November 20-án, csütörtökön került sor az Önkormányzati Minimum program első találkozójára a Müsziben. Nagy örömünkre szolgált, hogy az önkormányzati átláthatóság megteremtésére indított kezdeményezéshez csatlakozók közül 13 budapesti képviselő részt vett a K-Monitor és a Transparency International workshopján.

Fontosnak tartjuk, hogy azok, akik részt vesznek az önkormányzatok munkájában, és tenni akarnak azok tisztább működéséért, személyesen is találkozzanak egymással és velünk, hogy közösen kereshessünk megoldásokat azátláthatóság útjában álló problémákra. Az első találkozó alkalmával egyik célunk az volt, hogy egyértelművé tegyük: azért tartjuk fontosnak a négy minimum-pontban megfogalmazott elektronikus/internetes átláthatóságot, mivel ez lehet a biztosítéka annak, hogy a közérdekű adatok valóban mindenki számára elérhetők legyenek. Az átláthatóság többet jelent, mint az a tény, hogy a közérdekű adatok tetszőleges formában és a virtuális tér egy tetszőleges zugában elérhetők; a cél az, hogy a közérdekű adatok közérthetőek és egyszerűen megtalálhatóak, feldolgozhatóak legyenek.

A K-Monitor elvégezte az önkormányzatok honlapjainak átláthatósági értékelését. A találkozó arra is alkalmat adott, hogy - a végső értékelések elkészülte előtt - felvázolhassuk a vizsgálati szempontjainkat, illetve beszámolhassunk eddigi tapasztalatainkról. Sajnos jelenleg a vizsgált huszonhat önkormányzati weboldalból egy sincs, amely teljes mértékben megfelelne az Önkormányzati Minimumban foglalt követelményeknek. A települések költségvetései esetében sokszor csak az azokról szóló rendeletek olvashatók, amelyek megfelelő segédanyagok, a megértést segítő táblázatok, grafikonok nélkül gyakran értelmezhetetlenek azok számára, akik éppenséggel nem szakértők. Ahogy a találkozón részt vevő képviselők közül többen jelezték: gyakran ők maguk sem látják át teljes egészében saját kerületük költségvetéseit, és olyan testületi ülésre is akadt példa, ahol érdemi vita nélkül, sőt, a kiadások részleteinek ismerete nélkül fogadták el az adott évi büdzsét.

A testületi illetve bizottsági ülések dokumentációinak nyilvánosságra hozatala körül sem jobb a helyzet: míg a lezajlott ülések jegyzőkönyvei általában elérhetők, az előterjesztések és határozatok már ritkábban, az egyes döntéseket előkészítő segédanyagok pedig szinte sehol sem lelhetők fel. Érdemes kitérni a következő esedékes ülésekre is, amelyeknek a legtöbb esetben még az időpontját is homály fedi. Bár a testületi és bizottsági munkaterveket egy évre előre meghatározzák, tehát a rendes ülések időpontjai elvben előre tudhatók, ezek a munkatervek az interneten elérhetetlenek, ráadásul még ezek megléte sem garancia arra, hogy tudjuk, mikor tervez döntéseket hozni a közgyűlés: a találkozón olyan esetről is hallottunk, hogy egy önkormányzat szinte minden megtárgyalandó ügy kapcsán rendkívüli testületi ülést hívott össze, így a munkatervtől eltérve, előre kiszámíthatalan időpontokban hozhatták meg határozataikat.

Hiába a kötelezettség, akad önkormáyzat, amely honlapján az ötmillió forintot elérő vagy azt meghaladó értékben kötött szerződései adatainak listáját sem teszi közzé, bár szerencsére nem ez a jellemző, ahogy az önkormányzatok közbeszerzési tervei is jellemzően hozzáférhetők az érdeklődők számára. Magukat a szerződéseket azonban igen ritkán lehet megtalálni, a kisértékű szerződéseket pedig szinte sosem hozzák proaktív módón nyilvánosságra.

Sokkal több jót a testületi tagok vagyonnyilatkozatai esetében sem mondhatunk: ritkán szerepelnek a site-okon, és akkor is gyakran csak a legutóbbi évre vonatkozó dokumentumok érhetők el. Pedig a vagyonnyilatkozatok nyilvánosságának lényege éppen az volna, hogy követhető legyen belőlük egy-egy képviselő vagyoni helyzetének alakulása, ami, értelmeszerűen, csak akkor valósulhat meg, ha több évből származó vagyonbevallásai összevethetők egymással. A workshopon résztvevő képviselők közül többen is arról számoltak be: éves vagyonnyilatkozatuk leadásakor előző évi bevallásukat eredeti, felbontatlan borítékukban kapták vissza. A programon részt vett László János, az eDemokrácia Műhely Egyesület elnöke is, aki bemutatta a szervezet üvegfalu projektjét.

A workshop nagy eredménye volt, hogy maguk a képviselők mondhatták el egymásnak és nekünk, milyen nehézségekkel kell szembenézniük saját önkormányzataikban, ha tenni akarnak az átláthatóságért. A beszélgetés során természetesen felmerült a Zuglóban beterjesztett átláthatósági rendelet is, amelynek elfogadása mindenképp jelentős lépés az önkormányzatok traszparencijához vezető úton. Mivel a találkozón résztvevő képviselők közül többen is jelezték, hogy egy a zuglóihoz hasonló tervezetet kívánnak benyújtani saját önkormányzatukban is, a rendelet szövegét a Transparency International és a K-Monitor kiegészítésekkel elküldi az Önkormányzati Minimum képviselői csapatának, az önkormányzati honlapok értékeléseivel együtt.

A workshopon részt vettek: Váradi László, I. kerület; Zalai Judit (Hajdu Nóra képviseletében), II. kerület; Béres András, III. kerület; Juhász Péter, V. kerület; Juhász Tímea és Heltai László, VI. kerület; Moldován László, VII. kerület; Tóth Balázs, X. kerület; Makk Katalin, XIII. kerület; Horváth Zsófia és Petrovai László, XVIII. kerület; Völgyesi Krisztián és Mach Péter, XX. kerület