Annak, aki követi a kormányzat kommunikációs tevékenységét, nem újdonság, hogy évente százmilliárdnyi közpénz megy el olyan kampányokra, amelyek nyilvánvalóan hamis állításokat, a politikai ellenfeleket lejárató üzeneteket közvetítenek. A propagandacélú közpénzfelhasználást azonban jogi eljárásban eddig érdemben nem vizsgálták. A K-Monitor felülbírálati indítványa alapján a bíróság most kimondta, hogy a nyomozó hatóság nem utasíthatja el a kormányzati kommunikáció tényleges jellegének vizsgálatát arra hivatkozva, hogy a megrendelt hirdetések a kormányzati irányvonalat követik.

A Budai Központi Kerületi Bíróság felülbírálati indítványunknak helyt adó döntése egy feljelentést elutasító rendőrségi határozatot helyezett hatályon kívül. A feljelentés lényege az volt, hogy az állami hirdetések költéseit ‒ amelyek jogi keretét a Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztüli megrendelések adják ‒ a választói felhatalmazással ellentétesen, “nyilvánvaló hazugságokra” költi a kormányzat, amivel hűtlen kezelést követ el. Ilyenek voltak például a 13. havi nyugdíj „megvédése” érdekében az írott és az elektronikus sajtóban, óriásplakátokon terjesztett hirdetések, amelyekben a kormányzat az Európai Unió Parlamentjét, a magyar ellenzéket és Magyar Pétert azzal vádolta, hogy el akarják venni a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjkorrekciót.

A kép forrása: 444.

K-Monitor has sued the Prime Minister's Office to make public which government decisions are classified as "state secrets." The case is currently before the court and the National Authority for Data Protection and Freedom of Information. However, it is quite possible that Minister Antal Rogán, heading the Prime Minister’s Office, will decide the matter.

Változó pártpolitikai erőviszonyok, civilellenes kormányzati lépések, pattanásig feszült közhangulat – és KORRUPCIÓ! A K-Monitor kollektívája a szervezet megalakulásának 18. évében is bővelkedett tennivalókban. Monitoroztuk a közpénzek elköltését és kormányzati körök érdekeit szolgáló jogalkotást, pereket indítottunk eltitkolt információk nyilvánosságra hozataláért, digitális eszközeinkkel támogattuk a demokratikus részvételt, valamint a politikai folyamatok közérthetőségét és átláthatóságát. Összefoglaló a K-Monitor 2025-ös tevékenységéről. 

Boldog új évet kívánunk!

2025 számos érdekes ellentmondást hozott a magyar közéletbe. Míg az Állami Számvevőszék kiszivárgott jelentése szerint több százmilliárd forintnyi érték szívódott fel a Magyar Nemzeti Bank alapítványainak kezei közül, az orosz–ukrán háború következtében a kormány mégis bebizonyította elköteleződését a jegybanki vagyonok megvédése iránt – már amennyiben azok az orosz jegybankhoz tartoznak. Bár az év elején a miniszterelnök háborút hirdetett az „áttelelt poloskákkal” és a Pride-dal szemben, pár hónapra rá lekerült a napirendről a civilellenes törvénytervezet, és a júniusban megrendezett Budapest Büszkeség menete a harmadik magyar köztársaság egyik legnagyobb közéleti rendezvénye lett. A miniszterelnök ideológiai fejlődése is rendkívül ambivalensen alakult: Orbán évindító hawaii-inges luxusnyaralását a szocializmus dél-kelet ázsiai központjában, Keralában töltötte, bő egy hónapra rá viszont már Alice Weidelt, a német szélsőjobb prominens alakját fogadta vendégül az országban. Az év legszembetűnőbb ellentmondása viszont idén is a gyakorlatilag összeomlott gyermekvédelmi rendszerhez köthető; a kegyelmi botrány után ígért széleskörű átvilágítás ellenére sorra kerülnek elő az ország gyermekotthonaihoz és javítóintézeteihez fűződő botrányos ügyek, melyekben rendszeresen felmerül kiskorúak ellen elkövetett vétségek sora – még ha a kormány ezt vehemensen tagadta is.

A Fővárosi Közgyűlés döntései minden budapesti életét befolyásolják, legyen szó akár közlekedési kérdésekről, lakhatásról, zöldfelületekről vagy a város fejlesztéséről. De vajon kinek az álláspontja áll a legközelebb a tiédhez ezekben város életét érintő fontos kérdésekben? Ezt segít megmutatni a Voksmonitor legújabb verziója, amelyet a K-Monitor és a KohoVolit.eu közösen fejlesztett ki.

Mi az a Voksmonitor?

A Voksmonitor egy online alkalmazás, amely összehasonlítja a véleményedet a Fővárosi Közgyűlésben dolgozó frakciók és képviselők álláspontjaival.
A cél egyszerű: hogy a választók ne csak kampányüzeneteken és sajtónyilatkozatokon keresztül találkozzanak a politikával, hanem megismerhessék, hogyan döntöttek a képviselők fontos várospolitikai ügyekben, ezen keresztül pedig azzal is megismerkedjenek, hogy milyen ügyekről születnek döntések a Fővárosi Közgyűlésben.

December 17-én elfogadta a Fővárosi Közgyűlés Budapest 2026-os költségvetését és úgy tűnik, a fővárosi képviselőknek évi 1 milliárd forint túl nagy ár a hazai demokratikus kultúra fejlesztésére. A 2020 óta öt ciklust megélt Közösségi Költségvetés (KK) 2026-os meghirdetését bizonytalan időre "felfüggesztik". Az ígéret szerint az ötletbeadás meghirdetésre kerül, amint a Főváros kiegyensúlyozott gazdálkodása biztosított, de nem világos, ezt milyen feltételek teljesülése esetén lehet majd kijelenteni. Sőt, inkább úgy tűnik, hogy az elmúlt évek legnagyobb innovációjának számító KK mögül inkább a képviselők és városvezetés támogatása fogyott el és vált kompromisszumok áldozatává. 

2025 utolsó Fővárosi Közgyűlésének napirendjén a legfontosabb pont a 2026-os költségvetés elfogadása volt. Az eredeti előterjesztésben az egyik határozati pont a 2026-os közösségi költségvetés meghirdetése volt a szokásos 1 milliárd forintos keretösszeggel. A december 15-i Klímavédelmi, Közlekedési és Városfejlesztési Bizottság viszont két olyan előterjesztést is tárgyalt, ami alapvetően megváltoztatta a KK kilátásait. A villamosgyorsításról szóló előterjesztés már megszavazott projekteket érintett, a másik javaslat pedig a közösségi költségvetésről szóló határozati pont módosítását javasolta. Az alábbiakban kifejtjük, hogy a K-Monitor véleménye szerint miért veszélyeztetik ezek a megszavazott javaslatok az elmúlt ciklus legfontosabb demokratikus innovációjának a jövőjét... 

Bepereltük a Miniszterelnöki Kormányirodát, hogy nyilvánosságra kerüljön, a Kormány milyen döntéseit tekinti “államtitoknak.” Az ügy jelenleg a bíróság és a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság előtt áll, de könnyen lehet, hogy Rogán Antal miniszter dönthet az egészről.

In a fresh report, Amnesty International Hungary, the Hungarian Helsinki Committee, K-Monitor and Transparency International Hungary assess compliance with the 17 conditionality measures, the 27 super milestones under the RRP, a further 45 milestones and targets under the RRP that were due to have been complied with by the third quarter of 2025 as per the deadline the Hungarian government has set itself, and compliance with the horizontal enabling condition “Effective application and implementation of the Charter of Fundamental Rights” in the 4 areas identified by the European Commission.

Cikksorozatunk első részében néhány példáját villantottuk fel annak, hogy a rendszerszintű korrupcióban eltüntetett közpénzeket hogyan próbálták visszaszerezni azokban az országokban, ahol megbuktak a kleptokrata rezsimek (vagy legalábbis a rajtakapott vezetőik), és megnyílt az út az elszámoltatás előtt. A jelen írásban azt járjuk körül, hogy a nemzetközi példák alapján milyen tényezők járulhattak hozzá a sikerhez, vagy lehettek okai a kudarcnak. A Magyarországon elképzelhető vagyonvisszaszerzési megoldások felvezetéseként kitérünk továbbá a kelet-közép-európai rendszerváltások igazságtételeinek tapasztalataira is, hiszen ezek története tartós nyomot hagyott a társadalmi emlékezetben, jelentősen meghatározva a jogi eszközök és politikai kezdeményezések kulturális kontextusát.

 A kép forrása: Kecskemétfilm

Jogász munkatársat keres Magyarország egyik vezető korrupcióellenes civil szervezete, a K-Monitor Egyesület. Olyan jogász munkatársat keresünk, aki elhivatottan részt vesz a szervezet civil érdekérvényesítő tevékenységében, amely a korrupcióellenes jogszabályok és intézmények monitorozásától kezdve az információszabadság és a társadalmi részvétel jogi, közpolitikai kereteinek figyelemmel kísérésén át egészen a digitális jogokkal kapcsolatos szakértői munkáig terjed.

A 2019-es önkormányzati választást követően egy maroknyi önkormányzat nagy lendülettel vezetett be olyan gyakorlatokat, amelyek az állampolgárok felé nyitottabb működést, a lakosok közös döntéshozatalban való aktivizálását tűzték ki célul. Eltelt hat év, de azóta csak még nagyobb lett a szükség a hazai közélet demokratizálására, amiben az állampolgárokhoz legközelebb működő önkormányzatoknak kiemelt szerep juthat. A K-Monitor egy új kiadvánnyal és kerekasztal-beszélgetéssel tekinti át az elmúlt évek hazai tapasztalatait és támogatja a nyitott, demokratikus szemléletmód és részvételi technikák terjedését a hazai önkormányzatok körében.