háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adat (3) adatigénylés (87) adatok (96) adatozz okosan (23) adatsprint (3) adatvédelem (6) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (17) ajándék (1) algoritmusok (3) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (10) amsterdam (1) antikorrupció (70) anti korrupció (44) asp (3) ÁSZ (5) átlátható (1) átláthatóság (236) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balaton (2) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (10) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (13) bulgária (1) bunda (1) c4hu (2) (1) cégek (4) cenzúra (3) cerv (1) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (18) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (9) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) drón (3) e-government (2) egészségügy (18) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (60) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (3) erzsébet (2) esemény (3) esettanulmány (2) észtország (1) eu (75) eurobarometer (2) európai (3) EU conditionality (17) eu elnökség (1) évvégi (11) exszabi (1) ezaminimum (18) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (5) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (3) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (3) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) hök (1) honlap (1) honvédelmi (3) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idege (1) idegenforgalom (5) igazságszolgáltatás (5) igazságügyi minisztérium (1) ígyszültem (6) infografika (82) információszabadság (71) ingatlan (5) integritás (2) integritás hatóság (4) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (2) jogalkotás (51) jogállamiság (11) jordánia (1) k-monitor (40) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (24) kampányfinanszírozás (41) kamupártok (8) kdnp (1) kegyelem (1) KEHI (2) kekva (9) kemcs (5) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (16) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (3) koronavírus (9) korrupció (38) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (55) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (6) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (2) közösértékeink (1) közpénz (37) külföld (61) kultúra (3) külügyminisztérium (4) k monitor (71) Lázár János (5) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (88) mahir (2) MÁK (6) máv (3) mbvk (1) media (2) média (9) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (13) mezőgazdaság (13) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (5) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) monitoring (1) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (13) naih (1) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (9) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (3) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (6) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (64) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (10) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) panoráma (3) párbeszéd magyarországért (1) parlament (11) pártfinanszírozás (16) partimap (7) pártok (9) pénzmosás (3) pénzügyminisztérium (7) per (18) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (42) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (2) rokonok (3) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (9) sajtószabadság (5) sarka kata (1) Schadl György (2) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (2) tasz (14) térkép (17) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) tihany (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (2) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (12) vagyonnyilatkozat (39) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (21) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) végrehajtói kar (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (2) vizes vébé (2) vizuális (4) Voksmonitor (6) Völner Pál (1) whistleblowing (15) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Akik unják a zavarosban halászást - Grúzia korrupciós mérlege 2014-ben

aKoncsik // 2014.09.15.

Címkék: külföld korrupció pártfinanszírozás átláthatóság Grúzia OGP

2003-ban elcsalt választások, zsigerekig hatoló korrupció, állampolgári- és civil bizalomvesztés jellemezte a szovjet utódállamot, amely a TI felmérése szerint a 10 legkorruptabb ország egyike volt. Mára Grúzia a - szándékolt mellőzés (vegzálás) helyett partnerként kezelt - civilekkel kidolgozott, átláthatóságot elősegítő reformok következtében kaukázusi bezzegországgá nőtte ki magát. Vigyázó szemünket Kelet felé vetve, vethetnénk egy pillantást Grúziára is.

Tbiliszi

Előtte

Grúzia 2003-ban 133 ország közül a 124. helyen állt a Transparency International Korrupció Érzékelési Indexe szerint. A bürokráciát mélyen átható korrupció már a hétköznapi életminőség romlását és a közszolgáltatásokhoz való hozzáférés gátját jelentette. A hatósági engedélyezés rendszere például több olyan beépített akadályt tartalmazott, amelyek csak és kizárólag kenőpénzek fizetése mellett tették lehetővé a sikeres ügyintézést. Az ezredfordulón az állampolgári kiábrándulás kritikus méretet kezdett ölteni, az ingatag gazdaság és a 2003. évi választások körüli közbizalom-deficit együttesen a ma már rózsás forradalomnak nevezett eseményekhez vezetett 2003 novemberében.

Az újonnan elnökké választott, nyugati kapcsolatokkal rendelkező Miheil Szaakasvili több fronton korrupcióellenes hadjáratot hirdetett, alaposan megreformálva a grúz közigazgatási rendszert és annak intézményeit. 10 év alatt, a békés átmenetben lezajlott reformok (köztük a politikai finanszírozás átalakítása és a korrupcióellenes küzdelem kiszélesítése) jelentősen javítottak Grúzia nemzetközi megítélésén az állami átláthatóság és számonkérhetőség tekintetében. Magas rangú kormányhivatalnokok és cégvezetők hirtelen korrupciós vádak kereszttüzében találták magukat, a rendőrséget pedig alaposan átvilágították, melynek eredményeként a felügyeletet gyakorló minisztérium állományát felére csökkentették, 15 000 rendőrt elbocsátottak, a korrupció melegágyának számító Közlekedésrendészetet pedig gyakorlatilag feloszlatták. Az új kormány egyértelmű célul tűzte ki a korrupció radikális visszaszorítását.

Nyugati kapcsolatok...

Utána

Az intézkedések következtében Grúzia jelenleg a TI Korrupció Érzékelési Indexe szerint 177 országból az 55. helyen áll, megelőzve néhány olyan európai országot, mint Csehország és Olaszország (összehasonlításképpen Magyarország a 47.). További mutatók szerint a rendőrség 87%-os támogatottságot élvez a lakosság körében és a Freedom House tanulmánya szerint 2009-ben a grúz lakosság 97 %-a úgy nyilatkozott, hogy legalább 12 hónapja nem kellett kenőpénzt fizetnie.

Grúzia mára sok szempontból kifejezetten mintaként szolgál az adatokhoz való hozzáférés tekintetében, továbbá jelentős hangsúlyt fektet az e-kormányzásra és az e-közigazgatás kiépítésére. Az ország a Nyílt Kormányzati Együttműködés Irányító Bizottságának újonnan választott kormányzati tagja, és a vállalások között szerepel az elszámolást elősegítendő adatok nyilvánosságra hozatala is. (Emlékeztetőül a CPI 47. helyét elfoglaló Magyarország vérszegény vállalásairól már írtunk korábban.)

Továbbélő problémák

A reformok a hétköznapi korrupció kezelésén túl a párt- és kampányfinanszírozási rendszert sem hagyták érintetlenül. E területen is jelentős előrelépések történtek, de egyelőre részsikerekről beszélhetünk. A rózsás forradalom előtti szabályozás beszámolási kötelezettséget rótt a képviselőjelöltekre, a választási időszak alatt havi bontásban közzé kellett tenniük bevételeiket és kiadásaikat, kitérve az adományozók azonosítható feltüntetésére is. A korábbi választási törvény ugyan tartalmazott egy - ma is alkalmazandó - támogatási limitet a magánszemélyek részéről érkező hozzájárulásokra vonatkozóan, mégpedig 30.000 grúz lari (~ 4,2 millió HUF) összértékben. A pártokra vonatkozó beszámolási kötelezettség jogszabályba foglalása azonban még éveket váratott magára.

A pártpénzügyek nyilvánosságának előírása, valamint a pártfinanszírozás korlátainak lefektetése csak 2011-ben történt meg. A reformok egy része valóban előmozdította az átláthatóságot és nyilvánosságot a pártfinanszírozás területén, másfelől viszont akadtak olyan módosítások, melyek a pénzügyi elszámoltathatóság felé mutató lépésként indultak, a gyakorlatban végül mégis a törvényes átláthatóság akadályává váltak.

Ilyen anomália volt például a gazdasági társaságok által juttatott hozzájárulások tilalma, amely a gyakorlatban egyszerűen a támogatások eltolódását eredményezte, vagyis az üzleti vállalkozások inkább magánszemélyeken keresztül biztosítottak támogatást, csökkentve a támogatások forrásainak feltérképezhetőségét és kijátszva az eredeti szabályozás célját.

A TI Grúzia adatai szerint az Egyesült Nemzeti Mozgalom párt részére 6,6 millió grúz lari (~920 millió HUF) hozzájárulást nyújtottak olyan gazdasági társaságokhoz köthető magánszemélyek, melyek összesen 160 millió grúz lari (~22, 3 milliárd HUF) értékben nyertek el versenyeztetés nélkül tendereket.

A helyi civil szféra kezdeményezésére 2012-ben és 2013-ban is csökkentették a választási szabálysértések szankciójának mértékét, valamint az új kormány visszaállította a gazdasági társaságoktól érkező hozzájárulások törvényességét.

Jelenleg az Állami Számvevőszék valamennyi párt- és kampánykiadást, illetve támogatást nyilvánosságra hoz, megjelölve a támogatók nevét, valamint a támogatás időpontját és összegét is. A formátum kisebb fogyatékosságai (például microsoft excel és nem nyílt forráskódú) ellenére legalább részletes és időben frissített adatokról beszélünk. Az Állami Számvevőszék még a beszámolás menetével és mikéntjével kapcsolatos civil felvetéseket is figyelemmel kíséri, sőt, a grúz civil társadalom legújabb ajánlásainak köszönhetően hamarosan tovább mélyül a nyilvánosságra hozandó beszámolás részletessége. Egyszóval Grúzia papíron elvégezte a házi feladatát.

A gyakorlat azért persze itt is kicsit másként fest. A TI Grúzia a pártok 2013-as pénzügyi mutatóit összevetette a hivatalosan nyilvántartott támogatások jegyzékével, és felfedezte, hogy a hatalomból nemrég távozni kényszerült Egyesült Nemzeti Mozgalom párt anyagi támogatottsága drasztikusan - a távozás óta negyvenszeres mértékben - csökkent. Az elemzés erősen azt sugallja, hogy az hozzájárulások egy része nem az önkéntesség jegyében történt, illetve a támogatások olyan kerülőutakon bezsebelni szándékozott juttatásokhoz kapcsolódnak, amelyektől az Egyesült Nemzeti Mozgalom hatalomátadása folytán a támogatók immár elesnének.

A TI Grúzia egy másik, a politikai pártok költekezését vizsgáló elemzésben szintén rávilágított a támogatás-eltitkolási hajlandóságra. A televíziós és kültéri hirdetések becsült költségének meghatározása kimutatta, hogy a hivatalosan elszámolt költségek és támogatások alapján ténylegesen csak 2 politikai párt engedhette volna meg magának az effajta hirdetéseket. Az Állami Számvevőszék viszont - a TI Grúzia szerint - legalább megpróbálja kivizsgálni a feltárt szabálysértéseket. Ehelyütt összehasonlításképpen érdemes felidézni a magyar Állami Számvevőszék vizsgálati credoját, amelynek lényege, hogy a szervezet csak formális automatizmusok kiszabta keretek között hajlandó vizsgálódni. A civil szervezetek által tudomására hozott jogsértések gyanúja esetén önálló vizsgálatot nem kezdeményez, holott jogilag az ellenőrzési terv meghatározása során elvileg függetlenséget élvez, és például az irreálisan magas kampányköltések, vagy átláthatatlan forrásból származó támogatások feltárása kapcsán érdemi vizsgálatnak is lehetne helye. Tudjuk, hogy Európa Keletre lejt, de ezek szerint nem mindenhol egyenletesen.

Megoldás?

A grúz eset egyébként jól példázza az érzékeny politikai adatok problematikáját: az online hozzáférhető információ egyáltalán nem jelenti azt, hogy az adatok pontosak is, vagy valóban feltárják a politikai rendszer háttéralkukból és rejtett gazdasági nyomásgyakorlásból eredő torzulásait.

De azért felmerül a kérdés, hogy mire is jó a nyilvánosság, ha a deklarációk szintjén leginkább átlátható politikai finanszírozási rendszert magáénak tudható országot még mindig zavaros gyakorlata kísérti?

Grúzia átalakulása az egyik legkorruptabb posztszovjet utódállamból egy kevésbé fertőzött demokráciává bizonyítja, hogy a nyilvánosságot garantáló, megfelelő minőségű jogalkotás mellett elengedhetetlen a közzétett adatok körültekintő feldolgozása és a nyilvánosság elé tárása. A grúz példa is jól mutatja, hogy az átláthatóság és az információhoz való hozzáférés önmagukban szükséges, de nem elégséges feltételei a tiszta közélet megteremtésének.

predv(1).jpg...és nyugati minták: Szaakasvili Reichstagra hajazó elnöki palotája

A Szaakasvili-éra lezárult, értékelése azonban mai napig zajlik Grúziában. Demokrata indíttatású, keménykezű reformer tevékenysége megosztja a társadalmat, mert a rendszerszintű pozitív átalakítások mellett hatalmi arroganciával, erőszakos nyomásgyakorlással vádolják. Továbbá azzal, hogy nem lépett fel erélyesen a hatalmi elitet változatlanul átható nagypályás korrupció és politikai - gazdasági összefonódások ellen. Ugyanakkor Szaakasvili egy, a hibák és a megoldásra váró problémák ellenére is működőképes Grúziában adta át a hatalmat. Tehette ezt azért, mert a 2003-as események után az Egyesült Nemzeti Mozgalom a közélet tisztaságával kapcsolatban olyan magasra állította a mércét, hogy annak maga sem tudott megfelelni. Tanulságként leszűrhető, hogy a társadalmi nyilvánosság kereteinek megteremtése önmagában még nem fehéríti ki sem a gazdaságot, sem a politikát, de (érdemi) elemzésre, kritikára és végső soron ellenőrzésre ad teret, aminek segítségével a rózsás forradalom (is) felfalhatta gyermekeit.

forrás: Sunlight Blog

képek:

[1] wikimedia.org

[2] wikipedia.org

[3] oroszvilag.hu

 


Címkék: külföld korrupció pártfinanszírozás átláthatóság Grúzia OGP

7 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr396692261

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

toportyánzsóti 2014.09.15. 17:35:56

Prágai gyors Magyarországra is befuthatna és bezárnák örökre az összes narancsmocskot az alkotmánybíróikkal poltpetikével az élen,a csuti orálmuzsikot meg hazazavarná putinrépát szopni élete végéig.

szonár 2014.09.16. 15:31:51

Ühüm, ez a meglehetősen egyoldalú és ostobácska posztocska eléggé keveset mesél el a grúz valóságról, nevezetesen, a 2008-as vesztes háborút követő újjáépítés körüli korrupcióról, valamint arról, hogy momentán maga Szaakasvili is menedéket keres, mert hazájában már nagyon keresik hoplmi hatalommal való visszaélés és egyéb dolgok miatt...

Élünk a gyanúperrel, hogy a Grúzia "remek" helyezése erős korrelációban van a 2003 óta tartó nyugati orientációval, természetesne teljesen függetlenül a valódi állapotoktól. Mint ahogy a Transparency International is legfeljebba tényektől független szervezet, a politikától nem annyira...

Köves D. Gábor 2014.09.16. 15:53:09

Tényleg, ez a poszt vagy naív és tudatlan, vagy erősen elfogult.

Tudományos libsizmus 2014.09.16. 17:30:19

Szakasvili egy korrupt akarnok. Az USA pincsijeként háborút is provokált. Grúziában eljárás folyik ellene. El sem akarom hinni, hogy a kedves szerző ennyire tájékozatlan lenne.

tralalala 2014.09.16. 18:25:10

@Tudományos libsizmus: jöttök itt mindenféle tényekkel, nézzétek meg toportyánzsótit, ez az elvárt viselkedés!

sanyix 2014.09.16. 18:45:24

aki az usa-val összeáll jó ember nem lehet... ugyan ez igaz azokra is akik a putyinfélékkel állnak össze.

-balázs- 2014.09.16. 23:20:34

El sem akarom hinni, hogy egyes kedves kommentelők ekkora szövegértési nehézséggel küzdenek. Vagy csak nem olvasták végig a posztot, pedig érdemes. Utána el lehet gondolkodni a magyar helyzeten, meg a változások irányán, és integetni, amikor majd félúton találkozunk Grúziával. Szaakasvili meg az marad, ami, nem mentette fel itt senki.


süti beállítások módosítása