A K-Monitor indítványának köszönhetően nyomozni kell a Balásy Gyula cégeinek kiszervezett 2025. októberi “Nemzeti Konzultáció” ügyében, amit az Orbán-kormány a Tisza Párt állítólagos adóemelési programja miatt indított. A közérdekű kormányzati kommunikációnak áltcázott kampányfinanszírozás 12 milliárd Forintba került az adófizetőknek.
2026. június 19-én közös szakmai műhelybeszélgetést tartott a K-Monitor és az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának Kriminológiai Tanszéke. A rendezvény két, egymáshoz szorosan kapcsolódó témát érintett: a korrupciós cselekmények sértettjeinek helyzetét, valamint a kiegészítő pótmagánvád intézményét. Beszámolónkban összefoglaljuk a szakmai műhelybeszélgetés során elhangzottakat.
Fotó: Az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának épülete, Thaler Tamás/Wikipedia
Az elmúlt években Magyarországon a társadalmi egyeztetés sokszor inkább formális kötelezettség volt, mint valódi párbeszéd. A jogszabálytervezetek véleményezésére gyakran rövid határidő áll rendelkezésre, a beérkező észrevételek sorsáról pedig ritkán kapnak visszajelzést az érintettek. Eközben világszerte egyre több ország kísérletezik olyan digitális részvételi platformokkal, amelyek nemcsak véleményeket gyűjtenek, hanem átláthatóbbá és követhetőbbé teszik a döntéshozatali folyamatot is.
A kép természetesen MI segítségével készült
Ebbe a nemzetközi trendbe illeszkedhet az a kezdeményezés is, amelyet a kormány a napokban jelentett be. Ha megfelelő garanciákkal működik, egy ilyen rendszer valóban javíthatja a társadalmi egyeztetés minőségét. Ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatok azt is megmutatják, hogy a technológia önmagában nem elég: a platform sikerét végső soron az dönti el, hogy a döntéshozók mennyire hajlandók figyelembe venni a beérkező javaslatokat, és ezt mennyire átlátható módon teszik.
Cikksorozatunk korábbi részeiben szakértői interjúk alapján vizsgáltuk, milyen jogi és gyakorlati akadályok nehezítik a bűncselekményekből származó vagyon visszaszerzését Magyarországon. A vagyonvisszaszerzés a büntetőeljárás azon eleme, amelynek célja nem az elkövető felelősségre vonása, hanem a bűncselekményből származó vagyon felkutatása és elvonása — attól függetlenül, hogy az adott vagyon éppen kinek a kezében van. Ez egy többszakaszos folyamat: a vagyon azonosításától és felkutatásától a biztosításán (lefoglalás, zár alá vétel) át egészen a végleges elvonásig (elkobzás, vagyonelkobzás). 2018 óta ez a büntetőeljárás kifejezett alapfeladata, nem csupán másodlagos, az elkövető megbüntetése mellett esetlegesen elvégzett tevékenység.
Ebben a bejegyzésben a számokra fókuszálunk: közérdekű adatigényléseink és a hivatalos évkönyvek adatai alapján elemezzük a 2018 és 2025 közötti időszakot. Fontos egy dolgot előre tisztázni: hamarosan az Országgyűlés elé kerülhet a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalról (NVVH) szóló törvényt. Ez egy új, a kormánytól függetlenül működő, kizárólag az Országgyűlésnek felelős szerv, amelynek elsődleges feladata kifejezetten a közvagyont (állami és önkormányzati vagyont) érintő, feltételezett visszaélések feltárása és a jogellenesen kikerült vagyon visszaszerzése lesz. Ez egy más, részben szűkebb hatáskör, mint amit ez a poszt tárgyal: az NVVH semmiképp azonos az alább bemutatott Vagyon-visszaszerzési Hivatallal (VVH), amely az általános, nem kifejezetten közvagyoni bűnügyi vagyonvisszaszerzésért felel (kábítószer-kereskedelem, korrupció, csalás és más vagyont generáló bűncselekmények is ide tartozhatnak).
A kormány társadalmi egyeztetésre bocsátotta a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Védelmi Hivatal létrehozásáról szóló törvény tervezetet, amelyhez a K-Monitor is elküldte az észrevételeit. Részletes álláspontunk itt érhető el.
Álláspontunk szerint helyes az a jogalkotói koncepció, amely nem egy teljesen új, minden más szervet kiváltó szuperhatóságot kíván létrehozni, hanem olyan intézményt, amely épít a meglévő hatóságok szakmai tapasztalataira, miközben képes lehet áttörni azokat az intézményi dinamikákat, amelyek eddig akadályozták a hatékony korrupcióellenes fellépést. A K-Monitor pozitívumként értékeli a Hivatal köré tervezett függetlenségi garanciákat, az összeférhetetlenségi szabályokat és a tervezet több innovatív megoldását is, különösen a közvagyonvédelmi vizsgálatok, a saját hatáskörbe vonható büntetőügyek és a közbeszerzésfüggő gazdasági szereplők felügyelet alá vonásának lehetőségét. Ugyanakkor számos olyan koncepcionális és részletszabályozási kérdésre nem ad választ a törvénytervezet, amelyek tisztázása nélkül a Hivatal működésének hatékonysága, átláthatósága és számonkérhetősége korlátozott maradhat.
Solt - Fotó: Fortepan / Urbán Tamás
A K-Monitor Közhasznú Egyesület irodavezető - pénzügyi asszisztens munkatársat keres, aki talpraesett, proaktív és elkötelezett a szervezet missziója és értékei iránt.
Forrás: Fortepan
A választások előtt egy összegző írásban tettünk kísérletet arra, hogy bemutassuk azokat a csatornákat és módszereket, amelyeket az azóta megbukott kormánypárt alkalmazott annak érdekében, hogy az állam erőforrásait a saját kampánytevékenységére használja fel. Ennek keretében ismertettük az Alapjogokért Központ, a Batthyány Lajos Alapítvány, a Városi Civil Alap működését és finanszírozását, érintettük a volt kormánypárti politikusok és állami tisztségviselők öncélú közösségi média-használatát, bemutattunk ál-szociális intézkedéseket, amelyek gyermekotthonban élő kiskorúakat használtak fel egyes politikusok népszerűségének növelése érdekében (mint utóbb kiderült, jócskán túlárazva), valamint foglalkoztunk az azóta könnyes-sorsra jutó Lounge Media és a Kormányzati Tájékoztatási Központ összjátékával is. Írásunk megjelenése óta, főleg a Fidesznek kedvezőtlen választási eredmény miatt, több új részlet is nyilvánosságra került, amely még mélyebben nyújt betekintést a Fidesz választási kampányának valós anyagi hátterébe. Ezeket a fejleményeket foglaljuk össze most.
A választások óta a legnagyobb port a Hankó Balázs, volt kulturális és innovációs miniszterhez tartozó Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárd forintos kifizetései kavarták, melyekről kiderült: azok főleg NER-közeli celebekhez és Fideszes polgármesterek, önkormányzati képviselők szervezeteihez kerültek - főképp kulturális, közösségi és hagyományőrző programoknak álcázott kampányesemények megszervezésének céljából. A legsúlyosabb visszaélések az utóbbi, úgynevezett “790-es” kódszámú pályázatokhoz köthetőek, ahol a támogatások kedvezményezettjei gyakran éppen ugyanazok a szervezetek, amelyek az előző összefoglalónkban bemutatott Városi Civil Alap, szintén kétes eredetű, kifizetéseiből is részesültek. Az ügy feldolgozásához a K-Monitor is hozzájárult, bemutattuk, a 790184-es támogatások sokszor választókerületenként egészen pontosan 100 millió forintot tettek ki, amelyre nehezen található magyarázat azon kívül, hogy a pénzek egy központilag meghatározott kampánykeret részét alkották. Hasonlóan, az NKA-tól részesült állami támogatásban például a Németh Szilárdhoz kötődő csepeli Kozma István Magyar Birkózó Akadémia, vagy a Pesti Srácok szerkesztőségének híres-hírhedt törzshelye, a korábban Stefka István és Huth Gergely által tulajdonolt R56 kocsma is. De kapott támogatást a ceglédi Roma Inkubátor Kulturális Művészeti és Hit Egyesület is, amelynek vezetője 10000 forintos Penny-utalványokat osztogathatatott Fidesz-szavazatokért, valamint számos olyan, a Batthyány Lajos Alapítvány által kedvezményezett szervezet is, amelyek a NER ideológiai terjeszkedésének részét képzik, mint a Scruton kávézókat üzemeltető Apriori Cultura Nzrt.
A mesterséges intelligencia (MI) már nem a jövő technológiája, hanem a jelen közigazgatásának észrevétlen szereplője. Szociális juttatások elbírálása, határellenőrzés, büntetőeljárások, oktatási besorolások — egyre több olyan terület van, ahol egy szoftver közreműködik olyan közhatalmi döntésekben, amelyek közvetlenül befolyásolják az állampolgárok életét. Ennek a folyamatnak a részleteiről azonban alig tudunk valamit.
A K-Monitor abból az alapelvből indul ki, hogy a közhatalom gyakorlása csak akkor legitim, ha ellenőrizhető. Ami nem látható, az nem számon kérhető; ami nem számon kérhető, az előbb-utóbb visszaélésekhez vezet. A MI közszférabeli alkalmazása minden eddiginél nagyobb kihívás elé állítja ezt az elvet, hiszen az algoritmikus döntéshozatal egyszerre teszi gyorsabbá és olcsóbbá, ugyanakkor átláthatatlanabbá az állam működését. Ezért állítottuk össze azokat a főbb jogalkotási javaslatokat, amelyek véleményünk szerint a legfontosabbak ahhoz, hogy a technológiai változások közigazgatásra gyakorolt hatását az általunk „átlátható MI állam”-nak nevezett keretben kezelhessük.
A K-Monitor álláspontja szerint a kormány olyan átfogó antikorrupciós intézkedéscsomagot készített, amely nem csak teljesíti, de több elemében (pl. magántőkealapok, közbeszerzések, kekvák) túlteljesíti az uniós feltételességi eljárásban megállapított mérföldkövet. Bízunk benne, hogy a közeljövőben hasonló reformok születnek a feltételességi eljárásban nem, vagy csak érintőlegesen tárgyalt témákban, mint a bejelentővédelem, a lobbizás, a pártfinanszírozás vagy az információszabadság koncepcionális kérdései.
A K-Monitor üdvözli a törvényjavaslatban megfogalmazott változtatásokat, amelyek mind fontos lépések az antikorrupciós keretrendszer érdemi megújításához. Az alábbiakban olyan javaslatokat fogalmazunk meg, amelyek álláspontunk szerint nem terjeszkednek túl a tervezet koncepcióján. Tisztában vagyunk azzal, hogy az alábbiakban szereplő egyes javaslatok nem az Országgyűlés, hanem a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartoznak; ugyanakkor – figyelemmel arra, hogy a helyreállítási terv mérföldköveinek teljesítése számos további kormányrendelet és végrehajtási jogszabály elfogadását teszi szükségessé – indokoltnak tartjuk, hogy ezere a témákra is felhívjuk a figyelmet.
Hatalmas előrelépésnek tartjuk, hogy az Integritás Hatóság mandátumának megerősítésével végre sor kerülhet a vagyonnyilatkozatok érdemi ellenőrzésére és azt is, hogy többszintű szankciós rendszer bevezetése is várható. Örülünk, hogy a vagyonnyilatkozatok tartalmát illetően orvoslják azokat a hiányosságokat, amelyeket cinikus módon pont a feltételességi eljárás keretében alakított ki az előző kormány. Reméljük a közeljövőben folytatódnak a rendszert érintő reformok, például a nyilatkozatok egységesítése, a nyilatkozattétel dinamikusabbá tétele. A most tárgyalandó törvénytervezethez az alábbi konkrét javaslataink vannak:
Javasoljuk a vagyonnyilatkozatok esetében a nyilatkozattevő tartós használatában (pl. legalább 3 hónap) lévő ingatlanok és ingóságok feltüntetésének előírását is. Egy drága ingatlan vagy gépjármű rendelkezésre bocsátása éves szinten akár több millió forint értéket, ezzel természetbeni juttatást is képviselhet, és rámutathat függőségi viszonyokra, esetleges érdekkonfliktusokra.
A gazdasági érdekeltségeknél fontosnak tartjuk az alapítványok esetében kifejezetten az alapítói jog gyakorlásáról való nyilatkozat megkövetelését is (nem egyértelmű, hogy a tisztség, tagság felsorolás ezt magába foglalja-e) - Orbán Viktor soha nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, hogy végig ő volt a Felcsúti Utánpótlásért Alapítvány alapítói jogainak gyakorlója, amelynek számtalan kormányzati döntéssel kedvezett. Az alapítónak ugyanis lehetősége van a kuratórium kinevezésére, ezzel meghatározó befolyással bír az alapítvány működésére még ügy is, ha nem hoz közvetlenül döntéseket.
Megfontolandónak tartjuk a két nyilatkozattétel között történt jelentős vagyonváltozások felsorolásának megkövetelését is, ugyanis az év végi nyilatkozat nem képes azt a helyzetet kezelni, ha a nyilatkozatot tevő évközben jelentős értékű vagyontárgyat szerez, amelyet az év során értékesít vagy elajándékoz.
Javasoljuk a tartozások, követelések esetében a kezdő dátumok és lejárati dátumok feltüntetését, ezek nélkül nehéz megítélni hogy egy tétel hogyan viszonyul a nyilatkozattevő vagyonához, jövedelméhez.
A jövedelemnyilatkozatoknál explicit megkövetelendő a beosztás mellett az adott szervezet megnevezését is, nem segíti a tisztánlátást a minden kontextus nélkül feltüntetett ügyvezető, osztályvezető, stb. funkciók feltüntetése. Ilyen eseteket a 2026 előtti mentelmi bizottság is javíttatott és sajnos a legfrissebb vagyonnyilatkozatokban is jellemző gyakorlat maradt.
A jövedelemnyilatkozatoknál pontosítandó a havi átlagjövedelem számításának a módja, különösen, ha egy feltüntetett megbízatás egy évnél rövidebb ideig tart. Célszerű lenne ezért a nyilatkozatokban a megbízatás időtartamának feltüntetése is.
Magántőkealapoknál megfontolandó, hogy a részesedés helyett a befektetési jegyekről kelljen nyilatkozni, illetve a törvényjavaslatban meghatározott tényleges tulajdonosi viszonyról.
A törvényjavaslat által a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvénybe bevezetett módosításokat a közpénzek átlátható felhasználása iránti komoly elköteleződés megnyilvánulásaként értékeljük. A kizárt közjogi tisztségviselők körének jelentős kibővítése – ideértve a köztársasági elnök, az országgyűlési és európai parlamenti képviselők, valamint számos további magas rangú tisztségviselő kizárt körbe való besorolását –, a felelős személy fogalmának kodifikálása, valamint a kétéves cooling-off időszak bevezetése együttesen olyan rendszerszintű előrelépést az összeférhetetlenségek kezelése területén, amellyel a hazai korrupcióellenes szabályozás már régóta adós.
Ugyanakkor felhívjuk a jogalkotó figyelmét arra, hogy a módosítások hatóköre a jelenlegi szabályozási struktúra miatt szükségszerűen igencsak korlátozott marad. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §. (9) bekezdése ugyanis expressis verbis kimondja, hogy az Áht. alapján nyújtott támogatásokra a Knytv. szabályai nem alkalmazandók, így a közpénzek döntő részét kitevő, az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszereiből bármilyen formában nyújtott juttatások (támogatások) esetében kizárólag az Áht. saját VI. fejezete, azon belül is az Áht. 48/B. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi rendszer az irányadó. Ez a párhuzamos szabályozás már eddig is számos következetlenséget és értelmezési nezhézséget eredményezett, mivel az Áht.-ben és a Knyt,-ben eltérő a kizárt (összeférhetetlen) személyek és szervezetek köre, a hozzátartozók meghatározása, de ezen kívül más szabályok érvényesülnek a támogatási igények elbírálásra, valamint a támogatások nyilvánosságára is.
Mindezekre tekintettel javasoljuk, hogy a jogalkotó a Knytv. módosításával párhuzamosan vizsgálja felül az Áht. vonatkozó, VI. fejezetét és gondoskodjon a két törvény összeférhetetlenségi rendszerének összehangolásáról. Különösen indokolt lenne a felelős személy fogalmának és a kétéves cooling-off időszaknak az Áht.-ba való átültetése is, valamint a személyi körök közötti indokolatlan különbségek megszüntetése. E nélkül a most elfogadott, üdvözlendő újítások hatása töredékes marad.
A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításai – különösen a közbeszerzési dokumentumok regisztráció nélküli, nyilvános hozzáférhetővé tétele, az éves teljesítési adatok kötelező közzététele, a korrupcióellenes szerződéses feltételek bevezetése, valamint az Integritás Hatóság általános jogorvoslat-kezdeményezési jogkörének kiterjesztése – fontos és üdvözlendő lépések a közbeszerzési rendszer átláthatóságának és integritásának erősítése felé. Ezek az intézkedések érzékelhető előrelépést jelentenek, és összhangban állnak a hazai és európai szintű korrupcióellenes elvárásokkal.
Mindemellett felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közbeszerzési adatrendszer strukturális problémái a jelenlegi módosításokkal nem kerülnek megoldásra. Az EKR eredménytájékoztató adatainak 180 napos lekérdezési korláta, a konzorciumok részesedési adatainak pontatlansága, az ajánlattevők pontatlan adatközlései együttesen azt eredményezik, hogy az EKR adatbázisa hatékony, automatizált elemzésre és a piaci koncentráció valós mérésére alkalmatlan marad. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy ezek a hiányosságok közvetlenül érintik a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv EKR-fejlesztésre vonatkozó mérföldköveit (197–199), amelyek formálisan teljesítettnek minősülnek ugyan, azonban a rendszer tényleges használhatósága tekintetében a vállalt célokhoz képest jelentős elmaradás mutatkozik.
Emellett különösen fontosnak tartjuk, hogy az Integritás Hatóság közvetlen, automatizált elektronikus adatkapcsolatot kapjon az EKR teljes adatbázisához, amely lehetővé tenné valós idejű redflag-rendszerek kiépítését és a közbeszerzési folyamatok folyamatos integritás-kockázati értékelését, érdemben erősítve az IH hatékony fellépési képességét – összhangban azzal a céllal, amelyet a mérföldkövek az IH szerepének megerősítése kapcsán megfogalmaznak.
A fentiek mellett megjegyezzük, hogy az átlátható gazdasági szereplő fogalmának bevezetése és a tényleges tulajdonosi háttér vizsgálatára vonatkozó új kötelezettség csak akkor jelent majd érdemben több puszta adminisztratív terhelésnél, ha az ajánlatkérők rendelkezésére bocsátják azokat az eszközöket, adatkapcsolatokat és módszertani kapacitásokat, amelyek a tulajdonosi struktúrák valódi ellenőrzéséhez szükségesek. Ennek hiányában a tényleges tulajdonosi nyilatkozatok ellenőrzése ugyanolyan formális pipálási feladattá válhat, mint amilyenné az összeférhetetlenségi nyilatkozatok ellenőrzése vált a jelenlegi gyakorlatban.
Végül megjegyezzük, hogy a közbeszerzési rendszer további fejlesztésére számos területen van még lehetőség és igény. Az egyajánlatos eljárások arányának csökkentése terén elért statisztikai eredmények mögött sok esetben támogató ajánlatok húzódnak meg. Nem is beszélve arról, hogy a keretmegállapodások és a központi beszerző szervek által lebonyolított eljárások az egyajánlatos arány mérési módszertanából jelenleg kimaradnak, holott éppen ezekben a konstrukciókban a legmagasabb – egyes adatok szerint 69% körüli – az egyetlen ajánlattevős eljárások aránya, és egyéb okokból kifolyóan itt a legsúlyosabb a verseny tartós kizárásának kockázata is. Széleskörű visszaélésre ad lehetőséget a Kbt. 115.§-a szerinti közbeszerzések alkalmazása, vagy a feltételes közbeszerzések rendszer is. Reményünket fejezzük ki aziránt, hogy hosszabb távon ezekre a régóta megoldatlan problémákra is figyelem irányul.
Üdvözlendőnek tartjuk, hogy szélesedett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény CV/A. fejezet alkalmazhatóságának időbeli hatálya, valamint hogy tovább bővültek az Integritási Hatóság eljárási jogosultságai. Szintén előrelépésnek tekintjük, hogy a felülbírálati indítványt elbíráló bíróság határozata szerinti, hatóságok felé való iránymutatások jelentőségét a jogszabálytervezet növeli. Álláspontunk szerint szükséges lenne a már 2022. december 31. napja előtt megindult eljárások megszüntetése esetén is a CV/A. fejezet alkalmazását biztosítani, az indítványozó számára az általános szabályok szerint lehetőséget adni jogi segítségnyújtás igénybevételére, valamint az anonimizált ügyirat megismerhetőségét szélesebb körben biztosítani. Hangsúlyozandó, hogy a CV/A. fejezet alapján benyújtott indítványok közül - tudomásunk szerint - eddig egyetlen sem jutott el a vádindítvány benyújthatóságának megállapításáig, így a jogintézmény alkalmazása kapcsán csak korlátozottak a jogalkalmazói tapasztalatok. Véleményünk szerint így jelen jogszabálytervezet nem pótolja a CV/A. fejezet szerinti jogintézmény átfogó értékelését, és a szakmai egyeztetésen alapuló esetleges további módosítását.
A információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 37/C. §-t érintő módosítások jelentős előrelépést jelentenek az állami szervek gazdálkodásának átláthatóbbá tétele érdekében. Megfontolásra javasoljuk a kéthavi közzététel lerövidítése havi vagy kéthetenként publikációra. Az adatbázis használatának jelenleg az egyik legnagyobb korlátja, hogy az egyes adatközlések külön-külön dokumentumokban érhetőek csak el. Fontosnak tartjuk, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartáshoz legyen biztosított adatbázis-szintű vagy API hozzáférés, a felhasználó-felület pedig tegye lehetővé az állammal szerződő szereplők szerinti keresést is, az adatbázisban szereplő entitások pedig rendelkezzenek linkelhető adatlapokkal. Emellett felhívjuk a figyelmet, hogy a jelenleg ismert mérföldkő-lista szerint ebben az adatbázisban kellene szerepelnie a közérdekű adatigénylésekre adott válaszoknak (230. Mérföldkő V.) is. Kérdéses, hogy ezen követelmény teljesítésére a jelenlegi informatikai rendszer mennyire alkalmas, ugyanakkor tény, hogy a törvényjavaslat érdemben nem rendezi ezt a problémakört.
Az információszabadság témakörében e ponton érdemes felidézni, hogy a jogalkotó mindmáig adós maradt az Alkotmánybíróság 7/2020. (V. 13.) AB határozatában foglalt felhívás teljesítésével: nem gondoskodott arról, hogy bírói jogorvoslat álljon rendelkezésre azon szervekkel szemben is, amelyek az Infotv. 27. § (3a) bekezdése alapján ugyan kötelesek közérdekű adatot szolgáltatni, mégsem tartoznak a klasszikus közfeladatot ellátó szervek körébe. Pedig e kötelezetti kör korántsem jelentéktelen: ide tartoznak azok a magánszereplők, amelyek állami vagy önkormányzati szervekkel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesítenek – márpedig éppen az ilyen jogviszonyokkal kapcsolatos adatoknak a kikényszeríthető megismerhetősége járulhatna hozzá leginkább a közpénzek felhasználásának valódi átláthatóságához. A mulasztás orvoslására álláspontunk szerint a legkézenfekvőbb megoldás az Infotv. 21/A. címe szerinti per hatályának kiterjesztése lenne ezekkel a kötelezettekkel szemben is – olyan megoldás, amelynek lehetőségét maga az Alkotmánybíróság sem zárta ki.
Támogatjuk a kekvák és a magántőkealapokra vonatkozó szabályok megváltoztatását. A magántőkealapoknál javasoljuk biztosítani, hogy legyen ellenőrzési és szankcionálási lehetőség biztosítva arra az esetre, ha az alapok késedelmesen vagy hibásan szolgáltatnak adatokat.
Fontosnak tartjuk, hogy a tényleges tulajdonosi adatokhoz való hozzáférés egyszerűsödjön, amennyiben egy szervezet, igénylő megfelel a törvényi követelményeknek, ne kelljen minden igénylésnél külön bizonyítani a jogosultságot, kérni a hozzáférés engedélyeztetését a felelős minisztertől. Garanciális szabály lehetne a jogorvoslati lehetőség biztosítása a kérelem elutasítása esetén. Javasoljuk továbbá, hogy az adatszolgáltatásért ne lehessen adatszolgáltatási díjat kérni, ez ugyanis korlátozza civil szervezetek, újságírók lehetőségeit, különösen azokban az esetekben, amikor bonyolultabb céghálók, magántőkealapok, összefonódások feltérképezésének szükségessége merül fel..
Nem szigorúan a vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódik, ezért itt említjük meg, hogy célszerűnek tartanánk visszaállítani a NAV széles jogkörét vagyonosodási vizsgálatok elvégzésére. Ez a lehetőség az elmúlt 20 évben folyamatosan szűkült, pedig hasznos eszköz a gazdasági szférában megmagyarázhatatlanul szerzett vagyonok beazonosítására.
Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Kriminológiai Tanszéke és a K-Monitor Közhasznú Egyesület szakmai műhelybeszélgetést szervez a magyar büntetőjog antikorrupciós eszköztárának aktuális helyzetéről.
A műhelybeszélgetés célja, hogy közösen megvitassuk a korrupciós cselekmények esetén értelmezhető sértett fogalmát, valamint értékeljük a büntetőeljárási törvény CV/A. fejezetével bevezetett felülbírálati indítvány és „kiegészítő pótmagánvád” intézményének eddigi tapasztalatait és hatékonyságát.
