az alábbi diagramokból azt a következtetést vonják le, hogy a magyar médiában az ellenzék volt fölényben. A kampány intenzitásának értékeléséhez, kormány és ellenzék lehetőségeinek összehasonlításához további kutatásokat (lett volna) szükséges végezni.

Részletes kereső az ÁSZ-adatokhoz:

Oszlopdiagram a közzétett hirdetési összegek területi eloszlásához: Hihető? Országos sajtótermékekben a Fidesz nem hirdetett szerződés alapján. Megyei, helyi lapokban is csak Csongrád megyében nyúltak érdemben ehhez az eszközhöz. Más kérdés, hogy a megyei lapok már rég a párt szócsöveinek számítanak. Másfelől, az ellenzéki jelöltek költései is csak ehhez képest tűnnek nagynak, az ő teljesen pártos médiájuk valamivel kisebb, így nem csoda, hogy mélyebben a zsebükbe kellett nyúlniuk, ha független orgánumokban is meg akartak jelenni a hirdetéseikkel. (teljes nézet)

A teljes adatbázist itt töltheted le.

Támogass minket, hogy tovább monitorozhassuk a közpénz-költéseket, tovább dolgozhassunk a kampánypénzek nyilvánosságáért, és egy tisztességes kampányszabályozásért!