háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

English materials

legyel_az_onkentesunk.png

Facebook

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (42) adatok (53) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (4) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (10) ajándék (1) algoritmusok (1) alkotmánybíróság (3) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (2) amsterdam (1) antikorrupció (35) anti korrupció (26) asp (3) ÁSZ (2) átlátható (1) átláthatóság (168) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (3) bulgária (1) bunda (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (7) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (6) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (3) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (4) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (11) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (35) eurobarometer (1) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (5) exszabi (1) ezaminimum (10) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (2) felejtéshez való jog (1) fidesz (3) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (5) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (1) igazságszolgáltatás (1) infografika (48) információszabadság (42) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) izland (3) játék (1) jobbik (2) jogalkotás (16) k-monitor (14) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (16) kampányfinanszírozás (26) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (1) királyság (2) költségvetés (7) konzultáció (1) kormányzati adatok (1) koronavírus (1) korrupció (27) korrupciós séta (2) közadatok (4) közbeszerzés (44) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) Közgép (2) közgép (10) közpénz (26) külföld (56) kultúra (3) k monitor (50) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (4) libéria (1) liget (1) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (1) magánszektor (2) magyarország (53) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (7) mezőgazdaság (10) microsoft (1) miniszterelnökség (3) minisztérium (2) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (7) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (5) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (3) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (2) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (21) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) olimpia (1) önkéntes (3) önkormányzat (34) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (5) oroszország (9) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (6) pártfinanszírozás (11) pártok (9) pénzmosás (1) per (5) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (13) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (2) rospil (1) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (18) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (7) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (12) tasz (11) térkép (11) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (4) trafikmutyi (2) transparency (4) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (6) vagyonnyilatkozat (29) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (11) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (5) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (2) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

A NAIH szerint közérdekű adatok a fertőzésekre vonatkozó statisztikai adatok, de ...

tangentopoli // 2020.03.20.

Címkék: adatok információszabadság átláthatóság adatigénylés NAIH koronavírus

Miután az állam illetékesei több esetben is elutasították újságírók adatigényléseit, szerdán levelet írtunk a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóságnak (NAIH), amiben arra kértük, hogy foglaljon állást a koronavírusos fertőzési adatok nyilvánosságáról. Úgy gondoljuk, a fertőzésre vonatkozó statisztikák közérdekű adatok, így mindenkinek joga van megismerni azokat. Ráadásul látjuk, hogy számos más országban nem okoz problémát a fertőzésekre vonatkozó adatok széleskörű közzététele, akár az adatok egyidejű értelmezésével.

Frissítés 1: A NAIH március 27-én válaszolt a levelünkre, a válasz a bejegyzés végén olvasható. Frissítés 2: A kormány március 31-én bejelentette, hogy részletesebb adatokat fog közölni a fertőzésekről.

 

1584446425-qa0jobmqz_md.jpg

dr. Müller Cecília országos tisztifőorvos és Lakatos Tibor az operatív törzs vezetője (fotó: Infostart.hu)

 

Péterfalvi Attila NAIH elnök tegnap HírTv-ben és az InfoRádión adott válaszokat az általunk is feltett kérdésre. Álláspontja röviden: a fertőzésekről szóló statisztikai adatok nem személyes adatok, így közérdekű adatnak tekinthetőek. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a jelenlegi rendkívüli helyzetben megvalósulhatnak más gyakorlatok. Az InfoRádión úgy nyilatkozott, az adatokat alapesetben ki kéne adni, bár lehetnek ezt felülíró szempontjai az Operatív Törzsnek, ezekről azonban nem tud. Péterfalvi szerint amennyiben az adatigénylésekre vonatkozó beadványt kapna (tőlünk pont ilyet kapott), meg kell keresnie adatkezelőt és kérnie az adatok visszatartásának indoklását. Erre reméljük sor fog kerülni, hiszen továbbra sem világos, milyen indokokra hivatkozva utasíthatják el az adatigényléseket a kormányzati szervek. A többször ismételt érv, hogy személyes adatokról van szó, láthatóan a NAIH szerint sem védhető, és lényegében az Operatív Törzs is cáfolta több alkalommal, amikor egy-egy fertőzöttel kapcsolatosan elmondta annak nemét, korát, származását. Péterfalvi a HírTv-ben elmagyarázta, hogy egyébként jogszerűen is korlátozható az információszabadság, például azáltal, hogy döntéselőkészítő adatra hivatkozva utasítanak el adatigénylést. Úgy gondoljuk, hogy ez is inkább kiskapu.

 

0001.png

A koronavirus.gov.hu oldalon elérhető, naponta frissített tájékoztatás (2020.03.22.)

 

Az állásfoglalás mellett a NAIH proaktív lépést is tehetne ebben az esetben, például javasolhatja különleges közzétételi lista létrehozását, amelyben felsorolja, hogy milyen adatokat illene a hiteles tájékoztatás érdekében közzétenni a jelenlegi helyzetben a fertőzéssel összefüggésben, tekintettel arra is, hogy más országokban hogyan működik ezen adatok közlése.

Ezt gondoljuk mi:

  • A jelenlegi helyzetben alapvető fontosságú, hogy a társadalom bízzon az állami szervekben.
  • Ez csak akkor képzelhető el, ha a kormány és az állam intézményei őszintén, részletesen tájékoztatják a sajtót, az állampolgárokat és a szakmai-tudományos nyilvánosságot.
  • A fertőzésekről szóló statisztikai adatok közérdekű adatok, nem személyes adatok.
  • Ugyan különleges jogrend van, de nem alkottak kormányrendeletet az információszabadság korlátozásáról, ami egyébként éppen a bizalom csökkentését vonná maga után.
  • A részletes és hiteles tájékoztatás tudja elejét venni a rémhírek és a téves adatok elterjedésének, nem véletlenül gyűjt és közöl az országok többsége részletes adatokat a fertőzésekről.

Friss, részletes és megbízható adatok híján aligha lehet felmérni egy járvány terjedését, várható alakulását, hatásait. Ezt egyébként a kormány is tudja, nem véletlenül hozott hétfőn rendeletet arról is, hogy milyen adatokat gyűjthet az EMMI intézményektől, magánszemélyektől. Az ilyen statisztikai adatok nyilvánosságra hozatalával a kormányzati szerveknél dolgozó szakembereken túl más szakértők, elemzők is végezhetnének számításokat, és segíthetnék a kormányzati válságkezelést, az állampolgárok tájékoztatását.

A jelenlegi információhiányos helyzet azért problémás, mert a kormányzati titkolózás nem fogja megakadályozni, hogy elszórva nyilvánosságra kerüljenek a fertőzésekre vonatkozó adatok. Hol egyes érintettek, vagy azok ismerősei nyilatkoznak a sajtónak, máskor polgármesterek írnak a településükön rögzített esetekről. Így viszont a kormány a saját titkolózásával csupán azt segíti elő, hogy téves, félrevezető, szakemberek által nem értelmezett, vagy validált adatok keringhetnek a nyilvánosságban. Mivel nincsenek részletes hiteles adatok, akinek információra van szüksége abból dolgozik, amit itt-ott talál.

Az olyan válságos helyzetek kezeléséhez, mint amilyen a jelenlegi járvány is, elengedhetetlen a társadalom különböző szereplőinek együttműködése, a szabályok betartása, a hiteles tájékoztatás. Ennek alapja, hogy az állam - miközben fellép a rémhírterjesztés és az álhírek ellen - felnőttként és partnerként kezelje a polgárokat és a nyilvánosságot. Mindez viszont elképzelhetetlen anélkül, hogy valódi információk mérlegelésével meg tudunk győződni arról, hogy a döntéshozók, illetve a válságkezelés cselekvő szereplői a közösség érdekében, a legjobb tudásuk szerint végzik a dolgukat. Lépéseikről, a helyzet alakulásáról pedig széleskörűen, őszintén és közérthetően tájékoztatást adnak. Az, hogy a kormány makacsul nem hajlandó részletes statisztikai adatokat közölni a koronavírus terjedéséről, ezzel pontosan ellentétes irányba hat.

Frissítés 1 (2020.03.27): Péterfalvi Attila NAIH elnök válaszolt a beadványunkra, válaszát kommentár nélkül teljes egészében közöljük.

Tisztelt Igazgató Úr!

Ön 2020. március 18-án írt e-mailjében állásfoglalást kért azzal kapcsolatban, hogy milyen statisztikai adatokat hozhat nyilvánosságra a kormányzat a fertőzöttekről, különös tekintettel a földrajzi megoszlásra.

Álláspontomat már több fórumon is nyilvánosságra hoztam, például:

https://hirtv.hu/magyarorszageloben/magyarorszag-eloben-extra-minden-arrol-szol-minel-kevesebb-aldozata-legyen-a-jarvanynak-2497306 ),

de engedje meg, hogy ezt bővebben is kifejtsem.

A koronavírus COVID-19 földrajzi terjedését nemzetközi (lásd például https://who.maps.arcgis.com/apps/opsdashboard/index.html#/ead3c6475654481ca51c248d52ab9c61 , https://coronavirus.jhu.edu/map.html) és nemzeti viszonylatban is nyomon követhetjük https://koronavirus.gov.hu/#/letoltheto-tajekoztatok .

Az egyes, beazonosítható személyek megbetegedésével kapcsolatos adatok természetesen különleges személyes adatnak minősülnek, melyek nem hozhatók nyilvánosságra.

Az egyes megbetegedett személyek földrajzi alapú csoportjainak egészségügyi statisztikai adatai – a hivatalos statisztikáról szóló 2016.évi CLV. törvényben meghatározott ún. „felfedési kockázat” hiányában  – nyilvános statisztikai adatnak minősülnek.

Ugyanakkor az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 27. § (5)-(6) bekezdése lehetőséget ad az ún. döntés-előkészítéssel kapcsolatos adatok nyilvánosságának jogszerű korlátozására abban a szűk esetkörben, mikor a nyilvánosság a közfeladatot ellátó szerv eljárásának hatékonyságát veszélyeztetné. Különösen igaz lehet ez egy spontán vagy gyorsan változó járványügyi helyzetre, ahol a tervezett vagy folyamatban lévő döntésekről, illetve az ezeket megalapozó információkról a közfeladatot ellátó szerv nem feltétlenül köteles teljes körű tájékoztatást adni. Hangsúlyozom, hogy a döntés megszületése után az információs igény csak akkor utasítható el, ha az adat megismerése további jövőbeli döntés megalapozását is szolgálja, vagy az adat megismerése a közfeladatot ellátó szerv törvényes és/vagy zavartalan működését negatívan befolyásolná. Ennek mérlegelése az adatgazda kompetenciája, azonban az adatigény elutasítását ebben az esetben is indokolnia köteles.

Szeretném leszögezni, hogy ismeretes olyan nemzeti megoldás, ahol a megbetegedés részletes földrajzi ismérveit központilag is nyilvánosságra hozzák (például Nagy-Britannia – választókerületi bontásban:  https://www.arcgis.com/apps/opsdashboard/index.html#/f94c3c90da5b4e9f9a0b19484dd4bb14

vagy Németország- tartományi bontásban:

https://experience.arcgis.com/experience/478220a4c454480e823b17327b2bf1d4 ). Más országok azonban más protokollt követnek (például annak a megakadályozására, hogy rémült lakosok útra keljenek és terjesszék el a fertőzést az ország távolabbi részein, ahogy az Olaszországban történt.

Mivel Ön elméleti állásfoglalást kért tőlem, a fentiekben kifejtettek is- konkrét panasz hiányában -csak általános iránymutatásként értelmezhetők.

Üdvözlettel:

Dr. Péterfalvi Attila

elnök, c. egyetemi tanár

Frissítés 2 (2020.03.31): A kormány bejelentette: "a lakosság és a sajtó hiteles tájékoztatása érdekében a mai naptól az elhunytak adatait részletesebben közöljük. Így látható lesz a beazonosított koronavírus-fertőzéssel elhunytak kora és neme mellett az is, hogy a vírusfertőzés előtt is szenvedett-e már valamilyen krónikus alapbetegségben".

letoltes.png

 

 

A koronavírus elleni védekezés leghatékonyabb formája az emberi, fizikai kontaktok megszüntetése, vagyis ha otthon maradunk. Fontos a gyakorli kézmosás, a két méteres távolság megtartása másoktól, lehetőség szerint a szájmaszk használata. Részletes tájékoztatás itt.


751 komment

Kapcsolódj be otthonról a szülészeti korrupció elleni projektünkbe!

MerényiM // 2020.03.17.

Címkék: önkéntes hálapénz k-monitor

Hazánkban és a szomszédos Romániában a szülések elválaszthatatlan kísérője a hálapénzes boríték. Az elmúlt hónapokban a K-Monitor egy román partnerével kutatásokat végzett a témában, jelenleg a kapcsolódó kampány előkészítésén dolgozunk. Ha tennél az igazságtalan szülészeti viszonyok ellen, jelentkezz hozzánk gyakornoknak és töltsd hasznos munkával az otthon töltött időt! Kamatoztasd elkötelezettséged és kommunikációs képességeid egy korrupcióellenes szervezet munkájában: hívjuk fel a figyelmet a hálapénz árnyoldalaira és segítsük információkkal azokat, akik tennének ellene!

 

nevtelen_terv_1.png

 

Míg az EU legtöbb országában teljesen ismeretlen a paraszolvencia, Romániában és Magyarországon az egészségügyi ellátórendszerben dolgozók bevételeinek jól látható része áramlik fekete vagy szürke csatornákon. A szülészetben - a jobb ellátási színvonal reményében és a választott orvos garantált jelenléte érdekében - erősen jelen van a hálapénz. Ugyanakkor kutatási eredmények alapján mindez ellentmondásos hatású: az indokolatlan beavatkozások száma nő a választott orvos és a hálapénz jelenléte mellett. A hálapénz jelenlétének leginkább az alacsony keresetűen látják kárát, akik olykor katasztrofálisan magas egészségügyi kiadásokkal kell szembesüljenek. Romániai partnerszervezetünkkel együtt egy kampány keretében szeretnénk felhívni a figyelmet a hálapénz romboló társadalmi és gazdasági hatásaira és párbeszédet indítani a hálapénz megszüntetéséhez szükséges intézkedésekről. Arról, hogy más, hozzánk hasonló gyakorlatú országok hogyan számolták fel az elmúlt években a hálapénz intézményét és mit tehetünk mi, állampolgárként a hálapénz ellen.

Bűncselekmény-e a hálapénz?

MerényiM // 2020.02.20.

Címkék: magyarország egészségügy hálapénz jogalkotás anti korrupció

A szülészeti hálapénzt vizsgáló blogsorozatunk első két részében körbejártuk a hálapénz-rendszer kialakulását és a szülészeti ellátással való összefüggéseit is. Többször is utaltunk a hálapénz elfogadásának szabályozására is, a következőkben ezt a kérdést járjuk körül alaposabban: Bűncselekmény-e a hálapénz? Hogyan viszonyul a hálapénzhez a jogrendszerünk és mit tükröznek a Kúria döntései? Mit tehetünk, hová fordulhatunk, ha visszaéléssel szembesülünk az ellátásunk során? 

 

nevtelen_terv.png

Illusztráció. MTI Fotó: Kovács Tamás

 

Az egészségügy elválaszthatatlan elemévé vált hálapénz jogi szabályozása a szocializmus óta kacskaringós utat járt be mostanáig - és a Magyar Orvosi Kamara új vezetőinek reformtörekvései további változást sejtetnek a közeljövőben. Nem meglepő, hogy a magyar lakosság nagy része nincs tisztában azzal, hogy milyen jogszabályok vonatkoznak a hálapénzre, elfogadását milyen esetekben szankcionálja a jog és milyen körülmények között aggályos a boríték átvétele az orvosi etika szerint.

Részvételi költségvetés: tanuljunk meg dönteni a közös ügyeinkben!

MerényiM // 2020.02.11.

Címkék: részvétel k-monitor

A 2019 őszi politikai változás teret nyithat egy részvételi fordulatnak a magyar önkormányzatokban. Ezt szem előtt tartva, a Friedrich-Ebert-Stiftung Budapest megbízásából részletes tanulmányban mutatjuk be a hazai nyilvánosság számára a részvételi költségvetés gyakorlatát és nemzetközi példáit. A kiadvány bemutatójára mindenkit szeretettel várunk február 14-én 17 órától a józsefvárosi Kesztyűgyárban, ahol a kötet szerzőjének ismertetője mellett önkormányzati-civil panelbeszélgetésben járjuk körül a részvételi költségvetés nyújtotta lehetőségeket és a bevezetés ügyes-bajos kérdéseit. 

 

8303747220_f3b7cf1e9f_c.jpg

 

1.bmpA helyi szintű részvételi költségvetés valódi hatalmat ad egy település lakóinak az önkormányzati források egy részének elosztására. Ez egy olyan demokratikus tanácskozási és döntéshozási folyamat, amelynek során a polgárok a költségvetés egy részének felhasználásáról döntenek. A részvételi költségvetés lehetővé teszi, hogy a polgárok közösen azonosítsanak, megbeszéljenek, és prioritizáljanak bizonyos problémákat, ezekre megoldására javaslatot fogalmazzanak meg és dolgoznak ki. A javasolt projektek, feladatok közül végül szintén a polgárok választják ki azt, mi kerüljön megvalósításra, sőt sokszor magában a megvalósításban vagy annak monitorozásában is részt vesznek. Napjainkban legalább 10 ezer város működtet részvételi költségvetést világszerte, köztük tucatnyi város a környező országokban, Erdély vagy éppen Lengyelország városaiban. A lengyel nagyvárosokban ma már törvény teszi kötelezővé a költségvetés egy kis részének részvételi elosztását, ám az igazán progresszív, az állampolgárok közvetlen találkozását, eszmecseréjét és közösséggé válását segítő modelleket a tengeren túl kell keresni. Egy résztvevő találóan így foglalta össze a részvételi költségvetés lényegét: a folyamat azért volt sikeres, mert a résztvevők sokat tanultak belőle a városukról és egymásról, a végén pedig azt érezték: "Mi döntöttünk!"

Zavar a korrupció? Legyél a K-Monitor önkéntese!

MerényiM // 2020.01.27.

Ha naponta olvasod a híreket, követed, hogy mire költi az állam az adófizetők pénzét, felháborít a korrupció és szívesen tennél ellene rendszeres, odafigyelést és tájékozottságot igényélő munkával, akkor téged keresünk! Csatlakozz hozzánk és szerezz tapasztalatot első kézből arról, mivel foglalkozik egy magyar antikorrupciós szervezet valójában. Időbeosztásod függvényében besegíthetsz otthonról, de szívesen látunk rendszeresen az irodánkban, bekapcsolódva a napi működésbe. Egyetemi hallgatóknak szakmai gyakorlatot is biztosítunk. Jelentkezz az info@k-monitor.hu címen!

onk.jpg

Várjuk a jelentkezéseteket a K-Monitor önkéntes csoportjába!

- Az ideális önkéntes érdeklődik a közélet iránt, szeret híreket olvasni. Előny, ha szívesen ír és vannak ötletei, hogyan lehet a naponta ránk zúduló rengeteg adatból és információból egyszerű projektekkel befogadható, hatásos tartalmakat gyártani, segítve a korrupciós problémák tudatosítását. Dolgozzunk együtt és járjunk utána, mi igaz a hírekből, és hogyan kezelik az itthonihoz hasonló problémákat a világ más részein.