Az ezredfordulón pozíciót szerző zöldbárók helyét hektárról hektárra, cégről cégre veszik át a narancsbárók a magyar mezőgazdaságban, ez derül ki az agrártámogatások adataiból, amelyet immár ötödik éve dolgoz fel a K-Monitor. A 2016-es kifizetések és a tulajdonosi átrendeződések fényében továbbra sincs nyoma az ígért átrendeződésnek a kis, családi gazdaságok felé. Ami azonban egyre jobban látszik: a médiához, a bankszektorhoz vagy az építőiparhoz hasonlóan itt is pillanatok alatt felbukkantak a kormánypárthoz vagy személyesen a miniszterelnökhöz köthető nagygazdák, akik aztán megcsinálják a szerencséjüket a magyar mezőgazdaság egyre egyenlőtlenebb világában. Tavaly a legnagyobb pezsgést Orbán Viktor legszűkebb környezetében figyelhettük meg: a falubeli komák, sportbarátok, rokonok gyarapodtak, a régi motorosok visszaestek. Ha konkrét települések nagygazdáira keresnél, itt tudsz.
A 2016-os évre vonatkozóan összesen 642.766.549.221 forint (hozzávetőlegesen 12.600 vadi új John Deere traktor ára) agrártámogatást osztottak ki Magyaroroszágon. Ez döntően az uniós költségvetésből jön, annál is inkább, mert tavaly tovább csökkent a magyar állam hozzájárulása. 2015-ben az agrártámogatások 78 százaléka, tavaly 83 százaléka érkezett az EU-ból. A Közös Agrárpolitika célja elvben a versenyképesség növelése és a vidéken élő, családi gazdálkodók helyzetbe hozása, de kezdettől súlyos és vitatott elosztási kérdésről van szó. Szakértők szerint a 2020-ban várható visszavágások előtt még lehetőség van pozíciót fogni, ám be kell fektetni a versenyképességbe. Első grafikonunk az elosztás hazai igazságtalanságára mutat rá. Tavaly is a nagybirtokosok, a felső 10 százalék söpörte be a támogatások 75 százalékát, ez csak minimálisan, 1 százalékkal kevesebb, mint tavaly.
Miért csökkentek a területalapú támogatások?
Támogatásra számos jogcímen pályázhatnak a gazdák. Korábbi elemzéseinkben a legnagyobb hangsúlyt a területalapú támogatásra (SAPS) fektettük, ez ugyanis a megművelt terület nagysága után jár, így képet adott a birtokviszonyok átalakulásáról. Az állattenyésztés ösztönzésére vezették be pár éve azt a korlátozást, hogy kb. 1230 hektár fölött nem nyújt további támogatást a SAPS, melynek kerete így a korábbi évekhez képest felére csökkent. 2016-ban egy hektár után 31.476 forint járt (szemben az egy évvel korábbi 45.000 forinttal). A rendelkezés elvileg képes lenne a nagybirtokok növekedésének ellensúlyozására, ám visszaesést a környezetterhelést csökkentő feltételekhez kötött, de szintén a megművelt terület mértéke után járó zöldítés támogatása pótolja. A hektáronként 17.559 forintos támogatásnak nincsen területnagyságra vonatkozó korlátja. A “zöld” komponens különböző feltételeket ír elő a gazdálkodók számára, amelyek között szerepel a termesztett növények diverzifikálása, az állandó gyepek és az ökológiai célterületek fenntartása is.
Korábbi években megjelent elemzéseink
2012 - Pénzeső Csányi, Nyerges és Leisztinger érdekeltségeinek
2014 - Simicskáék, Csányi és Leisztinger újra a dobogón
2015 - A nagyon gazdag magyar gazda-milliárdosok nagyon sok pénzt kapnak az Európai Uniótól
2016 - Még nem történt meg az oligarchacsere az agrártámogatásoknál
És nálad, a te településeden ki kapta a legtöbb agrártámogatást?
Csináltunk egy keresőt, amivel ennek is egyszerűen utána nézhetsz!
Az adatokat elemezve idén is frissítettük a legnagyobb hazai agrároligarchák céghálóját és megnéztük, milyen változások álltak be 2016-ban. A nyolc nagy között helyet kapott két, korábban még csak említés szintjén szereplő felcsúti nagygazda, Mészáros Lőrinc és Flier János hálózata is. Orbán Viktor miniszterelnök két falubeli ismerőse azért is érdekes szereplői elemzésünknek, mert a többi milliárdossal szemben el tudták érni, hogy összességében több támogatáshoz jussanak, mint egy évvel korábban.
Nem csupán a véletlen falubeli komaság miatt fontos kiemelni a miniszterelnökkel való kapcsolatot, hiszen az Orbán-család maga is aktív a mezőgazdaságban. Orbán feleségének, Lévai Anikónak Flierrel közös termőföldje is akad (sajtóhírek alapján ő kezeli Orbánék földjeit). Orbán sógornője, Lévai Gizella 76 millió forint támogatást kapott, az ő fiait mentette ki nemrégiben Mészáros Lőrinc köre egy balul elsült Alma Cider bizniszből. A sokoldalú Tiborcz-család 40 millió forint támogatásban részesült az agrárkasszából.
Sztorik a számok mögött: földmutyik, privatizáció, állami támogatások...
[ Az agrárium hírei a K-Monitor adatbázisában ]
Csányi Sándor: 3 milliárd forint
A tavalyi támogatásaik nagyjából egyharmadát, összesen 1,5 milliárd forintot buktak el Csányi Sándor érdekeltségei, ugyanakkor a területalapú támogatások a zöldítés támogatással kiegészítve (1,1 milliárd) kicsivel meghaladták a tavalyi területalapú támogatások összegét (1,02 milliárd). A visszaesés legnagyobb része a cégcsoport mamutjainál (Bólyi és Dalmandi Zrt.) jelentkezik, míg a közepes (50-100 milliós támogatással rendelkező) cégek tudták tartani a szintet. Tavalyhoz képest újdonság, hogy a 4 milliárdos nyereséget termelő KITE Zrt. is a bankár oligarcha tulajdonába került.
Simicska-Nyerges: 2,585 milliárd forint
Bár egy időben arról lehetett hallani, hogy Simicska G-napja után szakításra került sor Nyerges Zsolttal is, ez az eltávolodás a mezőgazdasági érdekeltségeben csak idén vált láthatóvá. Azt már csak a jövő évi cégbeszámolóban láthatjuk, hogy Nyerges a tisztségén túl a tulajdonrészétől is megvált-e. A számára kedvezőtlenül alakuló földprivatizáció ellenére Simicskának sikerült megőriznie előkelő pozícióját, de az összes támogatás a többi cégcsoporthoz képest legdrasztikusabban Simicskánál csökkent (a tavalyi összeg csupán 64 százalékára). A mamuttársaságokból összeálló céghálónál erősen meglátszik az uniós korlátozás is mindezek következtében a területalapú támogatások összege csupán az egy évvel korábbi 20 százalékát teszi ki. Simicska kapcsolt ugyanakkor a leggyorsabban: ezeknél a cégeknél az egyik legnagyobb a zöldítésre kapott pénzek aránya.
Leisztinger Tamás: 2,153 milliárd forint
A cégcsoport egy jelentős része, az eddig Leisztinger édesanyjához tartozó négy “-major kft.”, valamint az Agárdi Farm a felcsúti gazda, Flier János érdekeltsége lett. A megmaradt cégháló teljes támogatási összege a tavaly elnyert összeg felénél is kevesebb (44,6 százalékra), a területalapú támogatások majdnem kétharmadával (64 százalékkal) csökkentek. A teljes támogatási összeg tekintetében Simicska Lajos cégcsoportja mellett Leisztinger volt 2016 másik nagy vesztese.
Bódi család (Tedej): 1,711 milliárd forint
A Hajdúnánás Tedej uradalmat irányító Bódi család cégbirodalmában nem történt érdemi átrendeződés az elmúlt évben. A támogatások összege itt is csökkent, de a szétaprózodott hálózatnak köszönhetően kevésbé drasztikusan: az összes támogatás 19, a területalapú 32,4 százalékkal esett vissza.
Helmut Gsuk: 1,608 milliárd forint
Az ezredfordulón privatizált piszkos tizenkettőből csípett el egy céget a német Helmut Gsuk is, így betonozva be magát a legnagyobb magyarországi agrárbárók közé. Gsuk és magyar üzlettársa, Dorogi Árpád (2014-ig Zsira polgármestere) közös cégcsoportjában nem következett be jelentős változás. A támogatások összesen 9 százalékkal (ebből a területalapú támogatások 22,7 százalékkal) csökkentek.
Mádl-Agroprodukt: 1,284 milliárd forint
A pápai Agroproduktnál a teljes támogatási összeg 25,5 százalékkal, a területalapú támogatások 81,7 százalékkal csökkentek, utóbbiakat azonban nagyrészt pótolta a zöldítés támogatás.
Flier család: 860 millió forint
Nyolcas toplistánk utolsó két helyére kerültek fel a két felcsúti üstökös, a Flier család és Mészáros Lőrinc érdekeltségei. A tavalyi év legnagyobb nyertesének Flier János mondható, akinek cégei öt korábbi Leisztinger-cég megszerzésével gazdagította portfólióját. A főképp fejér megyei földeket birtokló "-major" társaságok Garancsi Istvánon át jutottak Flierhez. A gazdálkodó által bezsebelt támogatást a 2015-ben megszerzett 142 millió forintról 860 millióra tornázták fel (amiből az egykori Leisztinger-cégek 700 milliót hoztak).
Mészáros Lőrinc: 525 millió forint
A másik felcsúti nagygazda, a magyar Zuckerberg tavalyi elemzésünk óta hatalmas léptékkel halad előre a mezőgazdaságban is. Öt új agrárcéggel büszkélkedhet, amik közül kettő is az első Fidesz-kormány idején privatizált tizenkét nagy állami gazdaságokból kerül ki. A korábban Herceghalmi Kísérleti Gazdaság néven ismert, több ezer hektáron gazdálkodó Agrosystem Zrt. az ECHO TV-t is birtokló Talentis Group Zrt.-n keresztül került a Mészáros-birodalomba, míg a Hidasháti Mezőgazdasági Zrt. a Búzakalász 66-on keresztül. A két nagyvállalaton túl 2016/2017 fordulóján Mészáros megszerezte a Kunhalom Agrária Kft.-t és a borászattal foglalkozó Dereszla Kft.-t is.
A végösszegébe a 2016 első fele után megszerzett cégek után járó támogatásokat még nem számoltuk bele, ám könnyen elképzelhető, hogy ezek a pénzek már Mészárosnál kötöttek ki. Ábránkon egyelőre szürkével tüntettük fel ezeket is, így jól látszik, hogy jövőre a felcsúti kisgömböc magabiztosan megérkezhet az agrároligarchák dobogójára. Ha csak ki nem pukkan addig.
|
Támogass minket, hogy ehhez hasonló írásokban deríthessük fel a közpénzek útját! ▶︎ Adományozz átutalással, vagy PayPalon: k-monitor.hu/tamogatas ▶︎ Legyél pártolói tagunk: patreon.com/kmonitor |
Az agrártámogatások eloszlásának változása azt mutatja, hogy egyre nagyobb játékosok a szektorban a miniszterelnök környezetéhez tartozó cégek. A földtulajdonhoz és -bérlethez erősen kapcsolódó agrártámogatásoknál ugyanakkor jóval lassabb a változás, mint más ágazatokban, ahol a közbeszerzési pénzcsap elfordításával egy-két év alatt teljesen fel lehet borítani az erőviszonyokat. A földárverések és földpályázatok azonban itt is megszülték az új, nemzeti tőkéseket. A narancsbárók fokozatos pozíciószerzésével pedig jöhetnek olyan támogatási és adminisztratív szabályváltozások is, amelyek ezt a szűkebb kört hivatottak még inkább helyzetbe hozni. Ha ez így lesz, azzal a korábbi zöldbáróknak lassan befellegzik majd.
Nálatok kik kapták a legtöbb agrártámogatást? Nézz utána települési szintű keresőnkön!
Címkék: leisztinger mezőgazdaság csányi agrártámogatások infografika mészáros lőrinc flier
6 komment
Ajánlott bejegyzések:
-
Rekord vidékfejlesztési pénzek kavarták fel az agrártámogatási rangsort
-
Friss adatok az önkormányzati bérlakásszektorról
-
Mesterséges intelligencia hajtja mostantól a K-Monitor népszerű adatbázisát
-
Merre tart az önkormányzati bérlakásszektor?
-
Csúszdára ülteti az önkormányzatokat a Kormány - a haderőfejlesztés mögé szorul településeink működése
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kurt úrfi teutonordikus vezértroll · https://hatodiklenin.blog.hu/ 2017.06.15. 18:19:40
Ja és hol a birca?
nemecsekerno_007 2017.06.15. 18:25:06
vagy kaptak ezen kívül mások is?
ha igen, akkor mennyit?
MerényiM 2017.06.15. 18:47:24
2017.06.24. 03:29:10
A mindenkori kormány és a mindenkori ellenzéke szemforgató módon beszél a költségvetési hiányról, a gazdaság visszaeséséről vagy éppen fellendüléséről, árbefagyasztásról, privatizálásról és persze csűrik-csavarják a mondatokat ide meg oda. Csak a pimasz valóságról nem esik egyetlen szó sem, arról, hogy sok esetben a költségvetés 90 százalékát egyszerűen ellopják. Megismétlem, 90 százalékát. Az ország népéről lerabolt adó kilencven százaléka magán zsebekbe vándorol és csak tíz százaléka fordítódik országépítésre. Nem csoda, hogy a száz éve épített Budapest ránk rohad. Nem csoda, hogy a falvak fejlődése nem egyhelyben topog, hanem egyenesen visszafelé halad.
"El fog jönni az a nap, amikor minden olyan népnek, akik között tabu laknak, fel kell tennie a kérdést, hogy mindannyiukat kiutasítja; ez a kérdés az élet és halál kérdése lesz, az egészség vagy krónikus betegség kérdése, a békés létezés vagy az állandó szociális láz kérdése." Liszt Ferenc