A Tisza-kormány a mai nap folyamán tervezi benyújtani az idei év költségvetésének módosítását, amiben többek között emelkedő hiánycélról és államadósság-rátáról, új szociális intézkedésekről, százmilliárdos léptékű takarékosságról és jelentős energiaválságra szánt Havária alapról dönt majd. A költségvetés módosítása arra is lehetőséget ad, hogy megvizsgáljuk, nagyobb átláthatóságra törekszik-e Kármán András, mint Varga Mihály tette azt az évek során és több kis elemzésben fogjuk feldolgozni, hogy miben tér el a Tisza költségvetése a Fideszétől. Első körben azt vizsgáljuk meg még a 2026-os terv adatokból kiindulva (ami, mint tudjuk, már áprilisban is távol volt a valóságtól), hogyan néz ki az új minisztériumi struktúra a költségvetésben. Az új fejezetrend tükrözi az átcsoportosított feladatokat, de nem tartalmazza egyelőre azokat a tételeket, amiket már menet közben például a tartalékokból helyezett át a kormány egyes minisztériumokhoz. 

Az új oktatási minisztérium lett rögtön a "legnagyobb"

Ahogy a fenti diagramon is látható, a legnagyobb forrásallokációt a Lannert Judit által vezetett Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium kapta csaknem 3000 milliárd forintos költségvetéssel, míg a második legnagyobb a Honvédelmi Minisztérium lett - minimális csökkentés után. Érdekes módon jelentősen nőtt a Gazdasági és Energetikai Minisztérium büdzséje is, annak ellenére, hogy az elvesztette az ötödik Orbán-kormány végén kitalált „csúcsminisztériumi” szerepét. Jelentős forráselvonást kapott viszont a Belügyminisztérium, aminek csak mértéke lehet meglepő, hiszen az Oktatási és Gyermekügyi, a Szociális és Családügyi, valamint az Egészségügyi Minisztérium is szinte teljes egészében az előző kormány alatt Pintér Sándor által kétes hatékonysággal vezetett fúziós intézményből váltak ki.

Honnan kapták a feladatokat és a pénzt az új minisztériumok? 

Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium költségvetésének nagyrészét két forrásból szerezte. A közoktatással kapcsolatos jogköröket a Belügyminisztériumtól (1881 milliárd Ft), a felsőoktatást, szakképzést, bölcsődéket és egyéb ifjúsgápolitikai programokat pedig a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól örökölte (1037 milliárd Ft). Ráadásként Lannert minisztériumához érkezett még az NKE a Miniszterelnökségtől és a Nemzeti Akkreditáló Hatóság is a gazdasági csúcsminisztériumtól. Az alábbi ábrákon nem tüntetjük fel azokat az előirányzatokat, amelyek az adott minisztériumnál maradtak - csak azokat mutatjuk be, amelyek "vándoroltak" a minisztériumok között. 

A következő diagramon látható módon a Hegedűs Zsolt által vezetett Egészségügyi Minisztérium teljes, csaknem 1400 milliárdos büdzséjét a Belügyminisztériumtól örökölte, ami már önmagában több, mint háromszorosa az utóbbihoz újonnan allokált források összegének.

A Szociális és Családügyi Minisztérium is a Belügyminisztériumtól kapta a forrásainak túlnyomó többségét, úgy mint a gyermekjóléti feladatokat és a szociális humánszolgáltatók támogatásait. Ezen felül azonban számos esélyteremtő, szociális jellegű család és gyermekvédelmi tevékenység is hozzá került a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól.

A legsokfélébb költségvetési sort viszont egyértelműen a Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztérium örökölte, amihez 61 feladatot társítottak. Tarr Zoltán minisztériuma megkapta az egyházi, nemzetiségi és nemzetpolitikai feladatokat a Miniszterelnökségtől, a kulturális programok működtetését a Kulturális és Innovációs Minisztériumtól, a roma önkormányzatisággal, önigazgatással kapcsolatos jogköröket a Belügyminisztériumtól, de a hírhedten szakmaiatlanul működő örökségvédelmi feladatok elemei is ide kerültek Lázár János minisztériumától.

Bár jelentős források kerültek átcsoportosításra a Belügyminisztériumtól, a böngészhető ábrán látható, hogy az több feladatot meg is örökölt más intézményektől. A verseny, - és tömegsporttal kapcsolatos üzemeltetési, fenntartási jogkörök az ex-Decathlon menedzser Pósfai irányítása alá kerültek a Honvédelmi Minisztérumtól, valamint a bicikliutak és szabadidős sportinfrastruktúrális beruházásokat is ő kapta meg a korábban Navracsics Tibor által igazgatott Közigazgatási és Területfejlesztési Minisztériumtól. Ezen felül Pósfai minisztériuma visszakapta a titkosszolgálatokat és a kiemelt állami rendezvényeket a Rogán-féle Miniszterelnöki Kabinetirodától. Ezek összesen csaknem 430 milliárd forintnyi allokációval érnek fel - ami így is csupán 10%-a a Belügyminisztériumtól a három új minisztériumhoz átcsoportosított 4250 milliárdos összegnek. A Belügyminisztérium így a Kabinetiroda örökségével együtt is csak negyedakkora büdzsé felett diszponál, mint az Orbán-kormány alatt. 

A Tisza-kormány minisztériumok közti további költség- és feladat-átcsoportosításairól az alábbi ábrán lehet részleteket böngészni. A Belügyminisztériumhoz hasonlóan jelentős változások érintették a Kulturális és Innovációs Minisztériumot, aminek a fejezeti örököse a Tudományos és Technológiai Minisztérium (Tanács Zoltán vezetésével), de a feladatok közül jelentős tételek (felsőoktatás, szakképzés) kerültek át az oktatási minisztériumhoz, a Szociális- és Családügyi Minisztériumhoz és a Tarr Zoltán-féle Társadalmi Kapcsolatokért és Kultúráért Felelős Minisztériumhoz (múzemok, közgyűjtemények, stb.). Nagy mozgások történtek gazdasági vonalon is, hiszen a Nagy Márton miatt először a Pénzügyminisztériumból leválasztott Gazdaságfejlesztési Minisztérium először visszaolvadt az átnevezett Nemzetgazdasági Minisztériumba, majd most visszakerül ez a portfólió az Energiaügyiből a Gazdasági és Energetikai Minisztériummá váló Kapitány-féle tárcához - így a Pénzügyminisztérium visszakapta az eredeti nevét és nagyjából a feladatait is letisztulva. Az Energiaügyi Minisztérium egyes feladatait átadta az Élő Környezetért Felelős Minisztériumnak és a Tudományos és Technológiai Minisztériumnak, mindeközben viszont jóval több feladatot kapott a volt Nemzetgazdasági Minisztériumtól és a külgazdaságot levedlő Külügyminisztériumtól. 

Amint publikussá válik a 2026-os költségvetés módosítása, át fogjuk tekinteni, hogy újfent hogyan változik a minisztériumok erősorrendje és milyen új vállalásokra és feladatokra lehet következtetni a költségvetésből. 

FRISSÍTÉS: a blogposzt közzététele után jelent meg a Magyar Közlönyben a kormányzati hatáskörök újabb részleges átalakításáról szóló módosító kormányrendelet (139/2026 (VIII.31.) Korm. rendelet). A módosítás fontosabb, költségvetési vonzattal járó részletei közé tartozik, hogy a Belügyminisztériumtól egyes titkosszolgálatokkal kapcsolatos szervezetek és feladatok a Miniszterelnökséghez, a kerékpáros Aktív Magyarország portfólió pedig a közlekedési miniszterhez került, az Agrárminisztérium hatósági jogkörök mellett az uniós agrárpolitikával (KAP) kapcsolatos feladatokat kapott meg, míg a személyiadat- és lakcímnyilvántartás pedig a tudományos és technológiai miniszterhez kerültek (sok apró változás mellett).  Érdekesség, hogy a szintén augusztus 31-én benyújtott költségvetési módosítójavaslat nem tartalmazza még ezeket a változtatásokat, abban még a korábbi kormányzati struktúrában szerepelnek előirányzatok. 

Szerző: Gonda Dániel