A K-Monitor Közhasznú Egyesület irodavezető - pénzügyi asszisztens munkatársat keres, aki talpraesett, proaktív és elkötelezett a szervezet missziója és értékei iránt.
Forrás: Fortepan
Kötelező posztolás és egymondatos pályázatok – így használt állami erőforrásokat a Fidesz kampányolásra: 2. rész
orsivin // 2026.06.25.
Címkék: kampány kampányfinanszírozás
A választások előtt egy összegző írásban tettünk kísérletet arra, hogy bemutassuk azokat a csatornákat és módszereket, amelyeket az azóta megbukott kormánypárt alkalmazott annak érdekében, hogy az állam erőforrásait a saját kampánytevékenységére használja fel. Ennek keretében ismertettük az Alapjogokért Központ, a Batthyány Lajos Alapítvány, a Városi Civil Alap működését és finanszírozását, érintettük a volt kormánypárti politikusok és állami tisztségviselők öncélú közösségi média-használatát, bemutattunk ál-szociális intézkedéseket, amelyek gyermekotthonban élő kiskorúakat használtak fel egyes politikusok népszerűségének növelése érdekében (mint utóbb kiderült, jócskán túlárazva), valamint foglalkoztunk az azóta könnyes-sorsra jutó Lounge Media és a Kormányzati Tájékoztatási Központ összjátékával is. Írásunk megjelenése óta, főleg a Fidesznek kedvezőtlen választási eredmény miatt, több új részlet is nyilvánosságra került, amely még mélyebben nyújt betekintést a Fidesz választási kampányának valós anyagi hátterébe. Ezeket a fejleményeket foglaljuk össze most.
Kendőzetlen kampányolás
A választások óta a legnagyobb port a Hankó Balázs, volt kulturális és innovációs miniszterhez tartozó Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárd forintos kifizetései kavarták, melyekről kiderült: azok főleg NER-közeli celebekhez és Fideszes polgármesterek, önkormányzati képviselők szervezeteihez kerültek - főképp kulturális, közösségi és hagyományőrző programoknak álcázott kampányesemények megszervezésének céljából. A legsúlyosabb visszaélések az utóbbi, úgynevezett “790-es” kódszámú pályázatokhoz köthetőek, ahol a támogatások kedvezményezettjei gyakran éppen ugyanazok a szervezetek, amelyek az előző összefoglalónkban bemutatott Városi Civil Alap, szintén kétes eredetű, kifizetéseiből is részesültek. Az ügy feldolgozásához a K-Monitor is hozzájárult, bemutattuk, a 790184-es támogatások sokszor választókerületenként egészen pontosan 100 millió forintot tettek ki, amelyre nehezen található magyarázat azon kívül, hogy a pénzek egy központilag meghatározott kampánykeret részét alkották. Hasonlóan, az NKA-tól részesült állami támogatásban például a Németh Szilárdhoz kötődő csepeli Kozma István Magyar Birkózó Akadémia, vagy a Pesti Srácok szerkesztőségének híres-hírhedt törzshelye, a korábban Stefka István és Huth Gergely által tulajdonolt R56 kocsma is. De kapott támogatást a ceglédi Roma Inkubátor Kulturális Művészeti és Hit Egyesület is, amelynek vezetője 10000 forintos Penny-utalványokat osztogathatatott Fidesz-szavazatokért, valamint számos olyan, a Batthyány Lajos Alapítvány által kedvezményezett szervezet is, amelyek a NER ideológiai terjeszkedésének részét képzik, mint a Scruton kávézókat üzemeltető Apriori Cultura Nzrt.
Hat lépés a digitális jogokért: a K-Monitor jogalkotási javaslatai az átlátható MI-államért
orsivin // 2026.06.23.
A mesterséges intelligencia (MI) már nem a jövő technológiája, hanem a jelen közigazgatásának észrevétlen szereplője. Szociális juttatások elbírálása, határellenőrzés, büntetőeljárások, oktatási besorolások — egyre több olyan terület van, ahol egy szoftver közreműködik olyan közhatalmi döntésekben, amelyek közvetlenül befolyásolják az állampolgárok életét. Ennek a folyamatnak a részleteiről azonban alig tudunk valamit.
A K-Monitor abból az alapelvből indul ki, hogy a közhatalom gyakorlása csak akkor legitim, ha ellenőrizhető. Ami nem látható, az nem számon kérhető; ami nem számon kérhető, az előbb-utóbb visszaélésekhez vezet. A MI közszférabeli alkalmazása minden eddiginél nagyobb kihívás elé állítja ezt az elvet, hiszen az algoritmikus döntéshozatal egyszerre teszi gyorsabbá és olcsóbbá, ugyanakkor átláthatatlanabbá az állam működését. Ezért állítottuk össze azokat a főbb jogalkotási javaslatokat, amelyek véleményünk szerint a legfontosabbak ahhoz, hogy a technológiai változások közigazgatásra gyakorolt hatását az általunk „átlátható MI állam”-nak nevezett keretben kezelhessük.
A sértett és a „kiegészítő pótmagánvád” - Szakmai műhely a magyar büntetőjog antikorrupciós eszköztárának aktuális helyzetéről
Jogi Munkacsoport // 2026.06.08.
Címkék: bíróság igazságszolgáltatás büntetőjog antikorrupció
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Kriminológiai Tanszéke és a K-Monitor Közhasznú Egyesület szakmai műhelybeszélgetést szervez a magyar büntetőjog antikorrupciós eszköztárának aktuális helyzetéről.
A műhelybeszélgetés célja, hogy közösen megvitassuk a korrupciós cselekmények esetén értelmezhető sértett fogalmát, valamint értékeljük a büntetőeljárási törvény CV/A. fejezetével bevezetett felülbírálati indítvány és „kiegészítő pótmagánvád” intézményének eddigi tapasztalatait és hatékonyságát.
A TISZA vállalásai a korrupció ellen
tangentopoli // 2026.05.31.
Címkék: antikorrupció tisza párt
A TISZA már jóval a választások előtt meghirdette a programját, amelynek, csak úgy mint a párt választási kampányának és a választások óta eltelt időszak kommunikációjának, fontos elemét képezi a korrupció elleni harc. A TISZA által közölt becslések szerint 20 ezer milliárd forintot lopott el a magyar emberek által befizetett közpénzből a NER, a korrupció teljes társadalmi költsége pedig elérte a GDP 4-8% százalékát. Azzal, hogy a TISZA kétharmaddal megnyerte az országgyűlési választásokat és megalakult az új kormány, a tervek valósággá válhatnak. A K-Monitor most összefoglalja és értékeli a legfontosabb várható vagy már meg is kezdett intézkedéseket.
A TISZA programja a kormányváltást követő legfontosabb intézkedésekkel kezdődik, a 25 pontból nagyjából 13 vállalás kötődik szorosabb vagy tágabb értelemben a korrupció elleni fellépéshez.
Beadvány az Európa Tanácshoz: Magyarország továbbra sem hajtja végre az információszabadságra vonatkozó ítéleteket
Jogi Munkacsoport // 2026.05.22.
Címkék: bíróság civilek információszabadság adatigénylés
A közérdekű adatokkal kapcsolatos ítéletek végrehajtásának hiánya súlyos jogállamisági problémát jelent Magyarországon, amely egyben az Emberi Jogok Európai Egyezményét is sérti. Az Európa Tanácshoz benyújtott közös beadványban magyar civil szervezetek mutattak rá az ítéleteknek való meg nem felelés rendszerszintű okaira. A civilek emellett a közérdekű adatokhoz való hatékony hozzáférés biztosítása érdekében ajánlásokat fogalmaztak meg. A beadványban a K-Monitor több olyan nyertes pere is bemutatásra került, amiben a pervesztes állami szervek nem tettek eleget a bíróság döntésének.
Az Emberi Jogok Európai Bíróságnak épülete belülről, Forrás: MNF
Európai uniós jogalkotás a közpénzek védelmében: mit hoz az EU antikorrupciós irányelve?
orsivin // 2026.05.18.
Címkék: eu büntetőjog jogalkotás antikorrupció anti korrupció
2026 tavaszán – hosszú évek lobbiküzdelmei, jogvitái és kompromisszumai után – az Európai Parlament és a Tanács elfogadta azt a jogszabályt, amelyet sokan az EU antikorrupciós politikájának eddigi legnagyobb mérföldkövének tartanak: az Unió első egységes, büntetőjogi alapokon nyugvó korrupcióellenes irányelvét.
De mit jelent mindez a valóságban? Mit változtat ez az irányelv – ha egyáltalán változtat valamit – egy olyan ország polgárainak mindennapi életében, ahol a korrupció rendszerszintű problémaként él tovább évtizedek óta és ahol az antikorrupciós intézményrendszer még mindig szinte csak gyerekcipőben jár? Ebben a blogbejegyzésben megpróbálunk alapos, de közérthető választ adni ezekre a kérdésekre.
Thomas Cole: A birodalom útja - Pusztulás (via Wikimedia Commons)
Új funkciókkal bővült a Közérthető Költségvetés
attilaj // 2026.05.14.
Címkék: térkép önkormányzat költségvetés infografika k-monitor kökö
Hogyan lehet egy önkormányzati költségvetést úgy bemutatni, hogy ne csak pénzügyi szakemberek értsék? Erre a kérdésre ad választ a Közérthető Költségvetés alkalmazás, amely interaktív ábrákkal, magyarázatokkal és testre szabható felülettel segít átláthatóbbá tenni a települési gazdálkodást. Az elmúlt hónapok során (története során immáron másodszor) megújítottuk a 8 évvel ezelőtt bemutatott eszközt, mutatjuk az újdonságokat!
MÉRNÖKI PONTOSSÁGGAL: ÍGY LETT A KULTURÁLIS TÁMOGATÁSOKBÓL SZÁZMILLIÓS KAMPÁNYKERET
orsivin // 2026.05.07.
Sok szó esett már arról, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) hogyan és milyen feltételekkel juttatott olykor irdatlan mennyiségű közpénzt az Orbán-kormány számára kedves művészeknek és intézményeknek. Most a nagyon is vitatott kiemelt kollégiumi támogatások egy további, kampányfinanszírozást érintő aspektusára hívjuk fel a figyelmet.
Sok szó esett már arról, hogy a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) hogyan és milyen feltételekkel juttatott olykor irdatlan mennyiségű közpénzt az Orbán-kormány számára kedves művészeknek és intézményeknek. Most a nagyon is vitatott kiemelt kollégiumi támogatások egy további, kampányfinanszírozást érintő aspektusára hívjuk fel a figyelmet. A 790184-es kódszámú támogatásokról van szó, amelyeket elméletileg „közösségépítő eseményekre” lehetett megkapni (a „pályázni” szó használata a folyamat ismeretében talán erős túlzás), vagyis ezen támogatások között szerepelnek az ingyenes koncertek, falunapok, slambucfesztiválok. Azt is tudni lehet, hogy támogatottak köre igencsak változatos. Kaptak forrást önkormányzatok, sportegyesületek, a Városi Civil Alapból már jól ismert kormánypárti egyesületek, rendezvényszervező cégek, és, ami igazán figyelemre méltó, ahogy a 444 cikke is megírta: szép számmal magánszemélyek is. A listán találunk fideszes és nemzetiségi önkormányzati képviselőket, sőt, konkrétan egy járási hivatalvezető is felbukkan, akinek a támogatásról szóló döntés idejében már bőven zajlott a felépítése a FIDESZ országgyűlési képviselőjelöltjeként. Értsük meg a helyzet abszurditását: a járási hivatalvezető civil magánszemélyként, de közpénzből szervez „közösségépítő eseményt”, sőt, időközben országgyűlési képviselőjelöltté is válik.
De honnan lehet egészen biztosan tudni, hogy itt egyáltalán nem az alulról szerveződő, lelkes civilek spontán galuskafesztiváljairól és falunapjairól van szó, hanem egy nagyon is tudatosan felépített kampányfinanszírozási rendszerről? Onnan, hogy ha a nyertesek címeit választókerületi bontásban vizsgáljuk, egészen sajátos mintázatok tárulnak fel. Persze fontos leszögezni: nem lehet az összefüggéseket az ország minden egyes választókerületében hajszálpontosan kimutatni. Ennek prózai okai vannak. Egyrészt a kedvezményezettek székhelye nem mindig egyezik meg azzal a településsel, ahol áldásos tevékenységüket végzik. Másrészt Budapest és a nagyobb vidéki városok eleve több választókerületre vannak felosztva, így ezeken a helyeken szinte lehetetlen tűpontosan szétválogatni, melyik utca, melyik rendezvény, melyik jelölt felségterületét erősíti.
Ahol viszont a terep tisztább – például az egyértelműbb határokkal bíró vidéki választókerületekben –, ott a képlet letaglózó. A kiosztott pénzek ugyanis sok esetben hajszálpontosan, pöccre 100 millió forintot tettek ki, pár esetben pedig éppenhogy alatta maradtak. Lássuk be: semmi sem indokolja a választókerületi alapú, fillérre kiszámolt pénzosztást, kivéve, ha egy előre meghatározott kampánykeretről van szó. Felsőbb koordináció és a fentről érkező iránymutatás nélkül matematikai képtelenség, hogy a különféle egyesületek, önkormányzatok és magánszemélyek egymástól független „pályázatai” a végén pont kiadják ezt a kerek összeget.
Ahogy a csatolt képeken és táblázatokon is látszik, a helyi Excel-zsonglőrök különböző stratégiákkal oldották meg a feladatot. Volt, ahol nem bonyolították túl, és egyszerűen négyszer 25 milliót, vagy ötször 20 milliót osztottak szét (például Borsod 05-ben és Baranya 04-ben). Volt, ahol a kreativitás abban merült ki, hogy ugyanazokat a lojális szervezeteket fizették ki kétszer, különböző jogcímeken (Bács-Kiskun 04). A könyvelői csúcsteljesítményt azonban talán Baranya 03-ban nyújtották, ahol teleírták a listát két- és hárommilliós aprópénzekkel, hogy aztán a „Tavaszi Zsongás” és a sváb zenei hétvége büdzséjét összeadva a végén fillérre pontosan kijöjjön a 100.000.000 forint. Az eltérő elszámolások persze arra is utalnak, hogy végső soron nem is Hankó Balázs titkos munkatársai dönthettek a konkrét támogatotti körről, hanem a Fidesz választókerületi potentátjai.
Ezek a mintázatok önmagukért beszélnek. A 790184-es kód alatt futó támogatások esetében naivitás lenne organikus civil életről beszélni. Sokkal inkább egy decentralizált, papíron helyi szereplőkön keresztül megvalósuló, ám a központból patikamérlegen porciózott közpénzmilliókat felégető választókerületi kampánygép működött.
A képre kattintva galéria nyílik!
Számonkérhetőek az állammal üzletelő cégek - Törvényességi felügyeleti eljárás indult az állami megbízásait titkoló BCG ellen
Jogi Munkacsoport // 2026.04.23.
Címkék: bíróság egészségügy alkotmánybíróság közpénz cégek országgyűlés információszabadság átláthatóság
A K-Monitor kezdeményezésére törvényességi felügyeleti eljárás indult a Boston Consulting Group-pal szemben, amiért nem tett eleget az információszabadság törvényben előírt kötelezettségének és nem adott tájékoztatást arról, hogy milyen állami intézményekkel van szerződéses viszonya.
A K-Monitor azért is tartotta fontosnak, hogy kiderüljön, milyen szerződései vannak a BCG-nek a kormánnyal, mert számos területen jellemzővé vált, hogy az állam a szakmai, közpolitikai munkát kiszervezi magáncégeknek. A folyamat egyáltalán nem transzparens, ugyanakkor egy jól fizető üzletágnak tekinthető. Egy joghézag miatt szinte lehetetlen közpénzeket elnyerő cégektől megtudni, hogy milyen állami megbízásaik vannak, pedig erre elvben lehetőséget ad az infotörvény. Ennek azért van jelentősége, mert jelenleg minden állami, önkormányzati intézményt egyenként szükséges végigkérdezni ahhoz, hogy kiderüljön, hogy van-e szerződése egy adott céggel.
A cégbíróság döntése az ügyben azért tekinthető mérföldkőnek, mert kimondja, hogy olyan esetben is be kell tartania az állammal üzletelő cégeknek a törvényt, amikor maga a cég nem perelhető. A K-Monitor a kedvező döntés ellenére úgy véli, hogy elengedhetetlen, hogy az új kormány úgy módosítsa az információszabadság törvényt, hogy a jelenleginél szélesebb körben számonkérhetőek legyenek a közpénzekből részesülő cégek.
Az eljárás előzménye, hogy a K-Monitor 2020 óta pereskedik azért, hogy nyilvánosságra kerüljön az a Belügyminisztérium által a BCG-től százmilliókért megrendelt tanulmány, ami alapján az Orbán-kormány elindította az egészségügyi rendszer reformját.
A Boston Consulting Group keleti-európai vezetője, Juhász László a "Money Talks" eseményen Tiborcz Istvánnal beszélget 2025. tavaszán. A kép forrása: Bede Márton, 444.hu