háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adat (3) adatigénylés (87) adatok (96) adatozz okosan (23) adatsprint (3) adatvédelem (6) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (17) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (10) amsterdam (1) antikorrupció (70) anti korrupció (44) asp (3) ÁSZ (5) átlátható (1) átláthatóság (236) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balaton (2) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (10) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (13) bulgária (1) bunda (1) c4hu (2) (1) cégek (4) cenzúra (3) cerv (1) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (18) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (9) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) drón (3) e-government (2) egészségügy (18) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (60) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (3) erzsébet (2) esemény (3) esettanulmány (2) észtország (1) eu (75) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (17) eu elnökség (1) évvégi (11) exszabi (1) ezaminimum (18) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (3) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (3) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) hök (1) honlap (1) honvédelmi (3) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idege (1) idegenforgalom (5) igazságszolgáltatás (5) igazságügyi minisztérium (1) ígyszültem (6) infografika (82) információszabadság (71) ingatlan (5) integritás (2) integritás hatóság (4) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (2) jogalkotás (51) jogállamiság (11) jordánia (1) k-monitor (40) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (24) kampányfinanszírozás (41) kamupártok (8) kdnp (1) kegyelem (1) KEHI (2) kekva (9) kemcs (5) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (16) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (3) koronavírus (9) korrupció (38) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (55) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (6) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (2) közösértékeink (1) közpénz (37) külföld (61) kultúra (3) külügyminisztérium (4) k monitor (71) Lázár János (5) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (88) mahir (2) MÁK (6) máv (3) mbvk (1) media (2) média (9) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (13) mezőgazdaság (13) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (5) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) monitoring (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (13) naih (1) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (9) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (3) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (6) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (64) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) panoráma (3) párbeszéd magyarországért (1) parlament (11) pártfinanszírozás (16) partimap (7) pártok (9) pénzmosás (3) pénzügyminisztérium (7) per (18) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (42) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (2) rokonok (3) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (9) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (2) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (2) tasz (14) térkép (17) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) tihany (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (12) vagyonnyilatkozat (39) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (21) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) végrehajtói kar (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (2) vizes vébé (2) vizuális (4) Voksmonitor (6) Völner Pál (1) whistleblowing (15) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Az alkotmánybírósággal az átláthatóságért

tangentopoli // 2016.03.25.

Címkék: mnb alkotmánybíróság átláthatóság

Az Orbán-kormány minden évben új eszközökkel próbálja korlátozni az átláthatóságot Magyarországon. Legutóbb a Nemzeti Bankról, illetve a Postáról szóló törvények módosításával próbálta a kormány leszalámizni az információszabadságot. Az MNB-s módosítót Péterfalvi Attila NAIH elnök is élesen kritizálta, majd Áder János köztársasági elnök előzetes normakontrollra küldte mindkét törvényt. A labda tehát az Alkotmánybíróság térfelén pattog. Az alábbiakban két, az információszabadságot érintő ügyben hozott AB döntést vizsgálunk meg. Ezek fényében különösen izgalmasnak ígérkezik, hogy mihez kezd majd az említett két törvénnyel a testület.

2013-ban Lengyel Szilvia (LMP) közérdekű adatigényléssel fordult a Kormányzati Ellenőrzési Hivatalhoz (KEHI). Az országgyűlési képviselő arra volt kíváncsi, hogy milyen megállapításokra jutott a KEHI a Szent István Egyetem Állatorvostudományi Kar tangazdaságának (Üllő, Dóra-major) ellenőrzése során.  Jelentés erről készült ugyan, ezt azonban a KEHI nem hozta nyilvánosságra (ellentétben a Norvég Civil Alap ügyében tett jelentéssel).

A KEHI szokás szerint elutasította a képviselő adatigénylését. Arra hivatkoztak, hogy az ellenőrzéseket minden esetben a Kormány rendeli meg tőlük, ők csak végrehajtják az utasítást. Döntési joguk nincs, hiszen csak a Kormány döntését készítik elő munkájukkal. A KEHI az Infotörvény 27. § (5) bekezdésére hivatkozott, ami szerint a döntés-előkészítő dokumentumok 10 évig nem nyilvánosak, legfeljebb a Kormány engedélyezhetné az adatok megismerését. Ezt azonban nem a KEHI-től, hanem a Kormánytól kellett volna a képviselőnek kérnie.

Infotörvény 27. § (5): A közfeladatot ellátó szerv feladat- és hatáskörébe tartozó döntés meghozatalára irányuló eljárás során készített vagy rögzített, a döntés megalapozását szolgáló adat a keletkezésétől számított tíz évig nem nyilvános. Ezen adatok megismerését - az adat megismeréséhez és a megismerhetőség kizárásához fűződő közérdek súlyának mérlegelésével - az azt kezelő szerv vezetője engedélyezheti.

A képviselő ezután bírósághoz fordult. A Fővárosi Törvényszék a jelentés kiadására kötelezte a KEHI-t. Másodfokon azonban a Fővárosi Ítélőtábla elfogadta a KEHI érveit és elutasította a politikus kérelmét. Lengyel Szilvia ekkor az Alkotmánybírósághoz fordult, azt kérve, hogy az AB mondja ki, a Fővárosi Ítélőtábla ítélete alaptörvény-ellenes.

Az Alkotmánybíróságnak ezekben a kérdésekben kellett állást foglalnia:

  • Adatkezelő-e  KEHI? Ki az adatkezelő egyáltalán?
  • Hogyan értelmezhetőek az Infotörvény döntés-előkészítő dokumentumokra vonatkozó szabályai?
    • Kell-e indokolni, hogy milyen döntés miatt nem akarják kiadni az adatokat?
    • Lehet-e az egész dokumentum döntés-előkészítő?

 

Az AB bekérte az igazságügyi miniszter, a Miniszterelnökség és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) álláspontját a kérdésről. Nem meglepő módon a miniszterek a KEHI érvelése mellett foglaltak állást. A NAIH viszont egy tankönyvi igényességű állásfoglalást adott, amelyben az adatigénylő érveit erősítették.

image00.png

Adatkezelő vagy adatkezelés?

A célhoz kötöttség az adatvédelem területén kiemelt elv. Azt jelenti, hogy az állami szervek személyes adatainkat (pl. életkor) csak addig kezelhetik, amíg az indokolt. Ám ennek az elvnek a mechanikus alkalmazása információszabadságot érintő kérdésekben nem szerencsés. Bár az adatkezelő törvényi definíciója esetében a célhoz kötöttség bekúszott fogalmi elemként, az AB végre elvi éllel kimondta a két terület különbözőségét. A KEHI bizony adatkezelő, ha nem is ő dönt a célról, csak végrehajt, mert ténylegesen nála vannak az adatok.

adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy másokkal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja, vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.

adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adat további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.

A döntés-előkészítő adat nem nyilvános, de…

Az AB ezután azt vizsgálta, helyesen döntött-e az Ítélőtábla, amikor nem foglalkozott azzal, hogy milyen döntés meghozatalához volt szüksége a kormánynak a tangazdaság vizsgálatára. Az AB - korábbi álláspontját fenntartva - leszögezte, nem lehet indoklás nélkül azt mondani egy dokumentumra, hogy döntés-előkészítő. Minden közérdekű adatigénylést elutasító döntésben meg kell mondani, hogy milyen döntés megalapozását szolgálja az igényelt adatok eltitkolása, illetve, hogy indokolt-e az egész dokumentum titkosítása.

Figyelembe kell venni ugyanis, hogy egy-egy KEHI-jelentés több száz, de akár több ezer oldal is lehet, amiben elszórva találhatóak mindenféle (személyes, közérdekű, vagy közérdekből nyilvános) adatok. Az AB arra a következtetésre jutott, hogy a nyilvánosság olyan fontos érték, hogy - az igénylés megtagadása esetén - a dokumentum tartalmán belül részletesen vizsgálni kell, ténylegesen mely adatok szolgálják döntések meghozatalát. Az egész dokumentum döntés-előkészítő jellegére hivatkozni ezért csak úgy lehet, hogy a dokumentumban található összes adat esetén meg kell külön indokolni azt.

Az AB tehát három okból is alaptörvény-ellenesnek találta a Fővárosi Ítélőtábla 8.Pf.20.594/2014/6. számú ítéletét és megsemmisítette azt. A határozattal a FIDESZ-KDNP által megválasztott egypárti alkotmánybírák nem értettek egyet.

Most a Kúrián a sor, hogy új eljárásra utasítsa a táblabíróságot. Az AB tehát nem a kért jelentés kiadásáról, hanem a bíróság munkájáról adott kemény véleményt. A döntés jelentősége, hogy megfordulhat a Legfelsőbb Bíróság egy 2008-as döntésére épülő joggyakorlata, amely szerint a KEHI az ellenőrzési jelentések vonatkozásában nem adatkezelő.

Az információszabadság szempontjából a márciusi ülésen született egy másik fontos döntés is. Az AB elutasította annak a bírónak az indítványát, aki az előtte futó, az Országygyűlés Hivatala ellen indított pert felfüggesztette és kérte, hogy a testület állapítsa meg az országgyűlési törvény (Ogytv.) egyes rendelkezéseinek alaptörvény-ellenességét.

Az adatigénylő a Házbizottság jegyzőkönyveit szerette volna kikérni, de a Hivatal megtagadta. Arra hivatkoztak, hogy az Ogytv.-ben 2014 óta benne van, hogy az Infotörvény döntés-előkészítős, megtagadós szakaszait kell alkalmazni a jegyzőkönyvekre, ráadásul visszaható hatállyal. Az eljáró bíró nyilván úgy gondolta, hogy ha az Infotörvény ezen korlátozását külön beleírták az Ogytv.-be, akkor a jogalkotó célja az volt, hogy minden jegyzőkönyv döntés-előkészítő, tehát nem nyilvános legyen.

Az AB kicsit faramuci módon utasította el a bírói kezdeményezést. Ugyan mindenben egyetértettek a bíróval, szerintük azonban felesleges volt az AB-tól normakontrollt kérnie. A már kialakult joggyakorlatot követve ugyanis a bíró maga is megoldhatta volna alkotmányosan a probléma értelmezését. Attól még, hogy az Ogytv.-be beleírták, hogy az Infotörvény döntés-előkészítős szakaszait kell alkalmazni, a konkrét esetben mindig vizsgálni kell, hogy a megtagadásnak fennálltak-e minden adat esetében a fentebb, a másik AB-döntés kapcsán már részletesen kifejtett indokai.

Az előbbiekben bemutatott két döntés természetesen nem garancia arra, hogy az ezeknél nagyobb súlyú Posta- és MNB-módosítók esetében is hasonlóan cselekszik a kormánynak kedves bírákból álló AB. De reménykedhetünk abban, hogy az AB bírái is hitet tesznek a ‘90-es évek eleje óta hagyományosan erős, és előremutató információszabadság szabályozás és joggyakorlat mellett.


Címkék: mnb alkotmánybíróság átláthatóság

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr528524932

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

2019.08.21. 15:04:26

Amely országban a gonosztevők büntetés nélkül maradnak, gyilkosságok, ragadozások, minden Istentelenségek eláradnak, melyekért veszedelemre bocsátja Isten az országot. Mivel sokszor a kis lopót a nagy lopók felakasztják: sokszor aki sokat lop, aranyláncot visel, aki keveset, kenderkötélen függ. Pázmány Péter (Ma annyira szégyentelenek, vagy tudatlanok, mesterségük címerként hordják!) Sólyom elvtárs tiltja meg a privatizáció, ügyészségi felülvizsgálatát!


süti beállítások módosítása