PARTIMAP, K-Monitor's free, open-source, map-based questionnaire platform, has been expanded with new updates. The platform allows you to create surveys, where, in addition to simple questions, you can also ask respondents for feedback on locations and dilemmas displayed on a map. You can use it to thoroughly explore a local issue, such as planning a new bike path or discussing a traffic reduction concept.
After defining a good target group, you can easily collect numerous relevant map markings and responses in just a few days for a cause that is important to you - at no cost whatsoever.
If you have already used PARTIMAP to create questionnaires and gather community opinions, we have good news for you: we have seen all your feedback, personal experiences and suggestions for improvement, and during spring we began a new round of development, completing the third wave of PARTIMAP updates this summer.
In this blog post, we summarize the new features added to the system and highlight the key things to try if you are planning your next PARTIMAP project.
A K-Monitor eddig három magas szintű korrupciós ügyben nyújtott be felülbírálati indítványt, és az előző kettő után immár a harmadik is sikerrel járt. Ezúttal abban az ügyben, amelyben a közbeszerzéseken rendszeresen taroló hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. ellen indult nyomozást szüntette meg a rendőrség. A Debreceni Járási Ügyészség alaposnak találta a felülbírálati indítványunkat, ezért az eljárás folytatását rendelte el.
Vannak a magyar építőipari piacon olyan szereplők, akiket tenyerén hordoz a sors: éppen olyan referenciáik vannak, amelyek a kiírt közbeszerzéshez kellenek, szinte minden tendert megnyernek, amelyen indulnak, és a pályázataikat kísérő számtalan szabálytalanság miatt sem inog meg bennük a közbizalom. A jelen ügy főszereplőjének pályaíve még ennél is érdekesebb, egy olyan hajdúböszörményi cégről van szó, amely távoli településeken is elindult helyi érdekű projektekért, és amelyet a versenytársai is követnek mindenhova, hogy aztán rendre veszítsenek vele szemben.
A K-Monitor Független Közpénzfigyelő Iroda pénzügyes-irodavezetőt keres azonnali kezdéssel. Olyan embert keresünk, aki az iroda működtetése és a szervezet pénzügyi adminisztrációja mellett talpraesett, proaktív és elkötelezett a szervezet missziója és értékei iránt.
A várakozásoknak megfelelően zárult a kormányzati kommunikációs feladatokra kiírt gigantikus közbeszerzési eljárás: az ajánlatok összegzéséből kiderül, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKoH) ismét Balásy Gyula cégcsoportját, a New Land Media Kft.-t és a Lounge Design Kft.-t hozta ki győztesnek.
A korábbi keretmegállapodás lejárta közeledtével a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal augusztusban írta ki az új közbeszerzést, amelynek feltételei szorosan követték az előző évek gyakorlatát. Az eljárás elviekben nyílt volt, a részvételi kritériumokat azonban rendkívül szűkre szabták. Pályázni ugyanis kizárólag olyan cégnek volt lehetősége, amely már rendelkezett kormányzati kommunikációs tapasztalattal, és részt vett már magyarországi lakosság egészét érintő társadalmi témákhoz kapcsolódó stratégiaalkotásban, rendezvényszervezésben és médiaügynökségi feladatokban. Tekintettel arra, hogy 2020 óta szinte kizárólag Balásyék végzik ezeket a feladatokat, a potenciális versenytársak köre eleve rendkívül korlátozott volt. Ezt a helyzetet tovább nehezítette, hogy az ajánlat összeállítására – egy potenciálisan több száz milliárdos megbízás esetében – a pályázóknak mindössze 15 napot biztosítottak.
A korrupció érték- és vagyonvesztés. A rendszerszintű korrupció a társadalom egészének mélyreható válsága. A világ bármely kormánya, amelyben felmerül, hogy kezdeni kell valamit a problémával, a magas szintekre vezető korrupciós szálak elvágásán túl előbb-utóbb beleütközik az elvesztett vagyon visszaszerzésének problémájába. Magyarországon ezt a kérdést az elmúlt években fokozatosan tematizálta a társadalmi felháborodás, és különösen élesen merül fel a most formálódó kormányváltó programok kontextusában. Mindezek miatt fontosnak tartottuk körüljárni a vagyonvisszaszerzés elméleti és jogi aspektusait, nemzetközi bevált gyakorlatait és hazai esélyeit, ezzel lehetőséget adva a téma és a terület újragondolására, megreformálására is annak érdekében, hogy az elmúlt évtizedekben korrupció következtében elveszett közvagyon ismét a közösség javát szolgálhassa. Ez a poszt egy sorozat első része, amelyben sikeres nemzetközi vagyonvisszaszerzések példáin keresztül világítjuk meg a probléma különböző részeit.
A K-Monitor Független Közpénzfigyelő Iroda pénzügyes-irodavezetőt keres azonnali kezdéssel. Olyan embert keresünk, aki az iroda működtetése és a szervezet pénzügyi adminisztrációja mellett talpraesett, proaktív és elkötelezett a szervezet missziója és értékei iránt.
Elévülést és hivatali visszaélés büntethetőségének hiányát állapította meg a Fővárosi Nyomozó Ügyészség abban a határozatában, amellyel elutasította a volt legfőbb ügyész ellen tett feljelentésünket, és egyúttal kizárta a felülbírálati indítvány benyújtásának lehetőségét. Az abszurd döntés szándékosan lehetetlenné próbálja tenni a jogorvoslatot, és a törvényesség minimális követelményének sem tesz eleget.
Az ügy előzménye, hogy a K-Monitor ez év júliusábanfeljelentést tetta volt legfőbb ügyész ellen hivatali visszaélés miatt. Egy korábbi posztunkban 84 olyan ügyet azonosítottunk, amelyekben Polt Péternek valamilyen szerepe volt az elkövetők büntetlenül maradásában. Ezek közül két, jelentőségében és összegszerűségében is kiemelkedő korrupciós ügyet választottunk ki a feljelentés megtételéhez: a Völner‒Schadl-ügyben és az MNB-alapítványok ügyében nyilvánosságra került nyomozati és vádemelési mulasztásokra alapoztuk a bűnüldözési kötelezettség megsértésének gyanúját.
Digitális jogokkal foglalkozó munkatársat keres Magyarország egyik vezető korrupcióellenes civil szervezete, a K-Monitor Egyesület. Olyan jogász munkatársat keresünk, aki tevékenységében ötvözi a K-Monitor technológiai érdeklődését és a szervezet jogi érdekérvényesítő munkáját. A K-Monitorban hisszük, hogy a hatalom ellenőrzése nem merülhet ki a közhatalmat gyakorlók számonkérésében, hanem olyan szereplőkre is ki kell terjednie, akik jelentős gazdasági vagy technológiai erővel rendelkeznek, hiszen sok esetben ezek a szereplők legalább akkora hatással van a társadalom működésére, mint az államszervezet.
A Közösségi Költségvetés – Budapest részvételi költségvetési programja – immár az ötödik évében jár. Ez idő alatt több ezer budapesti javasolt ötleteket, szavazott prioritásokról, és kísérte figyelemmel, hogyan válik közösségi elképzelésből megvalósult fejlesztéssé egy-egy projekt. A 2025-ös ciklusban jelenleg a szakmai vizsgálat szakaszában tart, mielőtt a lakosság szavazhatna a végső nyertes projektekről: a beérkezett és a lakosság által támogatott ötletek átvizsgálása zajlik, hogy kiderüljön, melyek kivitelezhetők a város lehetőségeihez és a törvényi szabályozáshoz igazodva.
A K-Monitor évek óta pereskedik azért, hogy megtudjuk milyen tervek alapján alakítja át a kormány a magyar egészségügyet. Az alkotmánybíróságig, illetve a strasbourgi bíróságig vittük az egészségügyi reform egyik legfontosabb dokumentumáért folytatott ügyünket, amely a Boston Consulting Group által készített titkosított tanulmány nyilvánosságra hozataláról szólt, sajnos eredménytelenül.
Áprilisban egy újabb adatigénylést küldtünk az egészségügyért felelős belügyminisztériumnak, miután Takács Péter államtitkár a Partizánnak azt nyilatkozta: “A Boston Consulting egy döntéselőkészítő anyag, mint annyi más, 70-80 ilyen van csak az egészségügyi ágazatban”. Kíváncsiak voltunk hogy milyen dokumentumok segíthették az állami döntéshozatalt az egészségügyben, ezért azt kértük a minisztériumtól, hogy küldjék el nekünk azoknak a tanulmányoknak és szakértői anyagoknak listáját, amelyeket a Belügyminisztérium az egészségügyi rendszer, vagy annak egyes területeinek állapotáról, vagy átalakításról készített vagy készíttetett 2020 óta (beleértve az EMMI-t is). Azt is kértük, hogy külön jelöljék meg azokat, amelyeket döntéselőkészítőnek tekintenek.
A BM a válaszában azt írta, hogy mindösszesen két ilyen anyag létezik, a hírhedt BCG tanulmány és egy másik a hálapénzek kivezetéséről, amely egy jó ideje nyilvános már. Mivel a válasz teljesen ellentmond Takács Péter nyilatkozatának, bepereltük a minisztériumot az adatok nyilvánosságra hozataláért. Az elsőfokú bíróság a minisztériumot az adatok kiadására kötelezte, amely fellebbezett a döntés ellen. A BM változatlanul tagadja, hogy létezik az említett két tanulmányon kívül olyan anyag, amely megfelelne a kérésünknek, sőt arra hivatkoznak, hogy „mert egy tanulmány adott esetben döntéselőkészítő jelleggel bír, attól még az (akárcsak pontatlanul) döntéselőkészítőnek nevezett egyéb anyagok (pl. akár egy email üzenet) nem válnak létező tanulmánnyá, vagy szakértői anyaggá” A K-Monitor álláspontja szerint elég rémisztő, ha 2020, azaz a COVID járvány alatt és óta meghozott egészségügyi intézkedések 70-80 email, vagy egyéb anyag alapján születtek meg, ezek várható hatását senki nem elemezte és utólag sem értékelték ezek eredményeit.
Annak érdekében, hogy többet megtudjunk arról, hogy mi alapján hoz a kormány döntéseket az egészségügyről folytatja a pert a BM ellen. Azt gondoljuk, minden magyar embert megillet a jog, hogy megismerhesse, hogy mi alapján dönt a Kormány az egészségügy átalakításáról. Nem csak azért, mert az állampolgárok állják az egészségügy költségeit, de az egészségügy helyzete olyan közös ügy, ami Magyarországon mindenkit érint. Egy demokratikus társadalomban pedig a társadalom egészét érintő reformok csak is átlátható módon, az érintettek bevonásával valósulhatnak meg.
Forrás: Fortepan
