A K-Monitor álláspontja szerint a kormány olyan átfogó antikorrupciós intézkedéscsomagot készített, amely nem csak teljesíti, de több elemében (pl. magántőkealapok, közbeszerzések, kekvák) túlteljesíti az uniós feltételességi eljárásban megállapított mérföldkövet. Bízunk benne, hogy a közeljövőben hasonló reformok születnek a feltételességi eljárásban nem, vagy csak érintőlegesen tárgyalt témákban, mint a bejelentővédelem, a lobbizás, a pártfinanszírozás vagy az információszabadság koncepcionális kérdései. 

A K-Monitor üdvözli a törvényjavaslatban megfogalmazott változtatásokat, amelyek mind fontos lépések az antikorrupciós keretrendszer érdemi megújításához. Az alábbiakban olyan javaslatokat fogalmazunk meg, amelyek álláspontunk szerint nem terjeszkednek túl a tervezet koncepcióján. Tisztában vagyunk azzal, hogy az alábbiakban szereplő egyes javaslatok nem az Országgyűlés, hanem a végrehajtó hatalom hatáskörébe tartoznak; ugyanakkor – figyelemmel arra, hogy a helyreállítási terv mérföldköveinek teljesítése számos további kormányrendelet és végrehajtási jogszabály elfogadását teszi szükségessé – indokoltnak tartjuk, hogy ezere a témákra is felhívjuk a figyelmet. 

1. Vagyonnyilatkozati szabályozással kapcsolatban

Hatalmas előrelépésnek tartjuk, hogy az Integritás Hatóság mandátumának megerősítésével végre sor kerülhet a vagyonnyilatkozatok érdemi ellenőrzésére és azt is, hogy többszintű szankciós rendszer bevezetése is várható. Örülünk, hogy a vagyonnyilatkozatok tartalmát illetően orvoslják azokat a hiányosságokat, amelyeket cinikus módon pont a feltételességi eljárás keretében alakított ki az előző kormány. Reméljük a közeljövőben folytatódnak a rendszert érintő reformok, például a nyilatkozatok egységesítése, a nyilatkozattétel dinamikusabbá tétele. A most tárgyalandó törvénytervezethez az alábbi konkrét javaslataink vannak:

Javasoljuk a vagyonnyilatkozatok esetében a nyilatkozattevő tartós használatában (pl. legalább 3 hónap) lévő ingatlanok és ingóságok feltüntetésének előírását is. Egy drága ingatlan vagy gépjármű rendelkezésre bocsátása éves szinten akár több millió forint értéket, ezzel természetbeni juttatást is képviselhet, és rámutathat függőségi viszonyokra, esetleges érdekkonfliktusokra. 

A gazdasági érdekeltségeknél fontosnak tartjuk az alapítványok esetében kifejezetten az alapítói jog gyakorlásáról való nyilatkozat megkövetelését is (nem egyértelmű, hogy a tisztség, tagság felsorolás ezt magába foglalja-e) - Orbán Viktor soha nem tüntette fel a vagyonnyilatkozatában, hogy végig ő volt a Felcsúti Utánpótlásért Alapítvány alapítói jogainak gyakorlója, amelynek számtalan kormányzati döntéssel kedvezett. Az alapítónak ugyanis lehetősége van a kuratórium kinevezésére, ezzel meghatározó befolyással bír az alapítvány működésére még ügy is, ha nem hoz közvetlenül döntéseket. 

Megfontolandónak tartjuk a két nyilatkozattétel között történt jelentős vagyonváltozások felsorolásának megkövetelését is, ugyanis az év végi nyilatkozat nem képes azt a helyzetet kezelni, ha a nyilatkozatot tevő évközben jelentős értékű vagyontárgyat szerez, amelyet az év során értékesít vagy elajándékoz. 

Javasoljuk a tartozások, követelések esetében a kezdő dátumok és lejárati dátumok feltüntetését, ezek nélkül nehéz megítélni hogy egy tétel hogyan viszonyul a nyilatkozattevő vagyonához, jövedelméhez.

A jövedelemnyilatkozatoknál explicit megkövetelendő a beosztás mellett az adott szervezet megnevezését is, nem segíti a tisztánlátást a minden kontextus nélkül feltüntetett ügyvezető, osztályvezető, stb. funkciók feltüntetése. Ilyen eseteket a 2026 előtti mentelmi bizottság is javíttatott és sajnos a legfrissebb vagyonnyilatkozatokban is jellemző gyakorlat maradt. 

A jövedelemnyilatkozatoknál pontosítandó a havi átlagjövedelem számításának a módja, különösen, ha egy feltüntetett megbízatás egy évnél rövidebb ideig tart. Célszerű lenne ezért a nyilatkozatokban a megbízatás időtartamának feltüntetése is.

Magántőkealapoknál megfontolandó, hogy a részesedés helyett a befektetési jegyekről kelljen nyilatkozni, illetve a törvényjavaslatban meghatározott tényleges tulajdonosi viszonyról.

2. Támogatások átláthatóságával kapcsolatban

A törvényjavaslat által a közpénzekből nyújtott támogatások átláthatóságáról szóló 2007. évi CLXXXI. törvénybe bevezetett módosításokat a közpénzek átlátható felhasználása iránti komoly elköteleződés megnyilvánulásaként értékeljük. A kizárt közjogi tisztségviselők körének jelentős kibővítése – ideértve a köztársasági elnök, az országgyűlési és európai parlamenti képviselők, valamint számos további magas rangú tisztségviselő kizárt körbe való besorolását –, a felelős személy fogalmának kodifikálása, valamint a kétéves cooling-off időszak bevezetése együttesen olyan rendszerszintű előrelépést az összeférhetetlenségek kezelése területén, amellyel a hazai korrupcióellenes szabályozás már régóta adós.

Ugyanakkor felhívjuk a jogalkotó figyelmét arra, hogy a módosítások hatóköre a jelenlegi szabályozási struktúra miatt szükségszerűen igencsak korlátozott marad. Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 111. §. (9) bekezdése ugyanis expressis verbis kimondja, hogy az Áht. alapján nyújtott támogatásokra a Knytv. szabályai nem alkalmazandók, így a közpénzek döntő részét kitevő, az államháztartás központi vagy önkormányzati alrendszereiből bármilyen formában nyújtott juttatások (támogatások) esetében kizárólag az Áht. saját VI. fejezete, azon belül is az Áht. 48/B. §-ban meghatározott összeférhetetlenségi rendszer az irányadó. Ez a párhuzamos szabályozás már eddig is számos következetlenséget és értelmezési nezhézséget eredményezett, mivel az Áht.-ben és a Knyt,-ben eltérő a kizárt (összeférhetetlen) személyek és szervezetek köre, a hozzátartozók meghatározása, de ezen kívül más szabályok érvényesülnek a támogatási igények  elbírálásra, valamint a támogatások nyilvánosságára is. 

Mindezekre tekintettel javasoljuk, hogy a jogalkotó a Knytv. módosításával párhuzamosan vizsgálja felül az Áht. vonatkozó, VI. fejezetét  és gondoskodjon a két törvény összeférhetetlenségi rendszerének összehangolásáról. Különösen indokolt lenne a felelős személy fogalmának és a kétéves cooling-off időszaknak az Áht.-ba való átültetése is, valamint a személyi körök közötti indokolatlan különbségek megszüntetése. E nélkül a most elfogadott, üdvözlendő újítások hatása töredékes marad.

3. Közbeszerzési szabályozással kapcsolatban

A közbeszerzésekről szóló 2015. évi CXLIII. törvény módosításai – különösen a közbeszerzési dokumentumok regisztráció nélküli, nyilvános hozzáférhetővé tétele, az éves teljesítési adatok kötelező közzététele, a korrupcióellenes szerződéses feltételek bevezetése, valamint az Integritás Hatóság általános jogorvoslat-kezdeményezési jogkörének kiterjesztése – fontos és üdvözlendő lépések a közbeszerzési rendszer átláthatóságának és integritásának erősítése felé. Ezek az intézkedések érzékelhető előrelépést jelentenek, és összhangban állnak a hazai és európai szintű korrupcióellenes elvárásokkal.

Mindemellett felhívjuk a figyelmet arra, hogy a közbeszerzési adatrendszer strukturális problémái a jelenlegi módosításokkal nem kerülnek megoldásra. Az EKR eredménytájékoztató adatainak 180 napos lekérdezési korláta, a konzorciumok részesedési adatainak pontatlansága, az ajánlattevők pontatlan adatközlései együttesen azt eredményezik, hogy az EKR adatbázisa hatékony, automatizált elemzésre és a piaci koncentráció valós mérésére alkalmatlan marad. Ez különösen aggasztó annak fényében, hogy ezek a hiányosságok közvetlenül érintik a Helyreállítási és Ellenállóképességi Terv EKR-fejlesztésre vonatkozó mérföldköveit (197–199), amelyek formálisan teljesítettnek minősülnek ugyan, azonban a rendszer tényleges használhatósága tekintetében a vállalt célokhoz képest jelentős elmaradás mutatkozik.

Emellett különösen fontosnak tartjuk, hogy az Integritás Hatóság közvetlen, automatizált elektronikus adatkapcsolatot kapjon az EKR teljes adatbázisához, amely lehetővé tenné valós idejű redflag-rendszerek kiépítését és a közbeszerzési folyamatok folyamatos integritás-kockázati értékelését, érdemben erősítve az IH hatékony fellépési képességét – összhangban azzal a céllal, amelyet a mérföldkövek az IH szerepének megerősítése kapcsán megfogalmaznak. 

A fentiek mellett megjegyezzük, hogy az átlátható gazdasági szereplő fogalmának bevezetése és a tényleges tulajdonosi háttér vizsgálatára vonatkozó új kötelezettség csak akkor jelent majd érdemben több puszta adminisztratív terhelésnél, ha az ajánlatkérők rendelkezésére bocsátják azokat az eszközöket, adatkapcsolatokat és módszertani kapacitásokat, amelyek a tulajdonosi struktúrák valódi ellenőrzéséhez szükségesek. Ennek hiányában a tényleges tulajdonosi nyilatkozatok ellenőrzése ugyanolyan formális pipálási feladattá válhat, mint amilyenné az összeférhetetlenségi nyilatkozatok ellenőrzése vált a jelenlegi gyakorlatban.

Végül megjegyezzük, hogy a közbeszerzési rendszer további fejlesztésére számos területen van még lehetőség és igény. Az egyajánlatos eljárások arányának csökkentése terén elért statisztikai eredmények mögött sok esetben támogató ajánlatok húzódnak meg. Nem is beszélve arról, hogy a keretmegállapodások és a központi beszerző szervek által lebonyolított eljárások az egyajánlatos arány mérési módszertanából jelenleg kimaradnak, holott éppen ezekben a konstrukciókban a legmagasabb – egyes adatok szerint 69% körüli – az egyetlen ajánlattevős eljárások aránya, és egyéb okokból kifolyóan itt a legsúlyosabb a verseny tartós kizárásának kockázata is. Széleskörű visszaélésre ad lehetőséget a Kbt. 115.§-a szerinti közbeszerzések alkalmazása, vagy a feltételes közbeszerzések rendszer is. Reményünket fejezzük ki aziránt, hogy hosszabb távon ezekre a régóta megoldatlan problémákra is figyelem irányul.

4. A büntetőeljárási törvénnyel és a felülbírálati indítvány intézményével kapcsolatban

Üdvözlendőnek tartjuk, hogy szélesedett a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény CV/A. fejezet alkalmazhatóságának időbeli hatálya, valamint hogy tovább bővültek az Integritási Hatóság eljárási jogosultságai. Szintén előrelépésnek tekintjük, hogy a felülbírálati indítványt elbíráló bíróság határozata szerinti, hatóságok felé való iránymutatások jelentőségét a jogszabálytervezet növeli. Álláspontunk szerint szükséges lenne a már 2022. december 31. napja előtt megindult eljárások megszüntetése esetén is a CV/A. fejezet alkalmazását biztosítani, az indítványozó számára az általános szabályok szerint lehetőséget adni jogi segítségnyújtás igénybevételére, valamint az anonimizált ügyirat megismerhetőségét szélesebb körben biztosítani. Hangsúlyozandó, hogy a CV/A. fejezet alapján benyújtott indítványok közül - tudomásunk szerint - eddig egyetlen sem jutott el a vádindítvány benyújthatóságának megállapításáig, így a jogintézmény alkalmazása kapcsán csak korlátozottak a jogalkalmazói tapasztalatok. Véleményünk szerint így jelen jogszabálytervezet nem pótolja a CV/A. fejezet szerinti jogintézmény átfogó értékelését, és a szakmai egyeztetésen alapuló esetleges további módosítását.

5. Információszabadsággal kapcsolatban

A információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 37/C. §-t érintő  módosítások jelentős előrelépést jelentenek az állami szervek gazdálkodásának átláthatóbbá tétele érdekében. Megfontolásra javasoljuk a kéthavi közzététel lerövidítése havi vagy kéthetenként publikációra. Az adatbázis használatának jelenleg az egyik legnagyobb korlátja, hogy az egyes adatközlések külön-külön dokumentumokban érhetőek csak el. Fontosnak tartjuk, hogy a Központi Információs Közadat-nyilvántartáshoz legyen biztosított adatbázis-szintű vagy API hozzáférés, a felhasználó-felület pedig tegye lehetővé az állammal szerződő szereplők szerinti keresést is, az adatbázisban szereplő entitások pedig rendelkezzenek linkelhető adatlapokkal. Emellett felhívjuk a figyelmet, hogy a jelenleg ismert mérföldkő-lista szerint ebben az adatbázisban kellene szerepelnie a közérdekű adatigénylésekre adott válaszoknak (230. Mérföldkő V.)  is. Kérdéses, hogy ezen követelmény teljesítésére a jelenlegi informatikai rendszer mennyire alkalmas, ugyanakkor tény, hogy a törvényjavaslat érdemben nem rendezi ezt a problémakört. 

Az információszabadság témakörében e ponton érdemes felidézni, hogy a jogalkotó mindmáig adós maradt az Alkotmánybíróság 7/2020. (V. 13.) AB határozatában foglalt felhívás teljesítésével: nem gondoskodott arról, hogy bírói jogorvoslat álljon rendelkezésre azon szervekkel szemben is, amelyek az Infotv. 27. § (3a) bekezdése alapján ugyan kötelesek közérdekű adatot szolgáltatni, mégsem tartoznak a klasszikus közfeladatot ellátó szervek körébe. Pedig e kötelezetti kör korántsem jelentéktelen: ide tartoznak azok a magánszereplők, amelyek állami vagy önkormányzati szervekkel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesítenek – márpedig éppen az ilyen jogviszonyokkal kapcsolatos adatoknak a kikényszeríthető megismerhetősége járulhatna hozzá leginkább a közpénzek felhasználásának valódi átláthatóságához. A mulasztás orvoslására álláspontunk szerint a legkézenfekvőbb megoldás az Infotv. 21/A. címe szerinti per hatályának kiterjesztése lenne ezekkel a kötelezettekkel szemben is – olyan megoldás, amelynek lehetőségét maga az Alkotmánybíróság sem zárta ki. 

7. Egyéb témákkal kapcsolatban

Támogatjuk a kekvák és a magántőkealapokra vonatkozó szabályok megváltoztatását. A magántőkealapoknál javasoljuk biztosítani, hogy legyen ellenőrzési és szankcionálási lehetőség biztosítva arra az esetre, ha az alapok késedelmesen vagy hibásan szolgáltatnak adatokat. 

Fontosnak tartjuk, hogy a tényleges tulajdonosi adatokhoz való hozzáférés egyszerűsödjön, amennyiben egy szervezet, igénylő megfelel a törvényi követelményeknek, ne kelljen minden igénylésnél külön bizonyítani a jogosultságot, kérni a hozzáférés engedélyeztetését a felelős minisztertől. Garanciális szabály lehetne a  jogorvoslati lehetőség biztosítása a kérelem elutasítása esetén. Javasoljuk továbbá, hogy az adatszolgáltatásért ne lehessen adatszolgáltatási díjat kérni, ez ugyanis korlátozza civil szervezetek, újságírók lehetőségeit, különösen azokban az esetekben, amikor bonyolultabb céghálók, magántőkealapok, összefonódások feltérképezésének szükségessége merül fel..

Nem szigorúan a vagyonnyilatkozatokhoz kapcsolódik, ezért itt említjük meg, hogy célszerűnek tartanánk visszaállítani a NAV széles jogkörét vagyonosodási vizsgálatok elvégzésére. Ez a lehetőség az elmúlt 20 évben folyamatosan szűkült, pedig hasznos eszköz a gazdasági szférában megmagyarázhatatlanul szerzett vagyonok beazonosítására.

Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának Kriminológiai Tanszéke és a K-Monitor Közhasznú Egyesület szakmai műhelybeszélgetést szervez a magyar büntetőjog antikorrupciós eszköztárának aktuális helyzetéről.

A műhelybeszélgetés célja, hogy közösen megvitassuk a korrupciós cselekmények esetén értelmezhető sértett fogalmát, valamint értékeljük a büntetőeljárási törvény CV/A. fejezetével bevezetett felülbírálati indítvány és „kiegészítő pótmagánvád” intézményének eddigi tapasztalatait és hatékonyságát.

A TISZA már jóval a választások előtt meghirdette a programját, amelynek, csak úgy mint a párt választási kampányának és a választások óta eltelt időszak kommunikációjának, fontos elemét képezi a korrupció elleni harc. A TISZA által közölt becslések szerint 20 ezer milliárd forintot lopott el a magyar emberek által befizetett közpénzből a NER, a korrupció teljes társadalmi költsége pedig elérte a GDP 4-8% százalékát. Azzal, hogy a TISZA kétharmaddal megnyerte az országgyűlési választásokat és megalakult az új kormány, a tervek valósággá válhatnak. A K-Monitor most összefoglalja és értékeli a legfontosabb várható vagy már meg is kezdett intézkedéseket.

A TISZA programja a kormányváltást követő legfontosabb intézkedésekkel kezdődik, a 25 pontból nagyjából 13 vállalás kötődik szorosabb vagy tágabb értelemben a korrupció elleni fellépéshez. 

Az önkormányzati átláthatóságról általában úgy beszélünk, ami csak helyi szintű politikai akaratot és változtatásokat igényel. Arról viszont kevésbé beszélünk, hogy a központi kormányzat mit tehet azért, hogy a közigazgatás helyi szintje átláthatóbban működjön. A helyi átláthatóságnak van egy területe, ahol az állam pedig kimondott jó pozícióban van ahhoz, hogy kormányzati szándék esetén sokat fejlesszen rajta, ez pedig az önkormányzati költségvetés. Az állami infrastruktúra most is létezik, amin keresztül az összes önkormányzat pénzügyei követhetőek, most már csak annyit kéne tenni, hogy az adatok az állampolgárok számára is elérhető és érthető formában legyenek tálalva.

Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Miért fontos mindez?

Az átláthatóság a korrupciómentes közélet egyik alapfeltétele. Az Ez a minimum! program célja, hogy az önkormányzatok mutassanak példát és ne csupán az állami előírásokra várjanak. Végső cél, hogy az állampolgárok informáltan vehessenek részt a közéletben, aktív alakítói lehessenek a környezetüknek, ezt pedig demokratikus tanulási folyamaton keresztül lehet elérni. Az átláthatóság így nem önmagában vett cél, hanem ennek a folyamatnak feltétele és eszköze.

A közérdekű adatokkal kapcsolatos ítéletek végrehajtásának hiánya súlyos jogállamisági problémát jelent Magyarországon, amely egyben az Emberi Jogok Európai Egyezményét is sérti. Az Európa Tanácshoz benyújtott közös beadványban magyar civil szervezetek mutattak rá az ítéleteknek való meg nem felelés rendszerszintű okaira. A civilek emellett a közérdekű adatokhoz való hatékony hozzáférés biztosítása érdekében ajánlásokat fogalmaztak meg. A beadványban a K-Monitor több olyan nyertes pere is bemutatásra került, amiben a pervesztes állami szervek nem tettek eleget a bíróság döntésének.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságnak épülete belülről, Forrás: MNF

2026 tavaszán – hosszú évek lobbiküzdelmei, jogvitái és kompromisszumai után – az Európai Parlament és a Tanács elfogadta azt a jogszabályt, amelyet sokan az EU antikorrupciós politikájának eddigi legnagyobb mérföldkövének tartanak: az Unió első egységes, büntetőjogi alapokon nyugvó korrupcióellenes irányelvét.

De mit jelent mindez a valóságban? Mit változtat ez az irányelv – ha egyáltalán változtat valamit – egy olyan ország polgárainak mindennapi életében, ahol a korrupció rendszerszintű problémaként él tovább évtizedek óta és ahol az antikorrupciós intézményrendszer még mindig szinte csak gyerekcipőben jár? Ebben a blogbejegyzésben megpróbálunk alapos, de közérthető választ adni ezekre a kérdésekre.

Thomas Cole: A birodalom útja - Pusztulás  (via Wikimedia Commons)

Hogyan lehet egy önkormányzati költségvetést úgy bemutatni, hogy ne csak pénzügyi szakemberek értsék? Erre a kérdésre ad választ a Közérthető Költségvetés alkalmazás, amely interaktív ábrákkal, magyarázatokkal és testre szabható felülettel segít átláthatóbbá tenni a települési gazdálkodást. Az elmúlt hónapok során (története során immáron másodszor) megújítottuk a 8 évvel ezelőtt bemutatott eszközt, mutatjuk az újdonságokat!

A K-Monitor kezdeményezésére törvényességi felügyeleti eljárás indult a Boston Consulting Group-pal szemben, amiért nem tett eleget az információszabadság törvényben előírt kötelezettségének és nem adott tájékoztatást arról, hogy milyen állami intézményekkel van szerződéses viszonya.

A K-Monitor azért is tartotta fontosnak, hogy kiderüljön, milyen szerződései vannak a BCG-nek a kormánnyal, mert számos területen jellemzővé vált, hogy az állam a szakmai, közpolitikai munkát kiszervezi magáncégeknek. A folyamat egyáltalán nem transzparens, ugyanakkor egy jól fizető üzletágnak tekinthető. Egy joghézag miatt szinte lehetetlen közpénzeket elnyerő cégektől megtudni, hogy milyen állami megbízásaik vannak, pedig erre elvben lehetőséget ad az infotörvény. Ennek azért van jelentősége, mert jelenleg minden állami, önkormányzati intézményt egyenként szükséges végigkérdezni ahhoz, hogy kiderüljön, hogy van-e szerződése egy adott céggel.

A cégbíróság döntése az ügyben azért tekinthető mérföldkőnek, mert kimondja, hogy olyan esetben is be kell tartania az állammal üzletelő cégeknek a törvényt, amikor maga a cég nem perelhető. A K-Monitor a kedvező döntés ellenére úgy véli, hogy elengedhetetlen, hogy az új kormány úgy módosítsa az információszabadság törvényt, hogy a jelenleginél szélesebb körben számonkérhetőek legyenek a közpénzekből részesülő cégek.

Az eljárás előzménye, hogy a K-Monitor 2020 óta pereskedik azért, hogy nyilvánosságra kerüljön az a Belügyminisztérium által a BCG-től százmilliókért megrendelt tanulmány, ami alapján az Orbán-kormány elindította az egészségügyi rendszer reformját.

A Boston Consulting Group keleti-európai vezetője, Juhász László a "Money Talks" eseményen Tiborcz Istvánnal beszélget 2025. tavaszán. A kép forrása: Bede Márton, 444.hu

K-Monitor has co-signed an open letter addressed to the European Commission, the European Parliament, and the Council of the European Union, calling on EU institutions to reject the Digital Omnibus package in its current form. The letter, signed by more than 40 civil society organisations from across Europe, expresses serious concerns about proposed amendments to the EU Artificial Intelligence Act (AI Act) — the 2024 regulation establishing a risk-based framework for AI oversight, including binding transparency, human oversight, and accountability requirements for high-risk AI systems used in areas such as employment, credit scoring, and criminal justice.

The Digital Omnibus package, published by the European Commission in November 2025, proposes a series of amendments that would substantially weaken these safeguards. Most notably, the application of key obligations for high-risk AI systems would be delayed until the European Commission adopts implementing decisions confirming the availability of harmonised standards, a process not expected to conclude before December 2027. Beyond the timeline, the package would broaden self-classification mechanisms, enabling providers to exempt their systems from high-risk obligations without independent verification, creating a structural incentive to avoid compliance even where systems materially affect fundamental rights. The proposal would further centralise enforcement authority within the EU AI Office at the expense of national supervisory authorities, reducing the democratic accountability and local institutional embeddedness that national bodies provide. Additionally, binding AI literacy training obligations for businesses and deployers would be replaced with non-enforceable encouragement measures, and incident reporting and logging requirements, critical tools for identifying discriminatory or erroneous algorithmic decision patterns, would be significantly reduced.

K-Monitor considers these changes collectively incompatible with the principle of meaningful public oversight of algorithmic decision-making. The proposed amendments would curtail the ability of citizens, civil society organisations, and public authorities to monitor and challenge consequential automated decisions, a matter of direct relevance to transparency and anti-corruption work. Negotiations between the Parliament, the Council, and the Commission are ongoing, and K-Monitor,  together with its co-signatories, urges EU institutions to preserve the core accountability guarantees of the original AI Act in any final text.