A K-Monitor indítványának köszönhetően nyomozni kell a Balásy Gyula cégeinek kiszervezett 2025. októberi “Nemzeti Konzultáció” ügyében, amit az Orbán-kormány a Tisza Párt állítólagos adóemelési programja miatt indított. A közérdekű kormányzati kommunikációnak áltcázott kampányfinanszírozás 12 milliárd Forintba került az adófizetőknek.

“mivel a feljelentett cselekmény nem bűncselekmény”

Egy magánszemély tett feljelentést a 2025 őszén indított, a TISZA Párt „kiszivárgott adóprogramjára” épülő “Nemzeti Konzultáció” miatt. A feljelentés szerint felmerülhetett a hűtlen kezelés gyanúja, mivel a konzultációt jelentős összegű közpénzből finanszírozták, miközben később jogerős bírósági ítélet mondta ki: a TISZA Párt állítólagos adóemelési terveiről szóló sajtóhírek valótlanok voltak.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság Gazdasági Bűnözés Elleni Főosztály Gazdaságvédelmi Osztálya a feljelentést 2026. februárban elutasította, arra hivatkozva, hogy a “Nemzeti Konzultáció” esetében nem valósult meg bűncselekmény. A konzultáció kérdései ugyanis a rendőrség szerint nem közvetlenül a TISZA Párt állítólagos programjáról szóltak, hanem általánosságban a kormány intézkedéseiről és az emberek véleményének megismeréséről. 

A rendőrség határozata ennél részletesebb indokolást nem tartalmazott.

Közérdekű tájékoztatás vagy kampányfinanszírozás közpénzből?

Annak kérdését, hogy közérdekű tájékoztatás vagy a Fidesz kampányának közpénzből való finanszírozásáról volt szó, a K-Monitor szerint nem csak a “Nemzeti Konzultáció” szövege, de az Orbán-kormány kommunikációjának elemzése alapján is egyértelműen el lehet dönteni.

Orbán Viktor 2025 szeptemberében, a Fidesz elnökeként egy pártrendezvényen egyértelműen úgy jelentette be a konzultációt, hogy azt a TISZA Párt „kiszivárgott adóemelési terveiről” indítják, és azt a 2026-os országgyűlési választásokat megelőző politikai mozgósítás részének nevezte. A kijelentéseket Orbán Viktor a beszámoló szerint a “FIDESZ elnöke”-ként, azaz egy párt képviseletében tette meg.

A Miniszterelnöki Kabinetiroda által ugyanezen a napon közzétett Orbán Viktor kötcsei előadásának szövege szerint Orbán a következő állítást tette: 

“Mozgósítás a következő hét hónapban. Indítani fogunk hamarosan nemzeti konzultációt a kiszivárgott adóemelési tervekről is, ez is a mozgósításnak egy része. Mindent alá kell rendelni a közös győzelemnek. Én csak azt tudom mondani, mostantól kezdve mindenki tényleg tegyen meg mindent, amit tud, mert – ismernek engem, nem vagyok az az ember, aki fenyegetőzik, meg durváskodik, de higgyék el, semmi nem lesz elfelejtve. Minden fel lesz jegyezve, és minden el lesz rendezve.”  

Az idézett részlet alapján látható, hogy a kijelentéseket Orbán Viktor a FIDESZ elnökeként, azaz egy párt képviseletében, a 2026. évi országgyűlési választásokat megelőző politikai verseny résztvevőjeként tette meg. 

Maga a konzultáció ugyan nem említette név szerint a TISZA Pártot, de a bevezető szövegek következetesen olyan, forrásmegjelölés nélküli állításokra épültek, amelyek szerint egyes politikai szereplők és „Brüsszel” adóemeléseket támogatnának.

Ismét a Balásy Gyula tulajdonában álló Lounge Group a képben

A 24.hu közérdekű adatigénylésének köszönhetően idén januárban derült ki, hogy a konzultáció reklámozására több mint 8,2 milliárd forintot költöttek el. A Miniszterelnöki Kabinetiroda által közzétett közérdekű adatok szerint a Nemzeti Konzultáció gyártási és előállítási kiadásként a Digitális Magyarország Ügynökség Zrt. céggel kötött szerződés teljesítése során további 3 593 279 079 forint, a Balásy Gyula érdekeltségébe tartozó New Land Media Kft. és a Lounge Design Kft. cégekkel kötött szerződés során pedig 401 152 360 forint költségvetési kiadás merült fel. 

Azaz a gyártási és előállítási költségekre további közel 4 milliárd forintot költöttek el, a kampány összköltsége pedig meghaladta a 12 milliárd forintot.

Valótlan állításon épített kommunikációs kampány

Időközben a bíróság több sajtóhelyreigazítási perben is kimondta, hogy valótlan volt az az állítás, miszerint a nyilvánosságra került dokumentum a TISZA Párt hivatalos gazdasági programja lett volna. A jogerős ítéletek szerint ebből a dokumentumból semmilyen következtetés nem volt levonható a párt hivatalos adópolitikájára.

Az elmúlt évtizedben rendszeressé váltak a közpénzből finanszírozott propaganda kampányok, amelyek ráadásul rendszerint valótlanságokra épültek. Legutóbb januárban mondta ki a bíróság a K-Monitor egy korábbi felülbírálati indítványa alapján, hogy a nyomozó hatóság nem utasíthatja el a kormányzati kommunikáció tényleges jellegének vizsgálatát arra hivatkozva, hogy a megrendelt hirdetések a kormányzati irányvonalat követik. Akkor a 13. havi nyugdíj „megvédése” érdekében terjesztett a kormány olyan hirdetéseket, amelyekben az Európai Unió Parlamentjét, a magyar ellenzéket és Magyar Pétert azzal vádolta, hogy el akarják venni a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjkorrekciót. 

Nyomozásban kell tisztázni a közpénzek felhasználását

A K-Monitor felülbírálati indítványt nyújtott be az ügyben. Magánszemélyek és civil szervezetek számára erre 2023 óta van lehetőség: az Európai Unió jogállamisági problémák miatt indított feltételességi eljárása nyomán módosult a büntetőeljárási törvény, amely lehetővé teszi, hogy bárki bírósági kontrollt kérjen, ha a nyomozó hatóság egy közvagyonnal kapcsolatos ügyben elutasítja a feljelentést vagy megszünteti a nyomozást.

A K-Monitor szerint a Nemzeti Konzultációban szereplő öt kérdés, és annak kormányzati “magyarázatai” nem a lakosság semleges kormányzati tájékoztatását szolgálták. A kérdések felvezetése – a nemzeti konzultációt népszerűsítő plakátkampány és Orbán Viktor és a kormányzat nyilatkozatai által is alátámasztottan – nem közérdekű, a választópolgárokat pártsemleges információval ellátó tájékoztatások voltak, hanem egyoldalú, egy adott, a politikai versenyben résztvevő párt választási esélyeinek növelése érdekében a Tisza Pártot, illetve általában az ellenzéket negatív színben feltüntető kampánycélú kijelentések, amelyek ráadásul bizonyítottan valótlan tartalmat hordoztak.

A hirdetések ellenértékének központi költségvetésből való biztosítása így nem tekinthető közérdekű kormányzati tájékoztatásnak. 

Röviden összefoglalva: a 12 milliárd forintba kerülő kampányt nem a párt saját költségvetéséből, hanem a Magyar Állam központi költségvetéséből fizették.

Mivel a fentiek alapján - az azóta már megszűnt - Miniszterelnöki Kabinetiroda az erre biztosított költségvetési forrást ténylegesen nem kormányzati kommunikációra, hanem kampányfinanszírozásra költötte, a K-Monitor szerint megszegte a vagyonkezelési kötelezettségét.

Indítványunkban felhívtuk a figyelmet arra is, hogy önmagában attól, hogy egy testületi formában működő közjogi szerv - jelen esetben - a Kormány hoz meg bizonyos döntéseket, nem zárja ki, hogy ne lehetne megállapítani a testület egyes tagjainak büntetőjogi felelősségét a közvagyon elherdálása miatt. Erre az álláspontra helyezkedett a bírói gyakorlat is, amikor önkormányzati gazdálkodás körében már foglalkozott a testületi szervek által meghozott, költségvetést károsító döntésekkel. A választott tisztségviselők tehát nem takarózhatnak azzal, hogy közvagyont károsító döntéseiket politikai döntéshozatal keretében, közösen hozták meg.

Az ügyben a Budapesti Gazdasági Ügyészség nem terjesztette fel az indítványt a bíróságnak, hanem maga változtatta meg a rendőrség döntését. Az ügyészség 2026. június 5-én a K-Monitor indítványának helyt adott, és elrendelte a nyomozást. 

Az ügyészség szerint a hűtlen kezelés bűntettének gyanúja megállapítható, amelynek tisztázása csak nyomozás keretében lehetséges. Az ügyészség pár héttel azután döntött, hogy Balásy Gyula videós interjúban ajánlotta fel ingyen cégeit a Magyar Államnak.

Az ügyészség szerint tehát az ügyben felmerült körülmények indokolják a büntetőeljárás lefolytatását. Egy több mint 12 milliárd forintos közpénzkiadás esetében, amelynek alapjául szolgáló tényállításokról később jogerős bíróság mondta ki, hogy valótlanok, a nyomozás nemcsak indokolt, hanem a közpénzek felhasználásának ellenőrzése szempontjából is elengedhetetlen.