Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezné a kormány civil szervezetek alapítóit, csak épp Orbán Viktor felejtette ki vagyonnyilatkozatából, hogy a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány alapítói jogainak gyakorlója.

Az ellehetetlenítési törvény tervezete szerint vagyonnyilatkozatot kéne tenniük azon szervezetek alapítóinak, akiket a kormány jegyzékbe vett mint szuverenitást veszélyeztető szervezetet. A tegnap kiszivárgott módosító ezt tovább cizellálta azzal, hogy egész pontosan az alapítványoknál az alapítói jogokat gyakorló alapítóknak kellene nyilatkozniuk.  

Találtunk azonban valakit, akinek már most is vagyonnyilatkozatot kell tennie, csak valamiért vagyonnyilatkozatában éppen az ilyen funkcióját nem tünteti fel évek óta: Orbán Viktor "A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány" alapítója és az alapítói jogok gyakorlója hosszú idők óta. Ez ügyben május 12-én a K-Monitor az országgyűlés mentelmi bizottságához fordult, Hargitai János elnök azonban elutasította vagyonnyilatkozati eljárásra vonatkozó kezdeményezésünket. 

kép: Átlátszó.hu

Az Ogytv. 1. melléklet B részének I. pontja szerint a nyilatkozatot adó köteles megjelölni a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó megbízatásának keletkezését megelőző három évben végzett foglalkozása(i)t, állami, önkormányzati és gazdasági tisztsége(i)t vagy megbízatása(i)t, valamint gazdálkodó szervezetben vagy más, jogi személyben és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetben vállalt tagsága(i)t. 

Fake news 2018-ból. A rendszer azóta csak rosszabb lett.

Másfél évvel ezelőtt 5 helyi civil szervezettel vágtunk neki a közös tanulásnak Közösen Monitorozunk! Projektünk keretében, ahol a cél a szervezetek érdekérvényesítési képességeinek fejlesztése és digitális kompetenciáik erősítése volt. A projektről részleteket itt találsz. 

Az egyes helyi együttműködések keretében fontos volt, hogy a közös munka során a szervezetek megismerjék a K-Monitor eszköztárát és legismertebb alkalmazásainkat (PartiMap, Voksmonitor, KÖKÖ) ők is kirpóbálják, használják.

Ebben a blogposztban a korábban itt bemutatott személyes adatgyűjtés és adatsprint egy sajátos esetét dolgozzuk fel Közösen Monitorozunk projektünk egyik alprojektjén keresztül. A helyszíni feltérképezés során az adatok már valamilyen formában léteznek a feladat csupán az, hogy feldolgozható formába rendezzük őket. A PartiMap ilyen típusú adatfelvételre is alkalmas: nem csupán vélemények rögzítésére használható, hanem akár egyfajta „népszámlálás” eszközeként is.

Bár formailag ez az adatgyűjtési módszer is kérdőíven alapul, a fő különbség a végrehajtás módjában rejlik. A hagyományos kérdőíveket maga a célközönség tölti ki, hiszen a saját élményeikre és véleményükre vagyunk kíváncsiak. Ezzel szemben a helyszíni térképezés során egy adatgyűjtő csapat dolgozik, akik objektíven megfigyelhető információkat rögzítenek – például önkéntesek segítségével.

Mi is pontosan a helyszíni feltérképezés?

A helyszíni feltérképezés (angolul: field mapping vagy on-site mapping) egy olyan tevékenység, amikor valaki a terepen (vagyis fizikailag a helyszínen) végez megfigyelést, adatgyűjtést és dokumentálást egy adott területről. A célja az, hogy részletes és pontos információkat gyűjtsön például egy adott problémáról, jelenségről vagy környezetről.

Szinte naponta jelennek meg hírek a magyar egészségügyben uralkodó áldatlan állapotokról. Indokolatlanul kevés szó esik viszont azokról a gazdasági érdekekről, amelyek ugyanúgy hatással lehetnek az ellátás minőségére, mint a korszerűtlen diagnosztikai berendezések, kimerült orvosok, hosszú várólisták vagy a rendszerszintű korrupció. A gyógyításban fontos szerepe van az egészségügyi intézményekbe, gyógyszerekbe és orvosokba vetett bizalomnak: a beteg bízik abban, hogy az orvos által előírt beavatkozás vagy terápia valóban a gyógyulását tartja szem előtt, nem pedig valamilyen számára láthatatlan gazdasági érdeket szolgál.

A magánegészségügyben láthatóvá válik, ami az államiban rejtve marad: hogy a gyógyításnak nem csupán segítő, hanem üzleti oldala is van, amelyben óhatatlanul megjelenik egyes szereplők gazdasági érdeke. A drága ellátás, a bevétel növelése érdekében elvégeztetett szükségtelen vizsgálatok csak a legnyilvánvalóbb tünetei ennek az általános tapasztalatnak.

Az EU-s pénzekről az elmúlt években talán több szó esett Magyarországon, mint a 2004-es EU-csatlakozásunk óta bármikor. A Helyreállítási Alapon, agrártámogatásokon és a strukturális és kohéziós alapokon keresztül Magyarországra több, mint 40 milliárd euró EU-s forrás érkezhet 2027-ig. Ennek nagyjából a fele,  22 milliárd euró jelenti a 2021-27-es költségvetési ciklusban a kohéziós politika pénzügyi részét, vagyis ennyi pénz állna rendelkezésre a hazai infrastrukturális fejlesztések és gazdasági-társadalmi felzárkózás megvalósítására. Ehelyett az uniós forrásokról rendszerint korrupciós kockázatok kapcsán hallunk, ráadásul a kormány és az Európai Bizottság által közösen megállapított jogállamisági feltételeket a kormány nem hajlandó végrehajtani, ezért a források jelentős része továbbra sem hozzáférhető a magyar költségvetés számára. Az uniós költségvetési ciklus felénél járunk (a kohéziós forrásokat 2029-ig lehet elkölteni), ezért időszerű az áttekintés, hogy hol tartunk most. 

A NER vidéki klientúraépítésének történetében vissza-visszatérő kérdés és kritika, hogy a területi alapon, elsősorban önkormányzatok számára elérhető források kiosztása mennyire történik politikai megfontolások mentén. Ismerős képek a hazai médiában a befejezetlen piacterek, épületek, a túltengő kilátópontok, a kacsalábon forgó “turistaházak” - de a rosszul felhasznált EU-s forrásoknál talán még nagyobb kérdés, hogy használják-e ezeket a forrásokat pártfinanszírozásra vagy az önkormányzatok “sorban tartására”. Amikor a feltételességi mechanizmus révén antikorrupciós civil szervezetek is meghívást kaptak az operatív programok mellett működő monitoring bizottságokba, a fentiek miatt a K-Monitor a Terület- és Településfejlesztési Operatív Program Plusz (TOP Plusz) Monitoring Bizottságába (MB) ült be két éve, 2023 áprilisában. 

A TOP Plusz monitoring bizottság alakuló ülése 2023. április 13-án. 

A Közlekedési teszt - Közlekedési jövőképek 2040 a K-Monitor és Dialóg Egyesület együttműködésében, a Járókelő Közhasznú Egyesület szakértőinek közreműködésével jött létre. Az oldal és a hozzá kapcsolódó, a Dialóg által kidolgozott fórumformátum célja  az volt, hogy egy vidéki nagyváros, Miskolc vonatkozásában megpróbáljunk más módon közelíteni a közlekedéspolitikával és a közterek kialakításával kapcsolatos, meglehetősen polarizált politikai vitákhoz. A projekt azt kívánta kísérleti részvételi eszközök használatával megvizsgálni, hogyan függnek össze az egyéni értékválasztások és elvárások másfél évtizedes időtávon a város közlekedéséről alkotott víziókkal anélkül, hogy ezzel valamilyen csoportot elidegenítenénk a város jövőjéről való közös gondolkodástól.

Közelekdési teszt élesben. A teszt motorja a Voksmonitor alkalmazásunk.

Tesztalkalmazásunk, a Voksmonitor

A Voksmonitor (választási kalkulátor) egy olyan online alkalmazás, amely összehasonlítja a kitöltő politikai véleményét az adott választáson induló politikai pártok vagy konkrét jelöltek álláspontjával. Célja, hogy a választók ne csak a pártok kommunikációján keresztül találkozzanak a politikai elképzelésekkel, hanem megismerjék azok konkrét programját és szakmai-politikai ügyekben foglalt álláspontját, és így megtudják, hogy melyik párt álláspontja áll a legközelebb és legtávolabb a saját elképzeléseiktől. A Voksmonitor honlapján 2014 óta találkozhattok különböző választások:  országgyűlési, európai parlamenti illetve önkormányzati (ill. főpolgármesteri) választás kalkulátorával magyar és angol nyelvű verzióban.

Miért építsünk saját teszt alkalmazást? 

A választói tesztalkalmazások, mint például a Voksmonitor, hasznos eszköz lehet a demokratikus folyamatok erősítésében és a választók tájékozódásának támogatásában. Az ilyen tesztalkalmazások nemcsak tájékoztatnak, hanem aktívan ösztönözhetik a politikai részvételt is. Az interaktív formátum különösen vonzó lehet a fiatalabb generációk számára, akik gyakran kevésbé érdeklődnek a politizálás hagyományos formái iránt. Emellett a bizonytalan szavazók számára is irányt mutathatnak, hiszen átláthatóvá teszik a politikai kínálatot, és megkönnyítik a döntéshozatalt.

Amióta a Biden-elnökség egyik utolsó intézkedéseként megszületett a döntés Rogán Antal szankciós listára tételéről, egymás után születtek a cikkek a propagandaminiszter életvitelének páratlan luxusáról, az amerikai döntés esetleges visszavonásáról és Rogán lehetséges bukásáról. A történet nemrég újabb fordulatot vett: mindössze 3 hónappal a döntés meghozatala után az amerikai pénzügyminisztérium kihúzta a propagandaminisztert a listáról. Rogán Antal a korrupciós vádak alaptalanságának bebizonyosodására hivatkozva erkölcsi elégtételt vár a sajtótól, ezért összeszedtük, valóban megalapozatlan volt-e a listára vétele, esetleg azóta jó útra tért-e, vagy más indokolja a váratlan fejleményt.

A kép forrása

Rogán Antalra hamar rátalált a politika: a gimnáziumban KISZ-titkárrá választották, majd az egyetemen megismerkedett Kövér Lászlóval, akinek – a különböző közös szervezetekben elmélyített kapcsolatuknak köszönhetően – végül a kabinetfőnöke lett. A Fidelitas tagjaként 1998-ban, mindössze 26 évesen lett a Fidesz országgyűlési képviselője, majd frakcióvezető-helyettese, egyúttal a a miniszterelnöki kabinet belpolitikai titkárságvezetője. 2004-től 2006-ig a Fidesz országos kampányát igazgatta, a választási vereséget követően azonban rövid időre elfordult az országos politikától. 2006-ban Belváros-Lipótváros polgármestereként került először felelős közigazgatási pozícióba, amit 2014-ig töltött be.

Ez a poszt nyitotta meg az utat az első korrupciós ügyletek előtt. Az Egyesült Államok a politikus szankciós listára vételének indokaként többek között állami vagyonok magánosítását, közbeszerzési visszaéléseket és vesztegetéseket jelölt meg, melyek közül a belvárosi polgármesterség időszakához az önkormányzat ingatlanértékesítési gyakorlatát övező botrányok kötődhetnek.

Az év elején jelentkeztünk először összefoglalóval a K-Monitor adatbázisába felkerült cikkek kapcsán. Akkor a 2024-ben megjelent közpénzekkel és korrupcióval foglalkozó írások képével foglalkoztunk, most hasonló elemzésben hagyományteremtő módon bemutatjuk az idei év első negyedévének termését.

Másfél évvel ezelőtt 5 helyi civil szervezettel vágtunk neki a közös tanulásnak Közösen Monitorozunk! Projektünk keretében, ahol a cél a szervezetek érdekérvényesítési képességeinek fejlesztése és digitális kompetenciáik erősítése volt. A projektről részleteket itt találsz. 

Az egyes helyi együttműködések keretében több kisebb projektet is végrehajtottunk, és ugyan a puszta végrehajtás is fontos és hasznos lehet, de a megfelelő eredménykommunikációval multiplikálható a hatása. A civil szervezetek eredményeik kommunikációjával tudják élővé és elérhetővé tenni magukat. Egy jó kommunikációs stratégia és a megfelelő eszközök ismerete segíthet abban, hogy egy szervezet új önkénteseket, támogatókat gyűjtsön, sikeresen érdekérvényesítsen. Ezzel összefüggésben egy sikeres projekt kulcsa nem csupán a jól kidolgozott tartalom, hanem az is, hogy elérje a célközönségét. Ehhez hatékony kommunikációs és népszerűsítési stratégia szükséges.

Helyi demokrácia a gyakorlatban című konferenciánkon a projektben résztvevő civil szervezetk lehetőséget kaptak saját projektjeik bemutatására.

Társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Fővárosi Önkormányzat az új átláthatósági rendeletének tervezetét, mi pedig elmondtuk róla a véleményünket. Felüdülés, amikor nem korrupciós ügyekkel, titkolózó minisztériumok elleni perekkel kell foglalkoznunk, hanem azon lehet gondolkodni, hogy miként működhet jobban egy intézmény vagy közösség.

A Fővárosi Önkormányzat még 2019-ben határozatot hozott arról, hogy megvalósítja az "Ez a Minimum" átláthatósági programot, ehhez pedig átláthatósági rendeletet alkot és felülvizsgálja a létező szabályzatait és gyakorlatait. Átláthatósági rendelet viszont a 2019-2024-es ciklus végére sem készült és az "Ez a Minimum" szempontjai sem maradéktalanul valósultak meg a 2024-es év elején készült felmérésünk alapján. 

A téma napirenden maradt, sőt, a választások után a Fővárosi Közgyűlés alakuló ülésén rögtön újra úgy határozott, hogy átláthatósági rendelet meghozására van szükség. A témához a decemberi közgyűlésen újabb javaslatok érkeztek, az átláthatósági rendelet tervezete pedig most áprilisra elkészült és társadalmi egyeztetésre lett bocsátva. 

A K-Monitor eddig is minden platformon elmondta javaslatait a főváros átláthatóságának javításával kapcsolatban: az "Ez a Minimum" felméréseken kívül a választások előtt dr. Számadó Tamás főjegyzővel beszélgettünk a tapasztalatokról, 2024 novemberében pedig konferenciára hívtuk a főpolgármestert és a fővárosi képviselőket, hogy vitassák meg elképzeléseiket és tegyenek vállalásokat, hogy ők miben fogják javítani a fővárosi átláthatóságot. Az elmúlt évek tapasztalatait sűrítve véleményeztük a főváros átláthatósági rendeletének tervezetét, amit az alábbiakban olvashatnak.  

A fővárosi frakciók képviseletében balról jobbra a K-Monitor igazgatója mellett: Porcher Áron Sommerville, Barna Judit Annamária (TISZA), Keszthelyi Dorottya (DK), Nagy Dávid (MKKP), Gál József (Podmaniczky Mozgalom).