A 2006-ban azért robbant akkorát az őszödi beszéd, mert a regnáló kormány titkolózott és hamis költségvetési adatokkal etette a közvéleményt a választások előtt. Az "igazság pillanata" csak a megnyert voksolás után jött el és mivel a választók jobbnak gondolták a gazdaság állapotát, mint amilyen valójában volt, nem vették jó néven a megszorításokat. A 2018-as választások előtt is feltehetjük a kérdést: reális-e a nyilvánosságban az országról festett kép? 2010 óta ugyan csorbult az információszabadság, romlott a közügyek átláthatósága, mégis brutális mennyiségű tényfeltáró cikk született a politikai elit és a kormányközeli klientúra zűrös ügyeiről. Mindent tudunk tehát? A mi ízlésünkre, ítéletünkre van bízva, kit segítünk hatalomhoz? Sajnos távolról sem! 2006 óta messzebbre kerültünk attól, hogy tényadatokról és pártprogramokról szóljon a közélet - és nem csak a média növekvő átpolitizáltsága miatt. A választásokra készülve több fajsúlyos, az ország jövőjét alapjaiban meghatározó ügyben is sötétben kell tapogatózzunk. Összeszedtünk a 10 legnagyobb rejtélyt, amit sikerrel titkoltak el előlünk!
Bátorítunk mindenkit, hogy éljen a legalapvetőbb demokratikus jogával és vegyen részt az országgyűlési választáson! Voksmonitor alkalmazásunk segítségével kiderítheted, melyik párt programjához és álláspontjához állsz a legközelebb. Egy másik anyagunkban összeszedtük, kik vannak az esélyes pártok országos listáinak befutó helyein. Az első rész (Fidesz-KDNP, Jobbik, MSZP-P) itt, a második rész (DK, LMP, Együtt, Momentum, Kutyapárt) itt olvasható.
10. Minek kell a Budapest-Belgrád vasútvonal?
2013 novemberében kínai-szerb-magyar államközi megállapodás született a Budapest-Belgrád vasútvonal megépítéséről. A kormány a beruházást azzal indokolta, hogy így Magyarország lesz a kínai áruszállítás uniós kapuja a tengeren Görögországba (a kínai tulajdonba került Pireusz kikötőjébe) érkező áruk számára. Sokak szerint azonban a személyszállítást illetően nem túl jelentős vonal felújítása értelmetlen, soha meg nem térülő beruházás, az útvonal tengeren ugyanis elkerülhető. A megvalósíthatósági tanulmányokat azonban 10 évre titkosították, tehát nem tudjuk, hogy miért és milyen feltételekkel ment bele a kormány a beruházásba. A kezdeti 470-ről 550 milliárdra emelkedett az ár, de a legutóbbi információk szerint legalább 750 milliárd forintba fog kerülni. Ennek nagy részét kínai hitelből fogjuk fedezni, azonban a hitel részletei is titkosak. Szakértői becslések az ismert adatok alapján minimum többezer éves megtérülésről beszélnek, abban viszont egyetértenek, hogy a befektetés leginkább csak Kínának kedvez. A Görögországtól Magyarországig vezető kereskedelmi út jó részét teljes bizonytalanság övezi, így ha a szerb fél késlekedik, a magyarországi pályaszakasz is kihasználatlanul marad. Ha tehát nincs frissen alapított vasútépítő cégünk, mint Mészáros Lőrincnek, vagy elhisszük bemondásra a kormány nagyralátó terveit, vagy nem - közel ezermilliárdos titokról van szó. K-Monitor aktánk a zűrös beruházás minden részletével itt olvasható. (fotó: Wikipedia)
9. Kik küldték a verőembereket a választási irodához?
A magyar demokrácia legsötétebb lapjaira tartozik az az eset, amikor 2016 februárjában egy csoport kopasz verőember megakadályozta Nyakó István szocialista képviselőt, hogy népszavazási kérdést adjon be a Nemzeti Választási Irodánál. Az idegenek fizikai erejüket igénybe véve segítették oda előbb a helyszínen felbukkanó Erdősi Lászlónét, Herceghalom polgármesterének feleségét. Ő is a boltok vasárnapi zárvatartásáról szóló kérdést adott be, így az ő kérdését vizsgálta a hatóság, ami később elbukott, ezzel blokkolva az azonos tárgykörben a referendum kezdeményezését. Később sajtóhírekből kiderült, hogy Erdősiné segítői a Kubatov Gábor-féle FTC biztonsági szolgálatához köthető, büntetett előéletű férfiak voltak. Azév márciusában nyomozás is indult az ügyben, ám ezt augusztusban meg is szüntették. Az Alkotmányvédelmi Hivatal egyik anyagában megállapítja, hogy a csoport akadályozta Nyakó Istvánt a kezdeményezése leadásában. Ennek ellenére a hatóságok szerint nem jogellenesen zavarták meg Nyakót, tehát a hivatali visszaélés, a garázdaság és a kényszerítés miatt indult eljárásokat megszüntették. Ennél fogva máig nem tudhatjuk, hogy a nyilvánvalóan politikai megfontolásokból levezényelt támadás mögött pontosan kik álltak. A népszerűtlen zárvatartást később a kormány a közhangulatra reagálva népszavazás nélkül visszavonta. (fotó: 24.hu)
8. Voltak-e politikai kapcsolatai a bebukott Quaestornak?
2015 márciusában a Nemzeti Bank részlegesen felfüggesztette a Quaestor Értékpapír-kereskedelmi és Befektetési Zrt. tevékenységi engedélyét, mivel a gyanú szerint a cég 150 milliárd forintnyi fiktív kötvényt bocsáthatott ki. Bár a részvényeseknek kiküldött levélben az állt, hogy már március 9-én csődöt jelentettek, ez hivatalosan csak áprilisban történt meg. A Nemzeti Nyomozó Iroda csalás gyanújával ismeretlen tettes ellen indított nyomozást az ügyben, Tarsoly Csabát, a Quaestor cégek tulajdonosát pedig március 26-án gyanúsítottként vették őrizetbe. A Külgazdasági és Külügyminisztérium egy nappal a botrány kirobbanása előtt mentette ki a Magyar Nemzeti Kereskedőház tőkéjét a Quaestortól, ami többekben bennfentes információval való visszaélés gyanúját keltette, a PM és a Jobbik feljelentést is tett az ügyben. A Külügyminisztérium cáfolta, hogy bennfentes információik lettek volna, állításuk szerint miniszterelnöki utasításra vették ki a pénzt a Quaestortól. Mások, például egy állami sofőr is vettek ki a bebukás előtt pénz a Quaestorból, ám az ellenzék és a károsultak szerint az ügy politikai szálait a nyomozás nem tárta fel kielégítően. Sokan pedzegetik, hogy politikai segítség nélkül a Quaestor nem maradhatott volna ilyen sokáig a felszínen, ám kétséges, hogy a jelenlegi eljárásban nem vizsgált esetleges politikai és hatósági felelősségeket valaha feltárják-e. Sokan ráadásul megkérdőjelezik a legfőbb ügyész, Polt Péter pártatlansága is a lánya és Tarsoly Csaba titkára közötti élettársi kapcsolat miatt. A Quaestor-ügyről szóló K-Monitor aktánkat itt találod.
7. Vannak-e "fogott emberek" az ellenzéki pártokban
Nagy vihart kavart az ellenzéki oldalon az MSZP korábbi miniszterelnök-jelöltjének, Botka Lászlónak az a nyilatkozata, miszerint Molnár Zsolt, a párt egyik elnökségi tagja áruló, a „Fidesz jól fizetett haszonélvezői és beépített emberei” pedig ott vannak az MSZP-ben. Ez alapján felderenghetnek előttünk bizonyos keletebbre lévő illiberális rezsimek, ahol ugyan van patyomkinellenzék, ám az indulatokat levezető szelep funkcióját töltik be, valódi hatalmi aspirációk nélkül. Az régóta ismert, hogy van bizonyos fajta érdekalapú együttműködés a kormányoldal és az ellenzék között, arról azonban korábban nem beszéltek nyíltan, hogy egyes ellenzéki vezetők is a kormányoldalhoz lennének bekötve. Ez ugyan részben a pártok belügye és stratégiai kérdés, másrészt azonban komoly hitelességi problémákat jelent és ha jól értjük a "jól fizetett" kitételt, korrupciós gyanút is felvet. A téma a baloldali miniszterelnök-jelöltek vitáján is felmerült, ám az érintett pártok a kampányban a problémát próbálták a szőnyeg alá söpörni és kísérletet sem tettek a helyzet tisztázására. A Botka által emlegetett Molnár Zsolt a pártlista 9. helyén szerepel. Megválaszolatlan kérdés tehát, vannak-e olyan ellenzéki vezetők, akik ilyen vagy olyan megfontolásból megkötötték a maguk különalkuját és a választóik képviselete helyett "őfelsége ellenzékének" a szerepét kívánják betölteni, vagy mindez csak politikai vád. Amit azonban tudunk, hogy a kisebb pártok lemásolt ajánlóívei mögött több esetben a Fidesz állt. (fotó:444)
6. Mely cégek öntötték adójukat a politikaközeli sportklubokba?
A 24.hu legfrissebb összegzése szerint 522 milliárd forint társaságiadó-bevétel (TAO) ment az állam helyett a sportszövetségek és a klubok kasszájába 2011 óta. Miközben máshol a sportklubok a mezükön hirdetik a támogatóikat, a TAO rendszerben a kormány mindent megtesz, hogy a cégek megőrizhessék anonimitásukat. A gyanú szerint - amit az is megalapoz, hogy a rendszer legnagyobb haszonélvezői politikaközeli focicsapatok, Mészáros és Orbán Felcsútja, Seszták Kisvárdája, Tállai Mezőkövesdje - az őket támogató cégek azonosak lehetnek azzal a körrel, akik az állami közbeszerzéseken is rendre befutnak. A Nemzetgazdasági Minisztérium tavaly ősszel egy salátatörvénybe rejtve megszavazott törvénymódosítása adótitokként kezelte volna a TAO pénzeket. Ugyanakkor az Európai Bizottság illetve a Kúria 2017-es döntései alapján ezek egyértelműen közpénznek minősülnek, tehát közérdekű adatigénylésre minden erre vonatkozó adatot ki kell adni. Bár a kedvezményezett szervezetek nagy része közzétette a rendszeren keresztül kapott támogatásait, azt még a mai napig, jogerős bírói ítéletek ellenére sem tudjuk, hogy pontosan mely cégek választották a TAO-t ahelyett, hogy ezt az összeget a központi költségvetésbe fizették volna be. A rendszert bírálók szerint a felajánló szervezetek így vásárolják meg különböző döntéshozók jóindulatát, a kedvezményezettek pedig az állami szerveknél jóval csekélyebb kontroll mellett, teljesen átláthatatlanul költik a közpénzt, a TAO-rendszer céljait rugalmasan értelmezve. A TAO-titkokra a választások után fény derülhet, de az esetleges összefonódásokat sikerrel titkolták el előttünk a választásokig. TAO-aktánk itt olvasható.
|
Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, legyél Te is a K-Monitor támogatója! ▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas ▶︎ Legyél pártolói tagunk: patreon.com/kmonitor |
5. Miből kampányolt a CÖF a 2014-es választásokon?
A 4 évvel ezelőtti kampányban elsőként a Fideszhez köthető Civil Összefogás Fórum (CÖF) kezdett el plakátolni. Azóta sem világos, hogy honnan volt erre pénze a kormányközeli civileknek. Elszámolásuk szerint 2014-ben összesen 262 millió forintból gazdálkodhattak, ám azon kívül, hogy ebből 252 millió ment rendezvényszervezésre és ismeretterjesztésre, nem tudtunk meg semmit. Összehasonlításként itt a K-Monitor 2014-es beszámolója. Akkori civil kampányköltség-becslésünk alapján a bohócos plakátcunami ára legalább 592 millió forint volt, persze elképzelhető, hogy a CÖF valahogyan (például az akkor még Fidesz-szövetséges Simicska plakátcégei révén) jóval olcsóbban hirdethetett. Ezt azóta szigorúbban veszi a Számvevőszék, a Jobbik gigabírságot kapott a vélelmezett kedvezményért. 2015-ben a választások után már csak 55 millió forintból tudott ismeretet terjeszteni a CÖF. 2016 végén újabb kérdőjelek merültek fel a szervezet körül, mivel kiderült, hogy a Magyar Villamosművek (MVM) közel 500 millió forintos támogatást adott nekik. A szervezet tagadja a politikai indíttatást, az ügyben pedig nem is indult vizsgálat. A CÖF az idei választások előtt csak a Békemenet megszervezésével vétette észre magát, helyettük immár közpénzből, (részben szabálytalan) kormányzati hirdetésekkel tolták a Fidesz kampány szekerét. A 2014-es, erősen véleményes kiszervezett kampány azonban továbbra sem tisztázódott jogállamban elvárható módon, a kormánypárti civilek pedig ítélet híján bármikor újra hadra foghatók.
4. Kik kaszáltak nagyot a letelepedési kötvényekkel?
Az Országgyűlés gazdasági bizottságának elnökeként, 2012-ben kezdeményezte Rogán Antal a letelepedési-kötvény konstrukció kidolgozását. Kizárólag erre, egy kivételével offshore országokban létrejött nyolc cég, melyek a gazdasági bizottság egyedi döntése alapján kizárólagos kereskedési jogot szereztek egyes országokra. A kormány sokáig hallgatott a konstrukcióról, a Bevándorlási és Menekültügyi Hivatal pedig többszöri megkeresés után is csak kitérő választ adott a program során kiadott letelepedési engedélyekről. A Magyar Nemzet beperelte az Államadósság-kezelő Központot, amely így kénytelen volt kiadni azt, hogy a résztvevő cégek mennyi pénzt kerestek, illetve végül a gazdasági bizottságtól is megkapták az offshore-cégek bizonyos adatait. A sajtó ugyan feltárta, mennyit bukik a költségvetés a kedvezőtlen kötvényeken, illetve azt, hogyan kaszált nagyot egy Rogán Antalhoz közeli ügyvédi iroda a lebonyolításon, a nagy, 150 milliárdos haszon azonban a forgalmazó offshore-cégeknél csapódott le, és ki tudja, hogy innen kihez áramolhatott tovább. A politika mindenesetre zavarba ejtően kedvező feltételeket biztosított ezeknek a cégeknek és a kiválasztásuk is sajátos módon zajlott. Idén márciusban kiderült: az ügyészség nem nyomoz a gazdasági bizottság döntéseinek ellentmondásai kapcsán hivatali visszaélés miatt. Pedig volna látnivaló: az egyik offshore cég egy nappal azelőtt alakult a Karib-tengeren lévő Brit Virgin-szigeteken, hogy Rogán beadta volna a törvénymódosító indítványát. Az azóta lezárt konstrukcióban 20 ezer ember kapott életre szóló magyarországi (és uniós) letelepedési engedélyt, köztük igencsak kétes figurák is. A kötvénybizniszről itt olvashatsz adatbázisunkban.
3. Megéri-e és kinek Paks-II?
2014 tavaszán Oroszország és Magyarország aláírta a paksi erőmű bővítésére szánt mintegy 10 milliárd euró (3000 milliárd forint) értékű állami hitelnyújtásról szóló kormányközi megállapodást. A beruházásról 2015-ben elfogadott törvény súlyosan korlátozta a közérdekű adatok megismerhetőségét, mivel 30 évre titkosította a beruházás üzleti és műszaki adatait, illetve az ezekkel összefüggő döntések megalapozottságát. Mindezt nemzetbiztonsági érdekekre illetve szellemi tulajdonhoz fűződő jogra hivatkozva, anélkül, hogy ezeket konkretizálná a törvény. Míg a kormány a beruházás megtérülése mellett érvel - és ezt erős lobbizással az Európai Bizottsággal is elfogadtatta - az Energiaklub becslése szerint Paks II 2000 milliárd forintos veszteséget fog termelni és soha nem térül meg. A tanulmányok nyilvánosságra hozatala azért volna fontos, mert a megtérülés megítélése erősen függ attól, milyen áramárral számolunk a következő évtizedekben. Mindemellett, Magyarország energiafüggősége Oroszország felé tovább nő Paks 2 megépítésével, az atomenergia alternatíváiról pedig hosszú távon lemondunk. Ráadásul úgy tűnik, a szintén titkos orosz hitelkonstrukció sem kedvező a jelenlegi feltételek között: az első részlet lehívása után azt egyből vissza is fizettük. A helyzet tehát az, hogy a Paks melletti végleges elköteleződéssel Magyarország villamosenergia-szükségletének közel 40 százalékát 60-70 évre előre magas áron megvásároljuk. Hogy ez megéri-e, arról csak hozzávetőleges információkhoz juthat a választó. Paks-II aktánk a beruházás gyanús elemeivel itt olvasható.
2. Mennyire vagyunk veszélyben és mibe kerül az elhárítása?
A kormánypártok kampányuk középpontjába a bevándorlás kérdését helyezték és a kormányzat is folyamatosan kommunikál ebben a kétségtelenül fontos kérdésben. A migráció veszélyét hangsúlyozó politikai kommunikáció mellett azonban elsikkadt, tulajdonképp mekkora veszélyben vagyunk? Miközben a Rendőrség honlapja szerint az elmúlt 30 napban összesen 3 "migránst" (illegális határsértőt) fogtak el hazánk területén, az ország egész területén 2016. március 9-e óta tömeges bevándorlás okozta válsághelyzet van, a jelenlegi szabályozás szerint szeptemberig. Civilek már 2016-es kihirdetéskor arra figyelmeztettek, hogy a válsághelyzet törvényi feltételei nem állnak fenn. Az okokat firtató adatigénylésre a kérelmező ORFK és a Bevándorlási Hivatal nem válaszolt, arra hivatkozva, hogy az elrendelésre vonatkozó kérelmük indokai 10 évig titkosak. A legutóbbi hosszabbítást tartalmazó rendeletben sem szerepel indoklás. A megerősített határvédelem költségeivel kapcsolatban sem láthatnak tisztán a választók. Ezeknél a kiadásoknál az állami szervezetek számos megkötés alól mentesülnek, például eltekinthetnek a közbeszerzéstől, ami például a rendőrség autóbeszerzése esetén nem tűnik indokoltnak. Ezek a beszerzések láthatóan túlárazottak. A Parlament rendészeti bizottsága tucatszám adott felmentést a Belügy- és Honvédelmi Minisztériumoknak a közbeszerzések alól. Itt még a beszerzések tárgya is titkos, minősített adat. Legutóbb 650 milliárd forintnyi beszerzést vont ki a közbeszerzési törvény hatálya alól a kormánypárti többségű bizottság, ezzel összefüggésben nemcsak a közpénzek sorsa ismeretlen, de az is, igazolja-e bármi, hogy a nyílt tendereztetés valóban veszélyeztetné hazánk biztonságát. (fotó: Index)
1. Érintett-e korrupciós ügyben a miniszterelnök veje?
Az Elios Innovatív Zrt. jogelődjét Orbán Viktor miniszterelnök veje, Tiborcz István alapította, aki egészen 2015 májusáig változó formákban szerepet vállalt a cégben. Az Elios bevételeinek túlnyomó része uniós finanszírozású projektekből származott, főtevékenységük led-technológiás közvilágítási rendszerek kiépítése volt. Az első nagy összegű tendert, ami később referenciául is szolgálta az Eliosnak, 2010 márciusában nyerték el a Lázár János vezette Hódmezővásárhelyen. A cég által megnyert közbeszerzések közül többet az a Sistrade Kft. készített elő, melynek tulajdonosa Hamar Endre, Tiborcz István üzlettársa, egy időben az Elios résztulajdonos. Egy közzétett hangfelvétel szerint az Elios már másfél évvel azelőtt feltűnt egy nagy értékű, szekszárdi projektben, hogy az arról szóló pályázatot egyáltalán kiírták volna. A felvételen elhangzik Tiborcz István neve is. A rendőrség 2015 márciusában nyomozást indított az Elios Zrt. ellen és az OLAF is vizsgálni kezdte a közvilágítás-rekonstrukciókat. 2016-ban a Nemzeti Nyomozó Iroda megszüntette a nyomozást, arra hivatkozva, hogy a "vertikális kartell" (a pályázatot előkészítő Sistrade és az azt elnyerő Elios összejátszása) nem törvénytelen.
2018 januárjában nyilvánosságra került az OLAF (a magyar rendőrségénél mélyrehatóbb) vizsgálata, mely az Európai Bizottságnak több mint 13 milliárd forint uniós támogatás megvonását javasolta az Elios-tenderek kapcsán. Az OLAF 35 település Eliosos szerződéseit vizsgálta és a visszaélésekben mindegyiket érintettnek találta. Főigazgatója ajánlásában arra tett javaslatot, hogy a magyar ügyészség indítson újból büntetőeljárást a 2014-es projektek kapcsán. Költségvetési csalás bűntette és más bűncselekmények miatt 2018. január 22-én újból elrendelték a nyomozást, újra a korábban nyomozó Pest Megyei Főügyészséget bízva meg a nyomozással. Az ellenzék szerint politikai hátszéllel tarolta le Orbán Viktor veje az uniós programot, az ügyészség pedig (bár ezt tagadják), szándékosan szabotálja a nyomozást. Az OLAF-jelentésben feltárt összefonódások (amit a kormánypártok "Brüsszeli kampányjelentésként" hárítanak el) okot adhatnak erre a gyanúra, mégis, 4 és fél évvel a gyanús tenderek beindulás után még mindig nem lehetünk biztosak abban, hogy Tiborcz István cége nem rabolt-e le egy tízmilliárdos uniós programot - erősen vitatható minőségben kivitelezett munkával, illetve abban sem, hogy a törvény a kormányfő közvetlen környezetére is vonatkozik-e a jelenlegi rezsimben. Minden sajtócikk az Elios-ügyről itt érhető el adatbázisunkban.
Címkék: átláthatóság
8 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Közérdekből nyilvános adat, hogy kik adnak politikai tanácsot a kormánynak
-
Titkos egészségügyi átalakítási tanulmány: Alkotmánybírósághoz és az emberi jogi bírósághoz fordultunk
-
250 millió eurót kapott az állam 35%-nyi VIG részesedésért
-
“Itt nem az állandóság, hanem a változás az alapállapot” – merre tovább, önkormányzatok?
-
Tényleges tulajdonosok, végső haszonhúzók – hogy állunk 2024 nyarán?
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
nemecsekerno_007 2018.04.08. 12:02:02
9. ?
8. A gazdagok egymás pénzével játszanak...
7. conteo...
6. TAO: Lehet-e tudni, hogy ebből az 522 milliárd-ból mennyit adtak kormányközeli cégek? Nem hinném, hogy az összeset.
5. CÖF: hagjyuk.... államháztartási szinten nem tétel...
4. Tudjuk-e, hogy az összesből mennyi az ami vitatható v. aggályos? Hány % ? Mert így csak pletyka szintű
3. Itt is gazdasági érdekeket sértünk...
2. Ezt hagyjuk, ezen nem lehet fogást találni, az ellenzék csak rosszul jöhet ki belőle
1. Ki nem sz****** le....
Sir Galahad 2018.04.08. 13:07:36
gigabursch 2018.04.08. 14:07:23
Energiakulub meg az igen okos Atomcsapdás blogjuk - ne legyen már mérvadó.
Ami hetet-havat ott összehordtak, az egyszerűen szánalmas.
Nincs olyan számításuk, ami megállná a helyét.
Az meg hogy oda vissza hivatkozzák a saját hülyeségeiket, az nem jelenti azt, hogy igaz lenne.
Egyetlenegy konkrét kérdésemre sem adtak konkrét választ.
Vona Gábor fél allahtól mert egy kis buzi ! 2018.04.08. 14:21:53
Az itteni kerdesek kozul egyik sem erdekel.
De arra kivancsi volnek
MIERT AKARJAK ARABOK MILLIOIVAL ELARASZTANI AZ ORSZAGOT ?
MIERT AKARJA AZ ELLENZEK ISZLAMIZALNI MAGYARORSZAGOT ??
ES HOGY KIFIZET NEKIK EZERT ???
$pi$ 2018.04.08. 15:29:48
Hát ez például marhaság. Semmi értelme.
kublerek · www.vasalobolt.hu 2018.04.08. 17:49:49
to:rppapa 2018.04.08. 21:00:06
Ez most is így van.
Ráadásul a mostani kormánypárt nem olyan tógerekből áll, mint az akkori, akik bármire képesek (akár az ellenzék kezére adni belső információkat is), hogy megbuktathassák a saját vezetőjüket.
Ez a szép hagyomány azóta is él és virul a pártban, ezért tartunk itt, ezért lophatják ki a szemünket is.
Olyan bloggal meg, ahol több a trollok hozzászólása, mint a célközönségé, nem érdemes bajlódni ;)