For the seventh year in a row, K-Monitor is contributing to the European Commission’s annual Rule of Law Report in coordination with other Hungarian human rights and anti-corruption CSOs in the framework of the stakeholder consultation launched by the European Commission.

Once again, Amnesty International Hungary, the Hungarian Civil Liberties Union, the Hungarian Helsinki Committee, K-Monitor, Mertek Media Monitor, Ökotárs – Hungarian Environmental Partnership Foundation, Political Capital, and Transparency International Hungary teamed up to provide an overarching assessment of the rule of law situation in Hungary.

The compilation of the contributions of the above civil society organisations to the 2026 Rule of Law Report covers all four pillars of the Rule of Law Report: the justice system, the anti-corruption framework, media pluralism and media freedom, and other institutional issues related to the system of checks and balances. The contributions shows that the Hungarian authorities have not implemented any of the recommendations put forth by the European Commission’s Rule of Law Report in 2025, and in certain areas the situation has deteriorated even further.  

Key deficiencies include but are not restricted to the following:

• Despite amending justice-related laws once again in 2025, no measures were introduced to improve the transparency of case allocation systems at lower instance courts or tackled the systemic deficiencies related to judicial remunerations. Judges speaking out in defence of judicial independence continue to face pressures, and Hungary’s top court aims to use domestic procedures to block the direct effect of EU law.
• In the field of anti-corruption, Hungary failed to advance on repeated recommendations to put forward comprehensive reforms on lobbying and revolving doors and to improve the system of asset declarations. Authorities continue to lack a robust track record in investigating and prosecuting high-level corruption: for example, the most significant corruption case in 2025, the alleged misappropriation of public funds linked to the Central Bank’s former leadership, has seen limited investigative progress and no meaningful asset recovery efforts.
• Media freedom remains under significant pressure. Hungary has not implemented the European Media Freedom Act, prompting an infringement procedure by the European Commission. The independence of the media regulatory authority has not been enhanced, state advertising continues to distort the media market, and the public service media’s governance and editorial independence has not been strengthened. The freedom of information framework continues to hinder access to public interest information.
• The situation of civil society has further deteriorated. Rather than removing obstacles, a new law was proposed that could enable blacklisting, funding bans, and ultimately the dissolution of civil society organisations and media outlets. Together with intensified hostile political rhetoric and stigmatisation, this has created a chilling effect on civic participation. Constitutional and legislative changes led to the banning of Pride events, with organisers facing criminal charges. Institutional checks and balances remain weak, while the law-making process lacks transparency and inclusivity.

In sum, the lack of progress and new developments show continued and severe disrespect for EU values, EU law, and the judgments of the Court of Justice of the European Union.

The compilation of the contributions of the eight civil society organisations above on the rule of law in Hungary is available here:

Contributions of Hungarian CSOs to the European Commission’s Rule of Law Report (January 2026)

Annak, aki követi a kormányzat kommunikációs tevékenységét, nem újdonság, hogy évente százmilliárdnyi közpénz megy el olyan kampányokra, amelyek nyilvánvalóan hamis állításokat, a politikai ellenfeleket lejárató üzeneteket közvetítenek. A propagandacélú közpénzfelhasználást azonban jogi eljárásban eddig érdemben nem vizsgálták. A K-Monitor felülbírálati indítványa alapján a bíróság most kimondta, hogy a nyomozó hatóság nem utasíthatja el a kormányzati kommunikáció tényleges jellegének vizsgálatát arra hivatkozva, hogy a megrendelt hirdetések a kormányzati irányvonalat követik.

A Budai Központi Kerületi Bíróság felülbírálati indítványunknak helyt adó döntése egy feljelentést elutasító rendőrségi határozatot helyezett hatályon kívül. A feljelentés lényege az volt, hogy az állami hirdetések költéseit ‒ amelyek jogi keretét a Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztüli megrendelések adják ‒ a választói felhatalmazással ellentétesen, “nyilvánvaló hazugságokra” költi a kormányzat, amivel hűtlen kezelést követ el. Ilyenek voltak például a 13. havi nyugdíj „megvédése” érdekében az írott és az elektronikus sajtóban, óriásplakátokon terjesztett hirdetések, amelyekben a kormányzat az Európai Unió Parlamentjét, a magyar ellenzéket és Magyar Pétert azzal vádolta, hogy el akarják venni a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjkorrekciót.

A kép forrása: 444.

K-Monitor has sued the Prime Minister's Office to make public which government decisions are classified as "state secrets." The case is currently before the court and the National Authority for Data Protection and Freedom of Information. However, it is quite possible that Minister Antal Rogán, heading the Prime Minister’s Office, will decide the matter.

Változó pártpolitikai erőviszonyok, civilellenes kormányzati lépések, pattanásig feszült közhangulat – és KORRUPCIÓ! A K-Monitor kollektívája a szervezet megalakulásának 18. évében is bővelkedett tennivalókban. Monitoroztuk a közpénzek elköltését és kormányzati körök érdekeit szolgáló jogalkotást, pereket indítottunk eltitkolt információk nyilvánosságra hozataláért, digitális eszközeinkkel támogattuk a demokratikus részvételt, valamint a politikai folyamatok közérthetőségét és átláthatóságát. Összefoglaló a K-Monitor 2025-ös tevékenységéről. 

Boldog új évet kívánunk!

2025 számos érdekes ellentmondást hozott a magyar közéletbe. Míg az Állami Számvevőszék kiszivárgott jelentése szerint több százmilliárd forintnyi érték szívódott fel a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak kezei közül, az orosz–ukrán háború következtében a kormány mégis bebizonyította elköteleződését a jegybanki vagyonok megvédése iránt – már amennyiben azok az orosz jegybankhoz tartoznak. Bár az év elején a miniszterelnök háborút hirdetett az „áttelelt poloskákkal” és a Pride-dal szemben, pár hónapra rá lekerült a napirendről a civilellenes törvénytervezet, és a júniusban megrendezett Budapest Büszkeség menete a harmadik magyar köztársaság egyik legnagyobb közéleti rendezvénye lett. A miniszterelnök ideológiai fejlődése is rendkívül ambivalensen alakult: Orbán évindító hawaii-inges luxusnyaralását a szocializmus dél-kelet ázsiai központjában, Keralában töltötte, bő egy hónapra rá viszont már Alice Weidelt, a német szélsőjobb prominens alakját fogadta vendégül az országban. Az év legszembetűnőbb ellentmondása viszont idén is a gyakorlatilag összeomlott gyermekvédelmi rendszerhez köthető; a kegyelmi botrány után ígért széleskörű átvilágítás ellenére sorra kerülnek elő az ország gyermekotthonaihoz és javítóintézeteihez fűződő botrányos ügyek, melyekben rendszeresen felmerül kiskorúak ellen elkövetett vétségek sora – még ha a kormány ezt vehemensen tagadta is.

A Fővárosi Közgyűlés döntései minden budapesti életét befolyásolják, legyen szó akár közlekedési kérdésekről, lakhatásról, zöldfelületekről vagy a város fejlesztéséről. De vajon kinek az álláspontja áll a legközelebb a tiédhez ezekben város életét érintő fontos kérdésekben? Ezt segít megmutatni a Voksmonitor legújabb verziója, amelyet a K-Monitor és a KohoVolit.eu közösen fejlesztett ki.

Mi az a Voksmonitor?

A Voksmonitor egy online alkalmazás, amely összehasonlítja a véleményedet a Fővárosi Közgyűlésben dolgozó frakciók és képviselők álláspontjaival.
A cél egyszerű: hogy a választók ne csak kampányüzeneteken és sajtónyilatkozatokon keresztül találkozzanak a politikával, hanem megismerhessék, hogyan döntöttek a képviselők fontos várospolitikai ügyekben, ezen keresztül pedig azzal is megismerkedjenek, hogy milyen ügyekről születnek döntések a Fővárosi Közgyűlésben.

December 17-én elfogadta a Fővárosi Közgyűlés Budapest 2026-os költségvetését és úgy tűnik, a fővárosi képviselőknek évi 1 milliárd forint túl nagy ár a hazai demokratikus kultúra fejlesztésére. A 2020 óta öt ciklust megélt Közösségi Költségvetés (KK) 2026-os meghirdetését bizonytalan időre "felfüggesztik". Az ígéret szerint az ötletbeadás meghirdetésre kerül, amint a Főváros kiegyensúlyozott gazdálkodása biztosított, de nem világos, ezt milyen feltételek teljesülése esetén lehet majd kijelenteni. Sőt, inkább úgy tűnik, hogy az elmúlt évek legnagyobb innovációjának számító KK mögül inkább a képviselők és városvezetés támogatása fogyott el és vált kompromisszumok áldozatává. 

2025 utolsó Fővárosi Közgyűlésének napirendjén a legfontosabb pont a 2026-os költségvetés elfogadása volt. Az eredeti előterjesztésben az egyik határozati pont a 2026-os közösségi költségvetés meghirdetése volt a szokásos 1 milliárd forintos keretösszeggel. A december 15-i Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság viszont két olyan előterjesztést is tárgyalt, ami alapvetően megváltoztatta a KK kilátásait. A villamosgyorsításról szóló előterjesztés már megszavazott projekteket érintett, a másik javaslat pedig a közösségi költségvetésről szóló határozati pont módosítását javasolta. Az alábbiakban kifejtjük, hogy a K-Monitor véleménye szerint miért veszélyeztetik ezek a megszavazott javaslatok az elmúlt ciklus legfontosabb demokratikus innovációjának a jövőjét... 

Bepereltük a Miniszterelnöki Kormányirodát, hogy nyilvánosságra kerüljön, a Kormány milyen döntéseit tekinti “államtitoknak.” Az ügy jelenleg a bíróság és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság előtt áll, de könnyen lehet, hogy Rogán Antal miniszter dönthet az egészről.

In a fresh report, Amnesty International Hungary, the Hungarian Helsinki Committee, K-Monitor and Transparency International Hungary assess compliance with the 17 conditionality measures, the 27 super milestones under the RRP, a further 45 milestones and targets under the RRP that were due to have been complied with by the third quarter of 2025 as per the deadline the Hungarian government has set itself, and compliance with the horizontal enabling condition “Effective application and implementation of the Charter of Fundamental Rights” in the 4 areas identified by the European Commission.

Cikksorozatunk első részében néhány példáját villantottuk fel annak, hogy a rendszerszintű korrupcióban eltüntetett közpénzeket hogyan próbálták visszaszerezni azokban az országokban, ahol megbuktak a kleptokrata rezsimek (vagy legalábbis a rajtakapott vezetőik), és megnyílt az út az elszámoltatás előtt. A jelen írásban azt járjuk körül, hogy a nemzetközi példák alapján milyen tényezők járulhattak hozzá a sikerhez, vagy lehettek okai a kudarcnak. A Magyarországon elképzelhető vagyonvisszaszerzési megoldások felvezetéseként kitérünk továbbá a kelet-közép-európai rendszerváltások igazságtételeinek tapasztalataira is, hiszen ezek története tartós nyomot hagyott a társadalmi emlékezetben, jelentősen meghatározva a jogi eszközök és politikai kezdeményezések kulturális kontextusát.

 A kép forrása: Kecskemétfilm

Jogász munkatársat keres Magyarország egyik vezető korrupcióellenes civil szervezete, a K-Monitor Egyesület. Olyan jogász munkatársat keresünk, aki elhivatottan részt vesz a szervezet civil érdekérvényesítő tevékenységében, amely a korrupcióellenes jogszabályok és intézmények monitorozásától kezdve az információszabadság és a társadalmi részvétel jogi, közpolitikai kereteinek figyelemmel kísérésén át egészen a digitális jogokkal kapcsolatos szakértői munkáig terjed.