A K-Monitor részéről üdvözöljük, hogy szakmai szervezetek bevonásával folytatja le az Országgyűlés az NVVH vezetőinek a kiválasztását, örömmel tettünk eleget annak a felkérésnek, hogy tanácskozási joggal vegyünk részt a folyamatban.

Mindenek előtt fontosnak tartjuk megjegyezni, hogy az elnöki pozícióra pályázók eltérő szakmai elképzelései, koncepciói megmutatták, hogy az új hivatal feladatköreit és fókuszát a törvényi keretek között is többféleképpen, eltérő hangsúlyokkal lehet értelmezni és tartalommal megtölteni, amelyek más és más előnyöket és kockázatokat hordoznak magukban. Az NVVH elnökének kiválasztása tehát nem csupán személyi kérdés, hanem eltérő koncepciók közötti választás is a parlamenti képviselők számára.

Ahogy a törvényjavaslat véleményezése során is jeleztük, mindenképp kihívást jelent, hogy valójában az elnökhelyettesek megválasztását nem az NVVH új elnöke végzi, hanem az Országgyűlés. Javasoltuk ezért annak a figyelembevételét is, hogy mely elnökjelöltek mely elnökhelyettesekkel képesek a leginkább ütőképesnek ígérkező csapatot alkotni.

A keddi meghallgatásokon dr. Molnár Noémi Fanni, a K-Monitor ügyvédje képviselte a szervezetet

A K-Monitor a pályázati anyagok, a meghallgatások és más rendelkezésre álló információk alapján mindhárom elnöki tisztségre pályázót alkalmasnak találta a tisztség ellátására. 

Ligeti Miklós erősségének tartottuk, hogy szakmai életútjában már demonstrálta a korrupció elleni fellépés iránti elköteleződését és széleskörű ismeretekkel és tapasztalattal rendelkezik a téma különféle vetületeivel kapcsolatban. Szervezeteink közötti munkakapcsolat során is meggyőződtünk erről, illetve Ligeti Miklós személyes integritásáról is. Kiemeltük, hogy szakmai tapasztalata szorosabban kapcsolódik a jogalkalmazáshoz, mint a többi jelölté, ami fontos az elnökhelyettesekkel való hatékonyabb együttműködés megteremtése érdekében.

Unger Anna erősségének tartottuk, hogy erős vezetői attitűddel és világos vezetői vízióval, rendszerszintű elképzelésekkel rendelkezik, amely alkalmassá teheti, hogy a Hivatalt működését hosszabb távú stratégiát követve vezesse. Fontosnak és előremutatónak tartottuk, hogy a Hivatal közvagyonvédelmi feladataihoz kapcsolódóan multidiszciplináris munkamódszereket vázolt fel.

Sárvári NichoIas erősségének tartottuk, hogy széleskörű tapasztalattal rendelkezik a határon átnyúló vagyonkutatási és -visszaszerzési tevékenységben, amely Magyarországon hiánypótló szaktudásnak tekinthető. Emellett kiemelhető, hogy mind a Hivatal alaptevékenysége, mind pedig annak átláthatóságának biztosítása kapcsán a megszokotthoz képest újszerű, a hagyományos államigazgatási sémákat meghaladó látásmódot tükröző megoldásokat képviselt.

A K-Monitor szerint a közpénzügyi elnökhelyettesi tisztségre pályázók közül a különféle szakmai kvalitások ellenére nem volt olyan pályázó, aki valóban átgondolt vezetői elképzeléseket mutatott volna be, így e tisztség esetében a pályázati felhívás ismételt közzétételét javasoltuk. Ez úgy tűnik, hogy egybecseng a bizottság ma délelőtt közzétett álláspontjával is.

A nyomozati elnökhelyettesi tisztségre pályázók közül a rendelkezésre álló információk alapján két pályázót találtunk kiemelkedőnek, köztük az immár jelöltté vált dr. Tasnády Katalint.

Nem tartjuk feltétlenül problémának, hogy nem lesz első körben megválasztva minden elnökhelyettes, mert így egy következő körben a jelentkezők számára is világos, hogy milyen elnökkel és elnöki koncepció szerint kell majd dolgozniuk, illetve jobban figyelembe lehet venni a kiválasztás során, hogy mely pályázók alkalmasak a leginkább a megválasztott elnök munkáját erősíteni.

A kiválasztási eljárás során pozitívumként éltük meg, hogy az Országgyűlés Igazságügyi és Alkotmányügyi Bizottságában érdemi, szakmailag is értékes meghallgatásokra került sor. Noha értjük a megfogalmazott érveket (állományban álló ügyészek és adóhivatali szakemberek védelme a pályáztatás során), de nem örültünk, hogy az elnökhelyettesek meghallgatására zárt ülésen zajlott. Ugyanígy szerencsésnek tartottuk volna, ha minden pályázati anyag - legalább anonimizált formában - a nyilvánosság számára elérhető lenne, csak úgy mint a bírálati szempontrendszer. Ez tenné lehetővé azt, hogy a nyilvánosság arról is meggyőződjön, hogy a jelöltek rangsorolása korrekten zajlott.