Hiába a 2026-os kormányváltás és az udvariasabb hangnem, a Tisza-kormány továbbra is elzárja a közbeszerzési adatbázist az Integritás Hatóság elől. A kormányzati érvelés szerint a közbeszerzési kommunikáció „levéltitok”, a széttagolt adatinfrastruktúra pedig továbbra is lehetetlenné teszi a rendszerszintű, gépi korrupciószűrést Magyarországon.

Az Átlátszó múlt héten megjelent cikkében részletesen áttekintette, hogy az udvarias és elkötelezettnek tűnő csomagolás ellenére a TISZA-kormány sem hagyott fel azzal a korábbi gyakorlattal, hogy felvizezze (vagy éppen egyenesen figyelmen kívül hagyja) az Integritás Hatóság közbeszerzési rendszerre és EU-s forráselosztásra vonatkozó javaslatait. A K-Monitor bemutatja azt a témát, ahol a legérthetetlenebb, hogy a kormány miért nem fogadja el a Hatóság kifejezetten indokolt és megalapozott kérését.

A legfájóbb pont: az elektronikus közbeszerzések adatbázisának elérhetősége

A Hatóság egyik legelőremutatóbb, a közbeszerzések fokozottabb ellenőrzését célzó javaslata az volt, hogy teljes körű és valós idejű hozzáférést kaphassanak az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer adatbázisához. Jelenleg — szintén a 2022-es kondicionalitási mechanizmus keretében tett vállalások korlátolt teljesítéseként — kizárólag az eredménytájékoztató hirdetmények meghatározott adatai érhetők el géppel olvasható és elemezhető formában, ráadásul ez az adatbázis is mindössze kéthavonta frissül. Az Integritás Hatóság, mint a közbeszerzések ellenőrzésével foglalkozó egyik szerv, a hatályos szabályozás alapján jelenleg technikailag nagyjából azonos mértékben és módon fér hozzá ezekhez az adatokhoz, mint bármely állampolgár. Érdemi, mélységi többletadathoz (ilyen például a közbeszerzési ajánlatok tartalma, vagy bizonyos esetekben a közbeszerzési dokumentáció) csak a konkrét vizsgálati eljárásban, egyedi adatkérés alapján juthat, az egyéb, közérdekből nyilvános közbeszerzési adatokat — például az eljárást megindító hirdetmények a nemzeti eljárásrendben vagy az eljárásokat lezáró összegzések, vagy a megkötött szerződések — pedig ugyan elérheti az interneten, de ezeket az EKR-t üzemeltető állami tulajdonú Zrt. olyan formában teszi közzé, amely alkalmatlan a tömeges letöltésére és feldolgozására – vagyis az információk megismerésére ez utóbbi körben is csak egyedi ügyekben van lehetőség.

Ez az adathozzáférési korlátozás alapvetően nehezíti meg, hogy a Hatóság rendszerszinten, proaktív módon azonosítsa a közbeszerzési kockázatokat. Egy hatékony ellenőrző szervnek nem kizárólag az eredménytájékoztató közzététele és a szerződés megkötése után kellene szembesülnie a gyanús mintázatokkal, hanem már az eljárás közben, a bírálati szakaszban is, lehetőséget biztosítva a korai beavatkozásra. Teljes körű, valós idejű hozzáféréssel a Hatóság képes lenne saját, prediktív „red flags”-rendszer kiépítésére, vagy meglévő lezárt ügyiratainak felhasználásával kockázatelemző modell betanítására (ahogy azt az Európai Bizottság is teszi az ARACHNE eszközzel uniós szinten). Nem is beszélve arról, hogy egy ilyen jellegű futó projektje már most van az Integritás Hatóságnak. 

A Kormány válasza: „levéltitok”

Némileg megdöbbentő módon erre a kérésre a kormány a következő választ adta:

A Kormány a javaslattal nem ért egyet.

A Kormány elkötelezett aziránt, hogy az Integritás Hatóság számára biztosítsa a törvényi kereteknek megfelelően mindazokat az adatokat, amelyeket a vizsgálatai és hatósági ellenőrzései lefolytatásához igényel, és hatékonyan segítse az esetleges szabálytalanságok Integritás Hatóság általi feltárását.

Lényeges ugyanakkor, hogy az ajánlatkérő által az EKR-ben tárolt adatok, valamint a gazdasági szereplőkkel folytatott kommunikáció adatai, tartalma a 2013. évi V. törvény (Ptk.) 2.46. §-a szerinti magántitok, levéltitok, így az Integritás Hatóság által igényelt hozzáférés tekintetében az ezekre vonatkozó szabályokat kell figyelembe venni.

Emlékeztetünk például, hogy a 2012. évi C. törvény (Btk.) 223–224. §-a szerint a magántitok és a levéltitok megsértése bűncselekmény.

Az EKR-ben tárolt adatot megismerése az alábbiak szerint jelenleg is lehetséges a hatályos szabályok alapján:

• a Kbt. és vhr.-jei számos adat nyilvánosságát közzétételét eleve előírják, így ezek nyilvánosan elérhetők,
• a 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) alapján közérdekű adatkérést is lehet benyújtani, de az Integritás Hatóság számára természetesen ennél közvetlenebb adatigénylési formák is rendelkezésre állnak,
• a 2022. évi XXVII. törvény (Eufetv.) és a Kbt. 46. § (4c) bekezdése alapján az Integritás Hatóság részére az ajánlatkérő biztosítja az EKR-ben a hozzáférést,
• a Kbt. 46. § (4b) bekezdése alapján a közbeszerzésekért felelős miniszter szolgáltat adatot az EKR-ből konkrét vizsgálati eljáráshoz tartozó megkeresés alapján.

A Kormány értelmezése szerint a fentiekhez képest az Integritás Hatóság teljes és adatbázisszintű hozzáférés-igénylése a fentiekhez képest speciális megismerési lehetőséget jelentene az EKR-ben tárolt adatokra és iratokra vonatkozóan, mivel az Integritás Hatóság a hozzáférése esetén külön megkeresés megküldése nélkül, mind az ajánlatkérő, mind a gazdasági szereplők, mind az EKR-t üzemeltető miniszter tudta nélkül kívánna bármilyen konkrét adatot vagy iratot letölteni.

A Kormány jogértelmezése szerint ilyen jellegű adathozzáférési lehetőségekkel csak nagyon speciális jogállású szervek rendelkeznek, különleges eljárási garanciák betartása mellett, pl.

a 2017. évi XC. törvény (Be.) 231. §-a szerint büntetőeljárásban bírói engedélyhez kötött módon lehetséges az információs rendszer titkos megfigyelése (az érintett ajánlatkérő vagy gazdasági szereplő tudta nélkül), ezzel párhuzamosan a Btk. 307. §-a alapján a jogosulatlan titkos információgyűjtés bűncselekmény, továbbá az 1995. évi CXXV. törvény 58. §-a alapján a nemzetbiztonsági szolgálatok bírói vagy igazságügyi miniszteri engedély alapján információs rendszerben kezelt adatokat titokban megismerhetnek.

Mivel az Integritás Hatóság nem nyomozó szerv, és nem nemzetbiztonsági szolgálat, ezért az EKR-hez történő valós idejű teljes, adatbázisszintű hozzáférésre vonatkozó igényét a Kormány nem látja beillőnek a fenti jogszabályi környezet szerinti hatásköri és eljárási rendszerbe.

 

Ez az álláspont azonban több szempontból is aggályosnak tekinthető

- Jogi értelmezési probléma: A „levéltitok” és a "magántitok" kategóriája klasszikusan magánjogi, személyiségvédelmi jogintézmény, amelyet magánszemélyek közötti bizalmas levelezés védelmére alkottak meg. Ezzel szemben a közpénzből finanszírozott közbeszerzési eljárások teljes dokumentációja, törvény által eleve átláthatóságra kötelezett folyamat, amelyben üzleti titkokat akár érinthet is -- magántitkot azonban aligha. Az üzleti titok is korlátozott a közbeszerzési körben: maga a Közbeszerzési Törvény (Kbt.) is rögzíti, hogy például a szerződések tárgya, értéke, a szerződő felek neve és a nyertes ajánlattevő személye közérdekből nyilvános, és üzleti titokra hivatkozva sem tagadható meg. Az ajánlati összeg szintén nem nyilvánítható üzleti titokká. Nem beszélve arról, hogy az ajánlattevő felelőssége, hogy üzleti titokká nyilvánítsa a védendő ajánlati elemeket, az azonban meglehetősen abszurd lenne, ha ezeket a közbeszerzéseket ellenőrző hatóság sem ismerhetné meg.

- Az ellenőrzés hatékonyságának korlátozása: Azzal, hogy a Kormány az állampolgárok számára biztosított, Kbt. és Vbt. szerinti — korlátozott és lassú — hozzáférési szintet teszi elérhetővé a Hatóság számára, azzal nem az adatok titkosságát védi, hanem a rendszerszintű, automatizált elemzés lehetőségétől fosztja meg a kifejezetten erre a célra, uniós elvárásokra létrehozott állami ellenőrző szervet. Még ennél is cinikusabb a közérdekű adatigénylés megemlítése: ezáltal ugyanis a Kormány elismeri, hogy a legtöbb közbeszerzési adat valójában nagyon is közérdekből nyilvános adat, nem is beszélve arról, hogy egy évi többezres számban közbeszerzési eljárásokat vizsgáló hatóság számára eleve abszurd lenne közérdekű adatigényléssel élni.

- A konkrét vizsgálati eljáráshoz kapcsolódó adatkérés értelemszerűen lassú, nehézkes, és éppen a kockázati mintázatok feltárását nehezíti meg.

- Nem teljesen világos, hogy miért pont a nyomozati szerveknek kell biztosítani a teljes, adatbázisszintű hozzáférést, amikor ezek a szervek valójában tényleg (jó esetben) egyedi ügyek feltárásával foglalkoznak, nem pedig az egész rendszerre kiterjedő kockázatelemzéssel és kockázatazonosítással, mint például az Integritás Hatóság, vagy maga a Közbeszerzési Hatóság

- Kettős mérce az uniós eszközök alkalmazásában: A Kormány más javaslatokra adott válaszaiban pozitívan hivatkozik az ARACHNE-ra, az Európai Bizottság kockázatelemző eszközére. Ez az eszköz cégnyilvántartási és egyéb adatbázisok felhasználásával elemzi a kapcsolati hálókat. A Kormány tehát elvben elismeri az ilyen strukturált, adat alapú kockázatelemző rendszerek legitimitását, de nem járul hozzá ahhoz, hogy a hazai ellenőrző szerv saját nemzeti adatbázisai alapján hozzon létre hasonlót.

A legriasztóbb tapasztalat, hogy a korrupcióellenes fellépést zászlajára tűző új kormány szinte azonnal átvette az az Orbán-kormány által a 2024. évi jelentésre adott válaszban már alkalmazott logikát. Mindez arra utal, hogy a válaszokat ténylegesen megfogalmazó közigazgatási apparátus és a bürokratikus reflexek a kormányváltástól függetlenül nagyrészt változatlanok maradtak, a közbeszerzések rendszerszintű korrupciós kockázatainak elemzése, a kockázatok azonosítása pedig továbbra is várat magára - ami más hatóságok munkáját is nehezítheti. .