Korábbi évekhez hasonlóan, a K-Monitor idén is elkészítette a politikai pártok értékeit és szakpolitikai elképzeléseit feltérképező Voksmonitor kérdőívet, mely segítségével bárki összehasonlíthatja politikai álláspontjait a választásokon induló pártokéval.  Az idei kérdőívünk 44 kérdésen keresztül próbálta az országot megosztó ügyek minél nagyobb körét bemutatni, érintve olyan szakpolitikai témaköröket, mint az Alföld elsivatagosodása, az álláskeresési járulék növelése vagy Magyarország jövője az Európai Unióban. A több, mint 35.000 kitöltés érdekes és tanulságos tapasztalataiból a Vox Populi választási kalauz készített részletes elemzést, mostani blogposztunk pedig áttekintést nyújt a kérdésekre érkező válaszokból és bemutatja a kitöltők által legkritikusabbaknak vélt pontokat.

Hogyan készül egy Voksmonitor kérdőív?

A kérdőív témáit a K-Monitor munkatársai állították össze, megpróbálva azokat a kérdéseket megtalálni, amelyek különleges relevanciával bírnak a pártok, civil szervezetek vagy akár a társadalom egésze számára. Az így létrejött kérdéssort továbbítottuk az áprilisi választásokon pártlistát állító öt pártnak, lehetőséget adva arra, hogy maguk jelenítsék meg álláspontjaikat az adott kérdésekről, szükség esetén akár indoklással is. Végül három párt (Mi Hazánk, MKKP, DK) élt a kitöltés lehetőségével, a további két párt álláspontjait (Fidesz, TISZA) pedig a K-Monitor rekonstruálta a pártok programjai vagy politikusainak megnyilvánulásai alapján. A pártok válaszai elérhetők és összehasonlíthatóak ezen az oldalon, itt.

A rendszer a kitöltőket kérdésekre adott válaszok alapján egyenlő súlyozással rendeli a pártokhoz, viszont a felhasználóknak lehetősége volt fontosként megjelölni az egyes kérdéseket, ezek kétszeres súlyozással kerülnek értékelésre. Idei újdonság volt, hogy a kitöltőknek lehetőségük volt demográfiai kérdésekre is válaszolni (kor, nem, végzettség, lakhely, pártpreferencia), anonimizált formában. Ezzel a kitöltők túlnyomó többsége élt is, így tovább árnyalva az elemzés eredményeit. Az elemzés értelmezésénél ugyanakkor fontos figyelembe venni, hogy a Voksmonitor kitöltői nem reprezentálják a teljes magyar társadalmat, így az eredmények elsősorban a kérdőív kitöltőinek véleményeiről és prioritásairól adnak képet. Az elemzést a demográfiai és fontosnak jelölt kérdések adatai alapján a legérdekesebb eredményekkel kezdjük, majd bemutatjuk a többi kérdés kitöltési eredményeit is ábrák segítségével. Az ábrákon láthatóak a pártok álláspontjai, valamint három további adat is; a kitöltők véleménye, az érdeklődők véleménye és a választási eredmény. A kitöltők véleménye a Voksmonitor összes felhasználójának aggregált eredményét mutatja, az érdeklődők véleménye azokét, akik az adott kérdést fontosnak tartják, a választási eredmény sor pedig az adott kérdéssel egyet (nem) értő pártok listás választási eredményét mutatja. 

A kérdőív legérdekesebb eredményei

A legutóbbi, 2024-es Voksmonitorhoz hasonlóan a legtöbb kitöltő számára a legfontosabb kérdés Magyarország jövőjéről szólt az Európai Unióban. A kérdést a kitöltők csaknem 20%-a, azaz majdnem minden 5. ember fontosnak jelölte meg, ami magasan kiemelkedik a többi kérdés közül. Ráadásul ez a mintázat megismétlődik szinte mindegyik demográfiai kategórián keresztül. A válaszok aránya egyértelmű: míg a kitöltők teljes csoportjában 92% képviseli az EU-párti álláspontot, az érdeklődők körében ez az arány 98%-ra ugrik fel, ami mély és széles körű társadalmi konszenzust jelöl. A kitöltők az Európai Uniós tagságot értéknek tartják a NER 16 évig tartó EU-ellenes propagandájának ellenére.

A második legfontosabb kérdés a vagyonosodási vizsgálatokat érintette. Ez kevéssé meglepő a választási eredményeket nézve, hiszen a győztes TISZA erős antikorruciós platformmal politizált. Az EU-s kérdéshez hasonlóan itt is konszenzus fedezhető fel: a Voksmonitor összes kitöltője között 94–4 az arány a támogatók javára, de az érdeklődők körében ez felugrik 99,5–0,5(!)-re. A választási eredmények tekintetében viszont már nem ennyire egyértelmű a konszenzus: a szavazók 61%-a adott le csupán szavazatot olyan pártra, amelyik egyetért a felvetéssel, míg 39%-uk pedig a korábbi kormánypártra adta le szavazatát.

A 2024-es ezüstérmes az Európai Ügyészséghez történő csatlakozás kérdése idén harmadik helyre csúszott le. Így is a kitöltők több mint 1/6-a tartotta fontosnak az ügyet, közülük 98% támogatta is a hamarosan valószínűleg meg is valósuló kezdeményezést. A kitöltők teljes csoportját tekintve is közel 90% az egyetértők aránya, így, hasonlóan a lista első helyén álló kérdéshez, jelentős lehet a kérdés körüli konszenzus.

Azok a szavazói csoportok, amelyeknek ezen kérdések egyike sem volt a legfontosabbak között, a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói voltak. Számukra a legfontosabb kérdés Ukrajna európai uniós tagságát érintette. A Fideszre szavazó kitöltők 12,7 százaléka, míg a Mi Hazánkos kitöltők 16,9 százaléka jelölte meg fontosnak ezt a kérdést, ami jóval több, mint a teljes átlag. Az egész kérdőív legmegosztóbb kérdése is ez lett: a Voksmonitor kitöltőinek 43,66%-a ellenzi, míg 43,82%-a támogatja az állítást, ami csupán 0,16 százalékpontos eltérést jelent. Ez rendkívüli megosztottságot mutat, viszont ez csupán részlegesen tükröződik a választási eredményben: csupán a szavazók kevesebb, mint 2%-a adott le szavazatot olyan pártra ami egyértelműen egyetért ezzel az állítással. Ez magyarázható azzal, hogy a győztes Tisza Párt tartózkodó álláspontot képvisel a kérdésben és népszavazással oldaná fel a kérdőívből is szépen kidomborodó politikai patthelyzetet. 

Ukrajna EU-s csatlakozása után a második legmegosztóbb kérdés, Magyarország hadi kiadásainak növeléséről szólt. Bár viszonylag kevesen tartották fontosnak az állítást (az egyik legkevésbé fontosnak jelölt kérdésről van szó), mégis figyelemre méltó, hogy a kitöltők mindössze 45,85%-a ért egyet az állítással, míg 45,17%-a elutasítja azt. A pártok közül a Tisza képviselte a hadikiadás emelését a NATO által újonnan elvárt szintre, mégis ez egy olyan téma lehet a jövőben, ami mögött kisebb a társadalmi támogatottság, mint a párt más ügyeinél.

A könnyű drogok legalizációjának kérdése a legmegosztóbb az érdeklődők körében az egész kérdőívben: azok között, akik fontosnak jelölték meg a témát, 48,12% ért egyet a legalizációval, 51,88% nem, ami az összes kérdés közül a legkiegyenlítettebb megoszlás. A teljes kitöltői körben is szoros a kép: 45,87% támogatja, 47,53% ellenzi, 6,6% pedig nem foglalt állást. A pártok között ugyanakkor szinte egyeduralkodó az elutasítás: egyedül az MKKP támogatja a legalizációt, míg a DK, a Mi Hazánk, a Tisza és a Fidesz is elutasítja azt. 

A nők közel háromszor akkora arányban jelölték meg fontosnak a nemek közötti bérkülönbség szankcionálásának kérdését, mint a férfiak. A teljes kitöltői körben 77,21% ért egyet azzal, hogy meg kell büntetni azokat a munkáltatókat, akik ugyanazért a munkáért kevesebbet fizetnek a nőknek, 18,1%-uk elutasítja ezt, 4,69% pedig nem foglalt állást. Az érdeklődők körében ez a támogatás szinte egyöntetűvé válik: 94,75% ért egyet, mindössze 5,25% nem. A pártok jelentős többsége, a DK, az MKKP, a Mi Hazánk és a Tisza is támogatja a szigorúbb fellépést, egyedül a Fidesz utasítja el azt. A választási eredmény is ezt képezi le: a szavazók 60,73%-a olyan pártra voksolt, amelyik egyetért a szankcionálással, 38,61%-uk pedig olyanra, amelyik nem.

A 35 év alattiak háromszor akkora arányban jelölték meg fontosnak a sürgősségi fogamzásgátló tabletta vény nélküli hozzáférhetőségének kérdését, mint az idősebb korosztályok, ami arra utal, hogy ez elsősorban a fiatalabb generációkat foglalkoztató téma. A teljes kitöltői körben 83,87% ért egyet azzal, hogy a tabletta vény nélkül kapható legyen, 12,76%-uk elutasítja ezt, 3,37% pedig nem foglalt állást. Az érdeklődők körében a támogatás még magasabb, 94,47%; mindössze 5,53% ellenzi. A pártok között ugyanakkor korántsem ilyen egyértelmű a kép: a DK és az MKKP támogatják a javaslatot, a Mi Hazánk és a Fidesz elutasítják, a Tisza álláspontja pedig nem ismert. 

A fiatalabb korosztály több mint kétszer akkora arányban jelölte meg fontosnak a kötelező szívhang-meghallgatás kérdését, mint az idősebb válaszadók. A teljes kitöltői körben csupán 16,49% ért egyet azzal, hogy helyes, ha az abortuszt mérlegelő nőknek kötelező meghallgatniuk a magzat szívhangját, 79,41%-uk elutasítja ezt, 4,1% pedig nem foglalt állást. Az érdeklődők körében az elutasítás még markánsabb: 89,23%, mindössze 10,77% ért egyet. A pártok között is éles a megosztottság: a Mi Hazánk és a Fidesz támogatják a kötelező meghallgatást, a DK és az MKKP elutasítják. A kérdőív összeállításakor a Tisza álláspontja nem volt ismert, azóta viszont Hegedűs Zsolt egészségügyi miniszter nyilvánosan is amellett érvelt, hogy a rendeletet annak idején szakmai egyeztetés és bizonyítékok nélkül, politikai döntésként vezették be, vagyis a párt kormányra kerülve érdemben szembehelyezkedett a szabályozással.

A kérdőív többi állítása

A családi adókedvezmény jelenlegi rendszerét a kitöltőknek csupán 26,85%-a tartja megfelelő eszköznek a gyermeknevelés támogatására, 67,95%-uk elutasítja azt. Az érdeklődők körében ez az elutasítás még erősebb: 71,82%. A pártok közül egyedül a Fidesz áll ki a saját maga által bevezetett rendszer mellett; az MKKP, a Mi Hazánk és a Tisza is változtatna rajta. A választási eredmény is ezt a kritikus hozzáállást tükrözi: a szavazók közel 60%-a olyan pártra voksolt, amelyik szerint a jelenlegi támogatási rendszer nem megfelelő.

Az euró bevezetésének kérdésében a kitöltők közel 80%-a támogatja, hogy Magyarország mihamarabb csatlakozzon az euróövezethez; az érdeklődők körében ez az arány 93,84%-ra emelkedik, vagyis akiknek fontos a téma, szinte egyöntetűen európártiak. A pártok többsége, a DK, az MKKP és a Tisza is a bevezetés mellett áll; a Mi Hazánk és a Fidesz ellenzi azt. A választási eredmény ugyanakkor jóval kiegyenlítettebb képet mutat, mint a kitöltői vélemény: a szavazók 55,1%-a állt európárti pártok mellé, 44,24%-uk pedig az ellenzők mellé.

A társadalombiztosítás és a magánegészségügy viszonyának kérdésében a kitöltők 73%-a támogatná, hogy a tb a jelenleginél szélesebb körben finanszírozza a magánellátásokat; az érdeklődők körében ez az arány 88,76%-ra emelkedik. A pártkínálat itt szinte alig ad választási lehetőséget: egyedül a DK áll a bővítés mellett, az MKKP, a Mi Hazánk, a Tisza és a Fidesz is elutasítják azt. Ennek megfelelően a választási eredmény is élesen ellentétes a kitöltői véleménnyel: a szavazók 99%-a olyan pártra voksolt, amelyik nem támogatja a magánegészségügy szélesebb körű tb-finanszírozását.

Az akkumulátorgyárak környezetvédelmi szabályainak szigorítását a kitöltők túlnyomó többsége, 95,5%-a, támogatja, még akkor is, ha ez növeli a termelés költségeit. Az érdeklődők körében ez az egyetértés szinte teljes: 99,43%. A pártok szintjén is ritkán látott konszenzus mutatkozik: a DK, az MKKP, a Mi Hazánk és a Tisza egyaránt a szigorítás mellett áll, egyedül a Fidesz ellenzi azt. A választási eredmény viszont jóval kiegyenlítettebb képet mutat, mint a kitöltői vélemény; a szavazók 60,73%-a szigorítást támogató pártra voksolt, 38,61%-uk pedig a Fideszre.

A közmédia függetlenítésének kérdésében a kitöltők szinte egyöntetűen 94,55%-a támogatja, hogy a közmédia működését a kormánytól és a parlamenti pártoktól szervezetileg független testület ellenőrizze; az érdeklődők körében ez az arány 99,6%-ra emelkedik. A pártok között is széles az egyetértés: az MKKP, a Mi Hazánk és a Tisza is támogatja a függetlenítést, egyedül a Fidesz ellenzi azt, a DK álláspontja pedig nem ismert. 

Magyarország önálló külpolitikai irányvonalának kérdésében, amely szerint az ország akkor is saját utat járjon, ha ez szembemegy az EU közös álláspontjával, a kitöltők többsége, 65,61%-a, elutasítja a Fidesz által is képviselt különutas irányt; 27,83% támogatja. Az érdeklődők körében az elutasítás még erősebb: 69,67%. A Tisza Párt szavazói még ennél is erősebb EU-párti elköteleződést mutattak: több mint 73%-uk utasította el az állítást. A pártok élesen két táborra oszlanak: a Mi Hazánk és a Fidesz a különutas irányvonal mellett állnak, a DK, az MKKP és a Tisza pedig elutasítják azt. A választási eredmény szerint a szavazók 55,1%-a olyan pártra voksolt, amelyik elutasítja az önálló külpolitikai irányvonalat, 44,24%-uk pedig a Fidesz és a Mi Hazánk mögé állt.

A vasútfejlesztés kérdésében a kitöltők túlnyomó többsége, 80,39%-a szerint a vasútvonalak és a MÁV járműparkjának korszerűsítése élvezzen elsőbbséget az új közúti fejlesztésekkel szemben. Az érdeklődők körében ez az egyetértés szinte teljes: 98,61%. A választási eredmény ehhez képest jóval kiegyenlítetlenebb: a szavazók 60,73%-a olyan pártra voksolt, amelyik a vasútfejlesztést priorizálná, 38,61%-uk pedig a Fideszre voksolt.

A külföldi beruházások adókedvezményekkel és egyedi támogatásokkal való ösztönzését a kitöltők többsége, 67%-a elutasítja, csupán 26% ért egyet ezzel a gyakorlattal. Az érdeklődők körében az elutasítás még markánsabb, 92%, ami arra utal, hogy akiket ez a téma foglalkoztat, kifejezetten kritikusak a Fidesz által megalkotott beruházásösztönzési politikával szemben. A választási eredmény szerint a szavazók 60,73%-a olyan pártra voksolt, amelyik nem támogatja ezt a gyakorlatot, 38,61%-uk pedig olyanra, amelyik igen.

A 2010-ben bevezetett egykulcsos SZJA fenntartását a kitöltők többsége, 69,1%-a elutasítja, csupán 25,99% tartaná meg a jelenlegi rendszert. Az érdeklődők körében az elutasítás még erősebb: 79,33%. A pártok közül a Mi Hazánk és a Fidesz áll ki az egykulcsos adó fenntartása mellett; a DK, az MKKP és a Tisza inkább változtatna rajta. A választási eredmény szerint a szavazók 56%-a olyan pártra voksolt, amelyik lecserélné a jelenlegi rendszert.

A bírósági végrehajtás állami kézbe vételét a kitöltők többsége, 54,01%-a támogatja, míg 34,98% ellenzi, 11,02% pedig nem foglalt állást. Ez a viszonylag magas bizonytalansági arány arra utalhat, hogy a téma kevésbé ismert vagy kevésbé megosztó a köztudatban. Az érdeklődők körében a támogatás erősebb: 67,39%. A választási eredmény szerint a szavazók 59,91%-a olyan pártra voksolt, amelyik támogatja az államosítást, 38,61%-uk pedig olyanra, amelyik ellenzi azt.

A lakástulajdonhoz jutás elsősorban kedvezményes hitelekkel történő, anyagi helyzettől független támogatását a kitöltők többsége, 64,56%-a elutasítja, csupán 30,16% támogatja ezt a megközelítést. A győztes Tisza Párt szavazói még kevésbé támogatják a rendszert; mindössze 22,5%-uk tartaná meg a kedvezményes hitelek rendszerét. Az érdeklődők körében az elutasítás még erősebb, 71,87%, ami arra utal, hogy akik ezt a témát fontosnak tartják, inkább egy jövedelemhez kötött, célzottabb támogatási rendszert preferálnának.

A nyugdíjak infláción túli bérek emelkedéséhez való hozzáigazítását a kitöltők nagy többsége, 76,31%-a támogatja; az érdeklődők körében ez az arány 93,82%-ra emelkedik. Ezzel szemben a választási eredmény meglehetősen kiegyenlítetlen: a szavazók 54%-a olyan pártra voksolt, amelynek álláspontja nem ismert, 38,61%-uk a Fideszre, amely elutasítja a javaslatot, és mindössze 6,73%-uk a DK-ra vagy a Mi Hazánkra, amelyek támogatják azt, vagyis a kitöltők igénye itt is csak töredékesen jelenik meg a pártkínálatban.

Az otthonápolás munkaviszonyként való elismerését a kitöltők nagy többsége, 86,85%-a támogatja; az érdeklődők körében ez az arány 98,57%-ra emelkedik. A pártkínálat ugyanakkor jelentősen eltér ettől az igénytől: a DK, az MKKP és a Mi Hazánk is támogatja a javaslatot, míg a Tisza és a Fidesz nem; előbbi viszont megemelné az otthonápolási támogatás összegét. A választási eredmény ennek megfelelően élesen szemben áll a kitöltői véleménnyel: a szavazók 91,79%-a olyan pártra voksolt, amelyik nem támogatja az otthonápolás munkaviszonyként való elismerését; csupán 7,55%-uk a támogató pártokra voksolt.

A tehetősebb családok magániskolákba való kivonulásának közoktatásra gyakorolt hatásáról szóló kérdésben a kitöltők 57,85%-a ért egyet azzal, hogy ez károsan hat a közoktatás színvonalára, míg 35,53% szerint nem. Az érdeklődők körében ez az egyetértés jóval erősebb (89,27%), ami arra utal, hogy akik fontosnak tartják a témát, sokkal inkább látják problémának a jelenséget, mint a teljes kitöltői kör. A választási eredmény szerint a szavazók 54%-a olyan pártra voksolt, amelynek álláspontja nem ismert, 44,24%-uk a Mi Hazánkra vagy a Fideszre, akik nem osztják ezt az aggodalmat, és mindössze 1,92%-uk a DK-ra vagy az MKKP-ra.

A határon túli és lakcím nélküli magyar állampolgárok szavazati jogának kérdésében a kitöltők többsége, 74,21%-a, elutasítja ezt a lehetőséget; csupán 21,54% támogatja azt. Az érdeklődők körében az elutasítás még markánsabb, 84,39%, ami arra utal, hogy akik fontosnak tartják a témát, kifejezetten kritikusak a jelenlegi szabályozással szemben. A pártok között ugyanakkor éles a szembenállás a kitöltői véleménnyel: a Mi Hazánk, a Tisza és a Fidesz is támogatja a szavazati jog fenntartását, egyedül a DK ellenzi azt. Ennek megfelelően a választási eredmény is szinte teljesen ellentétes a kitöltői véleménnyel: a szavazók 97,42%-a olyan pártra voksolt, amelyik támogatja ezt a gyakorlatot.

Az Alföld elsivatagosodása elleni küzdelmet a kitöltők túlnyomó többsége, 90,36%-a sürgős állami feladatnak tartja; az érdeklődők körében ez az egyetértés szinte teljes, 99,67%. A pártok szinte egy emberként állnak ki az ügy mellett; a DK, az MKKP, a Mi Hazánk és a Tisza is támogatják a fellépést, egyedül a Fidesz álláspontja nem ismert.

A közpénzt felhasználó cégek szerződéseinek automatikus nyilvánosságra hozását a kitöltők szinte egyöntetűen támogatják; 93,02%-uk ért egyet ezzel; az érdeklődők körében ez az arány 99,62%-ra emelkedik. A pártok közül a DK, az MKKP és a Mi Hazánk is a nyilvánosság mellett áll; a Fidesz elutasítja azt; a Tisza álláspontja pedig nem ismert.

Az iskolai szegregáció felszámolását a kitöltők többsége, 76%-a fontos oktatáspolitikai feladatnak tartja, csupán 19,31% nem ért ezzel egyet. A választási eredmény ehhez képest jóval megosztottabb képet mutat: a szavazók 55,1%-a olyan pártra voksolt, amelyik fontosnak tartja a szegregáció felszámolását, 38,61%-uk a Fideszre, amelynek nem ismert az álláspontja.

A mezőgazdasági földterület befektetési termékként való kezelését a kitöltők többsége, 68,7%-a elutasítja, csupán 19,81% ért ezzel egyet, 11,49% pedig nem foglalt állást. Az érdeklődők körében az elutasítás még markánsabb: 89,61%. A pártok közül egyedül a Fidesz fogadja el ezt a szemléletet, ami nem meglepő, hiszen kormányon lévő pártként ez saját gyakorlatát tükrözte 2025 decemberétől, míg a DK, a Mi Hazánk és a Tisza is elutasítják azt.

A túlórák szabályozásának szigorítását a kitöltők túlnyomó többsége, 81,67%-a támogatja, csupán 13,03% ellenzi. Az érdeklődők körében ez a támogatás szinte egyöntetű: 97,41%. A pártok közül a DK, az MKKP és a Tisza is a szigorítás mellett állnak; a Mi Hazánk és a Fidesz elutasítják azt; a választási eredmény pedig ennél kiegyenlítettebb: a szavazók 55,1%-a a szigorítást támogató pártokra, 44,24%-uk az elutasító pártokra voksolt.

Az orosz energiahordozókról való leválás kérdésében a kitöltők nagy többsége, 79,57%-a, Magyarország hosszú távú érdekének tartja ezt, még a rövid távú költségek ellenére is; csupán 16,21% ellenzi. Az érdeklődők körében a támogatás még erősebb: 91,9%. A pártok közül a DK, az MKKP és a Tisza is a leválás mellett állnak, a Mi Hazánk és a Fidesz elutasítják azt, a választási eredmény pedig ennél kiegyenlítettebb: a szavazók 55,1%-a a leválást támogató pártokra voksolt, 44,24%-uk pedig azokra, amelyek elutasítják.

Új alkotmány szükségességét a kitöltők túlnyomó többsége, 81,96%-a támogatja, csupán 11,51% ellenzi. Az érdeklődők körében ez a támogatás szinte teljes: 96,85%. A pártok közül a DK, az MKKP, a Mi Hazánk és a Tisza is emellett áll; egyedül a Fidesz ellenzi azt; a választási eredmény pedig ennél kiegyenlítetlenebb: a szavazók 60,73%-a az új alkotmányt támogató pártokra voksolt, 38,61%-uk pedig a Fideszre.

Az atomenergia szerepét Magyarország energiaellátásában a kitöltők többsége, 63,69%-a támogatja, 28,05%-uk nem ért ezzel egyet. Az érdeklődők körében a támogatás jóval erősebb: 86,5%. A kiugró megosztottság mértéke erősebb a Tisza-szavazók körében: csupán 61,71%-uk atomenergia-párti. A pártok közül az MKKP, a Mi Hazánk, a Tisza és a Fidesz is az atomenergiára építene, egyedül a DK áll ellenkező állásponton, a választási eredmény pedig a többségi véleményt képezi: a szavazók 98,24%-a olyan pártra voksolt, amelyik támogatja az atomenergia szerepét. 

Az álláskeresési járadék folyósítási idejének és összegének növelését a kitöltők többsége, 65,12%-a támogatja, 28,43%-uk ellenzi. Az érdeklődők körében a támogatás erősebb: 86,62%. A pártok közül a DK és az MKKP is a növelés mellett állnak, a Mi Hazánk és a Fidesz elutasítják azt, a Tisza álláspontja pedig nem ismert.

Az egymilliárd forint feletti vagyonok megadóztatását a kitöltők túlnyomó többsége, 81,97%-a támogatja, csupán 14,68% ellenzi. Az érdeklődők körében ez a támogatás szinte teljes: 95,44%. A pártok közül a DK, az MKKP, a Mi Hazánk és a Tisza is a vagyonadó mellett áll, egyedül a Fidesz ellenzi azt; a választási eredmény pedig ennél kiegyenlítetlenebb: a szavazók 60,73%-a a vagyonadót támogató pártokra voksolt, 38,61%-uk pedig a Fideszre.

Az azonos nemű párok házasságának engedélyezését a kitöltők többsége, 69,49%-a támogatja, 24,56%-uk ellenzi. Az érdeklődők körében a támogatás valamivel visszafogottabb, 78,43%. A pártok közül a DK és az MKKP is az azonos nemű párok házasságának engedélyezése mellett állnak; a Mi Hazánk és a Fidesz elutasítják azt; a Tisza álláspontja pedig nem ismert. A választási eredmény szerint a szavazóknak mindössze 1,92%-a adott voksot olyan pártra, amelyik egyértelműen támogatja a javaslatot.

A miniszterelnöki mandátum két ciklusra való korlátozását a kitöltők túlnyomó többsége, 84,8%-a támogatja, csupán 12,59% ellenzi. Az érdeklődők körében ez a támogatás szinte teljes: 97,04%. A pártok közül az MKKP és a Tisza is a korlátozás mellett áll, a Mi Hazánk és a Fidesz elutasítják azt, a DK álláspontja pedig nem ismert. A választási eredmény ehhez képest jóval kiegyenlítetlenebb: a szavazók 54%-a a korlátozást támogató pártokra voksolt. A kérdés azóta a gyakorlatban is aktuálissá vált; a kezdeményezést időközben elfogadták.

Az örökbefogadás kizárólag házasságban élő párokra való korlátozását a kitöltők nagy többsége, 79,05%-a elutasítja, csupán 17,96% támogatja azt. Az érdeklődők körében az elutasítás még markánsabb: 86%. A pártkínálat ugyanakkor megosztott: a Mi Hazánk és a Fidesz a korlátozás mellett foglal állást, a DK és a Tisza ellenzi azt, míg az MKKP álláspontja nem ismert. Ez a bizonytalanság a választási eredményben is megjelenik: a szavazók 44,24%-a a korlátozást pártoló pártra, 54,28%-a az azt elutasító pártra voksolt.

A tankötelezettségi korhatár 18 évre való visszaállítását a kitöltők túlnyomó többsége, 80,25%-a támogatja, csupán 16,33% ellenzi. Az érdeklődők körében a támogatás szinte teljes: 96,54%. A pártok közül a DK, az MKKP, a Mi Hazánk és a Tisza is a visszaállítás mellett áll, egyedül a Fidesz ellenzi azt. A választási eredmény szerint a szavazók 60,73%-a a visszaállítást támogató, 38,61%-uk pedig a Fideszre voksolt.

A gyermekvédelmi rendszerben elszenvedett abúzus vagy szexuális bántalmazás áldozatainak állami kártérítését a kitöltők túlnyomó többsége, 83,13%-a támogatja, csupán 12,38% ellenzi. Az érdeklődők körében a támogatás szinte teljes: 97,62%. A pártok közül a DK, az MKKP, a Mi Hazánk és a Tisza is a kártérítés mellett áll, egyedül a Fidesz ellenzi azt. 

A modellváltó egyetemek alapítványi fenntartásban tartását a kitöltők nagy többsége, 69,89%-a elutasítaná, csupán 18,61% tartaná meg a jelenlegi formát, 11,5% pedig nem foglalt állást. Az érdeklődők körében az elutasítás szinte teljes: 92,05%. A pártok közül értelemeszerűen egyedül a Fidesz áll az alapítványi fenntartás mellett; a DK, a Mi Hazánk és a Tisza is visszaállítaná az állami fenntartást; az MKKP álláspontja pedig nem ismert.

Az EU-n kívülről érkező vendégmunkások új munkavállalási engedélyeinek betiltását a kitöltők körében szoros a megoszlás, 43,72% támogatná, 47,59% ellenzi. Az érdeklődők körében ugyanakkor egészen más kép rajzolódik ki: itt 79,5% állna a tiltás mellé, csupán 20,5% ellenzi, vagyis akiknek fontos a téma, jóval szigorúbb szabályozást akarnak, mint a teljes kitöltői kör. A pártok közül a DK, a Mi Hazánk és a Tisza is a korlátozás mellett áll; az MKKP és a Fidesz ellenzi azt.

Az önkormányzatok önállóságának erősítését a helyi közszolgáltatások szervezésében a kitöltők szinte egyöntetűen, 90,76%-a támogatja, mindössze 4,95% ellenzi. Az érdeklődők körében ez a támogatás gyakorlatilag teljes: 99,05%. A pártok közül a DK, az MKKP, a Mi Hazánk és a Tisza is az önállóság erősítése mellett áll, egyedül a Fidesz ellenzi azt. A választási eredmény szerint a szavazók 60,73%-a a decentralizációt támogató, 38,61%-uk pedig a Fideszre voksolt.

Összefoglalás

A Voksmonitor eredményei nem egy országosan reprezentatív adatfelvétellel készült minta véleményét tükrözik, hanem elsősorban azokét, akiket a K-Monitor munkája amúgy is foglalkoztat, illetve akikhez a kérdőív azokon a médiumokon keresztül jutott el, amelyek megosztották azt (pl. Telex, 444, Gamestar).

Az adatokat elemezve viszont számos olyan kérdést találunk, ahol a kitöltők, az érdeklődők és gyakran a pártok álláspontja is összecseng: ilyen volt például az Alföld elsivatagosodása elleni fellépés, a közpénzből finanszírozott szerződések automatikus nyilvánosságra hozatala, az egymilliárd forint feletti vagyonok megadóztatása vagy az önkormányzatok önállóságának erősítése. Ezek olyan kérdések, amelyekkel kapcsolatban a kitöltők között láthatóan széles konszenzus alakult ki; ez a konszenzus azonban a pártkínálatban és a választási eredményekben sokszor csak töredékesen jelenik meg.

Ugyanakkor akadnak olyan témák is, ahol a kitöltők maguk is megosztottak; ilyen volt a könnyű drogok legalizációja vagy Ukrajna uniós tagságának kérdése; az utóbbi az egész kérdőív legmegosztóbb eredményét hozta. Több kérdésben a kitöltők többségi véleménye és a választási eredmény élesen elválik egymástól, ilyen volt például a hadikiadások emelésének valamint a társadalombiztosítás kiterjesztésének kérdése. Ez egyértelműen azt mutatja, hogy egy adott kérdésben elfoglalt, de egyébként preferált párt véleményével szembeni álláspont önmagában nem bizonytalanított el sokakat a szavazástól, hiszen a pártválasztást számos más szempont is alakítja.

A blogposztot készítette:

Gonda Dániel

Lovász Dorottya