Az elmúlt évek erőszakos nyomulása után a magyar kormánynak soha nem látott, egyenlő feltételek között kell újrafogalmaznia átláthatóságról vallott elképzeléseit, ha nem akar Azerbajdzsán mellé ülni a szégyenpadra. A K-Monitor, a Sunlight Foundation, a TASZ és a TI Magyarország egy éve fordult a Nyílt Kormányzati Együttműködéshez (OGP) a közérdekű adatok megismerhetőségének korlátozását illetve a kormány és a civil szféra közötti érdemi párbeszéd hiányát tapasztalva. Az egyik legnagyobb korrupcióellenes szervezet eljárást indított, amely a civileknek adott igazat. A feddés kínos, de a java még csak most következik, hiszen ősszel létre kell hozni egy olyan fórumot, ahol kormány és civilek egyenlő félként tárgyalhatják újra a nyitott kormányzás és a közhatalom átláthatóságának alapkérdéseit.
A Nyílt Kormányzati Együttműködés (Open Government Partnership, OGP) egy 2011-ben életre hívott, az országok önkéntes részvételén alapuló nemzetközi kezdeményezés. Az OGP-nek az a célja, hogy a csatlakozó államokban elősegítse a polgárok felé nyitott kormányzás megteremtését és erősítse a közhatalmi döntések átláthatóságát. A kezdeti 8-ról mára 69 tagúra duzzadt szervezet filozófiája szerint a kormányok az országukban működő civil szervezetekkel együttműködve (!), elkötelezik magukat a közhatalmi döntések átláthatóságát és a közérdekű, pl. költségvetési adatok hozzáférhetőségét könnyítő intézkedések gyakorlati alkalmazására.
A csatlakozást könnyű úgy kommunikálni, hogy egy komány a végletekig elkötelezett a korrupció elleni küzdelem iránt, ám a valódi elköteleződés a vállalások minőségében, azok betartásában mutatkozik meg. Nehéz lesz sikerként elkönyvelni, hogy többek közt a magyar kormány alibizését tapasztalva döntöttek úgy az OGP elkötelezett tagállamai, hogy bevezetnek egy olyan eljárást (ún. response policy), melynek keretében felszólíthatják a renitens tagországokat az OGP játékszabályainak a tiszteletben tartására. A legfontosabb, a kormányok által gyakran szem elől tévesztett játékszabály a kormányok és a civilek konstruktív párbeszéde, ezt kéri számon most a magyar kormányon a szervezet, amelynek Irányító Bizottságát a világ számos országának miniszterei és államtitkárai, valamint befolyásos nemzetközi civil szervezetek képviselői alkotják. Ezt nehéz lenne úgy kommunikálni, mint Soros György legújabb mesterkedése, de nincsenek illúzióink.
Saller
A fő probléma az, hogy a magyar kormány nyílt kormányzati akciótervének kialakításában elakadt a párbeszéd, megszűnt a valódi szakmai együttműködés - így az egész folyamat a lényegét vesztette. Nem tett jót az ügynek, hogy a kormány keresztes hadjáratot indított a kritikus civilek ellen a Norvég Alap támogatásai ügyében. A magyar kormány ráadásul folyamatosan farigcsálja az információszabadságot, amiről ősszel szintén számot kell adnia a civilek és a nemzetközi közvélemény előtt. Ugyanis az eljárás, amelyet bejelentésünk nyomán, egy évnyi alapos vizsgálódás után most zárt le az OGP, igazolta a civilek vádjait. A több, mint száz oldalas, angol nyelven már olvasható jelentés részletesen beszámol az elmúlt évek hazai fejleményeiről. A kormány ugyan tavaly decemberben megállapodott a Norvég Alappal, ám a vizsgálat tovább ment a bejelentés konkrét tárgyánál és megállapította, hogy a magyarországi trendek valóban szűkítik a civilek mozgásterét, amely “különösen aggasztó a fékek és ellensúlyok rendszerének lebontása, az átláthatóság csökkenése és a sajtó függetlensége elleni támadások tükrében”. A lesújtó értékelés, és az a tény, hogy az azeriek után Magyarország ellen indult másodikként ilyen eljárás, önmagában is elég beszédes. A feddésben megfogalmazottak nem bírnak újdonsággal azok számára, akik követték az elmúlt évek hazai fejleményeit, ám az OGP tagság (melyet az Orbán-kormány 2012-ben önként vállalt) komoly eljárási garanciákat is tartalmaz arra vonatkozóan, hogyan kell eljárnia egy kormánynak ahhoz, hogy tisztázni tudja a fentihez hasonló aggályokat. A szervezet konkrét ajánlásokat fogalmazott meg, világos feltételeket és határidőket szabott a magyar kormánynak, hogy újraindítsa a párbeszédet az antikorrupciós vállalásokról.
Mit tartalmaz a jelentés?
A jelentés felidézi és igazolja a tavalyi levelünkben írtakat. Megerősíti, hogy a civil szervezetek független működési lehetőségeinek szükülése, az alapvető szabadságjogokat korlátozó jogalkotás és a kormánnyal baráti szervezetekkel (ún. GONGO-kkal) folytatott álkonzultációk aggodalmakat keltenek a nyílt kormányzás alapelveinek tükrében. A dokumentum olyan konkrét eseteket is megemlít, mint az EGT-Norvég Alap civil támogatásait elosztó szervezetek zaklatása és az ezzel kapcsolatos erőszakos rendőrségi eljárás vagy a bevándorlókat segítő civilek elleni lejárató kampány. A civil tér folyamatos szűkülését eredményező kormányzati intézkedések nyomán a civil társadalom szereplői továbbra is bizonytalan helyzetben vannak. Ennek elemei közt részletesebben kitér az átláthatóságért küzdő szervezetek elleni lejárató kampányra, a külföldi finanszírozású programokkal kapcsolatos vádaskodásokra és az adószám felfüggesztésével járó bűntetőügyi nyomozásra.
A tennivalók:
- A kormány teremtse meg a Folyamatos Párbeszéd Mechanizmusát (PDM), aminek keretében egyenrangú félként tárgyal az érintett civil szervezetekkel.
- A PDM a társadalom széles körű bevonásával dolgozza ki az új kötelezettségvállalásokat - nyíltan, közérthetően és felelősséget vállalva, online és személyes konzultációk szervezésével.
- Az OGP vállalások irányában olyan konkrét vállalások megtétele, minthogy az ÁSZ rendszeresen felügyelje a köztulajdonban álló cégek gazdálkodásának nyilvánosságát; a párt- és kampányfinanszírozás hatékony módosítása; az információszabadságra vonatkozó szabályozás felülvizsgálata; elektronikus közbeszerzési rendszer elindítása.
- További megfontolandó javaslatok közt szerepel: kormányzati átláthatóságot felügyelő ombudsman létrehozása; KEHI függetlenítése a Miniszterelnökségtől; civil szervezetek külföldi befolyásoltsággal történő lejáratásától való tartózkodás; rágalmazás cselekményének eltávolítása a bűntetőügyek közül és újra polgári eljárásrend közé helyezése; civil szervezetekhez kapcsolódó korrupciós ügyek független bírósági eljárásban tárgyalása.
A helyzet merőben szokatlan lesz a kormány számára, hiszen az eddigi elzárkózás és látszategyeztetések után egy olyan szakmai egyeztetést kell majd lefolytatnia, amely egy demokratikus országban természetes, nálunk azonban hiánycikk. A rutinszerzésre két hónap áll rendelkezésre, ősztől ugyanis a korrupciómegelőzésben tett jelenlegi, lagymatag erőfeszítéseknek után legalább három sebességgel kell feljebb kapcsolnia a kormánynak, ha el akarja kerülni az OGP partnerek megalázó kiközösítését. Az állandó párbeszéd fórumának kialakítására mától hatvan napja van a kormánynak, amelyben az OGP kiegyenlített, inkluzív képviseletet ír elő a civil szféra számára is. Itt olyan kérdésekről kell majd tárgyalni, mint az önkormányzati gazdálkodás ellenőrzése, a kampányfinanszírozás, az információszabadság (különös tekintettel a “visszaélésszerű adatigénylés” kérdésére) és a közbeszerzések nyilvánossága. Az OGP képviselői július elején hazánkba látogatnak, ekkor a kormány mellett civilekkel is tárgyalnak majd, az egyeztetésről és minden további fejleményről érintett félként mi is beszámolunk. A szervezet már meg is küldte fenti ajánlásait a civil társadalommal való viszony normalizálására kormánynak, ezt 30 napjuk van véleményezni.
Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, nézd meg honlapunkon, hogy támogathatsz minket!
Címkék: átláthatóság nyílt kormányzás OGP
6 komment
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.