2019-ben több, mint 200 önkormányzati képviselő- és polgármesterjelölt tett ígéretet arra, hogy megválasztása esetén munkájában szem előtt tartja az átláthatóságot és a ciklus végéig teljesíti az Ez a Minimum! programban foglalt vállalásokat. Azóta túl vagyunk két átláthatósági auditon, melyben nyomon követtük a vállalások teljesülését és építő visszajelzéseket adtunk az önkormányzatoknak a program megvalósításához. A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott az önkormányzatok átláthatósága az elmúlt öt évben és melyek azok a területek, ahol még bőven lenne mit javítani.

A 2019-es önkormányzati választások előtt az Átlátszó.hu, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország átláthatósági minimumprogramot hirdetett meg Ez a Minimum! néven – ennek célja, hogy az önkormányzati átláthatóságot egy jól hangzó, de a valóságban üres kampányígéret helyett tartalommal töltse meg. A program hat témakörben határozza meg, hogy a csatlakozó önkormányzatoknak mely törvényi előírásokon alapuló és azon túlmutató átláthatósági követelményeknek kell megfelelnie.

Az ötéves ciklus alatt – együttműködésben az Átlátszó.hu és a TI Magyaroszág munkatársaival –  kétszer is értékeltük ki az önkormányzatok közzétételi gyakorlatát: a ciklus feléhez érve, 2022 tavaszán, illetve 2023 végén-2024 elején, közelítve a választásokhoz. Az auditok során a hat témakörön belül több, mint 40 szempont alapján vizsgáltuk aláírók által vezetett, és kontrollcsoportként nem aláíró, vidéki és fővárosi önkormányzatok honlapját. Értékelésünk célja elsősorban az volt, hogy feltárjuk: mennyire segíti elő vagy nehezíti meg az önkormányzat a helyi ügyekről való tájékozódást az állampolgárok számára; melyek azok a területek, ahol előrelépések történtek és hol lehetne még javítani a közzétételi gyakorlatot annak érdekében, hogy a helyi döntéshozatali folyamat az adófizetők számára is átlátható és hozzáférhető legyen. Természetesen tudjuk, hogy az átláthatóság önmagában nem garancia arra, hogy egy önkormányzat vezetői ne éljenek vissza a hatalmukkal, de fontos első lépés a szervezeti integritás és az állampolgárok általi elszámoltathatóság megteremtésének irányába.

A 2024-es európai parlamenti választásra a K-Monitor egy új Voksmonitor kérdőívet készített, amely lehetőséget nyújtott a kitöltők számára, hogy összevessék saját szakpolitikai nézeteiket a pártok álláspontjaival. Az idei EU-s Voksmonitor összesen 40 kérdést tartalmaz, amelyek az uniós intézményekre, az EU szakpolitikáira, a belső piacra, a kohéziós politikai kérdésekre és a szociális ügyekre összpontosítanak. Az alkalmazást június 9-ig, a választás napjáig több mint 60.000 felhasználó töltötte ki, most az ő válaszaikat nézzük meg alaposabban a választási eredmények fényében, a Vox Populi választási kalauz elemzésére és grafikáira támaszkodva.

Magyarországon a pénzmosás elleni harc leginkább az EU-s irányelvek átültesére szorítkozik. Pénzmosás elleni irányelvből pedig nincs kevés, 2018-ban épp az 5. ilyet fogadta el az Unió, és ennek eredményeképp 2021-ben a magyar intézményrendszerbe is bekerült az úgynevezett ‘központi tényleges tulajdonosi nyilvántartás’. Az elfogadott magyar jogszabály alapvetően követte az irányelv által meghatározott minimum standardokat, igaz, a lehető legszűkebben értelmezte azt. Az oknyomozó újságírók és a civil szervezetek szemszögéből az új nyilvántartás nem jelentett jelentős előrelépést, néhány kivételes esettől eltekintve kevés olyan tényfeltáró cikk született, ahol ezt az adatbázist sikeresen tudták volna használni  – ez elsősorban a szabályozási hiányosságoknak és a szofisztikált  vagyonelrejtési módszereknek tudható be. Ez olyannyira igaz, hogy amikor 2023-ban, a Dirket36 cikke nyomán kiderült, hogy a nyilvántartás valójában addig másmilyen forrásból meg nem ismerhető, a magántőkealapokra vonatkozó adatokat is tartalmaz, azokat sebtiben törölték is a nyilvánosan hozzáférhető regiszterből. Ráadásul 2022 végén az Európai Unió Bírósága is hozott egy olyan tartalmú döntést, amely jelentősen korlátozta a harmadik személyek hozzáférését – ezt a döntést a magyar jogalkotók úgy követték le, hogy 2024 elejétől egész egyszerűen megszüntették az adatbázis nyilvános hozzáférési felületét. Bár az uniós bíróság kifejezetten hangsúlyozta, hogy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás ellen fellépő sajtónak és civil szervezeteknek lehetővé kell tenni a hozzáférést, a gyakorlatban az új szabályozás aligha jelent garanciát arra, hogy ezek a szervezetek valóban használni tudják a tényleges tulajdonosi nyilvántartást oknyomozó és tényfeltáró munkájuk során.

„Ez a Minimum!” – fogalmaztuk meg 10 évvel ezelőtt az Átlátszóval és a Transparency International Magyarországgal (TI) közös programunkat, amelyhez az önkormányzati választáson induló jelöltek csatlakozását kértük. Azt kértük a politikusjelöltektől, hogy a lefektetett kritériumok szerint vállalják, hogy átláthatóbbá teszik a helyi hatalom működését. A mostani ciklus során két ízben kértük számon a mandátumot nyert vállalást tevőkön az ígéreteiket. Az újabb önkormányzati választások közeledtével az Átlátszóval podcast-sorozatot indítottunk, hogy különböző önkormányzati szereplőket megszólaltatva utánajárjunk, mi sikerült a 2019-ben célul kitűzött kultúraváltásból.

A politikai élet tisztaságának egyik leginkább neuralgikus pontja a választási kampány. Podcastsorozatunk záró darabja így nem véletlenül ezzel a kérdéssel foglalkozik. Szakértőkkel és érintettel azt jártuk körbe, hogy mi is a minimum egy választási hadjáratban. Kunos Zsuzsanna, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza, Merényi Miklós, a K-Monitor önkormányzati szakértője és Ajtay András, a Szikra kampányfelelőse vitatta meg a témát, a beszélgetést Hont András moderálta.

A két évvel ezelőtti országgyűlési választásokhoz hasonlóan a 2024. évi önkormányzati és európai parlamenti választási kampány is bővelkedett olyan ügyekben, amikor politikusok kampányuk sikeressége érdekében bátran nyúltak az állami, önkormányzati infrastruktúra használatához. Blogposztunkban a Nemzeti Választási Bizottság döntései alapján bemutatunk néhány jellemző példát arra, amikor politikusok visszaélnék a hatalmi előnyükkel és gyakran közös erőforrásainkkal is. Ismertetjük azt is, hogy a visszaélésekre hogyan reagáltak az illetékes szervek.

Néhány nap van már csak hátra az önkormányzati és európai parlamenti választásokig, de sokan még nem tudják, hogy kire szavazzanak. A K-Monitor idén három Voksmonitor kérdőívvel is készült a választásokra, amik segítenek összehasonlítani a saját álláspontunkat a pártok véleményével különböző szakpolitikai kérdésekben. Ebben a posztban összefoglaltuk, milyen szakpolitikai pozíciók rajzolódnak ki az EP-listát állító pártok nekünk adott válaszaiból és hol helyezkedik el a 10 párt a politikai térképen. 

Prior to the 2024 local elections, investigative portal Átlátszó.hu, K-Monitor and Transparency International Hungary, the initiators of the “This is the Minimum!” programme, conducted an end-of-term transparency assessment of the municipalities participating in the programme, supplemented by the municipalities not participating in the initiative for comparability. According to the survey of the three organisations, the municipalities participating in the programme achieved on average 34% higher results than the municipalities that did not make such a transparency commitment. Budapest 8th district (Józsefváros) achieved the best results, ahead of the 11th district (Újbuda) and the 6th district (Terézváros). Among the surveyed municipalities, the lowest quality public data is available on the website of Budapest 5th district (Downtown). The most transparent countryside municipality was Baja.

„Ez a Minimum!” – fogalmaztuk meg 10 évvel ezelőtt az Átlátszóval és a Transparency International Magyarországgal (TI) közös programunkat, amelyhez az önkormányzati választáson induló jelöltek csatlakozását kértük. Azt kértük a politikusjelöltektől, hogy a lefektetett kritériumok szerint vállalják, hogy átláthatóbbá teszik a helyi hatalom működését. A ciklus során két ízben kértük számon a mandátumot nyert vállalást tevőkön az ígéreteiket. Az újabb önkormányzati választások közeledtével az Átlátszóval podcast-sorozatot indítottunk, hogy különböző önkormányzati szereplőket megszólaltatva utánajárjunk, mi sikerült a 2019-ben célul kitűzött kultúraváltásból.

A  sorozat harmadik adásában két hivatalban lévő polgármester, Nyirati Klára Baja és Soproni Tamás Terézváros polgármestere volt a podcast vendége. A két város előkelő helyen végzett az Ez a Minimum! átláthatósági felmérésében. Hont András műsorvezető arról kérdezte a két polgármestert, mit jelent a munkájuk során az a tény, hogy az önkormányzat legfontosabb adatai elérhetőek mindenki számára. 

„Ez a Minimum!” – fogalmaztuk meg 10 évvel ezelőtt az Átlátszóval és a Transparency International Magyarországgal (TI) közös programunkat, amelyhez az önkormányzati választáson induló jelöltek csatlakozását kértük. Azt kértük a politikusjelöltektől, hogy a lefektetett kritériumok szerint vállalják, hogy átláthatóbbá teszik a helyi hatalom működését. A ciklus során két ízben kértük számon a mandátumot nyert vállalást tevőkön az ígéreteiket. Az újabb önkormányzati választások közeledtével az Átlátszóval podcast-sorozatot indítottunk, hogy különböző önkormányzati szereplőket megszólaltatva utánajárjunk, mi sikerült a 2019-ben célul kitűzött kultúraváltásból.

 A sorozat első adásában köztisztviselők, fontos hivatali vezetők voltak a vendégeink: Számadó Tamás fővárosi főjegyző és Borbás Gabriella, a józsefvárosi önkormányzat kerületgazdálkodási ügyosztályának vezetője. (Józsefváros az 1., a Főváros a 8. helyezést érte el az Ez a Minimum! átláthatósági rangsorában). 

A sorozat második adásában helyi ügyekben aktív civileket szólaltattunk meg a minden önkormányzati választás előtt felbolyduló Zuglóból és az akkumulátorgyára miatt "különleges" övezetnek számító Gödről. Hallgasd meg, miért fontos a civileknek az átláthatóság, és milyen kihívásokkal küzdenek ezen a téren. 

Még egy hét, és itt az önkormányzati választás! A debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete és a K-Monitor együttműködésében első alkalommal készült választást segítő alkalmazás a debreceni választópolgárok számára a polgármester-választáshoz. A Voksmonitor célja, hogy a választás előtt az emberek a város ügyeivel ne csak a jelöltek kampányán keresztül találkozzanak, hanem mélyebben is megismerjék a politikusok álláspontját a legfontosabb szakmai kérdésekben.

Debrecen az ország második legnagyobb városa, négy polgármester-jelölt közül választhat a város 156.931 választópolgára jövő vasárnap. Az ő tudatos választásukat segíti a Voksmonitor, amely három jelölt esetében a jelölt közvetlen válaszaira illetve háttérbeszélgetésre alapozva, egy jelölt (a hivatalban lévő Papp László (Fidesz-KDNP)) esetében pedig a korábbi döntésekre és kommunikációra alapozva segít eligazodni, mit gondolnak az indulók a város életét befolyásoló 23 fontos kérdésben. Ha debreceni vagy, vagy csak érdekel, milyen témákkal foglalkoznak a cívis városban, töltsd ki te is a Voksmonitort!

Becsült kitöltési idő: 5 perc. A teljes méretért kattints ide! 

A jelöltek bemutatása

Papp László (1972) jogász, a FIDESZ-KDNP jelenlegi polgármestere. 8 éves koráig Porcsalmán élt, majd édesanyja szülővárosába, Debrecenbe költöztek. 1999-ben feleségével közösen önálló ügyvédi irodát hozott létre Debrecenben. Első alkalommal 1998-ban választották meg önkormányzati képviselőnek, Kósa Lajost váltva 2014 óta Debrecen polgármestere. 2019-ben több mint 61%-os többséggel választották újra. Papp László önkormányzati ciklusértékelő kampányújságja itt olvasható.

Mándi László (1985) közgazdász, az Összefogás a Cívisvárosért Egyesület polgármester-jelöltje. Korábban könyvelőként dolgozott. 2017-ben a Momentum debreceni szervezetének egyik alapítója, majd elnöke. 2020 júniusában a párt országos elnökségének tagjává választották, emellett ő a párt választmányának elnöke is. Az CATL akkumulátorgyár elleni tiltakozások egyik szereplője. Önbevallása szerint konzervatív, debreceni lokálpatrióta, ugyanakkor az emberi jogok, a szabadság iránti elkötelezettség is jellemzi. Mándi programja és vállalása a K-Monitor Nyitott Önkormányzat programjában.

A debreceni Voksmonitor tartalmi kidolgozásában az Alternatív Közösségek Egyesülete vett részt, a K-Monitor technológiai és szakmai hátteret biztosított.

A kitöltés után, az eredményekhez kapcsolódva egyedileg, kérdésszinten lehet böngészni, hogy a Voksmonitorban kódolt válasz a jelölt saját válasza, vagy másodlagos források alapján adott válasz. Igyekeztünk minden fontos szakpolitikai kérdést beépíteni a tesztbe, de elképzelhető, hogy valami kimaradt. Ennek oka lehet, hogy a kérdésben a nekünk adott válaszok alapján konszenzus van, így az nem megosztó; a kérdésben tett ígéreteket nem éreztük elég hitelesnek; a téma nem releváns a város egésze számára vagy a témában a legtöbb jelöltnek nincs álláspontja. Nehezítő tényező, hogy a legtöbb jelölt részletes programot nem adott ki. Ha úgy gondolod, valamilyen fontos téma kimaradt, írd meg kommentben!

A projekt célja a tájékoztatás, a választási részvételre való buzdítás és a szakmai programok megismertetése. A döntést mindenki saját szempontjai szerint hozza meg június 9-én!