Marek Studzinski  (Unsplash)

A magyar egészségügyi szektor közbeszerzései a korrupciós kockázatok szempontjából kiemelt jelentőségűek, ami több összefüggő tényezőből fakad.

Először is, gyakran rendkívül speciális termékek beszerzését foglalja magában, mint például fejlett orvostechnikai eszközök vagy specifikus gyógyszerek. Ezeknek a műszaki sajátosságai gyakran olyan közbeszerzési kiírásokhoz vezethetnek, amelyek szűken meghatározottak, potenciálisan de facto bizonyos gyártókat részesítve előnyben és korlátozva a hatékony versenyt. Habár a szűkítő kiírások lehetnek indokoltak, de megfelelő kontrollok hiányában manipulációra érzékeny környezetet teremtenek.

Másodszor, az egészségügyi közbeszerzések a köz jólétére és az egészségügyi szolgáltatások minőségére gyakorolt közvetlen hatása miatt különösen fontos, hogy ezek a közbeszerzések a lehető legnagyobb átláthatóság mellett és az integritást szem előtt tartva történjenek. A COVID-19 világjárványt követően ezek az elvárások még fontosabbá váltak, különösen amiatt, hogy a járvány rendkívüli és gyors beszerzéseket tett szükségessé. A megfelelő kontroll hiánya az Európai Bizottság vakcinabeszerzései, illetve hazánkban a lélegeztetőgép-beszerzések kapcsán is komoly kockázatokat jelentett. 

Az a korábbi, kormányzati elemzésekből is kitűnt, hogy az egészségügyi közbeszerzések területén az egyszereplős ajánlatok aránytalanul magas számban fordultak elő. Ez nem csak a szűken vett egészségügyi tárgyú árubeszerzéseket érinti, hanem ajánlatkérői szinten is jellemző: a kórházak és más egészségügyi intézmények az átlagon felüli egyszereplős ajánlati aránnyal rendelkező vásárlók között szerepelnek. 2024-ben a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) is kifejezetten vizsgálta a diagnosztikai képalkotó berendezések piacát, hogy feltárja a közegészségügyben a versenyhiány mögött meghúzódó okokat.

Az egyszereplős ajánlatok visszaszorítását célul tűző kormányzati politika – miközben valóban a korlátozott verseny egyértelmű és jelentős tünetét kezeli – azzal a kockázattal jár, hogy elfedi a potenciális korrupciós kockázatok jóval szélesebb spektrumát. Ilyenek például az eljárási szabálytalanságok, a koncentrált vásárlói költések vagy szokatlanul rövid határidők –, ezek integritási kockázatokat jelezhetnek vagy torzíthatják a tisztességes piaci gyakorlatokat még akkor is, ha formálisan több ajánlat érkezik.

Átfogó megközelítés

Éppen azért, hogy egy árnyaltabb megközelítsében tudjuk vizsgálni a közbeszerzési korrupciót, együttműködést kezdeményeztünk az Átlátható Kormányzás Kutatóintézettel (AKKI). Az AKKI kiterjedt nemzetközi tapasztalattal rendelkezik a közbeszerzési adatok elemzésében. Az elemzési módszertan fontos része egy összetett korrupciós kockázati index (CRI) alkalmazása, amely kifejezetten arra szolgál, hogy a potenciális sebezhetőségek szélesebb körét ragadja meg több kockázati mutató összesítésével (ezek közül az egyik természetesen az egyszereplős közbeszerzések száma, de potenciális kockázati tényező lehet az eljárás típusa, a közzétételi hibák, az ajánlattételi és a döntési időszakok hossza, az ajánlatkérői költések koncentrációja, vagy akár az adóparadicsomi kapcsolatok is).

Az  egészségügyi közbeszerzések adatelemzésének célja az volt, hogy az azonosított sebezhetőségeket felhasználva körvonalazza a későbbi vizsgálatok főbb irányait, ahol további (például kvalitatív) módszertan alkalmazásával még pontosabban feltárhatjuk a szektorban rejlő korrupciós kockázatokat, tendenciákat.

De mi is az egészségügyi közbeszerzés?

Ahogy arról már fentebb írtunk, egészségügyi közbeszerzés nem csak a különböző gyógyszerek, műszerek beszerzése lehet, hanem bármilyen olyan közbeszererzés, amely a szektorban történik – ide tartozik egy kórházi étkeztetésre kiírt tender, de akár a szakrendelők felújítása is. Mivel minden egyedi definíció korlátozta volna a teljes ökoszisztéma megragadását, összetett megközelítést alkalmaztunk, amely egyrészt tartalmazza az egészségügyi intézmények összes beszerzését (ajánlatkérő-orientált megközelítésmód) függetlenül azok tárgyától – illetve azokat a közbeszerzéseket is, amelyeket nem szokványos egészségügyi intézmények írnak ki, de a tárgyuk egészségügyi vonatkozású CPV-kódok alá esik (pl. Orvosi berendezések, gyógyszerészeti termékek, egészségügyi szolgáltatások.) Ezeket a közbeszerzéseket ugyanis nem feltétlenül csak és kizárólag kórházak és más egészségügyi szolgáltatók írják ki – önkormányzatoknál is jelennek meg ilyen közbeszerzések.

Összetett kockázati mintázatok 

A kutatás ezekre az adatokra épült és a CRI-módszertant alkalmazva több olyan eredményre jutottunk, amely messze túlmutat az egyszereplős közbeszerzések problématikáján:

A különböző korrupciós kockázatok trendjének mutatói (CRI és egyéb) alakulása az odaítélés éve szerint (az ábra az odaítélt szerződések átlagos indexét mutatja. Az index 0 és 1 közötti értéket vehet fel, ahol a legnagyobb kockázatot az 1-es, a legkisebbet a 0 jelenti. (*Fontos lehet megjegyezni, hogy míg 2018-2023 között átlagosan ~2000 szerződés szerepel az összesítésben minden évben, 2024-ben ez csak ~550. A kisebb mintaszám részben magyarázhatja a kissé megugró, illetve legörbülő végeket).  

Az egyik legfontosabb kutatási eredmény a fenti ábrából is jól kitűnik.  Az egyszereplős ajánlatok visszaszorítására tett kormányzati erőfeszítések ugyan tényleg hatékonyak, azaz 2023-tól csökkent ezeken a területeken az egyszereplős közbeszerzések aránya. Sajnos a kutatás arra is rávilágít, hogy összességében ezen közbeszerzések összetett korrupciós mutatója egyáltalán nem csökkent jelentősen. Az egészségügyi közbeszerzésekhez kapcsolódó egyéb kockázati mutatók továbbra is magasak maradtak, bizonyítva, hogy a versenyhiány csupán egyetlen aspektusának kezelése nem elegendő a szélesebb körű, mérhető korrupciós kockázatok mérsékléséhez.

A pandémiás beszerzések paradoxona. A COVID-19 csúcséveiben (2020-2022) az egészségügyi közbeszerzéseknek a rendelkezésre álló adatok alapján enyhén csökkent a CRI-pontszáma – vagyis a közbeszerzések összességében úgy tűnt, kevesebb korrupciós kockázatot hordoztak ebben az időszakban, mint azt megelőzően. Ugyanakkor tudjuk, hogy épp ebben az időszakban a Belügyminisztérium, illetve az Operatív Törzs engedélye alapján óriási mértékben megnőtt (mintegy 702 milliárd forint értékben) a közbeszerzési szabályok alkalmazása alól mentesített beszerzések értéke. Ezekre a beszerzésekre eleve kevésbé szigorú átláthatósági és kontrollszabályok vonatkoztak.  Vagyis könnyen lehet, hogy míg a “rendes” közbeszerzési rendszerben a mérhető kockázatok alacsonyabbak voltak, hatalmas közpénzeket csatornáztak át átláthatatlan mechanizmusokon keresztül, potenciálisan jelentős integritási problémákat elfedve – sőt, visszaélve a vészhelyzeti rendelkezésekkel.

A kutatás következő, kvalitatív szakasza érdekében azonosítottunk "magas kockázatú ajánlatkérői gócokat". A piaci koncentráció elemzésének és a CRI-pontszámoknak az összekapcsolása olyan konkrét ajánlatkérőket tárt fel, amelyek lényegesen magasabb átlagos kockázati profillal működnek, mint piaci társaik. Kiemelkedett a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK), a rendkívül koncentrált gyógyszerpiac legnagyobb vásárlója, valamint a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet, az egészségügyi szolgáltatások piacának egyik fő vásárlója. Az NNK kockázati profilja különösen aggasztó volt, mivel átlagos CRI-je a magasabb szerződéses értékekkel együtt növekedni látszott, ami potenciális rendszerszintű problémákra utal a nagyértékű beszerzések során.

Nem csak az ajánlatkérői, hanem az ajánlattevői oldalon is találtunk kockázati gócokat. Általában az ajánlattevői piacok általában kevésbé voltak koncentráltak, de így is azonosítottunk több olyan szereplőt, amelyek magasabb átlagos CRI-értékeket mutattak, mint piaci versenytársaik. Ilyen például az MSD Pharma Hungary Kft. (Gyógyszerek), amely jelentős piaci részesedése mellett a piaci átlagát meghaladó korrupciós kockázatú indexekkel rendelkező beszerzéseken nyert – ez különösen a közepes és magas értékű szerződéseinél volt nyilvánvaló. 

Az is kiderült, hogy az egészségügyi beszerzéseken belül bizonyos piacok eleve sebezhetőbbek: ilyen például az egészségügyi szolgáltatások (CPV 851) és a testápolási termékek (CPV 337) piaca. Ezen kívül az egészségügyi intézmények építési beruházásai is gyakran mutattak magas kockázatú pályázati gócokat.

Összességében az elemzés bebizonyította, hogy a magyar egészségügyi közbeszerzések korrupciós kockázatainak megértéséhez nem elegendő csupán az egyszereplős ajánlatokra összpontosítani. Az ajánlatkérői és tárgyorientált szemlélettel létrehozott átfogó adathalmaz és a többmutatós Korrupciós Kockázati Index (CRI) együttes alkalmazása sikeresen tárt fel összetett kockázati mintázatokat és rejtett sebezhetőségeket, amelyek túlmutatnak a felszíni problémákon.

A kutatás legfontosabb tanulsága, hogy bár egyes célzott intézkedések enyhíthetnek bizonyos tüneteket, a mélyebben gyökerező, rendszerszintű kockázatok továbbra is jelen vannak – különösen aggasztó a pandémia idején alkalmazott átláthatatlan eljárások kiterjedt használata. A adatelemzés segítségével beazonosított konkrét intézményi szereplők – ajánlatkérők és beszállítók egyaránt –, beszerzéseit, azaz, akiknek a közbeszerzési gyakorlata statisztikailag szignifikánsan magasabb kockázati profilt mutatott, érdemes lehet egy specifikusabb, mélyebb kvalitatív elemzés keretében is megvizsgálni. Különösen igaz lehet ez a nagyértékű szerződésekre, illetve az amúgy is problémásabb piacokon (pl. gyógyszerek, egészségügyi szolgáltatások) belüli beszerzésekre, hogy átfogóbb és árnyaltabb képet kapjunk a korrupciós kockázatok valós természetéről a hazai egészségügyben.

A teljes elemzés elérhető angolul itt.

Milyen ügyek kavarták fel idén tavasszal a magyar közéletet? Kik szerepeltek a legtöbbet a korrupcióval és közpénzekkel foglalkozó cikkekben? A K-Monitor Adatbázis legfrissebb statisztikáiból kiderül, miről szólt a második negyedév a sajtóban – Matolcsy-villától Ferrari-kerekekig.

A K-Monitor is részt vett az Információs Biztosok Nemzetközi Konferenciáján (ICIC), amelyet idén Berlinben tartottak 2025. június 23-24. között. A konferenciát az átláthatóságért küzdő civil szervezetek találkozója követte, ahol a civilek elfogadták a Civil Szervezetek Nyilatkozatát az Információhoz való jogról és a Környezeti Igazságosságról.

Érdekel, hogy melyek a legnagyobb korrupciós ügyek? Hogy miért nincs következménye a közpénzek eltűnésének? És hogy mit lehetne tenni mindezek ellen? Legyél a gyakornokunk, és kutathatsz sajtóadatbázisunkban, feltárhatod a legfrissebb visszaélések jogi és kapcsolati hátterét, adatokat igényelhetsz a NER legimpozánsabb szereplőitől, részt vehetsz szakmai anyagok és jogi beadványok elkészítésében, és mindezekről be is számolhatsz a K-Monitor blogján. Olyan embert keresünk, akinek van affinitása az oknyomozói, a jogászi és a szakpolitikusi megközelítések iránt.

(A kép forrása.)

Főbb feladatok:

• a jogalkotók és a nyomozóhatóságok munkájának figyelemmel kísérése, releváns ügyek feldolgozása
• közérdekű adatok igénylése futó projektjeinkhez
• adatbázis-figyelés és adatok rendszerezése magas szintű korrupciós ügyek beazonosításához
• szabálytalan EU-s forrásfelhasználás eseteinek elemzése
• jogi kutatómunka a felmerülő visszaélések hátterének feltárásához
• szakpolitikai javaslatok kidolgozásában való részvétel
• posztok írása a K-Monitor blogjára

Elvárások:

• folyamatban lévő vagy frissen befejezett felsőfokú tanulmányok, ideális esetben jogi, gazdasági, szociológiai, politológiai vagy újságírói területen
• irodai alkalmazások megbízható ismerete
• legalább középszintű angol nyelvtudás
• precizitás, az önálló munka és a csapatban működés párhuzamos készsége
• elkötelezettség a K-Monitor értékei iránt.

Előny:

• adatvizualizációs alkalmazások ismerete
• informatikai megoldások, programozás iránti érdeklődés
• felsőfokú angol nyelvtudás
• jó íráskészség
• proaktivitás, kreativitás.

Munkavégzés helye, ideje: Irodánk Budapest belvárosában található, a munkavégzés helye rugalmas. A gyakornoki munka fizetéssel nem jár, időtartama 4-6 hét (időtartam és ütemezés megbeszélés szerint).

Jelentkezés módja, határideje: Szakmai önéletrajzodat és motivációs leveledet az info@k-monitor.hu címre várjuk. Jelentkezz minél előbb, de legkésőbb 2025. június 25-ig! A beérkező pályázatok elbírálását folyamatosan végezzük.

Ha a legfőbb ügyészek sikerét nem azzal mérnénk, hogy hány nagy ügyet derített fel az irányításuk alatt álló szervezet, hanem hogy hányat nem, akkor Polt Péter jó eséllyel pályázhatna az első helyek egyikére. Ennek a sikernek az abszurditása az autokráciák normalitása: az ilyen rendszerek léte alapjaiban függ a büntetőjogi védettségtől. A legfőbb ügyész lemondatása alkalmából ezért áttekintettük, mit kapott tőle a NER.

(A kép forrása.)

A NAIH nemrég közzétett beszámolója – többek között – a közérdekű adatigénylések 2024. évi tapasztalatairól szól. Érinti ugyan, de nem helyezi kontextusba a legfontosabb problémákat, ezért most mi megtesszük. Sokszor azonban a puszta adatok is önmagukért beszélnek: például hogy a két új elutasítási ok, azaz az adatkezelői minőség hiánya és az új adat előállításának szükségessége 2024-ben az összes elutasítási okra hivatkozás 23%-át adta. A NAIH maga is mintha csak félszívvel védené az átláthatóságot, a beszámolójából ugyanis hiányoznak az adatigényléseket támogató legfontosabb rendszerszintű javaslatok és az egyedi peres fellépések is. Az adatok felhasználóbarát közzétételében továbbá maga a hivatal sem jár elöl jó példával.

Több mint három éve fordultunk a Miniszterelnöki Kormányirodához, hogy megkaphassuk Bajnai-kormány néhány kormányülésének összefoglalóját. A Rogán Antal irányítása alatt álló Kormányiroda megtagadta az adatok kiadását, ezért pereltünk. A pert a Kúria előtt is megnyertük, de mégsem kaptuk meg az összes adatot. Ezért végrehajtást indítottunk, amire válaszul a Kormányiroda jogszabályt módosított és beperelte a K-Monitort. 

A PartiMap a K-Monitor innovatív, ingyenes, nyílt forráskódú térképes kérdőív-alkalmazása, amely egyszerű használatával és átlátható működésével könnyíti a helyi fejlesztések társadalmasítását. 

Az eszköz nemcsak az adatgyűjtést gyorsítja fel, hanem a begyűjtött információk elemzésében is támogatást nyújt. Hogyan lehet egy kérdőíves felmérésből értékes adatokat kinyerni? Milyen módszerekkel érhetjük el, hogy az eredmények valóban tükrözzék a közösség igényeit? Bemutatjuk az adatkezelés alapjaitól egészen az elemzési stratégiákig a kérdőív lezárása utáni foylamatot. 

Ez a blogposzt egy gyorstalpaló azoknak, akik szeretnének a PartiMap-pal kérdőívet készíteni, de még nem rutinosak a kérdőívre beérkezett adatok elemzésében. 

Ha ahhoz keresel segítséget, hogy hogyan rakj össze egy kérdőívet a PartiMap segítségével, arról itt találsz bővebb információt. 

Vagyonnyilatkozat-tételre kötelezné a kormány civil szervezetek alapítóit, csak épp Orbán Viktor felejtette ki vagyonnyilatkozatából, hogy a Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány alapítói jogainak gyakorlója.

Az ellehetetlenítési törvény tervezete szerint vagyonnyilatkozatot kéne tenniük azon szervezetek alapítóinak, akiket a kormány jegyzékbe vett mint szuverenitást veszélyeztető szervezetet. A tegnap kiszivárgott módosító ezt tovább cizellálta azzal, hogy egész pontosan az alapítványoknál az alapítói jogokat gyakorló alapítóknak kellene nyilatkozniuk.  

Találtunk azonban valakit, akinek már most is vagyonnyilatkozatot kell tennie, csak valamiért vagyonnyilatkozatában éppen az ilyen funkcióját nem tünteti fel évek óta: Orbán Viktor "A Felcsúti Utánpótlás Neveléséért Alapítvány" alapítója és az alapítói jogok gyakorlója hosszú idők óta. Ez ügyben május 12-én a K-Monitor az országgyűlés mentelmi bizottságához fordult, Hargitai János elnök azonban elutasította vagyonnyilatkozati eljárásra vonatkozó kezdeményezésünket. 

kép: Átlátszó.hu

Az Ogytv. 1. melléklet B részének I. pontja szerint a nyilatkozatot adó köteles megjelölni a nyilatkozattételi kötelezettségét megalapozó megbízatásának keletkezését megelőző három évben végzett foglalkozása(i)t, állami, önkormányzati és gazdasági tisztsége(i)t vagy megbízatása(i)t, valamint gazdálkodó szervezetben vagy más, jogi személyben és jogi személyiséggel nem rendelkező egyéb szervezetben vállalt tagsága(i)t. 

Fake news 2018-ból. A rendszer azóta csak rosszabb lett.

Másfél évvel ezelőtt 5 helyi civil szervezettel vágtunk neki a közös tanulásnak Közösen Monitorozunk! Projektünk keretében, ahol a cél a szervezetek érdekérvényesítési képességeinek fejlesztése és digitális kompetenciáik erősítése volt. A projektről részleteket itt találsz. 

Az egyes helyi együttműködések keretében fontos volt, hogy a közös munka során a szervezetek megismerjék a K-Monitor eszköztárát és legismertebb alkalmazásainkat (PartiMap, Voksmonitor, KÖKÖ) ők is kirpóbálják, használják.

Ebben a blogposztban a korábban itt bemutatott személyes adatgyűjtés és adatsprint egy sajátos esetét dolgozzuk fel Közösen Monitorozunk projektünk egyik alprojektjén keresztül. A helyszíni feltérképezés során az adatok már valamilyen formában léteznek a feladat csupán az, hogy feldolgozható formába rendezzük őket. A PartiMap ilyen típusú adatfelvételre is alkalmas: nem csupán vélemények rögzítésére használható, hanem akár egyfajta „népszámlálás” eszközeként is.

Bár formailag ez az adatgyűjtési módszer is kérdőíven alapul, a fő különbség a végrehajtás módjában rejlik. A hagyományos kérdőíveket maga a célközönség tölti ki, hiszen a saját élményeikre és véleményükre vagyunk kíváncsiak. Ezzel szemben a helyszíni térképezés során egy adatgyűjtő csapat dolgozik, akik objektíven megfigyelhető információkat rögzítenek – például önkéntesek segítségével.

Mi is pontosan a helyszíni feltérképezés?

A helyszíni feltérképezés (angolul: field mapping vagy on-site mapping) egy olyan tevékenység, amikor valaki a terepen (vagyis fizikailag a helyszínen) végez megfigyelést, adatgyűjtést és dokumentálást egy adott területről. A célja az, hogy részletes és pontos információkat gyűjtsön például egy adott problémáról, jelenségről vagy környezetről.