Az Igazságügyi Minisztérium előterjesztése szerint a Kormány hamarosan kezdeményezni fogja a Büntető Törvénykönyv módosítását, a tervezett változtatások pedig érintik a kódex korrupciós fejezetét is.

Kevesebb mint két éve lépett hatályba az új Büntető Törvénykönyv, amely a korábbi Közélet tisztasága elleni bűncselekmények cím helyett a köznyelvhez közelebb állóan Korrupciós bűncselekmények címszó alatt szabályozza azokat a magatartásokat, amelyek jogtalan előny ígéretével vagy elfogadásával kapcsolatban valósítanak meg bűncselekményt.

A tervezett változtatások között van technikai jellegű és néhány érdemi is. Az érdemi módosítások célja

• a hálapénz legalizálása*,
• bővíteni a korrupciós bűncselekmények körét és
• szélesíteni a büntetés kiszabása során a korlátlan enyhítés lehetősét.

A tervezet egyértelművé teszi, hogy “nem vesztegetés, amikor egy gazdálkodó szervezet részéről eljáró személy a másik féltől az e személy által kapott szolgáltatással való megelégedettsége kifejezéseként utólag, a teljesítést követően fogad el valamilyen anyagi vagy más juttatást”, feltéve hogy ez nem kötelességszegés céljával történik. A változtatás célja, hogy világosan rendeződjön a hálapénz jogi megítélése. A Btk. ugyanis vesztegetésként bünteti, míg a Munka Törvénykönyve  éppenhogy lehetőséget ad a hálapénz elfogadására (a munkáltató előzetes hozzájárulásával). Mindemellett a Magyar Orvosi Kamara Etikai Kódexe változatlanul kimondja, hogy minden orvosnak erkölcsi kötelessége, hogy mindent megtegyen a hálapénz visszaszorítása, illetve végleges megszüntetése érdekében. Látni kell, a kormány által tervezett módosítás a hálapénz legalizálásáról szól. Ennek megítélésről már jó ideje vitáznak a szakmai felek, vannak érthető érvek a megoldás mellett, ugyanakkor erkölcsileg igencsak vitatható a szabályozás helyessége.

Korábbi hiányosságokat szeretne pótolni az előterjesztés azzal, hogy kiterjesztené a hivatalos személyeket terhelő feljelentési kötelezettséget, és Korrupciós bűncselekmények feljelentésének elmulasztása alcímmel - “a korrupciós bűncselekmények üldözése terén érvényesítendő zéró tolerancia érdekében” - a fejezetben szereplő összes bűncselekmény észlelése esetén a feljelentés elmulasztását büntetendővé teszi. Jelenleg egy hivatalos személy (pl. bíró, ügyész, közjegyző, országgyűlési vagy helyi önkormányzati képviselő stb.) csak akkor követheti el ezt a bűncselekményt, ha az információ, amiről hitelt érdemlő tudomást szerzett, a vesztegetés aktív (ígér vagy ad) vagy passzív (elfogad) formájával kapcsolatos.

Nem csak jogszabályokkal lehet küzdeni a korrupció ellen. Támogasd a K-Monitort!

A büntetés kiszabása során szélesebbé válik a korlátlan enyhítés lehetősége. Ez olyasmi, mint a vádalku. A minisztérium várakozása szerint ez arra fogja ösztönözni a még fel nem derített korrupciós bűncselekmények elkövetőit, hogy az enyhébb büntetés reményében segítsék az ügy feltárását.  A korrupt ügyletek bizalmi jellege és az érintett felek érdekközössége miatt ugyanis a korrupciós bűncselekményeket nagy fokú látencia jellemzi. Még ha a hatóságok tudomására is kerül egy ügy, igen nehéz a bűncselekmény bizonyítása. A törvénytervezet azért, hogy minél többen tegyenek feltáró jellegű beismerő vallomást, befolyás vásárlása és befolyással üzérkedés esetén is - tehát az összes korrupciós bűncselekménynél egységesen - lehetőséget ad az ügyet elbíráló bíróságnak, hogy a bűnösség megállapítása után korlátlanul enyhítse vagy különös méltánylást érdemlő esetben akár mellőzze az elkövetővel szemben a büntetést.

A K-Monitor szerint jelentős részben szükséges módosításokról van szó, azonban a hálapénz legalizálása nem jelentheti a probléma valódi orvoslását, ezért ezen a téren mielőbbi átfogó lépések megtételét sürgetjük. A paraszolvencia elleni fellépés nem nélkülözheti az érintett ágazat dolgozóit is bevonó, társadalmi szemléletváltozást célzó, nem jogi jellegű eszközök kidolgozását.

Arra is szeretnénk felhívni a figyelmet, hogy a korrupció elleni hatékonyabb fellépésnek eddig sem elsősorban jogalkotási, hanem jogalkalmazási akadályai voltak. Egyes bűncselekményfajták esetében az ismertté vált korrupciós ügyek gyakran el sem jutnak a bíróság elé, mivel a nyomozóhatóságok és az ügyészség nem tárják fel megfelelően a gyanús eseteket.

 * a Pénzcentrum május 12-i cikke szerint mégsem legalizálják a hálapénzt.

Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort adód 1%-ával. Adószámunk 18193288-1-42