Az elmúlt években Magyarországon a társadalmi egyeztetés sokszor inkább formális kötelezettség volt, mint valódi párbeszéd. A jogszabálytervezetek véleményezésére gyakran rövid határidő áll rendelkezésre, a beérkező észrevételek sorsáról pedig ritkán kapnak visszajelzést az érintettek. Eközben világszerte egyre több ország kísérletezik olyan digitális részvételi platformokkal, amelyek nemcsak véleményeket gyűjtenek, hanem átláthatóbbá és követhetőbbé teszik a döntéshozatali folyamatot is.

A kép természetesen MI segítségével készült

Ebbe a nemzetközi trendbe illeszkedhet az a kezdeményezés is, amelyet a kormány a napokban jelentett be. Ha megfelelő garanciákkal működik, egy ilyen rendszer valóban javíthatja a társadalmi egyeztetés minőségét. Ugyanakkor a nemzetközi tapasztalatok azt is megmutatják, hogy a technológia önmagában nem elég: a platform sikerét végső soron az dönti el, hogy a döntéshozók mennyire hajlandók figyelembe venni a beérkező javaslatokat, és ezt mennyire átlátható módon teszik.

“Radnai Márk, az emberséges és működő Magyarországért felelős kormánybiztos bejelentette, hogy új társadalmi részvételi platformot fejlesztenek, amelyet augusztus végén nyitnak meg a nyilvánosság előtt. A rendszer célja, hogy a társadalmi egyeztetés átlátható és követhető legyen: az emberek javaslatait mesterséges intelligencia összegzi, majd szakértők dolgozzák fel. A platformon közösségi ötletek, nyilvános viták és helyi, valamint országos egyeztetések is helyet kapnak, a felhasználók pedig személyre szabottan követhetik a számukra fontos témákat. Radnai szerint a fejlesztés alapjaiban változtathatja meg a társadalmi egyeztetés működését Magyarországon.” – Írja a Portfolio.

A K-Monitor üdvözli azt a törekvést, hogy a politikai döntéseket közelebb hozzák az érintettekhez. Mivel a platform csak augusztus végén indul el, annak konkrét működéséről és részleteiről akkor tudunk majd érdemben véleményt alkotni. Addig is összegyűjtöttünk néhány szempontot, amelyeket érdemes lehet figyelembe venni a rendszer kialakítása során. Nemcsak elméleti kérdésekről van szó: számos országban működnek már hasonló részvételi platformok, amelyek tapasztalataiból érdemes lehet tanulni.

1. Valódi részvétel vagy konzultáció?

A részvételi demokrácia legerősebb formái azok, amelyekben az állampolgárok nemcsak véleményt mondhatnak, hanem tényleges befolyásuk is van a döntésekre vagy az erőforrások elosztására, jó példa erre a részvételi költségvetés. Ezért fontos kérdés, hogy a platformon benyújtott javaslatoknak lesz-e érdemi következményük, vagy inkább konzultációs felületként működik majd a rendszer. Lényeges az is, hogy a döntéshozók átlátható módon visszajelezzék, mely javaslatokat miért fogadták el vagy utasították el. A brazil Szövetségi Szenátus e-Cidadania platformján például a kellő társadalmi támogatást megszerző állampolgári kezdeményezések formálisan is a jogalkotási folyamat elé kerülhetnek.

2. A részvétel hozzáférhetősége

Ha a platform kizárólag online működik, fennáll a veszélye annak, hogy az idősebb korosztály, a digitális készségekkel kevésbé rendelkezők vagy a korlátozott internet-hozzáféréssel élők kisebb arányban vesznek részt a folyamatban. Érdemes átgondolni, hogyan biztosítható, hogy a platform valóban a társadalom minél szélesebb körét érje el. Erre figyelmeztet a chilei Virtual Congress tapasztalata is: a platform használói döntően városi területekről kerülnek ki, miközben a vidéki részvétel jóval alacsonyabb, továbbá a képviselők összefoglalókat kapnak a beérkezett véleményekről, nincs kiépített visszacsatolási folyamat, amely mérné, mennyiben épült be mindez a döntésekbe.

3. A megalapozott közpolitikai vita feltételei

Érdemi társadalmi egyeztetés csak akkor valósulhat meg, ha a résztvevők számára érthető, közérthető és könnyen hozzáférhető információk állnak rendelkezésre. Több országban ezért a társadalmi egyeztetéseket háttéranyagokkal, szakértői összefoglalókkal vagy különböző álláspontokat bemutató ismertetőkkel egészítik ki, hogy a résztvevők megalapozottabban alakíthassák ki a véleményüket. 

Emellett fontos kérdés az is, hogy az új platform hogyan illeszkedik majd a már létező társadalmi egyeztetési formákhoz, például a jogszabálytervezetek véleményezéséhez vagy más konzultációs felületekhez. Érdemes elkerülni a felesleges párhuzamosságokat, és egyértelművé tenni, hogy melyik fórum milyen célt szolgál. 

4. Ki alakíthatja a napirendet?

Az egyik legfontosabb kérdés, hogy milyen ügyek kerülhetnek a platformra. Az állampolgárok is kezdeményezhetnek majd új témákat, vagy továbbra is elsősorban a kormány által meghatározott kérdésekről lehet véleményt mondani? Ha lesz lehetőség állampolgári kezdeményezések indítására, milyen feltételekkel kerülhetnek napirendre? Érdemes lehet olyan megoldásokat is kialakítani, amelyek lehetővé teszik, hogy a felhasználók lássák és támogassák egymás javaslatait, és valódi párbeszéd alakuljon ki közöttük, természetesen megfelelő moderáció mellett. Jó példa erre a barcelonai, nyílt forráskódú Decidim platform, ahol a javaslatok útja végig nyomon követhető, és jól látszik, hogy egy-egy ötletből mi valósult meg.

5. A mesterséges intelligencia szerepe

A mesterséges intelligencia alkalmazása érthető, hiszen várhatóan óriási mennyiségű adatot és hozzászólást kell majd feldolgozni. Ugyanakkor az MI nem pusztán összesíti a véleményeket, hanem értelmezi és összefoglalja azokat. Már önmagában is értelmezési döntés, hogy mely érveket emeli ki, melyeket hagyja figyelmen kívül, illetve hogyan fogalmazza át a hozzászólásokat. Ezért fontos kérdés, hogy milyen garanciák biztosítják: az elkészült összegzések a lehető leghitelesebben tükrözzék a beérkezett véleményeket. Érdemes megvizsgálni a tajvani vTaiwan folyamatot is, ahol a Pol.is rendszer nem készít mesterséges intelligenciával szöveges összefoglalókat, hanem a vélemények közötti mintázatokat és konszenzuspontokat teszi láthatóvá egy nyílt és átlátható módszertannal.

6. Az átláthatóság és ellenőrizhetőség

Kulcsfontosságú lesz, hogy milyen mesterségesintelligencia-modellt alkalmaznak, milyen módszertannal készülnek az összefoglalók, kik dolgozzák fel azokat, és milyen szempontok alapján. Minél átláthatóbb a folyamat, annál könnyebben tudnak a felhasználók megbízni abban, hogy a rendszer hitelesen jeleníti meg a társadalmi véleményeket. Legalább ilyen fontos kérdés az összegzések ellenőrizhetősége is: jó lenne, ha visszakövethető lenne, hogy egy-egy összefoglaló mely hozzászólások alapján készült, így a folyamat függetlenül is auditálható lenne.

7. A manipuláció megelőzése

Ha a platformon nyilvánosan lehet javaslatokat benyújtani vagy egyes kérdésekben támogatást gyűjteni, fontos lesz a szervezett manipuláció, a hamis felhasználói fiókok és az automatizált rendszerek kiszűrése. A hitelesség megőrzése érdekében érdemes előre átgondolni, milyen garanciák védik majd a folyamat tisztaságát.

8. Adatvédelem

Amennyiben a rendszer személyre szabott témakövetést kínál, fontos tisztázni, milyen adatokat gyűjtenek a felhasználókról, meddig tárolják azokat, milyen célra használják fel, illetve összekapcsolják-e más állami adatbázisokkal. Az adatkezelési szabályok átláthatósága alapvető feltétele a bizalomnak.

Egy ilyen platformnak szerintünk kettős célja lehet. Egyrészt hozzájárulhat ahhoz, hogy jobb, a társadalom tapasztalataira és igényeire érzékenyebb közpolitikai döntések szülessenek. Másrészt demokratikus tanulási folyamatot is elindíthat: az állampolgárok jobban megérthetik a közpolitikai döntések összetettségét, miközben az államigazgatás is közvetlenebb visszajelzéseket kaphat a társadalomtól.

Az elmúlt években a kormányzat is rendszeresen mérte a közvéleményt, de ezek az eszközök sokszor inkább politikai legitimációt szolgáltak, mint valódi párbeszédet. Éppen ezért fontos kérdés, hogy az új kezdeményezés mutasson valódi nyitottságot az emberek véleményének meghallgatására, és ugyanilyen fontos legyen a politikai felelősségvállalás is abban, hogy a döntéshozók világosan megindokolják, mely javaslatokat fogadják be és melyeket nem.

Olvass tovább itt, ha érdekelnek a társadalmi egyeztetésről és részvételről szóló írásaink:

• Tízezer aláírással alakíthatod a Fővárosi Közgyűlés napirendjét - 2020.10.17.
• Beleszólást! Javaslatok a társadalmi részvétel erősítésére - 2022.04.01.
• Társadalmi egyeztetés: igény volna rá - 2024.10.22.