„Ez a Minimum!” – fogalmaztuk meg 10 évvel ezelőtt az Átlátszóval és a Transparency International Magyarországgal (TI) közös programunkat, amelyhez az önkormányzati választáson induló jelöltek csatlakozását kértük. Azt kértük a politikusjelöltektől, hogy a lefektetett kritériumok szerint vállalják, hogy átláthatóbbá teszik a helyi hatalom működését. A mostani ciklus során két ízben kértük számon a mandátumot nyert vállalást tevőkön az ígéreteiket. Az újabb önkormányzati választások közeledtével az Átlátszóval podcast-sorozatot indítottunk, hogy különböző önkormányzati szereplőket megszólaltatva utánajárjunk, mi sikerült a 2019-ben célul kitűzött kultúraváltásból.

A politikai élet tisztaságának egyik leginkább neuralgikus pontja a választási kampány. Podcastsorozatunk záró darabja így nem véletlenül ezzel a kérdéssel foglalkozik. Szakértőkkel és érintettel azt jártuk körbe, hogy mi is a minimum egy választási hadjáratban. Kunos Zsuzsanna, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza, Merényi Miklós, a K-Monitor önkormányzati szakértője és Ajtay András, a Szikra kampányfelelőse vitatta meg a témát, a beszélgetést Hont András moderálta.

A két évvel ezelőtti országgyűlési választásokhoz hasonlóan a 2024. évi önkormányzati és európai parlamenti választási kampány is bővelkedett olyan ügyekben, amikor politikusok kampányuk sikeressége érdekében bátran nyúltak az állami, önkormányzati infrastruktúra használatához. Blogposztunkban a Nemzeti Választási Bizottság döntései alapján bemutatunk néhány jellemző példát arra, amikor politikusok visszaélnék a hatalmi előnyükkel és gyakran közös erőforrásainkkal is. Ismertetjük azt is, hogy a visszaélésekre hogyan reagáltak az illetékes szervek.

Néhány nap van már csak hátra az önkormányzati és európai parlamenti választásokig, de sokan még nem tudják, hogy kire szavazzanak. A K-Monitor idén három Voksmonitor kérdőívvel is készült a választásokra, amik segítenek összehasonlítani a saját álláspontunkat a pártok véleményével különböző szakpolitikai kérdésekben. Ebben a posztban összefoglaltuk, milyen szakpolitikai pozíciók rajzolódnak ki az EP-listát állító pártok nekünk adott válaszaiból és hol helyezkedik el a 10 párt a politikai térképen. 

Prior to the 2024 local elections, investigative portal Átlátszó.hu, K-Monitor and Transparency International Hungary, the initiators of the “This is the Minimum!” programme, conducted an end-of-term transparency assessment of the municipalities participating in the programme, supplemented by the municipalities not participating in the initiative for comparability. According to the survey of the three organisations, the municipalities participating in the programme achieved on average 34% higher results than the municipalities that did not make such a transparency commitment. Budapest 8th district (Józsefváros) achieved the best results, ahead of the 11th district (Újbuda) and the 6th district (Terézváros). Among the surveyed municipalities, the lowest quality public data is available on the website of Budapest 5th district (Downtown). The most transparent countryside municipality was Baja.

„Ez a Minimum!” – fogalmaztuk meg 10 évvel ezelőtt az Átlátszóval és a Transparency International Magyarországgal (TI) közös programunkat, amelyhez az önkormányzati választáson induló jelöltek csatlakozását kértük. Azt kértük a politikusjelöltektől, hogy a lefektetett kritériumok szerint vállalják, hogy átláthatóbbá teszik a helyi hatalom működését. A ciklus során két ízben kértük számon a mandátumot nyert vállalást tevőkön az ígéreteiket. Az újabb önkormányzati választások közeledtével az Átlátszóval podcast-sorozatot indítottunk, hogy különböző önkormányzati szereplőket megszólaltatva utánajárjunk, mi sikerült a 2019-ben célul kitűzött kultúraváltásból.

A  sorozat harmadik adásában két hivatalban lévő polgármester, Nyirati Klára Baja és Soproni Tamás Terézváros polgármestere volt a podcast vendége. A két város előkelő helyen végzett az Ez a Minimum! átláthatósági felmérésében. Hont András műsorvezető arról kérdezte a két polgármestert, mit jelent a munkájuk során az a tény, hogy az önkormányzat legfontosabb adatai elérhetőek mindenki számára. 

„Ez a Minimum!” – fogalmaztuk meg 10 évvel ezelőtt az Átlátszóval és a Transparency International Magyarországgal (TI) közös programunkat, amelyhez az önkormányzati választáson induló jelöltek csatlakozását kértük. Azt kértük a politikusjelöltektől, hogy a lefektetett kritériumok szerint vállalják, hogy átláthatóbbá teszik a helyi hatalom működését. A ciklus során két ízben kértük számon a mandátumot nyert vállalást tevőkön az ígéreteiket. Az újabb önkormányzati választások közeledtével az Átlátszóval podcast-sorozatot indítottunk, hogy különböző önkormányzati szereplőket megszólaltatva utánajárjunk, mi sikerült a 2019-ben célul kitűzött kultúraváltásból.

 A sorozat első adásában köztisztviselők, fontos hivatali vezetők voltak a vendégeink: Számadó Tamás fővárosi főjegyző és Borbás Gabriella, a józsefvárosi önkormányzat kerületgazdálkodási ügyosztályának vezetője. (Józsefváros az 1., a Főváros a 8. helyezést érte el az Ez a Minimum! átláthatósági rangsorában). 

A sorozat második adásában helyi ügyekben aktív civileket szólaltattunk meg a minden önkormányzati választás előtt felbolyduló Zuglóból és az akkumulátorgyára miatt "különleges" övezetnek számító Gödről. Hallgasd meg, miért fontos a civileknek az átláthatóság, és milyen kihívásokkal küzdenek ezen a téren. 

Még egy hét, és itt az önkormányzati választás! A debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete és a K-Monitor együttműködésében első alkalommal készült választást segítő alkalmazás a debreceni választópolgárok számára a polgármester-választáshoz. A Voksmonitor célja, hogy a választás előtt az emberek a város ügyeivel ne csak a jelöltek kampányán keresztül találkozzanak, hanem mélyebben is megismerjék a politikusok álláspontját a legfontosabb szakmai kérdésekben.

Debrecen az ország második legnagyobb városa, négy polgármester-jelölt közül választhat a város 156.931 választópolgára jövő vasárnap. Az ő tudatos választásukat segíti a Voksmonitor, amely három jelölt esetében a jelölt közvetlen válaszaira illetve háttérbeszélgetésre alapozva, egy jelölt (a hivatalban lévő Papp László (Fidesz-KDNP)) esetében pedig a korábbi döntésekre és kommunikációra alapozva segít eligazodni, mit gondolnak az indulók a város életét befolyásoló 23 fontos kérdésben. Ha debreceni vagy, vagy csak érdekel, milyen témákkal foglalkoznak a cívis városban, töltsd ki te is a Voksmonitort!

Becsült kitöltési idő: 5 perc. A teljes méretért kattints ide! 

A jelöltek bemutatása

Papp László (1972) jogász, a FIDESZ-KDNP jelenlegi polgármestere. 8 éves koráig Porcsalmán élt, majd édesanyja szülővárosába, Debrecenbe költöztek. 1999-ben feleségével közösen önálló ügyvédi irodát hozott létre Debrecenben. Első alkalommal 1998-ban választották meg önkormányzati képviselőnek, Kósa Lajost váltva 2014 óta Debrecen polgármestere. 2019-ben több mint 61%-os többséggel választották újra. Papp László önkormányzati ciklusértékelő kampányújságja itt olvasható.

Mándi László (1985) közgazdász, az Összefogás a Cívisvárosért Egyesület polgármester-jelöltje. Korábban könyvelőként dolgozott. 2017-ben a Momentum debreceni szervezetének egyik alapítója, majd elnöke. 2020 júniusában a párt országos elnökségének tagjává választották, emellett ő a párt választmányának elnöke is. Az CATL akkumulátorgyár elleni tiltakozások egyik szereplője. Önbevallása szerint konzervatív, debreceni lokálpatrióta, ugyanakkor az emberi jogok, a szabadság iránti elkötelezettség is jellemzi. Mándi programja és vállalása a K-Monitor Nyitott Önkormányzat programjában.

A debreceni Voksmonitor tartalmi kidolgozásában az Alternatív Közösségek Egyesülete vett részt, a K-Monitor technológiai és szakmai hátteret biztosított.

A kitöltés után, az eredményekhez kapcsolódva egyedileg, kérdésszinten lehet böngészni, hogy a Voksmonitorban kódolt válasz a jelölt saját válasza, vagy másodlagos források alapján adott válasz. Igyekeztünk minden fontos szakpolitikai kérdést beépíteni a tesztbe, de elképzelhető, hogy valami kimaradt. Ennek oka lehet, hogy a kérdésben a nekünk adott válaszok alapján konszenzus van, így az nem megosztó; a kérdésben tett ígéreteket nem éreztük elég hitelesnek; a téma nem releváns a város egésze számára vagy a témában a legtöbb jelöltnek nincs álláspontja. Nehezítő tényező, hogy a legtöbb jelölt részletes programot nem adott ki. Ha úgy gondolod, valamilyen fontos téma kimaradt, írd meg kommentben!

A projekt célja a tájékoztatás, a választási részvételre való buzdítás és a szakmai programok megismertetése. A döntést mindenki saját szempontjai szerint hozza meg június 9-én!

„Ez a Minimum!” – fogalmaztuk meg 10 évvel ezelőtt az Átlátszóval és a Transparency International Magyarországgal (TI) közös programunkat, amelyhez az önkormányzati választáson induló jelöltek csatlakozását kértük. Azt kértük a politikusjelöltektől, hogy a lefektetett kritériumok szerint vállalják, hogy átláthatóbbá teszik a helyi hatalom működését. A ciklus során két ízben kértük számon a mandátumot nyert vállalást tevőkön az ígéreteiket. 

Az újabb önkormányzati választások közeledtével az Átlátszóval podcast-sorozatot indítottunk, hogy különböző önkormányzati szereplőket megszólaltatva utánajárjunk, mi sikerült a 2019-ben célul kitűzött kultúraváltásból. A sorozat első adásában köztisztviselők, fontos hivatali vezetők voltak a vendégeink: Számadó Tamás fővárosi főjegyző és Borbás Gabriella, a józsefvárosi önkormányzat kerületgazdálkodási ügyosztályának vezetője. (Józsefváros az 1., a Főváros a 8. helyezést érte el az Ez a Minimum! átláthatósági rangsorában). 

Még három hét, és itt az önkormányzati választás! A legnagyobb csata idén is Budapestért zajlik: a főpolgármester a magyar közjogi rendszerben a legmagasabb, közvetlenül választott tisztség, 1 millió 330 ezer ember dönthet arról, ki vezesse a fővárost a 2024-2029-es ciklusban. Idén négy komolyan vehető jelölt is rajthoz állt, akik eltérő politikai háttérrel és várospolitikai vízióval kampányolnak.

A tudatos választáshoz idén is segít a Voksmonitor, ami közel 40 kérdésben közvetlenül a jelöltek saját szakpolitikai álláspontjával méri össze a saját véleményed. Az alkalmazás megmutatja, hány %-ban értesz egyet  az egyes jelöltekkel. Ha fővárosi vagy, vagy csak érdekel, mit ígérnek a Budapest vezetésére kandidálók, töltsd ki te is a főpolgármesteri Voksmonitort!

To help you make an informed choice this year, Voksmonitor compares your views directly with the candidates' political positions on 40 issues affecting European politics.  The app shows you the percentage of each party you agree with. After answering the questions, you also have the chance to read the explanatory notes that accompany the parties' answers. These show you how each party thinks on the issue. Voksmonitor contains the positions of most of the parties on the ballot paper, formulated specifically for Voksmonitor. 

In two weeks' time on Sunday 9 June, Hungary holds elections to the European Parliament at the same time as local elections. The election is a single-round, list vote, which means voters will be able to vote for parties and not individuals. Of course, the candidates themselves will also count, with parties putting their most important politicians at the top of the list.

Hungary will again delegate 21 MEPs to the European Parliament in 2024. The election is open to political parties that have collected at least 20,000 recommendations from voters. This year, 11 parties have managed to do so, and can win a seat if they obtain at least 5% of the valid votes. Information on the parties standing in the elections and the candidates on the lists is available below. 

Before you read the article on the shortlists, take the test to find out which party you are closest to in terms of policy issues among those who will be running for the European Parliament in 2024. (full-size)

 You can also embed the platform on your website. 

Party manifestos

• DK-MSZP-Párbeszéd: The European election manifesto of the Democratic Coalition
• Fidesz-KDNP: no manifesto available 
• Jobbik-Konzervatívok: 5 points of Péter Róna 
• LMP: LMP's European Parliament election programme
• Második Reformkor (2rk): Let's give the country back to young people!
• Mi Hazánk Mozgalom: no specific manifesto, the 2022 Virradat programme contains references to its European policy 
• MKKP: Dog party to go to Europe, but now seriously
• Mindenki Magyarországa Néppárt: Wake up, Hungary 
• Momentum Mozgalom: Freedom, Future, Europe
• Tisza Párt: the party does not have a programme, but the candidates have separate programmes

Who are the parties/leading candidates running? 

The first 5 candidates on the party lists in order of the lists: 

1. Megoldás Mozgalom (Solution Movement): 1. Huszár Viktor (founder of Teqball, member of the public board of the Hungarian Academy of Sciences), 2. Dr. Karl Dóra, 3. Bogó Dániel, 4. Paksi Piroska, 5. Szilágyi Norbert
2. LMP – Magyarország Zöld Pártja (LMP- Green Party of Hungary): 1. Ungár Péter (Co-President of LMP, geographer), 2. Schmuck Erzsébet (economist, environmental activist), 3. Tetlák Örs (urban politician, Deputy Mayor of Érd), 4. Kanász-Nagy Máté (politician, Member of Parliament), 5. Hohn Krisztina (Former Mayor of Mánfa, Member of Parliament) 
3. Demokratikus Koalíció – Magyar Szocialista Párt – Párbeszéd–Zöldek (Democratic Coalition - Hungarian Socialist Party - Dialogue - Green Party): 1. Dobrev Klára (economist, lawyer, MEP since 2019), 2. Molnár Csaba (lawyer, MEP since 2014), 3. Vadai Ágnes (economist, lawyer), 4. Rónai Sándor (MEP since 2019), 5. Tüttő Kata (MSZP, economist, deputy mayor)
4. Második Reformkor Párt (Second Reform Era Party): 1. Vona Gábor (president of 2rk, former member of parliament), 2. Pekárné Farkas Emese (vice-president of 2rk), 3. Búzás Balázs (professional director of 2rk), 4. Száki Adrián, 5. Tóth Gábor
5. Mindenki Magyarországa Néppárt (The People's Party of All Hungary): 1. Márki-Zay Péter (economist, historian, mayor of Hódmezővásárhely), 2. Szalma Botond (transport engineer, MMNP campaign manager), 3. Bana Tibor (economist, former member of parliament), 4. Putz Anita (lawyer), 5. Mellár Tamás (economist, member of parliament)
6. Momentum Mozgalom (Momentum Movement): 1. Donáth Anna (sociologist, since 2019 MEP), 2. Cseh Katalin (doctor, since 2019 MEP), 3. Deli Tamás Győző (Momentum national delegate), 4. Vajda Viktória (Momentum Göd municipal representative), 5. Berg Dániel (Deputy Mayor of District II) 
7. Fidesz–Magyar Polgári Szövetség – Kereszténydemokrata Néppárt (FIDESZ - Hungarian Civic Alliance and the Christian Democratic People's Party): 1. Deutsch Tamás (lawyer, MEP since 2009), 2. Gál Kinga (lawyer, MEP since 2004), 3. Gyürk András (MEP since 2004), 4. Győrffy Balázs (agricultural specialist, former MP), 5. Hölvényi György (KDNP, teacher, MEP since 2014)
8. Jobbik – Konzervatívok (Jobbik - Conservatives): 1. Péter Róna (economist, lawyer), 2. Gyöngyösi Márton (economist, MEP since 2019), 3. Balczó Zoltán (electrical engineer, associate professor, MEP from 2014-2019), 4. Kvárik Anita (vice-president of Jobbik), 5. Dudás Róbert (political scientist, vice-president of Jobbik)
9. Tisztelet és Szabadság Párt (Respect and Freedom Party): 1. Magyar Péter (lawyer, chairman of the Tisza Party), 2. Dávid Dóra (lawyer, legal adviser to Meta), 3. Tarr Zoltán (former Reformed pastor), 4. Kulja András (candidate surgeon), 5. Lakos Eszter (lawyer) 
10. Magyar Kétfarkú Kutya Párt (Hungarian Two-tailed Dog Party): 1. Le Marietta (participation expert, urbanist, founder of Járókelő.hu), 2. Törley Katalin (teacher, activist of the Tanítanék Movement), 3. Juhász Veronika (vice-president of the MKKP, local government representative in the 2nd district), 4. Tóth Imre (comedian, musician), 5. Becker András (ex-journalist)
11. Mi Hazánk Mozgalom (Our Homeland Movement): 1. Toroczkai László (Member of Parliament, former mayor of Ásotthalom), 2. Dúró Dóra (Member of Parliament, political scientist), 3. Borvendég Zsuzsanna (historian, staff member of the Hungarian Studies Institute), 4. Kispalkó Szilveszter (engineer and computer scientist, chairman of the national policy cabinet of the Mi Hazánk Mozgalom), 5. Árgyelán János (language teacher, translator, operational director of the Mi Hazánk Mozgalom)

About Voksmonitor and its methodology

Voksmonitor is a joint project of K-Monitor and the Czech NGO KohoVolit.eu. Since 2014, K-Monitor has been continuously developing informed voting apps before each election, based on the parties' responses and, in other cases, on their programmes and communications, to help you decide whose policy agenda you are closest to and which party or candidate's position is furthest away from yours. 

K-Monitor carefully collects the public-policy issues that candidates and experts consider important and those that are highly publicized and relevant to the given election, policy issues that have a real impact on the lives of citizens. In fact, Voksmonitor shows you who you agree with on policy issues, but they may still be unlikable, not credible, and you may think their political strategy is wrong. K-Monitor’s aim is to inform, you make the decision for yourself!

The selected list of questions was sent to all political parties with real political support running in the European Parliament elections. 

Nine parties: DK-MSZP-Párbeszéd (Democratic Coalition-Hungarian Socialist Party-Dialogue (Greens)), Jobbik-Conservatives, LMP-Hungary's Green Party, Második Reformkor Párt (Second Reform Era Party), Mi Hazánk Mozgalom (Our Homeland Movement) , MKKP (Hungarian Two-Tailed Dog Party), MMNP (All People's Party of Hungary), Momentum and Tisza Party submitted a response. In most cases, the respondents added a short or longer explanatory statement to their answers, clarifying their position. You will find these next to your results after completing the questionnaire. Candidates on the Fidesz-KDNP list did not answer the questions asked after several rounds of enquiries, so the answers shown for the joint list party of Fidesz-KDNP are coded by K-Monitor, based on secondary sources. These answers were again sent to Fidesz-KDNP for review, who again did not respond to our request.

During the development of the questions, K-Monitor asked candidates' opinions on a few issues that were not included in the final test for methodological reasons, for example due to contradictory answers or because they all gave the same answer, so the question would not have helped to highlight the differences between them. Examples included whether a European minimum wage should be introduced or whether, in addition to increasing the burden on air transport, there should be investment in more cross-border European railways. On these issues, all the parties consulted agreed.