Az első tárgyalást követően kiadta a Corvinus Befektetési Zrt. a K-Monitor által áprilisban igényelt tranzakciós adatokat, vagy legalábbis egy részét. Az állam közreműködésével zajló giga felvásárlásokat és eladásokat bonyolító állami cégtől azt kérte a K-Monitor, hogy tegye közzé a 500 millió forintot meghaladó tranzakcióinak listáját.

A Corvinus elutasította az adatigénylésünket arra hivatkozva, hogy az adatok üzleti titkot képeznek és nem is elérhetőek az általunk kért formában. A K-Monitor ezt követően pert indított a Corvnius Zrt. ellen. A cég végül az első tárgyaláson átadott egy listát 500 millió forint feletti tranzakciókkal. Ebből kiderül többek között, hogy a cég 250 millió euróért (100 milliárd forint) vált meg tavaly ősszel 35%-nyi részesedésétől a Vienna Insurance Group magyar érdekeltségeiben, ezeket az osztrák anyavállalat vásárolta meg. Ezzel mindössze 10%-ra csökkent a magyar állam tulajdonrésze az Aegon és az Union biztosítókban. A 45%-nyi részesedést alig másfél évvel korábban szerezte meg a Corvinus Zrt. mintegy 344 millió euróért (137 mrd forint).  Az ügy előzménye, hogy még 2021-ben, amikor a magyar Aegon biztosító pénzügyi nehézségek miatt eladósorba került, a Belügyminisztérium egy koronavírusra hivatkozó ad hoc szabállyal (az úgynevezett lex Aegonnal) megvétózta, hogy az osztrák VIG megvegye az Aegont, mondván, hogy a deal nemzetbiztonsági érdekeket veszélyeztet  – akkoriban úgy tűnt, hogy az állam célja egy “nemzeti bajnok” biztosító létrehozása lehet. A Bizottság egy hosszadalmas kötelezettségszegési eljárásban el is marasztalta e lépés miatt Magyarországot. Végül az eredeti vevőjelölt, a VIG és a magyar állam, csaknem egy évvel később úgy egyeztek meg, hogy a biztosítók 45%-ának megszerzésével a magyar állam csak kisebbségi tulajdont szerez a biztosítókban. Az őszi visszavásárlási ügylet igen csak kérdésessé teszi, hogy megérte-e a három évnyi hacacáré az adófizetőknek.

Szintén látszik az adatokból, hogy a Postabiztosítókért csaknem 70 millió eurót (28 millárd forin) fizetett tavaly az állam a HDI International-nek, erről a Telex írt korábban. A cégeket azóta az állam már tovább is passzolta a Tiborcz Istvánhoz köthető Gránit Biztosítónak. A Corvinus Zrt. által közölt  adatok az alábbi táblában találhatóak: 

A per során az is kiderült, hogy részletes felsorolásunk ellenére nem ugyanazt értettük tranzakciók alatt, a Corvnus Zrt-ben végrehajtott állami tőkeemelések ugyanis nem kerültek bele a megosztott listába.

In Hungary, the efforts to combat money laundering mostly rely on implementing EU rules. Rules on the access to ultimate beneficial ownership (UBO) registry were implemented in 2021, adhering to the minimal requirements outlined in the relevant EU Directive. From the perspective of investigative journalists and NGOs, the UBO-register has not been a significant advancement. In Hungary this is primarily due to regulatory deficiencies and the enduring use of methods that aim to hide assets. With only a few rare cases, the ownership register has had limited impact on the effectiveness of investigative reporting. The Hungarian government did little to provide journalists unrestricted access to data on ultimate beneficial owners of businesses and assets. In fact, after a journalist recently published relevant data derived from the UBO register, certain sections of the database were abruptly shut down.  The CJEU decision in late 2022, which imposed stricter restrictions on third-party access to the UBO records, ultimately resulted in the removal of the public interface of the register in Hungary. While the Court has acknowledged that the press and NGOs should be allowed access to the database provided they can prove a legitimate interest, in practice, these regulations would still necessitate a complex procedure to receive the data. Regarding Hungary, it is important to note that the new European AML standards are unlikely to effectively prevent the most commonly used methods of hiding assets.

2019-ben több, mint 200 önkormányzati képviselő- és polgármesterjelölt tett ígéretet arra, hogy megválasztása esetén munkájában szem előtt tartja az átláthatóságot és a ciklus végéig teljesíti az Ez a Minimum! programban foglalt vállalásokat. Azóta túl vagyunk két átláthatósági auditon, melyben nyomon követtük a vállalások teljesülését és építő visszajelzéseket adtunk az önkormányzatoknak a program megvalósításához. A következőkben összefoglaljuk, hogyan változott az önkormányzatok átláthatósága az elmúlt öt évben és melyek azok a területek, ahol még bőven lenne mit javítani.

A 2019-es önkormányzati választások előtt az Átlátszó.hu, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország átláthatósági minimumprogramot hirdetett meg Ez a Minimum! néven – ennek célja, hogy az önkormányzati átláthatóságot egy jól hangzó, de a valóságban üres kampányígéret helyett tartalommal töltse meg. A program hat témakörben határozza meg, hogy a csatlakozó önkormányzatoknak mely törvényi előírásokon alapuló és azon túlmutató átláthatósági követelményeknek kell megfelelnie.

Az ötéves ciklus alatt – együttműködésben az Átlátszó.hu és a TI Magyaroszág munkatársaival –  kétszer is értékeltük ki az önkormányzatok közzétételi gyakorlatát: a ciklus feléhez érve, 2022 tavaszán, illetve 2023 végén-2024 elején, közelítve a választásokhoz. Az auditok során a hat témakörön belül több, mint 40 szempont alapján vizsgáltuk aláírók által vezetett, és kontrollcsoportként nem aláíró, vidéki és fővárosi önkormányzatok honlapját. Értékelésünk célja elsősorban az volt, hogy feltárjuk: mennyire segíti elő vagy nehezíti meg az önkormányzat a helyi ügyekről való tájékozódást az állampolgárok számára; melyek azok a területek, ahol előrelépések történtek és hol lehetne még javítani a közzétételi gyakorlatot annak érdekében, hogy a helyi döntéshozatali folyamat az adófizetők számára is átlátható és hozzáférhető legyen. Természetesen tudjuk, hogy az átláthatóság önmagában nem garancia arra, hogy egy önkormányzat vezetői ne éljenek vissza a hatalmukkal, de fontos első lépés a szervezeti integritás és az állampolgárok általi elszámoltathatóság megteremtésének irányába.

A 2024-es európai parlamenti választásra a K-Monitor egy új Voksmonitor kérdőívet készített, amely lehetőséget nyújtott a kitöltők számára, hogy összevessék saját szakpolitikai nézeteiket a pártok álláspontjaival. Az idei EU-s Voksmonitor összesen 40 kérdést tartalmaz, amelyek az uniós intézményekre, az EU szakpolitikáira, a belső piacra, a kohéziós politikai kérdésekre és a szociális ügyekre összpontosítanak. Az alkalmazást június 9-ig, a választás napjáig több mint 60.000 felhasználó töltötte ki, most az ő válaszaikat nézzük meg alaposabban a választási eredmények fényében, a Vox Populi választási kalauz elemzésére és grafikáira támaszkodva.

Magyarországon a pénzmosás elleni harc leginkább az EU-s irányelvek átültesére szorítkozik. Pénzmosás elleni irányelvből pedig nincs kevés, 2018-ban épp az 5. ilyet fogadta el az Unió, és ennek eredményeképp 2021-ben a magyar intézményrendszerbe is bekerült az úgynevezett ‘központi tényleges tulajdonosi nyilvántartás’. Az elfogadott magyar jogszabály alapvetően követte az irányelv által meghatározott minimum standardokat, igaz, a lehető legszűkebben értelmezte azt. Az oknyomozó újságírók és a civil szervezetek szemszögéből az új nyilvántartás nem jelentett jelentős előrelépést, néhány kivételes esettől eltekintve kevés olyan tényfeltáró cikk született, ahol ezt az adatbázist sikeresen tudták volna használni  – ez elsősorban a szabályozási hiányosságoknak és a szofisztikált  vagyonelrejtési módszereknek tudható be. Ez olyannyira igaz, hogy amikor 2023-ban, a Dirket36 cikke nyomán kiderült, hogy a nyilvántartás valójában addig másmilyen forrásból meg nem ismerhető, a magántőkealapokra vonatkozó adatokat is tartalmaz, azokat sebtiben törölték is a nyilvánosan hozzáférhető regiszterből. Ráadásul 2022 végén az Európai Unió Bírósága is hozott egy olyan tartalmú döntést, amely jelentősen korlátozta a harmadik személyek hozzáférését – ezt a döntést a magyar jogalkotók úgy követték le, hogy 2024 elejétől egész egyszerűen megszüntették az adatbázis nyilvános hozzáférési felületét. Bár az uniós bíróság kifejezetten hangsúlyozta, hogy a pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás ellen fellépő sajtónak és civil szervezeteknek lehetővé kell tenni a hozzáférést, a gyakorlatban az új szabályozás aligha jelent garanciát arra, hogy ezek a szervezetek valóban használni tudják a tényleges tulajdonosi nyilvántartást oknyomozó és tényfeltáró munkájuk során.

„Ez a Minimum!” – fogalmaztuk meg 10 évvel ezelőtt az Átlátszóval és a Transparency International Magyarországgal (TI) közös programunkat, amelyhez az önkormányzati választáson induló jelöltek csatlakozását kértük. Azt kértük a politikusjelöltektől, hogy a lefektetett kritériumok szerint vállalják, hogy átláthatóbbá teszik a helyi hatalom működését. A mostani ciklus során két ízben kértük számon a mandátumot nyert vállalást tevőkön az ígéreteiket. Az újabb önkormányzati választások közeledtével az Átlátszóval podcast-sorozatot indítottunk, hogy különböző önkormányzati szereplőket megszólaltatva utánajárjunk, mi sikerült a 2019-ben célul kitűzött kultúraváltásból.

A politikai élet tisztaságának egyik leginkább neuralgikus pontja a választási kampány. Podcastsorozatunk záró darabja így nem véletlenül ezzel a kérdéssel foglalkozik. Szakértőkkel és érintettel azt jártuk körbe, hogy mi is a minimum egy választási hadjáratban. Kunos Zsuzsanna, a Társaság a Szabadságjogokért jogásza, Merényi Miklós, a K-Monitor önkormányzati szakértője és Ajtay András, a Szikra kampányfelelőse vitatta meg a témát, a beszélgetést Hont András moderálta.

A két évvel ezelőtti országgyűlési választásokhoz hasonlóan a 2024. évi önkormányzati és európai parlamenti választási kampány is bővelkedett olyan ügyekben, amikor politikusok kampányuk sikeressége érdekében bátran nyúltak az állami, önkormányzati infrastruktúra használatához. Blogposztunkban a Nemzeti Választási Bizottság döntései alapján bemutatunk néhány jellemző példát arra, amikor politikusok visszaélnék a hatalmi előnyükkel és gyakran közös erőforrásainkkal is. Ismertetjük azt is, hogy a visszaélésekre hogyan reagáltak az illetékes szervek.

Néhány nap van már csak hátra az önkormányzati és európai parlamenti választásokig, de sokan még nem tudják, hogy kire szavazzanak. A K-Monitor idén három Voksmonitor kérdőívvel is készült a választásokra, amik segítenek összehasonlítani a saját álláspontunkat a pártok véleményével különböző szakpolitikai kérdésekben. Ebben a posztban összefoglaltuk, milyen szakpolitikai pozíciók rajzolódnak ki az EP-listát állító pártok nekünk adott válaszaiból és hol helyezkedik el a 10 párt a politikai térképen. 

Prior to the 2024 local elections, investigative portal Átlátszó.hu, K-Monitor and Transparency International Hungary, the initiators of the “This is the Minimum!” programme, conducted an end-of-term transparency assessment of the municipalities participating in the programme, supplemented by the municipalities not participating in the initiative for comparability. According to the survey of the three organisations, the municipalities participating in the programme achieved on average 34% higher results than the municipalities that did not make such a transparency commitment. Budapest 8th district (Józsefváros) achieved the best results, ahead of the 11th district (Újbuda) and the 6th district (Terézváros). Among the surveyed municipalities, the lowest quality public data is available on the website of Budapest 5th district (Downtown). The most transparent countryside municipality was Baja.

„Ez a Minimum!” – fogalmaztuk meg 10 évvel ezelőtt az Átlátszóval és a Transparency International Magyarországgal (TI) közös programunkat, amelyhez az önkormányzati választáson induló jelöltek csatlakozását kértük. Azt kértük a politikusjelöltektől, hogy a lefektetett kritériumok szerint vállalják, hogy átláthatóbbá teszik a helyi hatalom működését. A ciklus során két ízben kértük számon a mandátumot nyert vállalást tevőkön az ígéreteiket. Az újabb önkormányzati választások közeledtével az Átlátszóval podcast-sorozatot indítottunk, hogy különböző önkormányzati szereplőket megszólaltatva utánajárjunk, mi sikerült a 2019-ben célul kitűzött kultúraváltásból.

A  sorozat harmadik adásában két hivatalban lévő polgármester, Nyirati Klára Baja és Soproni Tamás Terézváros polgármestere volt a podcast vendége. A két város előkelő helyen végzett az Ez a Minimum! átláthatósági felmérésében. Hont András műsorvezető arról kérdezte a két polgármestert, mit jelent a munkájuk során az a tény, hogy az önkormányzat legfontosabb adatai elérhetőek mindenki számára.