Nem csak a Sargentini-jelentésről szavaz szerdán az Európai Parlament, hanem az új szerzői jogi irányelvről is. Noha az utóbbinak is óriási jelentősége van és jóformán minden uniós polgárt érint, sokkal kevesebbet hallunk róla. A nagy európai kiadócégek által sürgetett reform egyebek mellett az interneten elérhető tartalmak korlátozásához vezethet, és ellehetetlenítheti a keresőmotorok jelenlegi működését.

A kép annak az allegóriája, ahogy a vállalati érdekek monopóliumai a szellemi tulajdonjogok kiterjesztésén keresztül csapást mérnek a nyilvánosságra. A kép forrása: C. Dombres / Wikimedia

A főleg nyomtatott sajtóban utazó nagy kiadók és médiacégek nyomására foglakozott az Európai Bizottság az utóbbi években az EU-s szerzői jogok modernizálásával. Ennek szükségességével kevesen vitatkoznak, a hatályos szabályokat ugyanis 2001-ben alkották meg, azóta pedig rengeteget változott az internet, a tartalomkészítés és hírfogyasztás is. A piac kikerülhetetlen óriásai lettek az amerikai Google és Facebook.

Az EP elé kerülő szöveg két legvitatottabb része a link-adóként is aposztrofált 11. cikkely és a felhasználói tartalmakat közlő platformokat (pl. Youtube) a szerzői jogsértéseket megelőző intézkedésekre kötelező 13. cikkely. A 11. cikkely értelmében a Google hírszolgáltatása például nem közölhetné a másoktól hivatkozott cikkek címeit és ajánlóit (úgynevezett snippetek), csak, ha erre a kiadóktól engedélyt kap, például díjazás ellenében. Ez érinthetné akár a K-Monitor adatbázisát is, amely szintúgy a hírek címét, bevezetőjét és az eredeti tartalomra mutató linket is tartalmazza és gyűjti könyvtárszerűen annak érdekében, hogy az állampolgárok minél széleskörűbben tájékozódhassanak a közszereplők tevékenységéről. A tervezet ráadásul nagyon általánosan fogalmaz és nagy mozgásteret hagy a tagállamok számára. Komoly jogvitákhoz is vezethet, hogy melyik tagállam miként ülteti azt át a saját jogrendszerébe. Míg az olyan internet-óriások mint a Google vagy a Facebook vélhetően képesek lennének megbirkózni a szabályozással, számos kisebb szolgáltató, start-up működését ellehetetlenítheti az irányelv. A kiadók azzal érvelnek, hogy az általuk létrehozott tartalomból a hírkeresők működtetői (is) hasznot húznak, ezért fizessenek. Ugyanakkor az is igaz, hogy a hírkeresők számtalan olvasót irányítanak a tartalomszolgáltatók oldalaira, így valójában kölcsönös a függőség. A legnagyobb kiadók esetében elképzelhető, hogy a hírkeresők nélkül is nagyszerűen boldogulnának, ám így a hírfogyasztóknak sokkal nehezebb lenne megtalálni azokat a tartalmakat, amelyeket kisebb kiadók, híroldalak vagy blogok készítenek. A tájékoztatás így a jelenleginél is jobban a nagy gazdasági érdekek kezében lévő tartalomszolgáltatók kezében összpontosulhat, gondoljunk csak a magyar médiaviszonyokra.

A leghangosabban kritizált 13-as cikkely alapján például a Youtube-nak, a Facebooknak vagy az Instagramnak a felhasználók által feltöltött tartalmak közlése előtt ki kell szűrnie azokat a videókat, szövegeket vagy képeket, amelyek szerzői jogokat sérthetnek. Ez a cikkely is jelentős mozgásteret hagy a tagállami értelmezésnek, például, amikor “megfelelő és arányos” intézkedéseket ír elő a védett tartalmak szűrésénél. Problémás lehet az is, hogy nagy mennyiségű tartalom pontos szűréséhez nagyon komoly technológiára van szükség, ami megint csak a kisebb, független platformok létét és létrejöttét veszélyezteti, hisz komoly belépési küszöböt emel a tartalommegosztó oldalak piacára való belépéshez. A szabály támogatói itt is azzal érvelnek, hogy a Google / Youtube és társai órási bevételekre tesznek szert mások által készített tartalmak után, de ehhez képest alig fizetnek jogdíjakat. Ezzel nehéz volna vitatkozni, a kérdés inkább, hogy milyen megoldást lehet találni a problémára. Jól mutatja a Youtube hatalmát, hogy miközben Paul McCartney keményen kritizálta a Youtube-ot, amiért kizsákmányolja a zenészeket, múlt pénteki koncertjét a élőben közvetítette a Youtube-on keresztül.

A 13. cikkely kritikusai szerint az irányelv alkalmazása túlzott tartalom-törlésekhez vezethet, ráadásul nem kínál valódi megoldást a bevételek asszimmetrikus eloszlására, inkább egyfajta utódvédharc. Wyclef Jean, Grammy díjas zenész szerint sokkal inkább a szereplők közötti együttműködésre és új hozzáállásra volna szükség, ugyanis az online platformok inkább lehetőséget, mintsem veszélyt jelentenek. A szabály ellen rengeteg szaktekintély tiltakozott, köztük María Sefidari Huici, a Wikimedia Alapítvány vezetője, vagy az EP elnökéhez írt levelükben Tim Berners Lee, a World Wide Web kitalálója és Vint Cerf, az internet egyik úttörője. Számos civil és érdekképviseleti szervezet, köztük a TASZ, közös online kampányt is indított, amelyben a szabályozás miatt aggódó állampolgárokat arra buzdítják, hogy keressék meg EP-képviselőjüket és kérjék meg őket, hogy szavazzák szerdán az irányelv ellen.

#SaveYourInternet online petíció magyarul

Nehéz a két vitatott cikkelyben nem a szabad információáramlás korlátozását látni, ráadásul erősen kérdéses, hogy a gyakorlatban mennyire megvalósíthatóak az ott megfogalmazott előírások. Miközben teljesen jogos társadalmi igény az internet domináló óriáscégek működésének, hatalmának ellenőrzése és korlátozása, úgy tűnik, hogy a szerzői jogi irányelv reformja nem elsősorban a Google-t és a Facebook-ot sújtja majd, hanem a kisebb techcégeket és a mezei felhasználókat.

FRISSÍTÉS: a vitatott 11. és 13. passzust is elfogadta az Európai Parlament. A szavazás a Sargentini-jelentéshez hasonló eredményt hozott: 438 képviselő szavazott mellette, 226 pedig ellene. Az EP Tájékoztatási Irodájának magyarul is olvasható közleménye arról számol be, a javaslatot módosították a fenti aggályok néhány vonatkozásában: a kis- és mikroplatformok nem tartoznak az irányelv hatálya alá, a saját leírással kiegészített hiperhivatkozások pedig szabadon megoszthatók maradnak. Mit jelent ez? Az Eurológus találó hasonlatával: "az Európai Unió elővette a szerszámosládát. Van benne kalapács és fűrész is, miközben mindenki tudja, hogy a tűreszelőnél is finomabb szerszám kellene a szereléshez, de olyanunk egyelőre nincs." Követni fogjuk, hogyan alakul az irányelv átültetése a tagállamok jogába.

(Disclaimer: a K-Monitor Compr című projektjét a Google által létrehozott Digital News Initiative támogatta)