háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

English materials

legyel_az_onkentesunk.png

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (47) adatok (59) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (4) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (10) ajándék (1) algoritmusok (1) alkotmánybíróság (3) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (3) amsterdam (1) antikorrupció (36) anti korrupció (26) asp (3) ÁSZ (2) átlátható (1) átláthatóság (174) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (6) bulgária (1) bunda (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (7) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (6) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (3) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (5) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (11) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (1) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (35) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (5) exszabi (1) ezaminimum (11) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (2) felejtéshez való jog (1) fidesz (3) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (6) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (3) igazságszolgáltatás (1) infografika (53) információszabadság (44) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) izland (3) játék (1) jobbik (2) jogalkotás (16) k-monitor (14) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (16) kampányfinanszírozás (27) kdnp (1) KEHI (2) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (1) királyság (2) költségvetés (8) konzultáció (1) kormányzati adatok (1) koronavírus (2) korrupció (27) korrupciós séta (2) közadatok (4) közbeszerzés (45) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) közgép (10) Közgép (2) közpénz (28) külföld (56) kultúra (3) k monitor (50) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (4) libéria (1) liget (1) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (1) magánszektor (2) magyarország (59) mahir (2) MÁK (6) máv (2) média (8) media (2) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (9) mezőgazdaság (10) microsoft (1) miniszterelnökség (3) minisztérium (2) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (8) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) NAIH (5) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (5) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (2) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (21) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (1) olaszország (1) olimpia (1) önkéntes (3) önkormányzat (34) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (5) oroszország (9) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (6) pártfinanszírozás (12) pártok (9) pénzmosás (1) pénzügyminisztérium (1) per (5) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (15) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (2) rospil (1) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (19) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (8) strabag (1) sunlight (1) századvég (1) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (1) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (13) tasz (11) térkép (12) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (4) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (6) vagyonnyilatkozat (29) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (11) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (5) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (2) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Lobbizás – keretek között

orsivin // 2014.02.26.

Címkék: magyarország korrupció lobbi átláthatóság érdekérvényesítés

A lobbizás szabályozása nem csodafegyver a korrupció elleni harcban, mégis szükség lenne rá. A különböző gazdasági-politikai érdekcsoportok befolyása a képviselőkre mindig is létezni fog, ugyanakkor mindenkinek jobb, ha a lobbitevékenységet nem elegáns szállodák éttermeinek eldugott sarkaiban intézik, hanem szabályozott keretek között.

A lobbizás kísérlet a mindenkori kormány, törvényhozók vagy szabályozó testületek működésének befolyásolására. A „tiszta”, minden korrupt szándéktól mentes lobbizás kizárólag a döntéshozók informálásán alapul. Ha például a kormány egy környezetvédelmi adót kíván kivetni az eldobható üdítős palackok gyártására, fontos tudnia, hogyan befolyásolja ez a munkaerőpiacot, visszaveti-e a gazdasági fejlődést a térségben, hogy döntése megalapozott legyen. Ezért nincs feltétlenül probléma azzal, ha az üdítőgyár tájékoztatja a döntéshozókat a lehetséges hatásokról. Az azonban természetesen már büntetőjogi kategória, ha az üdítőgyár lobbistája pénzt, paripát vagy autót ígér a képviselőnek azért, ha az adót nem szavazza meg.

 

lobbi.jpg

 

 Hadd említsünk két példát az elmúlt 8 év történetéből, ami a lobbiszabályozás – illetve a szabályozás hiányának – visszásságaira mutathat rá. Még 2007-ben Szanyi Tibor állítólag komolyan érvelt szocialista párttársainak amellett, hogy tegyék törvényileg lehetővé az OMV tulajdonszerzését a MOL-ban, és végül a frakcióból egyedüliként, nemmel is szavazott az ezt kizáró lex Molra. Csak 2011-ben kényszerült emiatt magyarázkodásra, amikor nyilvánosságra kerültek az UD Zrt.-s hangfelvételek. Tóth János, a biztonsági cég vezetője többek között arról beszélt kollégájával, hogy a szocialista képviselőt az OMV vezetői személyesen környékezték meg a lex Mol visszavonása érdekében. Szanyi Tibor persze azonnal cáfolta az érintettségét.

A Fidesszel kapcsolatban is számtalanszor felmerült, hogy kifejezetten bizonyos érdekcsoportoknak kedvezve készítik elő a törvényjavaslatokat, ennek talán a legordítóbb példája az volt, amikor napnál is világosabban kiderült, hogy a trafiktörvény egy, azt uniónak elküldött változatát nemcsak, hogy Sánta János, a Continental Dohányipari Zrt. vezérigazgatója sugalmazta, hanem egyenesen az ő számítógépén írták. Lázár János egyébként nem is tagadta a befolyást, sőt úgy fogalmazott, hogy “eredetileg is azt szerette volna, hogy a jogszabály megalkotásában legyen szerepe a Continentalnak”.

Ezekkel az esetekkel az a probléma, hogy egy cégtől vagy egy érdekérvényesítő csoporttól természetesen nem várható el, hogy saját profitjuk vagy jól felfogott céljaik helyett a közösség egészének szükségleteit helyezzék előtérbe, és a közérdek komolyan sérülhet, ha a jogszabályok csak a partikuláris igényeket szolgálják ki.

A lobbizás szabályozása talán megoldás lehet az efféle korrupciógyanús befolyásolási kísérletek megakadályozására, nem véletlen, hogy az Egyesült Államokban és Kanadában is már évtizedek óta regisztrálják a lobbistákat, és a lobbitevékenységről is kötelező rendszeresen beszámolni. Ugyanakkor meg kell említeni, hogy míg az Európai Bizottságnál és az Európai Parlamentnél létezik a lobbiszabályozás, tagállami szinten kevésbé jellemző az érdekérvényesítő tevékenység jogszabályi szintű rendezése, és természetesen az egyes jogszabályok részletességükben, a rendelkezések szigorúságában, szankciókban és végrehajthatóságukban is jelentősen különböznek egymástól.

A Magyarországon 2006 és 2010 között érvényben levő lobbitörvény például előre mutatónak számított abból a szempontól, hogy a lobbisták regisztrációját és a lobbitevékenység nyilvántartását is szabályozta, mégis betarthatatlannak bizonyult és – az államigazgatási, az üzleti és az antikorrupciós szektor kivételesen egyhangú véleménye szerint – nem tudta beváltani a hozzá fűzött reményeket . Épp ezért nem is követte különösebb zokszó, amikor 2010-ben a Fidesz-kormány hatályon kívül helyezte a törvényt. Sokkal komolyabb probléma, hogy az így keletkezett űrt a kormánypártok nem töltötték ki érdemi szabályozással, a nagyobb üzleti szereplőkkel kötött stratégiai megállapodások ugyanis aligha alkalmasak arra, hogy kiszűrjék a káros befolyásolási kísérleteket. Sajnos ez hatványozottan igaz a 2013-ban életbe lépett, az érdekérvényesítők fogadásának rendjét szabályozó kormányrendeletre, amely olyannyira nem sikerült ambiciózusra, hogy mintegy 6(!) mondatban le is tudja a komplett lobbiszabályozást, és mindössze azt a nem túl nehezen megkerülhető szabályt tartalmazza, hogy az államigazgatási szervek dolgozói csak felettesük tájékoztatása mellett találkozhatnak lobbistákkal.

Jogos a felvetés, hogy a lobbitevékenység elutasítása és átláthatósága nagymértékben függ a politikai és a társadalmi kultúrától is, ugyanakkor egy részletes és végrehajtható szabályozás olyan országokban is normális mederbe terelheti a befolyásolási kísérleteket, ahol a tisztességes érdekérvényesítésnek nincsenek kialakult hagyományai. Számos nemzetközi szervezet dolgozott ki erre ajánlásokat, köztük a Transparency International, illetve az amerikai Sunlight Foundation is. Utóbbi javaslata szerint elsődleges a lobbizás pontos elkülönítése más tevékenységektől. Az érdekérvényesítők regisztrációja és jelentéstételi kötelezettsége mellett az a szervezet az adatok gyűjtésére és közzétételére, valamint az ellenőrzésre is alapos útmutatást dolgozott ki. Az ajánlás direkt úgy készült, hogy gyakorlatilag könnyen átültethető legyen bármely ország jogrendjébe – akár Magyarországéba is.

Az előző tapasztalatokból okulva különösen fontos lenne nálunk, hogy a szankciók ne csak a lobbistákra, hanem a mögöttük álló gazdasági és civil szereplőkre, illetve a közigazgatási szervekre is kiterjedjenek. Elengedhetetlen volna az érdekérvényesítők adatbázisának újbóli bevezetése, és a beszámolási kötelezettség megteremtése – de úgy, hogy ez ne teremtsen túlzott adminisztrációs terheket.

A jogalkotás átláthatóságát segítheti, ha elérhető és nyilvános a jogalkotási terv vagy naptár – ezt azonban nagyon is alá tudja ásni, ha a jogszabálytervezetek jelentős része nem a minisztériumokban, szabályozott egyeztetések során készül, hanem kormánypárti képviselők fiókjából kerül elő. Ezen felül az egész folyamatot egy, a kormánytól független szervezetnek kellene ellenőriznie, amely megfelelő szervezeti-pénzügyi függetlenséggel bír ahhoz, hogy feladatát el tudja látni – ami természetesen a szabályok megsértésének szigorú és következetes szankcionálásra is vonatkozik. Mindez nem volna feltétlenül ellentétes sem a politikai, sem a gazdasági szereplők érdekeivel: a szabályozott lobbitevékenység ugyanis legalizálja azt, amit korábban „fű alatt” kellett intézniük. Ez pedig könnyebbség lehet mind a törvényhozók, mind a gazdasági szereplők számára.


4 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr635833469

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bkkzol 2014.02.26. 23:40:49

Szerintem nem sokat változtatna a korrupción a lobbizás legalizálása. Egyébként meg a " korrupció tiszta nyugat" is mese. Régebben csinálják, profibban és ritkábban buknak le. Az egész EP és EU bürökrácia bűzlik a korrupciótól, összefonódásoktól. Megrendelésekér, jó állásokért adják el magukat annak aki többet fizet.

én már a fény gyermeke vagyok 2014.02.27. 08:33:12

A legfeltünőbb lobbizás, amikor Orbán háza mellé a kiskertjébe egy egész stadiont hordanak össze a legyek.

Kicsi a rakás, nagyobbat kíván.

Jövőre már meg is tölthetik arannyal.

TomT 2014.02.27. 08:59:28

Teljesen felesleges lobbizásról fantáziálni, amikor a mezei korrupció is háborítatlanul virágzik. Amíg a meglévő szabályokat sem képesek egyesekkel betartatni, addig minek új?
Arról nem is beszélve, hogy az esetek többségében a lobbizás mint kifejezés nemzetközi szinten sem több, mint egy kétségbeesett próbálkozás korrupt gazemberek tevékenységének felülfogalmazására, szalonképes hangzásúvá tételére.

mrZ (törölt) 2014.02.27. 09:02:52

Korrupció lesz az a legalizálás után is.