Lezárult a jelöltállítás, kevesebb, mint egy hónap múlva polgármestert és képviselőket választunk! Az országos politika árnyékában kevés szó esik arról, hogyan zajlik a kampány a 3155 magyar helyi önkormányzatban. A demokratikus verseny mindenhol megkövetelné, hogy a jelöltek egyenlő esélyekkel mérkőzzenek meg és ne a plakáterdő nagysága, hanem a település érdekében végzett munka és a település jövőjéről alkotott víziók meggyőző ereje alapján mérlegelhessük, kinek adunk bizalmat.

Az országos politikához hasonlóan helyi szinten is gyakran lejt a pálya, a választási szervek pedig csak kevés tisztességtelen gyakorlat ellen lépnek fel. Ezért a K-Monitor úgy döntött, összeállít egy átfogó szempontrendszert a törvényes és tisztességes kampányoláshoz hivatalban lévő jelöltek számára.

A hivatalban lévő polgármester- és képviselőjelöltek előnyből indulnak, hiszen munkájuk eredményével, a pozíció jelentette médiafigyelem, ismertség és tekintély előnyével kampányolhatnak. Ez rendben is van, hiszen legtöbben az öt éves ciklus munkáját teszik mérlegre, amikor arról döntenek, megtartják-e a jelenlegi vezetőt, vagy újat választanak. Szó sincs arról, hogy a kampányidőszakban polgármesternek a nyilvánosságtól visszavonulva kellene várnia a választók ítéletét: bőven van lehetősége beszámolni a választóinak és tervekkel, politikai kezdeményezésekkel formálni a jövőre vonatkozó elvárásokat.

Sajnos azonban jellemző, hogy a polgármester nem elégszik meg a pozíciója jelentette előnnyel és kifejezetten a hivatali pozíciónak a köz szolgálatára dedikált erőforrásait használják fel saját választási sikerük érdekében. A tisztességtelen gyakorlatok igen sokrétűek: a politikusok önkormányzati intézményi programokra telepednek rá, tájékoztatásra hivatkozva kampányújságot adnak ki, teleplakátolják a várost az önkormányzat pénzén arcképükkel vagy éppen a helyi médiában kezdik ki politikai ellenfeleiket.

Mivel a helyi kampányolás esetében még az országosnál is gyengébbek a jelöltek esélyegyenlőségét biztosító jogszabályok, (pl. még formális, kijátszható kampányköltési plafon sincs), ezért kihívást jelent megtalálni a határvonalat a "természetes" előnyök és a törvénytelen vagy tisztességtelen magatartás között. Így számos olyan praktika áll a hivatalban lévő polgármester rendelkezésére, ami szembe megy az elemi tisztességgel, jogi úton mégsem támadható.

Ideje meghúzni a vörös vonalat és rámutatni ezekre a trükkökre! A közpénzek védelméért küzdő civil szervezetként a K-Monitor álláspontja egyértelmű: közforrások köznapi értelemben kampánycélú, a jelöltek érdekében történő felhasználása országosan és helyben is elfogadhatatlan, ez a választók nyílt meglopása! Ez akkor is így van, ha más is ezt csinálja, és akkor is, ha nem jár érte büntetés.

Fontos, hogy mennyire vagyunk tudatosak! A helyi politika a nagypolitika iskolája: ha itt elnézőek vagyunk a visszaélésekkel, az országos politikában sem remélhetünk változást. Sokan erre biztos csak legyintenek: a politika természetes része, hogy mindent szabad, amiért nem jár érdemi szankció. A jelöltek számára az az ésszerű viselkedés, ha olyan mélyen belenyúlnak a közös kasszába, amennyire csak lehet. Oszt jónapot! 

A politikai szférának valóban nem érdeke fellépni a kampánymutyi ellen, választóként azonban különösen a választás időszakában igenis van hatalmunk alakítani a voksunkra hajtó politikusok viselkedését! A kamupártok esetén a média és a civilek el tudták érni, hogy a lazán vett szabályokon nyerészkedőket utolérje az emberek felháborodása. Ha a többség tisztességtelen hataloméhséget lát a kampányára elcsatornázott közpénzben, és állampolgári méltóságunkat lenéző manipulációt az ötévenkénti szavazatvásárló praktikákban, a jelöltek nem kockáztatnák a népharagot a simliskedéssel. 2019-ben sokan tisztább közéletet, politikai kultúraváltást ígértek, és valóban tettek is az átláthatóságért az Ez a Minimum! program megvalósításával. Ebbe a kultúraváltásba azonban nem fér bele, hogy a ciklus végén újra előkerüljenek az etikátlan kampánypraktikák!

Szempontjaink a törvényes és tisztességes kampányhoz

Javaslatainkkal a célunk egy nyilvános vitákban is hivatkozható, a választási szervek jogértelmezésénél tágabb, alapvetően etikai alapelveken nyugvó szempontrendszer összeállítása a hivatalban lévő vagy állami forrásokhoz hozzáféréssel rendelkező jelöltek tisztességes kampányolásához. Az anyag a következő alapelvek mentén vizsgálja a közforrások felhasználását az önkormányzati kampány során:

• Esélyegyenlőség a jelöltek között

• Átláthatóság, elszámoltathatóság

• Integritás és felelősség, a személyes elszámolással tartozik a saját kampányáért

• Korrupciómentesség, hatalmi visszaélések és függőség elkerülése,

• Állampolgári részvétel erősítése, politikai jogok szabad gyakorlása és kiterjesztése,

• Személyes adatok védelme

Ajánlásaink összeállítása során konzultáltunk kampányban dolgozó szakemberrel és választási jogásszal, valamint a "szürke zónás" technikákról egy etikai kérdőívet is összeállítottunk, ami továbbra is kitölthető. Az anyagot megküldjük a választáson induló pártoknak és a hivatalban lévő nagyvárosi polgármesterjelölteknek is.

A következőkben 5+1 olyan témát emelünk ki, amelyben megítélésünk szerint máshová kellene húzni a vörös vonalat, és akár választási szervek által legalizált kampánygyakorlatokat is el kellene kerülni. A teljes anyagban még több témában adunk ajánlásokat a pártpolitikai közvéleménykutatástól a választóknak küldött levelen és füzetkén át a fizetős alákérdezős interjúig.

1. A hivatal tárgyi eszközei: nem díszlet és jelmez!

Rögtön egy megosztó téma, hiszen a polgármester-jelöltek szeretnek a hatékony munkavégzés látszatát keltve az önkormányzat különböző közszolgáltató cégeinek eszközeivel, formaruháiban parádézni. Mi úgy látjuk, ez nem tisztességes, hiszen azzal, hogy kampánycéllal fizikai munkát mímelnek, nem segítenek, sőt akár többletköltségeket is okozhatnak (nem beszélve arról, amikor a polgármester szabályt sért a kampányolás közben, pl. jogosítvány nélkül pattan a szippantós autó volánja mögé). Azzal, hogy a politikus más jelöltek számára nem elérhető terekben, építési területen az önkormányzati cég munkásaival, munkaruhájában vesz részt kampányeseményen, vagy a városi kukásautót kölcsönvéve forgat kampányvideót, sérül az esélyegyenlőség.

Emelőkosárban és munkavédelmi sisakban szedte le a Lenin út feliratú háznévtáblát 2020-ban Győr polgármestere (fotó: MTI)

A választási szervek gyakorlata szerint nincsen gond ezzel, hiszen a polgármester csak a munkájáról, eredményeiről tájékoztat, de a legtöbbször itt nem valódi tájékoztatásról van szó, pusztán az önkormányzat normál ügymeneteinek díszletként való kölcsönvételéről. A tájékoztatást kevésbé teátrális módon is meg lehet tenni, reálisabb képet festve arról, hogyan dolgozik egy polgármester. Azzal semmi gond nincs, ha közterületen álló, vagy szabályosan bérbe vett, mások számára is hozzáférhető eszközöket használnak, és a polgármesteri munka képi megjelenítéséhez az is rendben van, ha a hivatalban, önkormányzati rendezvényen a kampányvideóhoz munkával kapcsolatos vágóképet készítenek.

 2. Hivatalnokok szereplése: pártatlanság és függőség

Törvény tiltja a hivatalnokoknak, hogy viselkedésükkel pártatlan, befolyástól mentes tevékenységüket veszélyeztessék, ám itt is széles a szürke zóna. Javaslatainkban a politikai szabadságjogok és e követelmény között igyekeztünk egyensúlyt teremteni. A polgármester és a kampány felelőssége nem terjed ki minden hivatalnok személyes kommunikációjára, ugyanakkor valós veszély, hogy a munkavállalók - vagy akár az önkormányzat ügyfelei - függő viszonyukból adódóan válnak nyitottabbá a kampányban való részvételre.

Ez szerintünk ingoványos talaj, ezért kerülendőnek tartjuk, hogy akár támogatást, helyiségbérletet kapó civilek, akár önkormányzati bérlők hálálkodjanak, vagy adjanak támogató ajánlást a polgármester kampányvideójában. A civilek, lakosok magánfelületeiken bátran korteskedhetnek, sőt a kampányban is önkénteskedhetnek, hogy kifejezzék a támogatásukat, de a polgármestereknek nem ajánljuk a döntéseikkel függő helyzetben lévők, vagy beosztottjaik szerepeltetését, a hivatalnokokkal való szelfi készítését, hiszen minden jóhiszeműség mellett is elképzelhető, hogy ehhez ők csak azért adják az arcukat, hogy ne érje őket hátrányos elbírálás. Ahogy kampányetikai tesztünk egyik kitöltője írta:

Alárendelt helyzetben lévőknél (pláne a mai Magyarországon) nem dönthető el, hogy önszántukból támogatják-e a polgármestert. Az intézményi vezetőktől egyébként ez akkor is tisztességtelen, ha önként és saját meggyőződésből teszik.

3. Segítő kezek közpénzből: ügyvéd, tanácsadó, sajtós

A polgármesteri kabinetben dolgozók munkája gyakran összemosódik a kampánystábéval, ennek szétválasztására is kísérletet tettünk az anyagban. Miközben a polgármesternek egy élete van, ezért időpontegyeztetéskor nem életszerű, hogy külön titkár intézze a személyes, a kampány és az önkormányzati feladatokat, főszabályként mégis alapvető fontosságú, hogy különüljön el a kabinetvezető és a kampányfőnök személye, a kampányügyeket pedig ne hivatalnokok végezzék. Hasonló probléma merülhet fel az önkormányzat ügyvédjével vagy politikai tanácsadójával is - előfordult, hogy a polgármesteri munkával semmilyen összefüggésben nem lévő magánügyben kaptunk kérelmet egy budapesti kerületi önkormányzat ügyvédjétől. 

4. Szalagátvágási szezon: tényleg ezzel lehet választást nyerni?

Talán a kampányra időzített átadási ceremóniák kötődnek leginkább az önkormányzati választásokhoz. Ezekre a gyakran nem olcsó rendezvényekre sokan a választási kampány szent gráljaként tekintenek, amivel mutatni lehet, hogy fejlődik a település. A polgármesteri performansz a törvényes eredménykommunikáció kategóriájába tartozik, a legtöbb esetben mégis tisztességtelen, közpénzből fizetett kampányolásról beszélhetünk. Az olykor bizarr showműsorokhoz együtt asszisztál a hivatal, a helyi média, de olykor még az óvodás gyerekek is.

Kontrát Károly országgyűlési képviselő és Mórocz László polgármester szalagátvágással adta át az új utat Balatonszőlősön Fotó: Balatonszőlősi Önkormányzat

Egyértelműen tisztességtelennek gondoljuk a félkész, szándékosan a kampányra időzített fejlesztések - többszöri - átadását, illetve a jövőbeli bizonytalan megvalósulású projektek ciklusvégi beharangozását (“alapkőletétel”), illetve olyan beruházások átadását, ami nem a jelölthöz köthető. A helyzet méltányolhatóbb, ha a jelölt politikai programjának fontos elemét a ciklus során végzett érdemi munkája eredményeként "aratja le" egy választások előtti átadással. Ugyanakkor ezek a közpénzből fizetett kampányrendezvények nem csupán tisztességtelenek, de az sem biztos, hogy hatékonyak. A hivatalban lévő jelölt folyamatos beszámolókkal, naprakész ügyeket és eredményeket tartalmazó honlappal, térképpel, rendezvényhelyszínek kiválasztásával és sok más eszközzel jobban tudja láttatni az eredményeit, mint egy századik szalagátvágással.

5.  Kampány a Facebookon: mit keres az önkormányzat pénze a politikus profiljában?

Az elmúlt évek pártokon átívelően használt csodafegyvere lett, hogy az önkormányzat pénzéből a polgármester fiókjának tartalmait hirdetik, egyelőre szankció nélkül. Pedig ez a gyakorlat nehezen védhető! Az önkormányzat pénzét a saját, hivatali oldalának építésére kellene költeni, hiszen az - néhány, egészen gyalázatos esettől eltekintve - az önkormányzat erőforrása, amit ciklusokon átívelően tud felhasználni a lakosokkal való kapcsolattartásra. A politikus privát profilja ezzel szemben nem a köz tulajdona, egy választási vereség után az önkormányzati hirdetésből összegyűjtött követőtábort ő nyugodtan viheti magával. Előfordul, hogy a polgármester több követőt ér el, mint a város oldala (ami nem csoda, ha oda nem jut hirdetési pénz), az pedig szuper, ha az önkormányzati tartalmak oda is kikerülnek, de közpénzt a politikusi oldalak hirdetésére akkor is tisztességtelen költeni, ha nem kampánytartalmakra, hanem tájékoztatásra szolgáló tartalmakat reklámoznak így.

Tudjuk, hogy jelenleg nem ezek az érvényben lévő normák a városvezetők között, de ha választóként tudatosan nem az itt jelzett praktikákat várjuk el polgármestereinktől és nem ezeket tartjuk ügyes politizálásnak, akkor ezek a normák idővel megváltozhatnak!

Mit tehet a polgármester a tisztességes kampányolásért?

- Etikai minimumok lefektetése a jelöltek között: a fentiek a tisztességes kampányolásnak csak egyfajta problémakörére fogalmaznak meg ajánlásokat. Számos más olyan téma van, amit törvények nem szabályoznak, de társadalmi normák igen. Fejlett demokratikus kultúrát követel meg, de helyi szinten nem példa nélküli, hogy a polgármester egyeztetésre hívja a jelölttársait és közösen állapodnak meg ilyen játékszabályokban.

- Nyilvános kisokos a jelöltek számára rendelkezésre álló lehetőségekről (helyiség, plakátolás): ez a gyakorlatban a jegyző / helyi választási iroda feladata lehetne, akik viszont csak a törvényileg előírt, jogias kommunikációs feladatokra szorítkoznak, ami nem segíti a felhasználóbarát hozzáférést ezekhez a lehetőségekhez.

- Ingyenes plakáthelyek biztosítása: pl. a fák, oszlopok köré kitett négyoldalú OSB-lapok (plakáthelyek). Ellenkező esetben a nagyobb gazdasági potenciállal rendelkező jelölt éjfél után végigmehet a plakáthelyeken, azok közepére saját plakátját elhelyezheti. Innentől kezdve aki ráplakátol, választási jogsértést követ el.

- Adatigénylések, megkeresések jogszerű megválaszolása kampányidőszakban (15 napos határidőn belül)

- Élő / média által szervezett vitákon való részvétel, jelölti fórumok tartása, rendelkezésre állás a sajtónak. Helyi médiában lehetőséget adni a jelölteknek a bemutatkozásra (erre a polgármester nincs közvetlen befolyással). Választási gyűlésre, vitafórumra nyilvános, egyenlő feltételekkel biztosítani helyiséget, közterületet, médiafelület (szabályozott, nyilvánosan elérhető feltételekkel)

- ÁSZ bejelentés (már lejárt a határidő) mellett fizetett politikai hirdetések engedélyezése a helyi médiumokban

- Saját kampányköltések átlátható kezelése (pl. külön kampányszámla vezetése, nyilvános lista a felhasznált kampányeszközökről, impresszum használata minden esetben, elszámolás a kampány végén a bevételekről és a költségekről).