Közadatok minél kreatívabb hasznosítása volt a célja április közepén rendezett programozói versenyünknek. A kreatív hackek elkészítésén túl arra is felhívta a figyelmet, hogy a széles körben elérhető nyílt adatokra alapozva milyen hasznos civil és piaci kezdeményezések szökkenhetnének szárba akár itthon is.
A résztvevők a 24 órás hacker-maratonon abból főztek ami jelenleg is elérhető: önkormányzati költségvetési adatokat, üres ingatlanok jegyzékét vagy éppen a kerületek ebnyilvántartását használva valós társadalmi igényekre adtak ötletes digitális megoldásokat. A rendezvényről készült kisfilmet itt találod.
A versenyt megelőzte egy konferencia a nyílt adatok újrafelhasználásáról és az ebben rejlő páratlan lehetőségekről a demokrácia és a gazdasági fejlődés dinamizálását illetően. Erről a rendezvényről korábbi blogposztunkban olvashatsz, itt részletesen írunk a nyílt adatok jelentőségéről, és elmagyarázzuk a fontosabb fogalmakat is. Itt szóba került Magyarország felzárkózásának szükségessége először a térség, majd Nyugat-Európa szintjére külföldi, működő példák segítségével. A közadatra építő hackathon megszervezésével az volt a célunk, hogy megmutassuk: a szabályozás-beli lemaradásunk ellenére jelenleg is elérhetőek olyan adatbázisok, amelyből akár egy napnyi intenzív munkával hasznos alkalmazások fejleszthetők civilek, szakértők és programozók együttműködésével.
Az első hackathon (hack+marathon) rendezvényért 1999-ig kell visszamennünk az időben, amikor is a kanadai Calgaryban tíz OpenBSD fejlesztő összeült, hogy az éjszaka alatt átalakítsák a programjukat a jogi szabályozásnak megfelelően. Ettől kezdve hagyomány lett minden évben összejönni és fejleszteni általában valamelyik egyetemen. A 2000-es évek közepén terjedt el világszerte és vált egyre népszerűbbé a hackathon. Informatikai vállalatok előszeretettel rendeztek versenyeket, mert így gyorsan tudtak új programokat fejleszteni, eddig nem ismert irányokat, projekteket indítani. Természetesen legtöbbször huszonnégy óra nem elég egy komolyabb program teljes megírására, azonban az így megszületett ötletekből létrejöttek olyan vállalatok is, mint a GroupMe, amit egy évvel később a Skype vásárolt fel 85 millió dollárért.
Az olyan sikeres magyar startupok, mint a Prezi, a Distinction, vagy a reklám optimalizációval foglalkozó Enbite.ly is mind egy-egy jó ötlet, brainstorming után indult és vált később sikeressé. A LogMeIn, kis cégből több száz millió dollárt érő vállalattá nőtte ki magát, és olyan népszerű programokat fejlesztettek, mint a Hamachi, amivel több millió felhasználó kapcsolja össze távoli számítógépét egymással. Magyarországon sem ismeretlen egyébként a műfaj, rendezett hackathont az elmúlt években a BME, a debreceni Hackathon-in-a-Box, a Transparency International, a Pannon Egyetem nagykanizsai versenyét pedig a Ustreamen lehetett követni. Ezt a sort folytattuk idén a Kitchen Budapestben.
A mi versenyünk a nyílt adatok minél kreatívabb felhasználásáról szólt. A jelentkezők foglalkozhattak a helyi téradatok vizualizációjával, segíthettek átláthatóbbá tenni egy önkormányzat költségvetését, vagy helyi közadatokkal építhettek fel Smart City projektet. A versenyre elsősorban programozók, adatelemzők, designerek, illetve a helyi önkormányzatban, közigazgatásban, civil szervezetekben jártas szakemberek és kutatók jelentkezését vártuk, de szívesen láttunk mindenkit, akit érdekelt a téma, és szeretett volna eltölteni hasznosan huszonnégy órát a nyílt adatok szabad újrahasznosításával. A versenyen sok jó ötlet és projekt valósult meg, a csapatok igazán kitettek magukért, ezek közül mutatunk be néhányat.
Üres önkormányzati ingatlanok
Rengeteg üres, kiadatlan önkormányzati ingatlan van Budapesten, amit észre sem veszünk, mert nincs a szemünk előtt, miközben fenntartásuk hasznosítás nélkül óriási pazarlás. Több százmillió forintot fizetnek ki az önkormányzatok csak rezsire és a közös költségre közpénzből évente, mikor felajánlhatnák civil szervezeteknek, vagy piaci alapon hasznosíthatnák. Nekik sokkal egyszerűbb így, hiszen ez egy láthatatlan adat, ha ténylegesen ráköltenének az ingatlanra, az látható költségként jelenne meg. A KÉK a Lakatlan program keretében ezért kérte ki az önkormányzatoktól az üres ingatlanok jegyzékét, valamint a fenntartási költségüket. Egy hackathon csapat ezeket egy interaktív térképen ábrázolta, láthatóvá téve mindannyiunk számára az üres ingatlanok jelenlétét közvetlen környezetünkben, és az ebből fakadó problémát, vagy éppen az ebben rejlő lehetőséget.
Átlátható helyi költségvetés
Az önkormányzatokat törvény kötelezi bizonyos költségvetési adatok feltüntetésére a honlapjukon, azonban legtöbbször ezt az állampolgárok számára áttekinthetetlenül teszik közzé. Ez gyakran egy rossz minőségű, használhatatlan fájlt jelent, melynek tagolása önkormányzatonként változik - így különböző települések gazdálkodása nem is hasonlítható össze. A K-Monitor önkormányzati minimumprogramjában régóta ösztönzi a településeket, hogy lépjenek egyet az átlátható, elszámoltatható gazdálkodás felé. Zugló önkormányzatának szakértő segítségével a tőlük kapott költségvetési adatokat egy hackathon csapat vizualizálta, így a zuglói polgárok hamarosan egy jól használható eszközzel böngészhetik és kereshetik, mely területekre, tevékenységekre mennyit költ a kerületük. A projekt eredményéről az alkalmazás véglegesítése után részletesen is beszámolunk, mert azt reméljük, ezen felbátorodva más önkormányzatok is kedvet kapnak, hogy a közzététel jogszabályi teljesítésén felül valóban értelmezhető információt szolgáltassanak polgáraiknak prioritásaikról, eredményeikről, költéseikről.
A Ferenc tér rekonstrukciója
Az utrechti Expodium és a magyar Járókelő kezdeményezés közös projektjének a középpontjában a IX. kerületi Ferenc tér állt. A helyi önkormányzattól szerzett adatok segítségével próbálták vizualizálni minél jobban a teret és környékét. Érdekes adat volt a Ferencvárosban utcánként regisztrált kutyák száma, fajtája, amit egy térképen jelenítettek meg - igen, erről is van adat, csak használni kell! Az ő esetükben a verseny egy jó brainstorming, ötletelés volt, aminek végeredményét a “Mission Possible” eseményen láthatjuk május 24-én a Trafóban.
Drop the Bayes
A versenyt a Drop the Bayes csapata nyerte, akik szintén az üres önkormányzati ingatlanokat tartalmazó adatból dolgoztak. Projektjük egy olyan weboldal volt, ahol a lakosok és a vállalkozók összedobhatják ötleteiket és igényeiket egy adott önkormányzati ingatlan (pl. üzlethelység) hasznosítására, ezzel egyszersmind pályázva is az önkormányzathoz. A nyílt adatra építve így megkönnyíthető, felgyorsítható az a folyamat, ahogyan az ingatlanok minden érintett számára előnyös módon hasznosulnak. Fődíjként az ő csapatukat képviselheti két fő az EU rendezvényén, a TransparencyCamp Europe 2016 nevű hackathonon, onnan pedig egészen Washingtonig is vezethet az útjuk. A lehetőség, hogy valaki velük is megküzdjön az amsterdami versenyen, egyébként bárki számára nyitva áll, ha jelentkezik az online versenyre itt.
Egy olyan hackathont rendeztünk, ahol nem csak az számított, hogy ki milyen munkát tudott elvégezni az adott idő alatt, hanem az is, hogy tudatosítottuk a nyílt adatok használatának fontosságát és az ebben rejlő lehetőségeket. A DataBoom Hackathon szervezői a K-Monitor, a Magyary Zoltán E-közigazgatástudományi Egyesület és a Kitchen Budapest voltak, utóbbi adott otthont a jó hangulatú rendezvénynek, amely remélhetőleg nem az utolsó volt ebben a témában. Az esemény létrejöttét támogatásával segítette az EU soros elnökségét betöltő Hollandia Magyarországi Nagykövetsége és a Norvég Civil Támogatási Alap, valamint szakmai együttműködő partnerként a Nemzeti Hírközlési és Informatikai Tanács és a Lechner Tudásközpont.
Merényi M., Szadai Levente
Címkék: hackathon adatozz okosan databoom
Szólj hozzá!
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.