háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

pokhalo_ado_2_b_kicsi.jpg

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Modern városok

English materials

Hírek

  • Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adatigénylés (54) adatok (67) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (4) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (12) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (3) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (5) amsterdam (1) antikorrupció (40) anti korrupció (27) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (182) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bíróság (1) bizottság (2) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (8) bulgária (1) bunda (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (11) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (7) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (3) direkt36 (1) dk (2) e-government (1) egészségügy (12) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (2) elnökség (1) english (15) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (7) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (40) EU (2) eurobarometer (2) európai (2) eu elnökség (1) évvégi (6) exszabi (1) ezaminimum (12) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (4) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (10) hamburg (2) helsinki bizottság (1) heves (1) hillary clinton (1) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (3) igazságszolgáltatás (1) ígyszültem (1) infografika (58) információszabadság (46) ingatlan (4) integritás (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) ITM (1) izland (3) játék (3) jobbik (2) jogalkotás (22) jogállamiság (1) jordánia (1) k-monitor (19) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (18) kampányfinanszírozás (30) kamupártok (7) kdnp (1) KEHI (2) kekva (2) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (1) királyság (2) költségvetés (9) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (29) korrupciófigyelő (4) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (4) közbeszerzés (46) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (3) Közgép (2) közgép (10) közpénz (30) külföld (58) kultúra (3) külügyminisztérium (1) k monitor (53) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (1) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (67) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (10) mezőgazdaság (11) microsoft (1) miniszterelnökség (3) minisztérium (2) mnb (2) MNV (2) mobilapp (3) modern városok (8) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (5) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (5) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (3) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (21) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (2) olaszország (1) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (42) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (6) oroszország (9) országgyűlés (3) összeférhetetlenség (2) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (6) pártfinanszírozás (13) pártok (9) pénzmosás (1) pénzügyminisztérium (1) per (5) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (3) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (27) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (1) rólunk (1) románia (4) rospil (1) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (8) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (17) tasz (13) térkép (12) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (4) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ud (1) ügyészség (2) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (7) vagyonnyilatkozat (29) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (13) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (5) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1) zrt. (1)

Makronóm: Saját Századvégje lesz az Innovációs és Technológiai Minisztériumnak?

MerényiM // 2021.08.03.

Címkék: támogatás századvég átláthatóság antikorrupció adatigénylés ITM

 Nem lepődünk meg, amikor egy állami szerv kiszervezi az általa ellátandó közfeladatokat: egyházak kapnak meg szociális intézményeket, civilek továbbképzéseket tartanak, egy külsős cég viszi el a szemetet. A minisztériumok általában háttérintézményeket hoznak létre a közfeladataik ellátására, de itt is találni példát arra, hogy közfeladat ellátási szerződés alapján egy cég kap megbízást. Az Innovációs és Technológiai Minisztérium által közzétett gazdálkodási adatokban azonban egy fura újításra bukkantunk: közfeladatok ellátására több, mint 1 milliárd Ft-ot adtak a nem sokkal azelőtt alapított, ismeretlen Makronóm NKft.-nek. Kérdéseink nyomán kiderült: a tárca a gazdaságstratégiai, szakpolitikai közfeladatait "szervezte ki" a frissen létrehozott nonprofit magáncégnek. Az együttműködés termékei eddig főleg annak az államtitkárnak a közösségi oldalán bukkantak fel, aki a támogatásról döntött. 

 

221699193_932666347312994_1371227161363680203_n.jpg

Kerekes György, a Makronóm Nkft. tulajdonosa, és György László, a Makronóm számára támogatást jóváhagyó ITM-államtitkára a Makronóm Intézet eseményén (fotó: György László facebook oldala)

Az utóbbi időben sokat hallani arról, hogy a szuverén nemzetállamokat milyen kihívások érink bizonyos nemzetközi szervezetek, "NGO-k" részéről, akik úgy avatkozhatnak be demokratikus országok belügyeibe, hogy fennáll a gyanú: a hangoztatott értékeik helyett valójában nagyvállalatok, milliárdosok lobbiérdekeit képviselik. Jóval kevesebbet hallani a nagy tanácsadócégek, kutatóintézetek, agytrösztök hasonló integritási kockázatáról - velük ugyanis a "megtámadott" nemzetállamok is dolgoztatnak. Ezek a szervezetek egész szakpolitikákat, ágazatok működését szabják meg tanácsaikkal, és a - sok esetben deregulációt, privatizációt előirányzó - javaslataik ugyanúgy kitettek annak, hogy privát érdekek mentén eltérítsék őket. 

Itthon egy sajátos helyzetnek vagyunk szemtanúi: miközben a kormányzat rendre dolgoztat a nagy külföldi tanácsadócégekkel, és ezeket az anyagokat általában sok évre titkosítja, léteznek hozzá szorosan, akár személyes átfedésekkel (vö. forgóajtó-jelenség) kötődő cégcsoportok, akik szintén jelentős befolyással bírnak a meghozott törvényekre. A Századvég-csoport esetében nem túlzás azt állítani, hogy számos esetben ők írnak a kormány számára előterjesztéseket, kiválasztásuk esetében pedig valódi versenyről aligha beszélhetünk. A döntéselőkészítés kiszervezése pedig nemcsak az esetleges illegitim befolyásolás miatt problémás, de magát a szakpolitika-alkotást is átláthatatlanabbá, nyilvános viták helyett a politika felségterületévé teszi. 

 

A kormány ellentmondást nem tűrő politikai kommunikációja mellett a gazdaságpolitikai doktrína sokkal esetlegesebbnek tűnik. Az elmúlt hónapokban a jegybankelnök Matolcsy György és Varga Mihály pénzügyminiszter között éles szóváltásokra került sor, miközben az innovációs tárca Palkovics László vezetésével ágazati reformokat és uniós vállalkozásfejlesztési programokat koordinál, a neoliberális irány képviselő Szijjártó Péter pedig állami milliárdokkal megtámogatott gyárátadókat látogat. A gazdaságpolitika tehát többfejű, a róla való kommunikációt pedig a politika sokszor ellentmondó megrendelései (stabilitás, választási osztogatás, lobbiérdekek, korábbi ígéretek, Orbán-bejelentések) mozgatják. Vizionárius gondolkodás leginkább Matolcsy, és az ITM államtitkára, a "patrióta gazdaságpolitika" szlogenjét hirdető György László körül rajzolódik ki. Minden valószínűség szerint az utóbbit tenné markánsabban láthatóvá a Makronóm Nkft. létrehozása és közpénzzel való kistafírozása.

Az 1980-as születésű György László közgazdász, a Corvinus Egyetem alapítványa, a Maecenas Universitatis Corvini (MUC) Alapítvány kuratóriumi tagja, de a NER szellemi hátországát pénzzel ellátó "alapítványi világot" korábbi munkahelye, a Századvég mellett onnan is ismerheti, hogy 2017-ben a Pallas Athéné Domus Mentis Közalapítvány igazgatójának nevezték ki, amely tisztséget 2018-ig töltötte be. György 2018. május 23. óta az Innovációs és Technológiai Minisztérium gazdaságstratégiáért és szabályozásért felelős államtitkára. Itt jött el az idő, hogy az inkább Orbánhoz és a Miniszterelnökséghez kapcsolódó (bár az ITM-nek is milliárdokért dolgozó) Századvég, az MNB mellett saját agytrösztöt gründoljon. Jelenleg azonban még nem világos, hogy egy Századvéghez hasonló, a kormánykommunikáció kiszolgálása mellett valódi szakmai munkát is végezni képes, erre kapacitásokkal rendelkező agytröszt formálódik-e, vagy egy Antall József Tudásközpont - szerű, az esetleges szakmai munka mellett kifizetőhelyként működő szervezetbe folyik közpénz.

Az 1 milliárd 80 millió forintos támogatás 2020 decemberében érkezett meg a Makronóm Nkft.-hez, nem sokkal az után, hogy a szervezet megalakult 2020 őszén. A cég Kerekes György 100%-os tulajdonában áll - ő 2012-2013-ban a Századvég Gazdaságkutató üzletfejlesztési vezetője volt, majd 2015-ig a vitatott működésű, később beszántott Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. vezérigazgatója lett, ahonnan a Questor-üggyel egyidőben távozott (az MNKH is tartott pénzt a bebukott brókercégben). Bár a hivatalos céginformációs oldalon egyelőre nem érhetőek el a Makronóm cégiratai, közte a 2020-as beszámoló, a Bisnode oldalán az látható, hogy a céget 3 millió Ft jegyzett tőkével hozták létre, jelenleg 14 munkatársa van, június folyamán pedig egy NAV-végrehajtás is folyamatban volt ellene, amit azóta megszüntettek. Kerekes számára kérdéseket küldtünk, a válaszokat változtatás nélkül közöljük:

Mi az oka, hogy a cég már néhány héttel a megalapítása után közszolgáltatási szerződést kötött az ITM-mel, majd alig több, mint egy hónap múlva nagy összegű támogatást kapott? Önök keresték meg a támogatás igényével a minisztériumot? Ki döntött a támogatás megítéléséről?

A Makronóm Nonprofit Kft. megalapítására 2020. október 6-án került sor, azzal a céllal, hogy egy nemzetgazdasági és gazdaságstratégiai szempontokat is figyelembe vevő közgazdasági szemlélet kialakítására (nevezzük patrióta gazdaságpolitikának) tegyünk lépéseket, elsősorban tudományos és kutatómunka révén, valamint az oktatás területén. A célokat az Alapító Okirat preambuluma rögzíti is. Ezen célok megvalósítása érdekében előzetes tárgyalások folytak piaci szereplőkkel és az Innováció és Technológiai Minisztériummal, melyek alapján a Minisztérium közszolgáltatási szerződéses feladatokat ajánlott fel a fenti célok érdekében létrehozásra kerülő szervezet (Makronóm Nkft.) számára, és ezt követően a cég támogatási kérelme is pozitív elbírálásban részesült a vonatkozó jogszabályi és közigazgatási szabályoknak megfelelő eljárás keretében.

A cég közhasznú tevékenységére vonatkozóan egyelőre nem állnak rendelkezésre nyilvános információk. Milyen közszolgáltatás az, amire a cég a támogatást felhasználja, milyen tevékenységet fog ellátni? Van-e kapcsolat a cég és a Mandiner Makronóm című, közgazdasági rovata között?

A közhasznú tevékenységet a nyilvánosan elérhető cégiratok részletesen rögzítik, az Alapító okiratban a preambulumban megtalálhatók a szervezet hosszútávú célkitűzései, közérdekű céljai, továbbá a közhasznú feladatokat is külön pontban részletesen rögzíti az Alapító Okirat, mely feladatok egyben a közszolgáltatási szerződés és a támogatás alapját is képezik, tekintve a szervezet közhasznú céljait.

A Mandiner Makronóm rovatát vezető Oláh Dániel külső munkatársként vesz részt a Makronóm Közhasznú Nonprofit Kft. munkájában.

A cégadatok között a napokban feltűnt, hogy a cégre egy végrehajtási ügyben "A cég tagja (részvényese) vagyoni részesedésének lefoglalása" van érvényben. A cég nem adott le 2020-as beszámolót, de valószínűsíthető, hogy az ITM támogatás a bevételeinek nagy részét teszi ki. Tájékoztatták az ITM-et a tulajdoni viszonyok változásáról? Lehet-e befolyással a támogatási projektre a végrehajtási ügy? Kinek a javára történt a lefoglalás, azaz ki vált a cég tulajdonosává ennek nyomán?

A végrehajtási ügyet július 8-án lezártuk, lefoglalás nem történt valójában, a tulajdonos 100%-ban én vagyok. Tudomásom szerint ez a cégadatok között is látszik már, a támogatási projektre semmilyen befolyással nincs az eset.

 

A fentiek kapcsán megkerestük az Innovációs és Technológiai Minisztériumot, akiktől megkaptuk a Makronómmak kötött szerződést, és az ahhoz kapcsolódó feladattervet, költségtervet és azt a közszolgáltatási szerződést, amely azt rögzíti, milyen közfeladatait akarja ellátni az ITM a cég révén. (A kapott file-ok)

198794044_908898796356416_3549565348179276951_n.jpgAz iratokból kiderül, hogy Dr. György László gazdaságstratégiáért felelős államtitkár jegyzi a szerződést, ő hozta a támogatási döntést. A Makronóm munkájáról egyelőre kevés információ érhető el, említeni "Makronóm Intézetként" főként György közösségi oldalán, illetve a Mandinerben említik, illetve találtunk egy Youtube csatornát is, ahová egyelőre egyetlen felvétel került feltöltésre. Ez tekinthető a Makronóm nyilvános bemutatkozásának: 2021 június 7-én az első "Makronóm Lounge" eseményen, a Minute Lounge & Bar-ban Nógrádi György, biztonságpolitikai szakértő volt a vendég. Ez már egy olyan programelem volt, amit az egymilliárdos minisztériumi támogatásból finanszíroztak. (Azóta vendégük volt Stumpf István is.) Mindez az igen jelentős támogatási összeg fényében elég karcsú, főleg annak tükrében, hogy a pénzért cserébe a szerződés szerint június végéig végzik a közfeladatot. Az ITM ugyanakkor arról tájékoztatott minket, hogy "folyamatban van a támogatói okirat határidejének meghosszabbítása, ami érdemben érinti a költségtervet". 

A költségterv jól mutatja, hogy a nonprofit forma nem azt jelenti, hogy a cégnek ne származna előnye egy ilyen támogatási konstrukcióból. A minisztérium költségvetési fejezetéből 100%-os intenzitású támogatást kaptak, így a "patrióta gazdaságpolitika" propagálásához mindössze a néhány milliós jegyzett tőkét kellett odatennie az alapítónak, és máris milliárdos támogatás felett diszponálhat foglalkoztatás, kiszerződések révén. A keretek pedig nincsenek szigorúan meghatározva: a kikért iratokból kiderül, hogy mindössze egyetlen félév alatt tervezték a teljesítést, amit egy kettő oldalas költségtervvel, és egy igen vázlatos feladattervvel írtak körül - utóbbi leginkább a minisztérium egyes, törvényben meghatározott közfeladatait ismétli meg, amit a Makronóm végezne el. Ez aránytalanul laza feltételeket teremt összehasonlítva az általunk ismert, jóval kisebb nagyságrendű kutatást, elemzést magában foglaló pályázatok lebonyolításához képest. 

A "közszolgátatási szerződés" egyébként 2022 végéig kötelezi el a minisztériumot, hogy a Makronóm "közfeladatait", vagyis "az ITM nemzetgazdasági szakpolitikát támogató feladatainak ellátását" finanszírozza. Érdekesség, hogy az átadott feladatok között a kutatás, koncepcióalkotás, kommunikáció, tanulmányírás mellett olyan feladatokat is nevesítettek, mint a "javaslattétel gazdaságfejlesztéssel kapcsolatos pályázatok feltételeire, tartalmára". Fontos látni ehhez, hogy az ITM a "gazdája" több komoly összeget tartalmazó uniós programnak, ahol vállalkozások támogatására kerül sor. A költségterv alapján azonban nem tűnik úgy, hogy a milliárdos támogatáson alapulva ilyen jellegűm szakmai-előkészítő munka lenne a Makronóm feladata - ez valószínűleg továbbra is a Századvég feladata marad. Jut azonban 142 millió jogi szolgáltatásra, 100 millió szakértői tanácsadás, 281 millió videók készítésére, 86 millió szakmai oktatási tréningekre, a szervezet munkatársaira 168 millió Ft bruttó munkadíjat számoltak, de 28 millió megbízási díj is a költségterv része. 

 

 

A felsorolt feladatok is inkább "tervezett megjelenésekről" szólnak, ami arra mutat, hogy a Makronóm munkája inkább a nyilvánosság számára szól majd. A feladatok között "nagy narratíva-kutatás", egyéb kutatások, véleményezés, rendezvények, kerekasztalok, a gazdasági stratégiával összhangban álló publikációk, illetve nemzetközi szervezetekkel való kapcsolattartás is szerepel. Valószínű, hogy a következő hónapokban többet találkozunk majd a szervezet munkájával - ha nem, úgy az egymilliárdos támogatás hasznosulása erősen megkérdőjelezhető -, ugyanakkor a konstrukció sok szempontból problémás a megismert iratok alapján. Miközben a gazdaságpolitikai döntések erősebb megalapozására, előkészítésére és utánkövetésére nagy szükség lenne, egy ilyen, függő viszonyban lévő, a politikai döntéshozókhoz erőteljesen kapcsolódó, egyirányból finanszírozott intézmény nehezen tud olyan szakmai súlyra szert tenni, amivel a politika kiszolgálása helyett annak valódi támogatója lehet. Ha pedig itt politikai PR-munka beszerzésére, kommunikációs anyagok elkészítésére került sor, úgy annak megvan a maga bevett módja, ami semmiképp nem egy olyan közszolgáltatási szerződés, ahol az elköltött közpénz és a konkrét elvégzett munka viszonya sem a támogató, sem a nyilvánosság számára nem állapítható meg.

Működésünk átlátható, függetlenségünk érdekében nem fogadunk el támogatást a magyar államtól. Ha fontosnak tartod, amit csinálunk, támogasd a K-Monitort!

fokkin.gif


Szólj hozzá!

"Az április végi Pfizer pénteken időpont nélkül beálltam az oltópontnál lévő sorba"

tangentopoli // 2021.07.19.

Címkék: magyarország egészségügy oltás k monitor koronavírus

„Az első “Pfizer napon” mentem el és álltam sorban - ez jó döntés volt. Kínait ajánlottak fel, azt semmiképpen nem akartam" - mesélte egy válaszadó a K-Monitor által indított „Így oltottak" felmérésben, melynek célja, hogy kiderítsük, mennyire volt jellemző a soron kívüli oltáshoz jutás Magyarországon. A felmérést néhány nap alatt több ezren kitöltötték, most készítettünk egy előzetes áttekintést az eddigi válaszokból. A végső, számszerű eredményeket az adatfelvétel lezárást követően fogjuk publikálni.

A felmérés jelenleg is zajlik, továbbra is várjuk az oldalon az oltási élményről szóló beszámolókat.

oltas-sorakozas-honvedkorhaz3.jpg

Oltásért sorban állók a Honvédkórháznál (fotó: szeretlekmagyarorszag.hu)

 

A kitöltők nagy része elfogadta az oltási sorrendet, és nem tett semmit annak érdekében, hogy előrébb kerüljön a sorban, sőt, sokan nem is ismernek olyat, aki ilyet tett volna. „Fontosnak tartom a védőoltást, nem értem az oltásellenesek logikáját. Nem hallottam trükközésekről a környezetemben.” „Csak a sajtóban találkoztam ilyennel, pedig több száz egészségügyi ill. jómódú ismerősöm van.” - írta egy kitöltő. Gyorsan közismertté vált azonban a tény, amikor megkezdődött a lakossági oltás, hogy egy oltóanyaggal teli ampullában több oltásra elegendő anyag van, amelyet nem lehet visszafagyasztani másnapra, és központi protokoll híján egyéni megoldások születtek a veszteség elkerülése érdekében. Számos kitöltő említi, hogy ez volt az egyetlen “trükközés”, amiről tudomást szereztek. „Trükközésről nem hallottam, csak olyanról, aki a kidobásra ítélt vakcinát fogadta el.” A legtöbb kitöltő azok közül, akik így, utolsó pillanatos háziorvosi behívó segítségével jutottak  a kimaradó”, lepattanó” vagy „maradék” oltásokhoz, ezt nem gondolja visszaélésnek vagy befolyásolásnak, bár egy ilyen módon oltakozó polgármester ügyéből még országos botrány alakult ki. 

 

igyoltottak_cover.png

Mondd el te is az oltási történeted a képre kattintva!

Már nem a miénk: A NER-alapítványok vagyona

MerényiM // 2021.07.17.

Címkék: korrupció jogalkotás k-monitor kekva

Csillebérc, Hajógyári, Diákváros, kastélyok, balatoni vitorláskikötő, egyetemek, a MANYUP-pénzből vett részvénycsomag - néhány példa azokból a több ezer milliárdnyi értékű állami tulajdonelemekből, amelyeket a kormányoldal ingyenesen juttatott az elmúlt időszakban NER-közeli alapítványoknak. Áttekintjük a közvagyonjellegüket elvesztő vagyonelemeket.

 

1233523.jpg

Az egykori Vizoviczki-birodalom területét hosszas huzavona után várhatóan Demeter Szilárd alapítványa veszi birtokba (fotó: Népszava)

 

 "Perverz privatizáció zajlik a mélyben" - írja a Válasz Online elemzése. "Épül a fideszes mélyállam" - írjuk a TASZ-szal közös Korrupciófigyelő elemzésünkben. Az elmúlt 10 év vagyonátrendezéséhez és hatalomkoncentrációjához mérve is mélyreható folyamat zajlott le a járvány leple alatt. Annak a vagyonnak, amit Mészáros Lőrinc az elmúlt években a nevére vett, többszöröse került a NER informális hatalmi hálózatába beágyazott szereplők közvetlen, korlátlan irányítása alá. Valóban egyfajta privatizációról van szó: az erős államot hirdető kurzus magánjellegű intézményekre bízta a közvagyont, mintha a köztulajdon valami olyasmi volna, amitől szabadulni kell, aminek keretei között nem lehet kulturális, művészeti, tudományos értéket teremteni, vagy fenntarthatóan gazdálkodni. Kérdés, vajon demokratikus kontroll nélkül ez könnyebben fog menni?

Korrupciófigyelő: Épül a Fidesz mélyállama

MerényiM // 2021.07.15.

Címkék: korrupció információszabadság jogalkotás koronavírus korrupciófigyelő kekva

A járvány legsúlyosabb, harmadik hullámának árnyékában is a pandémia korábbi szakaszaira jellemző, változatlan trendeket láthattunk: a közvagyon és közfeladatok széles körének vagyonkezelő alapítványokba történő kiszervezése, a vagyonjuttatás folytatása a kormánnyal jó kapcsolatot ápoló személyek és körök számára, valamint az elemzett időszak nagy részében fennálló átláthatatlanság és következetlenség a kormányzati kommunikációban a pandémiával összefüggésben. Itt a K-Monitor és a TASZ negyedik Korrupciófigyelő jelentése.

 

kf_jelentes_4.png

Fotó: Index.hu

Legyél az irodavezetőnk!

attilaj // 2021.07.12.

Címkék: állás k-monitor

A K-Monitor Független Közpénzfigyelő Iroda határozatlan idejű, félállású munkaviszonyra irodavezetőt keres augusztus végi kezdéssel. Olyan embert keresünk, akire rábízhatjuk a szervezet pénzügyi adminisztrációját és az iroda működtetését, aki talpraesett, proaktív és elkötelezett a missziónk és értékeink iránt.

 

legyel_a.png



süti beállítások módosítása