Az orosz politika megelégelte a Facebookon és más közösségi oldalakon szerveződő kormányellenes csoportok sikereit, ezért a Kreml saját közösségi site építésébe kezd - írja a Guardian.
A diktatórikus rezsimek számára egyre nagyobb kihívást jelentenek az alulról szerveződő online közösségek, a reakció sokszor a totális ellenőrzés. (Kínában külön Internet-felügyelet működik, amely csak idén áprilisban mintegy 210 ezer bejegyzést törölt és 42 weboldalt kapcsolt le.) De nem minden autokratikus berendezkedésű állam számára kifizetődő a politikailag aktív, rendszeresen és tudatosan netező polgárok erőszakos elnémítása. Az orosz politikai vezetés például más módszerekben hisz és megpróbál élére állni a változásnak - ami már csak azért is érthető, mert a kínaihoz hasonló kontroll Oroszországban az Internet egyre növekvő népszerűségének köszönhetően eleve bukásra van ítélve.
Medvegyev áprilisban egy videóblogban például azt nyilatkozta, hogy az internetes cenzúra “kivitelezhetetlen és értelmetlen”. A miniszterelnöktől nem áll távol a technika, egyik első hivatali döntésével száműzte a papíralapú dokumentumokat a kormányülésekről és minden kormánytag számára kötelezővé tette az iPad használatot, illetve az ő elnöksége idején kezdett el a Kreml aktívan twitterezni.
Az elnökválasztás előtt kirobbant tüntetésekért az orosz politikai vezetés részben a népszerű közösségi oldalakat tette felelőssé, ezért a kormány most azt fontolgatja, hogy saját közösségi honlapot indít. Az e-kormányzást és az állam átláthatóságát előszeretettel népszerűsítő Dimitrij Medvegyev még államfőként indította útjára azt a honlapot, ahol a közigazgatással kapcsolatos panaszokat fogadják - a Kreml-féle Facebookot is erre az oldalra építik majd. Az elemzők azonban szkeptikusak az új közösségi site sikerét illetően, nehéz lesz ugyanis egy olyan területre betörni, ahol a nagy nemzetközi márkák, a Facebook vagy a Twitter már többmilliós, stabil felhasználói bázissal rendelkeznek. Ráadásul az sem túl valószínű, hogy egy államilag ellenőrzött közösségi oldal elég vonzerővel bír majd a netező oroszok számára.
Kínával ellentétben az orosz állam nem korlátozza kirívó módon az elektronikus véleménynyilvánítás szabadságát, bár erre irányuló törekvések persze akadnak. Maga Putyin elnök pedig - aki saját bevallása szerint korábban sosem emailezett és nem is nagyon netezett - ma már egyre nagyobb figyelmet szentel az online jelenlétben rejlő lehetőségeknek: “Az Internetet ki kell használni, hogy bebizonyítsuk a kormányzati alternatíva igazát és szélesítsük támogatói bázisunkat.”
Az orosz virtuális tér számokban
- Az Internet-penetráció 30%-40%-os (összehasonlításképpen Magyarországon 60%-70%), míg a két nagyvárosban, Moszkvában és Szentpétervárott 70% fölötti az arány.
- A legnépszerűbb kereső nem a Google, hanem az orosz Yandex.
- A felhasználók 40%-a kábelen, 27%-a modemen, 23% ADSL-en keresztül csatlakozik a világhálóra.
- A telekommunikációs piac nagy része a Kreml tulajdonában van, az infrastruktúra 89%-a az állami tulajdonú Szvijazinveszté.
- A legnépszerűbb blogszolgáltató a LiveJournal.com és LiveInternet.ru.
A gyakorlatban mindez úgy fest, hogy a Kreml kormánypárti bloggerek hadával árasztja el az online felületeket és így próbálja befolyásolni a felhasználók politikai álláspontját. 2007 áprilisában, a moszkvai kormányellenes demonstrációk idején egy Putyint támogató blogger olyan hatásos propogandát folytatott a kormánypárti tüntetés mellett, hogy a legbefolyásosabb bloggyűjtő honlapon sikerüt lenyomnia a címlapról az ellenzéki megmozdulásról szóló bejegyzéseket.
Az online ellenzéki kezdeményezések sokszor törnek borsot a hatalom orra alá. A Navalny által alapított RosPil (ld. korábbi bejegyzésünket a témában) mára megkerülhetetlen politikai szereplővé vált, a közérdekű bejelentéseket feldolgozó és a közbeszerzéseket értékelő honlap több mutyi-gyanús ügyet is feltárt. A bloggerek pedig - akiket persze gyakran vegzálnak a hatóságok - a gyors és hatékony információáramlásra építenek. Két éve például Moszkva belvárosában halálos autóbaleset történt, amelyben két nő életét vesztette. A hivatalos indoklás szerint az áldozatok okozták a szerencsétlenséget, így az ügyet lezárták. Később azonban előkerültek szemtanúk, akik arról számoltak be, hogy a balesetet egy volt szovjet cégvezetőknek járó rendszámmal furikázó Mercedes okozta, ezt a blogoszféra felfújta, elkezdte terjeszteni, pár blogger pedig azt is kiderítette, hogy a kocsit Anatolij Barkov Lukoil-vezér vezette.
Azért nem mindent szabad az oroszoknak sem. Pár éve egy konferencián az egyik befektető találóan a következőt mondta a netes cenzúráról: “A kérdés nem a szólás szabadsága, hanem a szólás utáni szabadság. Putyint és a Kremlt még kritizálhatod, de próbáld ugyanezt megtenni a helyi rendőrfőnökkel.”
Címkék: internet külföld cenzúra facebook oroszország putyin
Szólj hozzá!
Ajánlott bejegyzések:
-
Vajon a következő válságot is tompítani tudják majd az önkormányzatok? - Régiós kitekintés
-
Ilyen a részvételi demokrácia a magyarországnyi lakosú Mexikóvárosban
-
Pert nyertünk a Honvédség Travel ellen! Ezt tudtuk meg a miniszterelnök kormánygépes útjairól
-
Háborús veszélyhelyzetre hivatkozva halogatják a választ az orosz cég hat milliárdos állami támogatásáról - FRISSÜLT!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.