A K-Monitor évek óta pereskedik azért, hogy megtudjuk milyen tervek alapján alakítja át a kormány a magyar egészségügyet. Az alkotmánybíróságig, illetve a strasbourgi bíróságig vittük az egészségügyi reform egyik legfontosabb dokumentumáért folytatott ügyünket, amely a Boston Consulting Group által készített titkosított tanulmány nyilvánosságra hozataláról szólt, sajnos eredménytelenül.
Áprilisban egy újabb adatigénylést küldtünk az egészségügyért felelős belügyminisztériumnak, miután Takács Péter államtitkár a Partizánnak azt nyilatkozta: “A Boston Consulting egy döntéselőkészítő anyag, mint annyi más, 70-80 ilyen van csak az egészségügyi ágazatban”. Kíváncsiak voltunk hogy milyen dokumentumok segíthették az állami döntéshozatalt az egészségügyben, ezért azt kértük a minisztériumtól, hogy küldjék el nekünk azoknak a tanulmányoknak és szakértői anyagoknak listáját, amelyeket a Belügyminisztérium az egészségügyi rendszer, vagy annak egyes területeinek állapotáról, vagy átalakításról készített vagy készíttetett 2020 óta (beleértve az EMMI-t is). Azt is kértük, hogy külön jelöljék meg azokat, amelyeket döntéselőkészítőnek tekintenek.
A BM a válaszában azt írta, hogy mindösszesen két ilyen anyag létezik, a hírhedt BCG tanulmány és egy másik a hálapénzek kivezetéséről, amely egy jó ideje nyilvános már. Mivel a válasz teljesen ellentmond Takács Péter nyilatkozatának, bepereltük a minisztériumot az adatok nyilvánosságra hozataláért. Az elsőfokú bíróság a minisztériumot az adatok kiadására kötelezte, amely fellebbezett a döntés ellen. A BM változatlanul tagadja, hogy létezik az említett két tanulmányon kívül olyan anyag, amely megfelelne a kérésünknek, sőt arra hivatkoznak, hogy „mert egy tanulmány adott esetben döntéselőkészítő jelleggel bír, attól még az (akárcsak pontatlanul) döntéselőkészítőnek nevezett egyéb anyagok (pl. akár egy email üzenet) nem válnak létező tanulmánnyá, vagy szakértői anyaggá” A K-Monitor álláspontja szerint elég rémisztő, ha 2020, azaz a COVID járvány alatt és óta meghozott egészségügyi intézkedések 70-80 email, vagy egyéb anyag alapján születtek meg, ezek várható hatását senki nem elemezte és utólag sem értékelték ezek eredményeit.
Annak érdekében, hogy többet megtudjunk arról, hogy mi alapján hoz a kormány döntéseket az egészségügyről folytatja a pert a BM ellen. Azt gondoljuk, minden magyar embert megillet a jog, hogy megismerhesse, hogy mi alapján dönt a Kormány az egészségügy átalakításáról. Nem csak azért, mert az állampolgárok állják az egészségügy költségeit, de az egészségügy helyzete olyan közös ügy, ami Magyarországon mindenkit érint. Egy demokratikus társadalomban pedig a társadalom egészét érintő reformok csak is átlátható módon, az érintettek bevonásával valósulhatnak meg.
