Bemutatjuk a Figyuszt, ami egy e-mailes értesítő alkalmazás, amely segít naprakészen követni az állami és közigazgatási adatbázisok változásait. Célja, hogy átláthatóbbá tegye a közpénzek és közéleti döntések világát.

Közpénzekkel és közéleti döntésekkel kapcsolatos munkánk során azt tapasztaltuk, hogy ha a kormányzaton áll, a tájékoztatás mélysége kimerül a heti kormányinfóban illetve a Facebookos bejelentgetésekben. Egyes döntésekről, döntések előkészítéséről, szerződésekről azonban a közigzgatáshoz tartozó online felületekről tudomást szerezhetünk, már ha van elég energiánk és kapacitásunk napi szinten böngészi ezeket a honlapokat.

Hogyan tud egy civil szervezet hatékonyan érdekérvényesíteni egy olyan környezetben, ahol a párbeszéd az önkormányzatokkal nem mindig egyszerű, a döntéshozatali folyamatok gyakran átláthatatlanok, és a helyi közösségek mozgósítása is kihívást jelent?

A Közösen Monitorozunk! projektünk során arra kerestük a választ, hogy hogyan tudnak a helyi civil szereplők olyan eszközöket és stratégiákat használni, amelyek nemcsak a tiltakozásra adnak lehetőséget, hanem aktív alakítói is lehetnek a közéletnek.

A K-Monitor kiperelte a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKoH) rendezvényszervezési keretmegállapodását és feltérképezte, hogy éget el évente tízmilliárdokat a kormány két csókos cégen keresztül. A kormányzati kommunikáció lebonyolításához hasonlóan ezeket a megbízásokat is Balásy Gyula érdekeltségei nyerik. A Lounge Event és a Visual Europe Zrt. egy keretmegállapodásnak köszönhetően gyakorlatilag egyeduralkodó a teljes állami rendezvényszervezési piacon. A K-Monitor elemzése szerint az NKoH jelenlegi központi beszerzési eljárása korrupciós gyakorlatok panoptikuma, és leginkább azt a célt szolgálja, hogy egy kivételezett cégcsoport számára biztosítson a monopolhelyzetet.

Fotó: Pablo Heimplatz  (Unsplash)

A sajtóban időről időre szerepet kap a Nemzeti Kommunikációs Hivatal sajátos szerződéskötési gyakorlata – a legtöbbet a kommunikációs (lásd még “kékplakátos”) szerződésekről és keretmegállapodásokról hallunk, pedig ugyanezzel a módszerrel az NKoH még két másik, hasonló összegű, általános keretmegállapodást is köt: a szervezetfejlesztésre, illetve a rendezvényszervezésre. Ez utóbbiakat, ahogy a kommunikációs szerződéseket is, szintén Balásy Gyula cégei, a Lounge Event (korábbi nevén Moonlight Event) és a Visual Europe Zrt. nyerik. 

A K-Monitor 2023-ban kezdett el a rendezvényszervezési keretmegállapodással foglalkozni, mégpedig azért, mert az elektronikus közbeszerzési rendszer (EKR) adataiból kiderült, hogy 2023-ban, alig két héttel azelőtt kezdeményezte az NKoH a pápalátogatás rendezvényszervezési feladatainak beszerzését, hogy a pápa gépe landolt volna Magyarországon. Az persze közismert tény volt, hogy a pápa látogatására nem állt sok idő rendelkezésre, de a két hét minden szempontból abszurdnak tűnt – épp ezért kértük a Hivataltól, illetve az eseményt megrendelő Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökségtől (NRÜ Zrt.) a rendezvények megvalósításának részletes adatait. Az iratbetekintés során az derült ki, hogy a konkrét szerződéseket, megrendeléseket már ennél is rövidebb megvalósítási határidőkkel (jellemzően maximum 5-6 nap) bonyolította le az NRÜ Zrt. és a Lounge-Visual konzorcium. Egy 2023 őszi interjúban a Visual Europe ügyvezetője egyébként maga is azzal büszkélkedett, hogy alig másfél hónap alatt sikerült megszervezni a pápalátogatást, amely amúgy valóban megsüvegelendő teljesítmény lenne, de azért távol áll a szerződéses határidőktől. Blogposztunkban akkor részletesen bemutattuk azt, hogy hogyan szervezte meg (vagy legalábbis papírozta le) a két cég a pápalátogatást, és ennek kapcsán bemutattuk azt a folyamatot is, ahogy a két Balásy-cég az Antenna Hungária korábbi pozícióját lényegében megörökölve az állami rendezvényszervezési piac meghatározó szereplőjévé válhatott – egy fontos dokumentum azonban ekkor még hiányzott a teljes képhez, mégpedig maga az a  2022. február 8-án elméletileg egy évre megkötött “nagy” keretmegállapodás, ami alapján a rövid határidős, egyszereplős rendezvényszervezések a Lounge és a Visual ölébe hullhattak. Ennek a keretmegállapodásnak eredtünk a nyomába.

A SZEREPLŐK

Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKoH): a Miniszterelnöki Kabinetiroda (Rogán), illetve Kovács Zoltán felügyelete alá tartozó központi beszerző szerv, amely a kommunikációs, a rendezvényszervezési, a szponzorációs és a szervezetfejlesztési feladatok beszerzéséért felelős lényegében az egész kormányzati szektor számára. Vezetője Lenkei Mirtill,

Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség Zrt. (NRÜ): 2023 óta az NKoH felelős a nemzeti rendezvények és a kiemelt sportesemények támogatásáért, ezt a feladatot a saját maga alá rendelt Zrt.-n keresztül látja el. Az NRÜ lényegében monopolszereplőként vállalja a nemzeti rendezvények, és a kiemelt sportesemények koncepciójának kidolgozásáért és megvalósításáért. (Nemzeti rendezvényeknek a különböző nemzeti ünnepek és emléknapok, valamint a kormány normatív határozatában megjelölt események – például pápalátogatás, EU-elnökség stb. -- számítanak; kiemelt nemzetközi sporteseménynek pedig a nagyobb jelentőségű olyan hazai rendezésű sportesemények, amelyekre a kormány legalább 500 millió forint támogatást adott.) Az NRÜ tehát az NKoH alatt működik, miközben ő a rendezvényszervezési piac messze legnagyobb megrendelője.

Visual Europe: a rendezvényszervezési keretmegállapodás egyik nyertese, Balásy Gyula cége. A Visual Europe már a 2010-es évek közepén is ismert volt a piacon, elsősorban a rendezvények technikai lebonyolítása tartozik a fő profiljukba (hang-, video-, világítás- és egyéb színpadtechnika). A cég a Jeremie-alapokon keresztül kapott tőketámogatást még a kezdetekkor (pontosabban, amikor a Visual felvásárolt egy korábban sikeres céget), ekkor szállt be tulajdonosként előbb egy Garancsihoz, majd Hernádihoz köthető tőkealap. A Visual Europe már csak azért is lehetett sikeres a rendezvények szervezésében, mert bizonyos rendezvényhelyszínekkel (így például a Várkert Bazárral és a Vigadóval is exkluzív partnerszerződése volt, vagyis aki ezeken a helyszíneken szeretett volna rendezvényt tartani, az csak a Visual Europe szolgáltatásait vehette igénybe.)  A Visual Europe végül 2020 végén került a New Land Medián keresztül Balásy Gyula meghatározó tulajdonába. 

Lounge Event (korábban Moonlight Event): a rendezvényszervezési keretmegállapodást elnyerő konzorcium másik tagja, szintén Balásy Gyula cége. Korábban az Antenna Hungáriának dolgozott be alvállalkozóként a cég. Ügyvezetője Wolf Diána, aki a keretmegállapodás megkötésével egyidőben igazolt át az Antenna Hungáriától, ahol a rendezvényszervezési üzletágat vezette. A Moonlight Eventben Balásy már 2018-ban többségi részesedést szerzett, de csak 2022 elején vásárolta ki az addigi kisebbségi tulajdonost, és lett ez a cég is a 100%-os tulajdona. A 2021-ben meghirdetett rendezvényszervezési keretmegállapodásra az ajánlatot még a korábbi ügyvezető tette, de a szerződést már Wolf írta alá. 2022 óta a cég nemzeti és kormányzati rendezvények divíziójának vezetője Hernádi-Várbíró Anita; aki a 2010-es években az állami oldalon segítette a rendezvényszervezést. Még korábban a Fidesz rákosmentei képviselője, illetve a Miniszterelnökség munkatársa volt. Egyébként Hernádi Ádám esztergomi polgármester felesége. (Hernádi korábban a Kabinetiroda és a Magyar Turizmus Ügynökség munkatársa is volt.)

New Land Media & Lounge Design: Balásy kommunikációs és ügynökségi cégei – a rendezvényszervezési keretmegállapodásban ők a Lounge Event & a Visual Europe  stabil alvállalkozói. A kommunikációs keretmegállapodásnál ez épp fordítva van; ott a New Landék a nyeretesek és a Visual Europe/Lounge Event az alvállalkozók.

Valton-Sec: Biztonságtechnikával, őrzés-védéssel foglalkozó cég, amely már régóta NER-kedvencnek számít. Számos rendezvényhelyszínnel szintén exkluzív megállapodásuk van. Ők is kiemelt alvállalkozók. A cég 2023-ban egy olyan magántőkelap alá került, amelyet Mészáros Lőrinc ügyvédi csapata kezel.

Antenna Hungária: korábbi állami hírközlési cég, amely 2017-ben gyakorlatilag minden előzmény nélkül lépett be a rendezvényszervezési piacra a vizes vb kapcsán. 2020-ban meg is nyerték az NKoH rendezvényszervezési keretmegállapodását, de továbbra sem rendelkeztek megfelelő kapacitásokkal, ezért nem is fáradtak nagyon újabb alvállalkozók felkutatásával és Balásy Gyula rendezvényes cégeire bízták a megvalósítást. 2021-ben az Antenna Hungária többségi részesedését megszerezte a 4iG, és ezt követően ki is szálltak a rendezvényszervezési piacról, mégpedig úgy, hogy lényegében az addig ezzel az üzletággal foglalkozó csapatot főnököstül átvette az addig alvállalkozó, akik az új, 2022-es keretmegállapodásban is befutók lettek.

 

2023 nyarán közérdekű adatigényléssel fordultunk az NKoH-hoz és kikértük a 2022-es rendezvényszervezési  keretmegállapodást annak mellékleteivel együtt.  A Hivatal magát a 24 oldalas, 50 milliárdos (!) keretmegállapodást a közérdekű adatigénylésünket követően viszonylag gyorsan feltöltötte az internetre (ez egyébként is törvényi kötelezettségük volt), ez azonban nem tartalmazta a mellékleteket, amelyek természetesen épp csak a szerződés lényegi elemeit tartalmazzák – úgyhogy kénytelenek voltunk a bíróságtól kérni ezek hozzáférhetővé tételét.

A mellékletek közül vagy 100 oldalnyit az NKoH a tárgyalás előtti napokban feltöltött az ún. Kormányzati Integrált Közérdekű Adatközlési Portál-ra (e közzétételi rendszer hiányosságairól mi is írtunk bővebben, de a Nemzeti Adatvédelmi és  Információszabadság Hatóság  sem maradéktalanul elégedett a felülettel), azonban épp a lényeg, a közbeszerzési dokumentáció részeként az ajánlattevők rendelkezésére bocsátott (kitöltetlen) ártáblázat; illetve ennek a nyertes ajánlattevő által kitöltött verziója kimaradt a közzétett adatok közül. Pedig ezek a dokumentumok alapvető jelentőségűek abból a szempontból, hogy megtudjuk konkrétan milyen termékekre és szolgáltatásokra kért ajánlatot az NKoH és mennyiért dolgozik az ajánlattevő. Az árazott költségvetést a Kbt. alapján valóban üzleti titoknak nyilváníthatja az ajánlattevő, ezt azonban egyrészt részletesen meg kell indokolni; másrészt nem is feltétlenül írja felül a közérdekű adatokhoz való hozzáférés jogát. Éppen ezért tovább folytattuk a pert, hiszen az üzleti titokra való hivatkozást teljesen abszurdnak találtunk egy olyan keretszerződésnél, amelynek a tárgya pusztán annyi, hogy “komplex rendezvényszervezés”. Egy monopolizált piacon ráadásul az az érvelés sem állja meg feltétlenül a helyét, hogy az ártáblázat nyilvánosságra hozása kedvező helyzetbe hozná az alvállalkozókat, akik összefoghatnának és magasabb árakat kezdenének érvényesíteni a Balásy-cégekkel szemben. 

Érvelésünkhöz csatoltunk számításokat is, amelyekkel bebizonyítottuk, hogy a két cégnél landol a teljes rendezvényszervezéssel foglalkozó szféra (ideértve a teljesen más profilú rendezvényhelyszíneket, valamint akár a kisebb esküvő- és partyszervező cégeket is, akik nyilvánvalóan nem versenytársai a Balásy-cégeknek)  összesített árbevételének csaknem egyharmada. A Lounge Event Kft. és a Visual Europe Zrt. együttes árbevétele magasabb volt 2022-ben, mint a sorban utánuk következő 65 (!) szereplő egyesített árbevétele – vagyis 2022-re már eleve nem volt a piacon olyan szereplő, aki tényleges, érdemi versenytársa lehetett volna a két cégnek.

Azt is bemutattuk, hogy éppen az NKoH központosított közbeszerzési gyakorlata vezetett e monopolhelyzet kialakulásához: az elektronikus közbeszerzési rendszer adatai alapján 2021-ben és 2022-ben a rendezvényszervezési szolgáltatásokra (a releváns CPV-kódok szerint) kiírt összes közbeszerzés értékének mintegy 92%-át tették ki az NKoH által egyszereplős keretmegállapodás keretében megvalósított közbeszerzések. (Ezeken 2021-ig az előző keretmegállapodás nyertese, az Antenna Hungária volt a befutó, majd 2022-től a Lounge Event Kft. és a Visual Europe Zrt. váltak a meghatározó szereplőkké.) Évek óta az összes többi piaci szereplő maximum a kisebb értékű önkormányzati rendezvényeken, vagy a Lounge és a Visual alvállalkozójaként rúghat labdába.

A perbe a Balásy-cégek is beavatkoztak, akik egyáltalán nem is tagadták, hogy messze a legerősebb piaci szereplők. Érdekes módon azzal érveltek, hogy maga az ártáblázat és az árazási szisztéma is a Lounge és a Visual know-how-ját képezi, amin 2019-ben(!) még az Antenna Hungáriánál (!) kezdtek el dolgozni, és más rendezvényszervezéssel foglalkozó cégek jóval kevésbé részletes csomagajánlatokat tudnak adni. Az persze már megint másik kérdés, hogy miért épp a preferált ajánlattevők árazási szisztémája szerint kéri be az NKoH az ajánlatokat, különösen, ha nem ez az ágazatban megszokott gyakorlat.

A tárgyaláson is nagy súllyal került elő az az érv, hogy az alvállalkozói összejátszásokkal szemben kiszolgáltatottá tenné a Lounge Eventet és a Visual Europe-ot, ha nyilvánossá válna a 2022-ben kiadott ártáblázat, ami veszélyeztetné a Balásy-cégek profitelvárásait.  A hipotetikus kartellre vonatkozó állításokat azonban sem első, sem másodfokon nem fogadta el a bíróság, – miért is ne inkább árversenybe kezdenének egymással a potenciális alvállalkozók?

Az adatokat, azaz magát az ártáblázatokat  (illetve a szintén vitatott foglalkoztatási és esélyegyenlőségi terveket) csak 2023 őszén kaptuk meg – most e dokumentumok alapján, hangsúlyosan a 2022-ben megkötött rendezvényszervezési keretmegállapodás részletei alapján mutatjuk be, hogy milyen módszerekkel és trükkökkel biztosítja a Kommunikációs Hivatal, azt, hogy a Balásy-féle cégek egyeduralkodóak legyenek a teljes rendezvényszervezési piacon – de ezek a módszerek a többi NKoH-s beszerzési körbe tartozó keretmegállapodásnál is relevánsak lehetnek. 

Javíttattuk tucatnyi kormányzati vezető vagyonnyilatkozatát, mert nem voltak képesek elsőre szabályosan kitölteni a jövedelemnyilatkozatukat. A kormányzati vezetők szövegértési problémái miatt még február 4-én fordultunk az Országgyűlés mentelmi bizottságához, a többség ennek hatására javított, de a miniszterelnök nem volt köztük. Frissítés: válaszolt a levelünkre a mentelmi bizottság.

A február 20-án elérhető képviselői vagyonnyilatkozatok alapján tizenkét országgyűlési képviselő, aki egyben kormányzati vezető, kiegészítette a januári leadást követően a vagyonnyilatkozat B-részét jelentő jövedelemnyilatkozatát, Vitályos Eszter, kormányzati kommunikációért felelős államtitkár és Orbán Viktor viszont továbbra sem korrigálta azt. Következményekkel természetesen egyiküknek sem kell számolnia, a propaganda és a miniszterelnök által Európa legszigorúbbnak vélt vagyonnyilatkozati rendszere ugyanis egyáltalán nem szigorú. Ahogy az eltitkolt ingatlanok és családi vagyonokért, úgy a hibás kitöltésért sem jár semmi szankció, ha később korrigálják azokat.

Fake news 2018-ból. A rendszer azóta csak rosszabb lett.

A közösségi térképezés és adatgyűjtés olyan eszközök, amelyek segítségével a helyi lakosok aktívan részt vehetnek a településük jövőjét érintő döntések formálásában azzal, hogy térképes kérdőívünk segítségével kikérik a helyi lakosság véleményét egy-egy ügy esetében. 

A PartiMap használatával Gárdonyban, Debrecenben és Veresegyházon ezt a célt kívántuk elősegíteni, különös figyelmet fordítva olyan területekre, mint a zöldfelületek használata, a közlekedés és az általános térhasználati szokások. A következőkben bemutatjuk, hogyan zajlik egy PartiMap projekt, hogyan működött a Közösen Monitorozunk!  projektünk során és mire érdemes figyelni az alkalmazásakor.

Január utolsó, február első napján visszatérő téma, hogy miért borzasztó Magyarországon a vagyonnyilatkozati rendszer, a sajtó pedig kötelező kínként minden évben végigpásztázza a parlamenti képviselők és kormánytagok vagyonnyilatkozatait. Minden évben akad egy két képviselő, akiről kiderül, hogy képtelen volt hibátlanul beadni a vagyonnyilatkozatát és rendszeresek az olyan esetek, amikor valószínűsíthető, hogy direkt nem szerepeltek információk az illető vagyonnyilatkozatában. Az uniós feltételességi eljárás miatt sokat variáltak az elmúlt két évben a vagyonnyilatkozati rendszeren, de az évről évre csak rosszabb lett. 

kép: Imagen AI

A vagyonnyilatkozat a demokratikus országok korrupcióellenes eszköztárának fontos eleme, célja, hogy követhető és ellenőrizhető legyen a képviselők és döntéshozók vagyonosodása a hivatali idejük alatt (és jó esetben egy darabig utána is), és ezáltal szankcionálható legyen, ha hatalmukat saját és közvetlen környezetük gyarapodására használják fel. Egy jól működő vagyonnyilatkozati rendszernek további funkciói is vannak: segíti a korrupció megelőzését, mert a nyilvánosságnak és a szankciók kockázatának visszatartó ereje van, illetve erősítheti a társadalom bizalmát a politikai, állami vezetők irányába, amennyiben hitelt érdemlően meggyőződhetnek az állampolgárok arról, hogy képviselőik tisztességesen, törvényesen, példamutatóan végzik a munkájukat. 

A K-Monitor korrupciós, közpénzes adatbázisa már közel két évtizede fontos eszközként szolgál a magyarországi korrupciós ügyek és problémás közpénzköltésekről szóló cikkek kereshetővé tételére. A cikkek feldolgozását lelkes önkéntesek végezik, akik a különböző magyar hírportálok tartalmát szigorú módszertan szerint monitorozzák és címkézik fel. Ábrákon keresztül mutatjuk be az elmúlt egy év korrupciós és közpénzes sztorijainak mintázatait és azt, hogy közel fél millió látogatónk milyen tartalomra volt kíváncsi.

A K-Monitor másfél évtizedes története során egy spontán állampolgári kezdeményezésből Magyarország meghatározó korrupcióellenes szervezetévé vált. Online eszközeinket havonta tízezrek használják, elemzéseink és az általunk feltárt információk rendszeresen képezik a magyar nyilvánosság részét, szakmai anyagaink pedig egyaránt megjelennek önkormányzati, országos és uniós döntéshozók asztalán.

Csapatunkba azonnali kezdéssel olyan munkatársat keresünk, aki a K-Monitor monitoring bizottsági munkáját támogatja, koordinálja az EU-s forrásokkal kapcsolatos tevékenységeit, kapcsolatot tart a területen aktív más civil szervezetekkel, segíti az antikorrupciós tudásmegosztást, valamint a tevékenységekhez szükséges pályázat adminisztrációját végzi.

 Fotó: Fortepan / Mészáros Zoltán

Kit keresünk?

Első fokon pert nyertünk a titkolózó minisztériumok ellen. A K-Monitor 2023 végén az összes minisztériumtól kikérte, kik és milyen összegért adnak tanácsot a kormánynak. A minisztériumok először úgy tettek, mintha nem értenék az adatigénylést, majd megtagadták a tanácsadók listájának kiadását. Ezt követően, tavaly januárban a K-Monitor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, majd októberben pert indított a minisztériumok ellen. Az ügy részleteiről ebben a blogposztban írtunk.

A kegyelmi botránnyal induló közéleti hullámvasút az elmúlt másfél évtized talán legizgalmasabb időszakává tette a 2024-es évet. A botrányba belebukott az államfő és az igazságügyi miniszter, létrejött egy új ellenzéki erő, a kormánypárt pedig nehezen tud mit kezdeni a helyzettel, hogy a politikai eszköztára egyre hatástalanabb az új kihívóval szemben. A korrupciónak persze ez sem parancsolt megálljt, így a K-Monitornak 2024-ben is volt dolga bőven. Erről próbálunk most röviden beszámolni.