háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (65) adatok (77) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (5) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (14) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (7) amsterdam (1) antikorrupció (49) anti korrupció (35) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (202) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (3) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (12) bulgária (1) bunda (1) c4hu (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (14) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (8) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (16) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (30) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (8) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (46) EU (1) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (8) exszabi (1) ezaminimum (15) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (11) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (1) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (4) igazságszolgáltatás (3) ígyszültem (6) infografika (66) információszabadság (51) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jogalkotás (36) jogállamiság (3) jordánia (1) k-monitor (29) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (23) kampányfinanszírozás (38) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (7) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (11) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (34) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (48) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (1) közpénz (33) külföld (58) kultúra (3) külügyminisztérium (1) k monitor (61) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (79) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (11) mezőgazdaság (12) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (3) mnb (2) MNV (3) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (8) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (6) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (4) olaszország (1) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (52) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (6) oroszország (10) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (10) pártfinanszírozás (14) pártok (9) pénzmosás (2) pénzügyminisztérium (3) per (7) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (35) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (4) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (19) tasz (14) térkép (13) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (7) vagyonnyilatkozat (32) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (19) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (6) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Beleszólást kaptak a diákok iskolájuk fejlesztésébe - remekül működött!

MerényiM // 2022.07.01.

Címkék: oktatás iskola részvétel

A részvételi költségvetésalkotás során egy közösség a számára rendelkezésre álló erőforrások felhasználását egy tanácskozási, döntéshozali és tanulási folyamat során időről időre közvetlenül tervezi meg. A módszert több magyar önkormányzatban már használják.

A debreceni Alternatív Közösségek Egyesülete a K-Monitor szakmai segítségével először csinálta meg mindezt egy magyar iskolában. A diákok költségvetése keretében 350 ezer forint elosztásáról született közösségi döntés. 

A tapasztalatainkat nemrég Budapesten és Debrecenben is bemutattuk, ahol a résztvevők és szakemberek is elmondták a véleményüket a fiatalok állampolgári neveléséről és az iskolai demokrácia kilátásairól. 

A bejegyzésből letölthető a módszert bemutató kézikönyv, ami gyakorlati segítséget kínál fiatalokkal foglalkozó szakembereknek és szervezeteknek a részvételi költségvetés módszerének alkalmazásához.

 

nevtelen_terv_70.png

A diákok által készített plakátok, amivel az ötleteik mellett kampányoltak

 

Valódi hatalom, valódi döntés!

Egy évvel ezelőtt még feltételes módban írtunk arról, milyen hasznos lenne, ha a sok szempontból merev és önállóságától megfosztott magyar közoktatásban a diákok akár csak kísérleti jelleggel is, de beleszólást kaphatnának a környezetük alakításába egy részvételi költségvetésalkotás révén.

Úgy láttuk, ha a diákok egy valódi téttel bíró döntéshozatalban vehetnének részt iskolai keretek között, az gyakorlati tapasztalatokkal tudná kiegészíteni a sokszor életidegensége és tankönyvszagúsága miatt bírált (vagy egyszerűen elmaradó) iskolai állampolgári nevelést. Emellett a COVID-járvány elszigeteltsége után önmagában, mint közösségi élmény is izgalmasnak gondoltuk a részvételi költségvetést. Hasonló javaslatot fogalmazott meg az Egyensúly Intézet is. 

 

A részvételi költségvetés egy iskolában az alábbi folyamatot jelenti:

90_3.png

Az elképzelés első hazai tesztje 2021-2022-es tanévben zajlott le a debreceni Medgyessy Ferenc Gimnáziumban. A nemzetközi gyakorlattól eltérően - a közoktatás erőteljes központosítottsága miatt - a diákok költségvetésének forrása az Egyesült Államok nagykövetségének külső támogatása volt.

Az AKE közösségszervezői szeptembertől a tanév végéig folyamatosan jelen voltak az iskolában, segítve a folyamat lebonyolítását. Velük együtt ugyanakkor egy diákokból álló operatív csoport is létrejött: ők vettek részt a folyamat pontos kidolgozásában és végrehajtásában, állandó koordinációban a diákönkormányzattal, az igazgatóval és a projektekért felelős tanárral. A folyamat kidolgozásához mentori segítséget kaptunk Madison Rocktól, aki a Center for the Future of Arizona civil szervezettel már közel 50 ezer diák iskolájában csinált - a hivatalos költségvetés megtervezésének részeként - részvételi költségvetést.

Az "operatívok" toborzásával párhuzamosan a diákokat arra kértük, írják le ötleteiket az iskola fejlesztésére. A beérkezett 30 ötletet azonos témák mentén összevontuk, illetve az irreális vagy a költségvetésen jelentősen túlmutató ötleteket kiszűrtük. A kezdeményezőkkel párbeszédben letisztáztuk az ötleteket és kommunikációs anyagokat (plakátok, videók (pl. itt és itt)) készítettünk, amit iskolaszerte és online terjesztettünk. A kampány után a szavazásra három tanítási napon került sor, ekkor a telephely diákjainak nagyjából a fele részt is vett a döntésben (385 fő). A szavazás a hivatalos voksolást idézte: urna, fülke és névjegyzék várta a diákokat.

 

Kisfilm a folyamatról a résztvevők és a lebonyolítók szemszögéből

A folyamat eredményeként megújult a táncosok próbaterme, egy kényelmes, a lyukasórák eltöltésére alkalmas "pihiszoba" született, a lányvécékbe pedig egy higéniai termékeket tartalmazó doboz került ki, ami a "vigyél el egyet ha kell és pótold" elven működik. A diákok a projektek kivitelezésében is aktívan részt vettek.

Mivel a részvételi költségvetés egy tanulási folyamat is, törekszünk arra, hogy a diákok költségvetése a Medgyessyben a következő tanévben is megismétlődhessen. Emellett igyekszünk módszertani támogatást nyújtani és párbeszédet kezdeményezni iskolákkal, tanodákkal, szakmai szervezetekkel a részvételi költségvetés módszerének hasznosságát illetően - akár a közoktatásban, más iskolákban, vagy az oktatáson kívül, például települési szinten. A rugalmas módszer jó kiegészítője lehet bármilyen olyan programnak, projektnek, ami a diákok mindennapjait érinti és amiben valamilyen erőforrás (pénz, idő) közös megtervezésére kerül sor. 

Érdekelnek a tapasztalataink? Keress minket az info@k-monitor.hu címen!

A közösségi módszerek jó és rossz tapasztalatait, az első kísérlet egyedi és általánosítható jegyeit az alábbi kiadványban foglaltuk össze:

 

 

Aktív, cselekvő diákok: a kihívásokról beszélgettünk

A költségvetési ciklus lezárása után Budapesten és Debrecenben is tartottunk egy beszélgetést, ahol fiatalokkal foglalkozó szakemberekkel és magukkal a résztvevőkkel tárgyaltuk ki a tapasztalatokat. Arra voltunk kíváncsiak, a jelenlegi magyar oktatási rendszer milyen környezetet jelent az ilyen típusú kezdeményezéseknek, illetve milyen kapcsolódási pontok vannak a "nagybetűs Tanítás" és a tanórákat az iskolán belüli és azon kívüli "nagybetűs Élettel" összekapcsolni próbáló pegagógiai és civil törekvések között.

Ez azért volt fontos számunkra, mert sem az AKE, sem a K-Monitor nem a közoktatás rendszerszintű problémáinak diagnózisából indult ki. Az iskola új terep volt a számunkra. A részvételi költségvetésre egy olyan folyamatként gondoltunk, ami életkortól függetlenül képes a demokratikus értékek és képességek elmélyítésére (aktív állampolgárság, közösségi részvétel, költségvetési ismeretek, prezentációs készségek, vitakultúra). Ezen értékek nélkül ugyanis sem az AKE által végzett közösségfejlesztő munkája, sem a K-Monitor tisztább közélettel kapcsolatos tevékenysége nem vezethet sikerre. Az iskola pedig kézenfekvő terepe ennek a munkának. 

 

Az azonban már a Medgyessyben töltött idő alatt gyorsan világossá vált, hogy az oktatás jelenlegi működésmódja sok szempontból nem kedvez a diákok aktivizálásának és közösségi cselekvésének:

 Az iskola pénzügyi önállóságának hiánya miatt maga a folyamat egy állami iskolában nem értelmezhető, hiszen az intézménynek nincs saját költségvetése, bankszámlája;

 Bár - talán éppen a fenti, bürokratikus értelmezhetetlenség miatt - a fenntartó részéről nem tapasztaltunk ellenállást, a politikai környezet általánosságban nem kedvez a civilekkel zajló projekteknek. Ez nem jelenti azt, hogy ilyenekre nem kerül sor, inkább olyan hatással van, hogy bizonyos intézményekben rengeteg ilyen extra lehetőség van, máshol viszont egyáltalán nincs;

 A diákok és a tanárok elképesztően leterheltek, az órarend feszessége miatt tantermi foglalkozások helyett lényegében csak az iskola "köztes tereiben" lehet elérni a diákokat, akik ugyanakkor magas óraszámuk és sűrű napirendjük miatt nehezen aktivizálhatók a tanórákon kívül;

 Formálisan ugyan léteznek tantárgyi keretek az állampolgári nevelés témájához, és ebben történtek előrelépések az elmúlt években, de az intézményesülés egyelőre mégis gyenge, az erre szánt időt ezért be tudják nyelni az egyéb iskolai feladatok. A tanterv erős központi meghatározottsága pedig nem teszi lehetővé, hogy a különböző területeken átívelő téma (demokrácia, pénzügyek, vitakultúra stb.) összekapcsolódhasson az órai anyaggal;; 

 Hiába dolgozhattunk egy nyitott, demokratikus szellemű iskolában, ahol jól működő diákönkormányzat van, a járvány nyomot hagyott az iskolai közösségen: a diákok és a tanárok aktivitása is visszaesett a közösségi eseményeket illetően. Mivel az iskolaközösség gyorsan cserélődik, 1-2 év kiesés is gátolja, hogy az egymást követő évfolyamok egymást szocializálva egy aktív iskolai közösséget alakítsanak ki.

 

img_20220616_175023.jpg

A debreceni beszélgetés résztvevői: Juhász Száva és Földi Eszter 11-edikes tanulók, az operatív csoport tagjai, illetve Fekete József igazgató. A moderátor Molnár Ági (AKE) volt. Az eseményről a Debreciner írt bővebb beszámolót.

 

A közoktatásban alapvető anyagi és munkaszervezési feltételek hiányoznak ahhoz, hogy elvárható legyen egy aktívabb és kiegyenlítettebb szerepvállalás a diákok demokratikus állampolgári nevelését illetően. A hierarchikus szemléletet közvetítő, központosított rendszer még a tanárok anyagi megbecsülésének helyreállítása esetén is érdektelenségre, társadalmi közönyre, apátiára nevelné a közoktatásból kikerülők javát. A fenntartói rendszer átalakítása kiüresítette a pedagógusok önállóságát és elszakította az iskolát az őt körülvevő környezettől, egyneműsített állami szigeteket hozva létre. A leszabályozottság nyomán nem csoda, hogy a döntéshozói folyamatba egyáltalán nem vonja be partnerként a diákokat.

Az igazgató és a tanár sokszor kerül kapuőri szerepbe: neki kell elmagyaráznia, hogy a diákok kezdeményezései mely szabály miatt nem megvalósíthatók. Erről Fekete József igazgató mesélt nekünk a debreceni eseményen. Ő és a diákok is egy demokratikus szellemiségű, nyitott iskoláról meséltek, jó tanár-diák kapcsolattal. Ugyanakkor a járvány a közösséget jelentősen meggyengítette: a tantestületben az oltás kérdése bizonyult megosztónak, a tanár-diák kapcsolat pedig a tantervi, tanórai feladatok minél lelkiismeretesebb elvégzésére szorult vissza. Ebben a helyzetben a civilek módszertani segítsége és elkötelezett közösségi munkája nélkül nehezen indult volna el a részvételi költségvetéshez hasonló, hosszabb közösségi kezdeményezés.

A demokratikus szellemiség akkor tud beépülni az iskola kultúrájába, ha az egymást követő évfolyamok (évente a diákok negyede lecserélődik!) egymásnak adják ezt át. Ebben az igazgató a diákönkormányzat aktivizálásával és a vele tartott szoros kapcsolattal igyekszik támogatni. A kezdeményezésekre a végletekig nyitott igazgató esetén is nehézség azonban, hogy a járvány hatásait még ki sem heverte a diákközösség sem, a mókuskerék azonban pörög tovább. Sok diákra ez úgy hat, hogy motiválatlanná válik, kerüli a kockázatot, az érzelmileg-mentálisan strapás dolgokat (mint a közösségi eseményeken való részvétel), inkább a saját egyéni időtöltéseibe húzódik vissza. A közösségi élmények hiánya azt is jelenti, hogy szűkül az a közös tapasztalati háttér, amire elmélet és gyakorlat kapcsolatát építeni lehet, így maga a tanítás is nehezebbé válik.

A részvételi költségvetés jó eszköze a közösség újraaktivizálásának, és az érdeklődés felkeltésének, még ha csak az szűkebben vett iskolai keretek közti világban is. A beszélgetésen a levegőben maradt az a kérdés, vajon mit kezdenének a diákok azzal, ha egy jóval nagyobb összegből, egész Magyarországra találhatnának ki fejlesztési ötleteket. Az erről való gondolkodás, a társadalmi kérdések iránti érdeklődés felkeltése és ezek kibeszélése, közös értelmezése biztosan nem a jelenlegi oktatási rendszer erőssége.
  

2a.jpg

A budapesti beszélgetésen Merényi Miklós (K-Monitor) beszélgetőtársai Oross Dániel, a Társadalomtudományi Kutatóintézet főmunkatársa, Molnár Ágnes, a debreceni AKE alelnöke, Szilas Kincső Natália - az Országos Diáktanács budapesti küldötte és Lajer Bettina - a TIA Tudatos Ifjúságért Program projektkoordinátora voltak.

A budapesti eseményen a beszélgetés akörül forgott, hogyan aktivizálhatóak a diákok. Oross Dániel ifjúságkutató arra mutatott rá: a mostani generáció részvételi hajlandósága csak a kereslet-kínálati egyenlet egyik oldala. Amíg nem kérik ki a diákok véleményét és nincs érdemi lehetőség beleszólni az őket körülvevő folyamatokba, a diákok számára a "társadalmi részvétel" megmarad a demokráciához nem kapcsolódó, magánjellegű dolognak (pl. sportszervezeteken, szakkollégiumokon keresztül). A kínálat megteremtése lassú építkezés: az AKE Debrecenben évek óta dolgozik a közek problémáinak feltérképezésén és egy közösségi tér létesítésével a folyamatos jelenléti kapcsolat fenntartásán a fiatalokkal. A civilek feladata szerintük a hiányok pótlása: a diákok nem tudnak rendszerszinten gondolkodni társadalmi ügyekről, így a beazonosított, számukra is fontos problémáktól a cselekvésig csak folyamatos, iskolán kívüli önképzéssel lehet eljutni.

Egy másik aktivizáló csatorna a DÖK, ez azonban Szilas Kincső és Lajer Bettina beszámolója alapján egy szűk réteget érint (sok helyen nincs is diákönkormányzat). Az iskolai vezetés nyitottsága hiányában, segítő pedagógusok nélkül ez a diákképviselet sokszor még egy erős alulról szerveződő iskolaközösségnél sem jön létre. Az Országos Diáktanács következetesen gondozza és kéri számon az ágazati vezetéstől a diákok 50 pontját, de nem várható tőle, hogy a teljes diákságot mozgósítsa. Így azonban a kérdésre: "kié az iskola?" - nehéz választ adni. A tényleges döntéshozók nincsenek jelen, a tanárok leterheltek, a diákoknak pedig szintén nincsen tulajdonosi tudatuk vagy felhatalmazottságuk megszervezni a közösséget. Az állampolgári ismeretek hiányos oktatása miatt pedig később, az egyetemen sem válnak aktívabbá a diákok, ahol már jócskán lennének részvételi lehetőségek. Persze ezen a téren a fenőtteket is képezni kellene, az állami szervek sokszor a felnőttek részvételére sem tartanak igényt, megelégszenek a szabálykövető alattvalói magatartással.

Az iskola mellett a szocializáció kulcseleme a család, a legaktívabbak otthonról hozzák a mintát. Az iskola azonban nem segít azoknak, akik ilyen mintát nem kapnak, ez pedig hozzájárul az egymásra halmozódó esélyegyenlőtlenséghez, hiszen ezek a diákok később sem fognak tudni kiállni magukért. Pedig az iskola és a (baráti) közösség jelentette kapcsolatok számtalan módon tudnák a diákokat egy aktív társadalmi részvétel jellemezte életpályára állítani. A skandináv iskola beengedi a civileket és az oktatási-társadalmi programokat, amihez lehet kapcsolódni, a magyar kizárja. A részvételi költségvetés azért tudott elterjedni az USA-ban, mert ott ez a közösségi élmény, ahol szülők és diákok együtt csinálnak iskolai projekteket, természetes. Oross Dániel szerint az is gond, hogy kevés ponton kerül elő a vitakultúra, pedig a magyar demokrácia nagy problémája a polarizáció. Itthon már a bölcsődében elkezdődik az ezzel ellentétes szocializáció: pl. a gyerek nem beszélhet evés közben. Ha van is olyan kezdeményezés, ami odafordul a diákokhoz, az általában egyszeri, nem tartós, sok projekt szakad félbe leterheltség miatt.

 

A részvételi költségvetés önmagában nem oldja meg a rendszerszintű problémákat, de legalább felveti őket és értelmes aktivitásra nyit teret. A lebonyolítás szervezési  és kommunikációs gyakorlatán túl (könnyen az igazgatóval találod magad egy panelbeszélgetésben!) a folyamat a közös döntésben való részvétel fontosságát tanítja:

  • Az ötletelésben a közösségnek megvan a szabadsága: a közös döntésben nem kell konvencióknak és csoportnyomásnak megfelelni, ez egy nyitott folyamat, aminek te is a részese vagy!
  • Felelős vagy a döntésedért, mert végső soron az befolyásolja a mindennapi életedet!
  • Ha nem követed és alakítod azt, mások döntenek helyetted. 
  • A döntés vitákkal jár, de ez nem feltétlenül baj, közös élmények forrása is lehet. A demokrácia pedig nem történelmi esemény, vagy jogszabályokban lefektetett intézményrendszer, hanem ez a közös cselekvés, ami már az iskolában kezdődik.

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? 

Támogasd a K-Monitort adományoddal!


Címkék: oktatás iskola részvétel

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr9117867179

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

élhetetlen 2022.07.02. 19:23:57

Már kinőttem a mensis korból, de gondolom, azért írhatok. És önöknek is lehetnek ötleteik. Ha egyszer marad rá pénz, nagyon jó lenne minden női fülkébe egy kicsi kézmosó. Minden betét cseréjekor összekenheti magát bárki, ha a tisztálkodást meg lehetne oldani zárt helyen, az jó lenne, és csak utána kimenni a közös kézmosóhoz.


süti beállítások módosítása