Az Európai Unió az elkövetkezendő években 672,5 milliárd eurót, mintegy 230 ezer milliárd forintot fordít a világjárványból való kilábalásra. Átláthatóságot és számonkérhetőséget segítő mechanizmusok híján a hatalmas pénzösszeg könnyen a korrupció és a visszaélések forrásává válhat - derül ki európai civil szervezetek gyorsjelentéséből.

Az Open Procurement EU Koalíció 22 EU tagállamot vizsgáló elemzése egyebek mellett arra jutott, hogy 20 tagállam nem tervezi nyilvánosságra hozni a helyreállítási pénzek végső kedvezményezettjeit. 

Az elemzés azt is megállapította, hogy csupán Svédország vállalta, hogy proaktívan nyilvánosságra hozza az audit jelentéseit és az Európai Bizottság részére készített beszámolóit. Ez azért is probléma, mivel a Európai Bizottság nem publikálja ezeket a jelentéseket, csak a tagállamokon keresztül válhatnánk megismerhetővé.

Hét ország egyáltalán nem biztosítja a helyreállítási alapból történő költések átláthatóságát: Ausztria, Horvátország, Dánia, Németország, Lengyelország, Szlovákia, Szlovénia.

„Az átláthatósági vállalások elképesztő hiánya teljesen aláaknázza a civil társadalom és a tényfeltáró újságírók fontos felügyelő szerepét.” nyilatkozta Nick Aiossa, a Transparency International EU munkatársa. 

Február végén kértük ki, 90 nap után kaptuk meg azokat az adatokat, amelyek megmutatják: a járvány kezdetétől pontosan egy év alatt, március 4-ig hányan hunytak el a COVID-járványban az egyes településeken. A géppel olvashatatlan, szkennelt válaszban Müller Cecília Nemzeti Népegészségügyi Központja (NNK) arról számol be, a harmadik hullám felíveléséig 1990 település szenvedett emberveszteséget, összesen 15659 honfitársunk hunyt el. Azóta ennek sajnos majdnem a duplájánál tartunk - a friss adatokat újabb adatigénylésben kérjük ki, a válaszadás a korábbi tapasztalatok alapján augusztus végére várható.

Szülészeti hálapénzzel foglalkozó kampányunk keretében egy leendő anya szerepébe helyezkedve kalauzolunk keresztül a szülészeti ellátás útvesztőin. Az Emma Egyesület és a K-Monitor közös szerepjátéka fókuszában a szülés és az azt megelőző időszak anyai döntéseinek lehetőségei és összetettsége állnak. Célunk a helyzetek sokrétűségének bemutatása és ezen keresztül árnyalni kívánjuk azt a képet, amely sokszor szélsőségesen vagy az egyéni döntések szabadságára vagy az intézményesült normák elfogadására keni a felelősséget.

A hazai közbeszédben korábban a nemzeti szuverenitás sérelmeként ellenállásba ütközött, ha az Unió intézményei kezdeményezőként léptek fel egy ügyben, ez a helyzet azonban alaposan megváltozott. A koronavírus-járvány tavalyi kitörése óta repkednek számok és az egymásnak ellentmondó állítások azzal kapcsolatban, hogy az EU elég hatékonyan nyújt-e segítséget a tagállamoknak a pandémia leküzdéséhez. Két területen is erősen jelentkezett a beavatkozás igénye: egyrészt a konkrét egészségügyi tevékenység koordinálásban (azaz olyan tevékenységek, beruházások, beszerzések támogatásában, amelyek a súlyos megbetegedések számát csökkenthetik), másrészt a visszaeső gazdaságok talpra állításának segítségében. A következőkben a rendelkezésünkre álló adatok segítségével azt szeretnénk bemutatni, hogy milyen módszerekkel és eszközökkel segítette ezt a két célt a Bizottság az elmúlt időszakban hazánk vonatkozásában.

fotó: CEPS.eu

A Nemzeti Választási Irodától kapott névjegyzéki adatok alapján harmadával több önkormányzati választott képviselő (önkormányzati képviselő és polgármester) hunyt el április végéig, mint az előző ciklus azonos időszakában (90 helyett 121). Ez azt mutatja, hogy az emberek között dolgozó helyi politikusok körében is súlyos veszteségeket okozhatott a koronavírus-járvány. A települési szintű halálozási adatokat is szeretnénk közzétenni, február végi adatigénylésünkre azonban az országos tisztifőorvos hivatala csak május végén fog választ adni.

A Nemzeti Választási Iroda értelemszerűen nem vezet nyilvántartás arról, hogy az önkormányzati képviselők és polgármesterek a koronavírus-járványnak estek-e áldozatul, azt tehát nem tudni, hogy a 2019 őszén megválasztottak közül pontosan hányan váltak a COVID-19 áldozataivá. Értelemszerűen az összes, alább bemutatott, 2020 utáni halálozás töredékéért felelős a COVID-járvány. Az önkormányzati választások során országosan több, mint 17 ezer főt választunk meg képviselőnek és polgármesternek, közülük az elmúlt teljes, öt éves ciklus közben 379 fő halálozott el. A korábbi és a jelenleg ciklus első másfél évét összevetve azt látjuk, hogy a járvány második, majd harmadik hullámával a jelenlegi ciklus halálozási száma jócskán, harmadával az előző ciklus azonos időszakának adata fölé kúszott. A többlethatlálozás egy részéért pedig - ahogyan erről sajtóhírekből is tudni lehet - a COVID-19 a felelős.

Az ábrán a 2014 októbere és 2015 áprilisa (zöld), illetve a 2019 októbere és 2021 áprilisa (piros) közötti, kumulált halálozási adatok láthatóak: 

Az elhunytak nevét, bár közérdekű adat, kegyeleti okokból nem mutatjuk:

(az adatsor teljes ablakban)