Ahogy arra az atlatszo.hu is felhívta a figyelmet, egy jogi kiskapunak köszönhetően gond nélkül áramlik a közpénz választásokon induló, vagy akár kormánypárti politikusokkal együttműködő, támogató civil szervezetekhez. Mivel a közpénzfelhasználás legfontosabb szerve az Állami Számvevőszék, közérdekű bejelentéssel fordultunk az ÁSZ-hoz és kértük, hogy ellenőrizze a Miniszterelnökség által finanszírozott szervezeteket. Az ÁSZ válasza szerint nincs szó jogszerűtlenségről, így tennivaló sincs az ügyben.

Forrás: bgazrt.hu

A 2024-es önkormányzati választások előtt az Ez a Minimum! programot meghirdető Átlátszó.hu, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország elvégezte a programban résztvevő önkormányzatok cikluszáró átláthatósági értékelését, az összehasonlíthatóság érdekében kiegészítve azt a kezdeményezésben nem résztvevő önkormányzatokkal.

A három szervezet felmérése szerint a programhoz csatlakozó önkormányzatok átlagosan harmadával értek el jobb eredményt, mint az Ez a Minimum! átláthatósági vállalást nem tett önkormányzatok. Az élen Budapest VIII. kerülete (Józsefváros) végzett, megelőzve a XI. kerületet (Újbuda) és a VI. kerületet (Terézváros). A legkevesebb és legrosszabb minőségű közérdekű adat Budapest V. kerületének honlapján érhető el a vizsgált önkormányzatok közül. A legátláthatóbb vidéki önkormányzat Baja lett.

Az önkormányzati költségvetés nem egy bankautomata, ahonnan a hivatalban lévő jelöltek öt évente felvehetnek pénzt a kampányukhoz. 5 évvel a háta mögött a polgármestert számos dolog eleve a többi jelölt fölé emeli - a helyi adóforintokat elfecsérlő önfényezés és a hivatal erőforrásait felemésztő kampányolás nélkül is.

A közpénz nem költőpénz, akkor sem, ha a Kormány így használja! Kifogás mindig van, de ha téged is felhúz a közpénzből végzett kampány, most segíthetsz nekünk meghúzni a határt az etikus és az etikátlan gyakorlatok között.

A K-Monitor a 2024-es önkormányzati kampányban is monitorozni fogja a kétes gyakorlatokat és bírálni azokat, akik a közös kasszában turkálva harcolnak a szavazatokért. Ha idővel sokaknak leesik a tantusz, hogy a kampányakciók árát a település napi működtetésének költségeiből csippentik le, a politikusoknak ciki lesz ezt csinálni. Emlékezzünk a kamupártokra: eleinte nem volt egyértelmű, hogy lopást látunk, de miután feltártuk a történetüket, mindenki számára világos lett, hogy mit csinálnak, és nem tudták megtéveszteni az embereket. Tisztességesen kampányolni menő, közpénzt felhasználni viszont a választók meglopása!

De hol húzódik a határ az etikus és a tisztességtelen kampányolás között?

Erről készítünk most egy átfogó anyagot. Segítsd a munkánkat, és küldd be nekünk, milyen visszás önkormányzati kampánygyakorlatokat ismersz, ahol a hivatalban lévő jelölt a helyi költségvetést vagy a hivatal erőforrásait használta fel kampányához! 

A beküldés anonim, az eseteket a konkrét helyzettől elvonatkoztatva dolgozzuk fel egy, a hivatalban lévő jelöltek kampánygyakorlatait informáló normarendszerhez.

A kegyelmi botrány után a K-Monitor közérdekű adatigénylésben kért adatokat az Igazságügyi Minisztériumtól arra vonatkozóan, hogy 2013 óta milyen jellegű kegyelmi kérvényeket ellenjegyzett az igazságügyi miniszter. A tárca elutasította az adatigénylésünket.

Az elmúlt évtized talán legnagyobb politikai botránya a Novák Katalin és Varga Judit lemondásával járó kegyelmi-ügy, amelynek számos részletéről továbbra sem kapott tájékoztatást a nyilvánosság. Az ügy egyebek mellett rávilágított, hogy milyen alapvetően fontos eleme az állam működésének az átláthatósága, hiszen a bírósági határozatok nyilvánosságának köszönhetően derülhetett ki K. Endre ügye. Az ügy egyben azt is megmutatta, hogy más területeken egyáltalán nem működnek megfelelően a társadalmi nyilvánosságot biztosítani hivatott jogszabályok. Hiába van Magyarországon régóta közérdekű bejelentőket védő törvény, amely segíthette volna, hogy például egy nevelőotthon lakói, gondozói félelem nélkül, valódi vizsgálatok reményében megfelelő fórumokon jelezzék az intézményben zajló visszaéléseket, kevesen tudnak erről, és kevesen bíznak abban, hogy tényleg érdemi segítséget és védelmet kapnak, ha közérdekű bejelentést tesznek.

Egy másik ilyen terület a kegyelmi döntések nyilvánossága, amely Magyarországon nem létezik, így nyilvános kontroll nélkül osztogathat kegyelmet az államfő. Ennek köszönhetően nem sokon múlt, hogy K. Endre ügye örökre titok marad (a kegyelmet követően zárult le a vonatkozó bírósági ügy, így belekerült a bírósági határozatba, a kegyelmi döntésre történő utalás). Ha valódi szándék lenne arra, hogy a jövőben ilyen ügyek ne fordulhassanak többé elő, már szavazott volna az Országgyűlés a kegyelmi döntések nyilvánosságra hozataláról.

Fotó: MTI

Úgy tűnik, hogy a kormány még a meglévő kereteken belül sem szeretné, ha társadalom világosabb képet kapjon a kegyelmezés intézményének működéséről. A K-Monitor még februárban közérdekű adatigényléssel fordult az Igazságügyi Minisztériumhoz, hogy adatokat kérjen a kegyelmi döntések ellenjegyzéséről. Tehát nem magukat a kegyelmi határozatokat kértük el, hanem olyan nagyrészt statisztikai adatokat, amelyek bár anonimak, segítenek jobban megérteni az elnöki kegyelem intézményének, illetve a miniszteri ellenjegyzés gyakorlatának működését. Ezért a 2013. és 2024. év között a miniszter által ellenjegyzett államfői kegyelmi döntések listáját igényeltük az alábbiak szerint: 

• Kegyelmi kérelem azonosítója / iktatószáma
• Kegyelmi kérelem kelte
• Kegyelmi eljárás hivatalból vagy kérelemre indult
• Kegyelmi eljárás kérelmezője (Be. szerint meghatározott kategóriák szerint)
• Kegyelmi eljárás elindítója (ügyészség vagy bíróság)
• Kegyelmi döntés kelte
• Miniszteri ellenjegyzés kelte
• A büntetőeljárás mely szakaszában történt a kérelem elbírálása
• A büntetőeljárás tárgyává tett cselekmény pontos leírása  
• A büntetőeljárás tárgyává tett cselekménynek a Btk. szerinti minősítése
• Ítélethozatal esetén tényállást és a kiszabott büntetést vagy intézkedést
• Amennyiben a kegyelmi döntéshez indoklás, feljegyzés készült, ennek az ismertetését

A kérdésekből látható, hogy csupán két pont (cselekmény leírása, illetve feljegyzés - indoklás a kegyelmi döntéshez) érintett tartalmi adatokat, ugyanakkor álláspontunk szerint ezek is kiadhatóak lennének a személyes adatok nyilvánosságra hozatala nélkül.

Az IM múlt heti válaszában elutasította az adatok kiadását arra hivatkozva, hogy a kért adatok részben olyan technikai adatok, amelyek ismeretében érdemben csak olyan közérdekű adatokra vonhatna le következtetést, amiket az Igazságügyi Minisztérium a honlapján összesített formában közzétesz. Az IM azt is megjegyzi, hogy a Kúria egy korábbi döntése értelmében (Pfv.21.518/2012/5) “az igényében kért technikai adatszolgáltatás az Infotv. céljával ellentétes”. Nehezen érthető, hogy a statisztikai adatközlés miért merül ki az ügyek számának publikálásában, és miért nem fér bele ennél bővebb információ.

Az IM válaszában hozzáteszi, hogy az adatigénylésünkben ezen túl olyan adatok kiadását kérjük, “amelyek az Infotv. 3. § 4. pontja szerint büntetőeljárás során vagy azt megelőzően a bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárással összefüggésben, a büntetőeljárás lefolytatására, illetve a bűncselekmények felderítésére jogosult szerveknél, továbbá a büntetés-végrehajtás szervezeténél keletkezett, az érintettekkel kapcsolatba hozható, valamint a büntetett előéletre vonatkozó személyes adatok, és erre figyelemmel az Infotv. 3. § 5. pontja szerint közérdekű adatként nem ismerhetőek meg”. Álláspontunk szerint ezen adatok többsége is statisztikai adatnak tekinthető, vagy olyan információnak, amely a bírósági tárgyalások nyilvánosságából kifolyólag nyilvánosságra kerül, ezért indokolatlan azok visszatartása.

Mindenesetre az IM reakciója egyben válasz is Gulyás Gergely cinikus felvetésére, hogy kérje ki közérdekű adat formájában, akit érdekel a kegyelmi döntések ellenjegyzésének háttere.

Fejlesztéseket élesítettünk a PARTIMAP-on, a K-Monitor saját fejlesztésű, ingyenes térképes kérdőívén. A felületen kezdő számítógépes ismeretekkel is létrehozhatsz olyan felméréseket, amelyekben arra is lehetőséged van, hogy térképre rajzolt elemekről kérd a kitöltőid véleményét, vagy akár azt, hogy pont, vonal vagy terület felrajzolásával válaszoljanak! Ha el tudod juttatni a felmérést a célcsoportodhoz, kis erőbefektetéssel is több száz jó minőségű bejelentést, térképes jelölést gyűjthetsz a számodra fontos ügyről. Bemutatjuk a legfrissebb újításainkat és egy online webináriumra is meghívunk!

A másodfokú bíróság kötelezte a Belügyminisztériumot, hogy küldje meg a K-Monitornak a Boston Consulting Group (BCG) által készített tanulmányt, amiben a globális tanácsadó cég ajánlásokat fogalmaz meg az egészségügy átszervezésére. Eközben az Alkotmánybírósághoz fordultunk, hogy a BCG-hez hasonló közpénzt használó magáncégek is perelhetők legyenek.

János Kórház, műtét. 1989. Fotó: Fortepan / Urbán Tamás

"Európa legszigorúbb vagyonnyilatkozati rendszere Magyarországon van" - mondta néhány éve Orbán Viktor egy Brüsszeli sajtótájékoztatón. De mi van akkor, ha ez a könyörtelen rendszer azzal szembesül, hogy a kitöltő parlamenti képviselő nyilvánosan is cáfoltható, hamis adatot ír be a nyilatkozatba?

Ha nem tárja fel a sajtó, vagy a civilek, akkor semmi sem történik: a bevallást alapvető ellenőrzés nélkül közzéteszik, a képviselő teljesítette kötelezettségét. Ha hozzánk hasonlóan valaki veszi a fáradtságot, és a nyilvánossághoz, vagy a Parlament képviselőkből álló Mentelmi Bizottságához fordul a valótlan tartalom miatt, akkor a nyilatkozatot gyorsan javíttatják az érintett képviselővel. A hibás adatszolgáltatásnak azonban ekkor sincs semmilyen következménye.

Megmutatjuk a folyamatot konkrét dokumentumokkal Fazekas Sándor és Bánki Erik Fidesz képviselők példáján, akik céges osztalékaikat hagyták ki legfrissebb bevallásukból.

Középen, nyakkendő nélkül Bánki Erik, mögötte két sorral, balra Fazekas Sándor hallgatják nevetve a miniszterelnököt. Mindketten kihagyták az osztalékot legfrissebb vagyonnyilatkozatukból. (fotó: 444)

Ahogy arról a sajtó már beszámolt, Fazekas Sándor korábbi agrárminiszter kétszer is be kellett, hogy fáradjon a munkahelyére februárban, miután a K-Monitor két alkalommal is rámutatott: téves adatokat írt be a nyilatkozatába. Először egy, a sajtó által felkapott posztunkban mutattunk rá arra, hogy - valószínűleg egyszerű figyelmetlenségből - 2 Ft 10 fillér készpénzt vallott be, vagyis kihagyott néhány nullát a nyilatkozatból. A hírek hatására Fazekas a Mentelmi Bizottság titkárságára ment, és magától átírta az általunk kifogásolt részeket. 

A miniszter azonban még ekkor sem adott valós nyilatkozatot. Észrevettük ugyanis, hogy 25%-os tulajdonában álló családi cége (Külföld Kft.) a cégbeszámoló szerint 9 millió Ft osztalékot fizetett a számára 2023-ban, de ezt a képviselő nem vallotta be. A második esetben már nem a nyilvánossághoz, hanem a Parlament Mentelmi Bizottságához fordultunk. Hargitai János bizottsági elnök (KDNP) néhány nappal később arról tájékoztattak minket:

Dr. Fazekas Sándor országgyűlési képviselő 2024. február 12-én személyesen megjelent a Mentelmi Bizottság titkárságán, és megfelelően dokumentált módon javítást végzett a 2023. évi vagyonnyilatkozatában.

Fazekas a K-Monitor Facebook oldaláról értesülhetett arról, hogy hibát találtunk, a Mentelmi Bizottsághoz annak közlése szerint magától fordult, a Mentelmi Bizottságnak emiatt nem kellett eljárást indítania a kétszer is hibázó Fazekas ellen. A jelenlegi, harmadik nyilatkozatban mindeddig nem találtunk nyilvános források alapján is megállapítható hibát.

Nincs harag, mindenki hibázik!

A Házszabály szerint, ha a képviselő a Mentelmi Bizottság megkeresésére vagy magától a kifogásolt adatokat kijavítja, a Mentelmi Bizottság elnöke nem rendeli el a vagyonnyilatkozattal kapcsolatos eljárás megindítását. 

Fazekas párttársa vagyonosodása körül korábban is voltak kérdőjelek

Nem Fazekas Sándor volt az egyetlen, akinél nem volt beírva az osztalékbevétel. A baranyai képviselő, Bánki Erik esetében 57 millió Ft nyilvánosan is kimutatott osztalék maradt ki a nyilatkozatból. Ezt a K-Monitor szintén nyilvánosan elérhető cégadatok ellenőrzésével mutatta ki - ezt az ellenőrzést a Parlament bizottsága a nyilatkozatok közzététele előtt nem végzi el. Bánki cégei kapcsán nem számolt be jövedelemről eredeti nyilatkozatában:

A K-Monitor újra a Mentelmi Bizottsághoz fordult, kérve, hogy az folytasson le vagyonnyilatkozati eljárást Bánki ellen, amiért a Pannon PR 2020 Kft.-ből származó 57 milliós osztalékáról nem nyilatkozott. 

Bánki Erik kapcsán az elmúlt években konkrét korrupciós gyanú is felmerült, ráadásul országos médiumok is firtatták a képviselő vagyonosodását, miután birtokvásárlásainak forrását nem lehetett visszakövetni a vagyonnyilatkozataiből. Tavaly Bánki több mint 100 hektár földet vett összesen 205 millió forintért Baranyában – tudta meg az RTL Híradó. Frakciója ekkor azt közölte, pénzintézeti hitelből vette a földeket, csakhogy Bánki Eriknek a vagyonnyilatkozata alapján ekkor, és azóta is félmilliárdos banki tartozása van, ezért kétséges, hogyan kaphatott ilyen összegű hitelt a vásárlásra. A fenti cégek közül kettő pedig azért jelent meg Bánki nyilatkozatában, mert az Mfor.hu felhívta rájuk a figyelmet. Nem elképzelhetetlen tehát, hogy Bánkinak olyan jövedelmei vannak, amelyek alapjául szolgálnak a vásárlásoknak, de a nyilvános nyilatkozatban nem jelennek meg.

A Mentelmi Bizottság azonban nem indított eljárást a kormánypárti politikus ellen. Február 21-én küldött beadványunkra Hargitai János, a bizottság KDNP-s elnöke öt napon belül válaszolt: 

felhívtam Bánki Erik képviselőt, hogy nyilatkozzon a kezdeményezéssel kapcsolatosan, vagy javítsa ki a kezdeményezésben kifogásolt adatokat, amennyiben a kezdeményezést alaposnak találja. Bánki Erik országgyűlési képviselő 2024. február 23-án személyesen megjelent a Mentelmi Bizottság titkárságán, és megfelelően dokumentált módon javítást végzett.

FRISSÍTÉS: a Fidesz-frakció közleménye szerint Bánki Erik rossz sorba írta az érintett tételt, a hibáért pedig elnézést kér. [ A jövedelemnyilatkozat részben konkrét cég megnevezése és konkrét összeg nélkül szerepeltette céges osztalékát, vagyis hibásan töltötte ki a nyilatkozatot. A feltüntetett információ nem volt alkalmas arra, hogy beazonosítható, hivatalos adatokkal összevethető formában tájékoztasson a képviselők jövedelmi és vagyoni viszonyairól - K-Monitor ].

A hatályos szabályok tehát lehetővé teszik, hogy állami szervekhez képest elképesztő gyorsasággal, akár néhány nap alatt az érintett politikusokat értesítsék, és ők mindenféle szankció nélkül átírják azokat az adatokat, amelyekre állampolgárok, civilek vagy újságírók felhívták a figyelmüket. Az eljárás - ha hihetünk a bizottsági elnök tájékoztatásának - mindössze annyi kellemetlenséget okoz, hogy a politikusnak be kell mennie a munkahelyére ülésnapon kívül, de egyéb következménye nincs. Ez aligha riasztja el a politikusokat attól, hogy valótlan adatokat közöljenek, akár jelentős jövedelmeket eltitkolva.

A vagyonnyilatkozati rendszer átfogó reformját a K-Monitor és más civilek ciklusok óta követelik. Legfrissebb elemzésünkben rámutattunk: a Kormány uniós nyomásra az elmúlt időszakban többször módosította a rendszert, de a valódi problémákat nem kezelte, sőt szigorítás helyett bizonyos adatkörök 2024-re eltűntek a nyilatkozatból. A minden évben komikus hibákat produkáló, a jogalkotás és a Parlament intézménye iránti bizalmat aláásó rendszer körüli következmények nélküli patthelyzetet jelenleg leginkább az Európai Unió és az Integritás Hatóság (IH) tudná megváltoztatni. Utóbbi tavaly decemberben egy részletes jelentést készített, amelyben felsorolta a rendszer ismert problémáit, kifejezetten előremutató javaslatokat tett a vagyonnyilatkozati rendszer reformjára.

Ahhoz, hogy a hibás nyilatkozatok lebukása után ne csak a fenti "lepapírozás" történjen, hanem tartalmi ellenőrzés és indokolt esetben elrettentő szankcionálás, a mentelmi bizottság helyett egy olyan szervre lenne szükség akár az IH eszközeinek bővítésével, ami közvetlen hozzáféréssel rendelkezik a nyilatkozatok tartalmát igazoló adatbázisokhoz (pl. telekkönyvi nyilvántartás, különféle NAV adatbázisok). Így velünk ellentétben nem csak a bevallott cégek nyilvános osztalékfizetését tudnák ellenőrizni, hanem vizsgálhatnák a tényleges tulajdonviszonyokat is. Az, hogy még a nyilvános, töredékes adatok alapján is ennyi hibát találni a bevallásokban, mutatja, hogy van teendő. A Hatóság által is javasolt reform a széles nyilvánosság számára látható, érthető korrupcióellenes intézkedésként bizalmat építene a demokratikus alapintézmények iránt, és kézzelfoghatóvá tenné a jogállami kondicionalitási eljárások hatását. Kérdés, lesz-e, aki számonkéri a Kormány homályos vállalásait, vagy a téma újra évekre bekerül a fiókba.

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort!

Nem mondhatni, hogy nagyon titkolnák, miről (vagy kiről) is szól, hogy Rogán Antal minisztériuma alatt tavaly felállították a Nemzeti Rendezvényszervezési Ügynökséget (NRÜ). A Kormány egyszemélyes reklámembere, a nem szívesen megszólaló kommunikációs szakember cégeiből tavaly 10 milliárd Ft osztalékot vett ki, döntően állami megbízásaiból. Idén még többre számíthat, hiszen a "kék plakátos" kampányok mellett egy most közzétett dokumentum szerint több tucat rendezvényt is lebonyolított az államnak.

A szuverenitásvédelem szép példájaként a magyar kormány korábban Kína kérésére titkosította a Budapest-Belgrád vasútvonal építésével kapcsolatos hitelszerződést. Most újabb abszurd fordulatot vett a kétséges megtérülésű beruházás eltitkolása a magyar emberek elől. Egy idén élesedett, átláthatóságot korlátozó jogszabályra hivatkozva titkolná el a MÁV a beruházás telekkisajátításain dolgozó józsefvárosi fideszes ügyvéd irodájával kötött szerződést. 

Fotó: Máthé Zoltán / MTI