A választások előtt egy összegző írásban tettünk kísérletet arra, hogy bemutassuk azokat a csatornákat és módszereket, amelyeket az azóta megbukott kormánypárt alkalmazott annak érdekében, hogy az állam erőforrásait a saját kampánytevékenységére használja fel. Ennek keretében ismertettük az Alapjogokért Központ, a Batthyány Lajos Alapítvány, a Városi Civil Alap működését és finanszírozását, érintettük a volt kormánypárti politikusok és állami tisztségviselők öncélú közösségi média-használatát, bemutattunk ál-szociális intézkedéseket, amelyek gyermekotthonban élő kiskorúakat használtak fel egyes politikusok népszerűségének növelése érdekében (mint utóbb kiderült, jócskán túlárazva), valamint foglalkoztunk az azóta könnyes-sorsra jutó Lounge Media és a Kormányzati Tájékoztatási Központ összjátékával is. Írásunk megjelenése óta, főleg a Fidesznek kedvezőtlen választási eredmény miatt, több új részlet is nyilvánosságra került, amely még mélyebben nyújt betekintést a Fidesz választási kampányának valós anyagi hátterébe. Ezeket a fejleményeket foglaljuk össze most.

Kendőzetlen kampányolás

A választások óta a legnagyobb port a Hankó Balázs, volt kulturális és innovációs miniszterhez tartozó Nemzeti Kulturális Alap 17 milliárd forintos kifizetései kavarták, melyekről kiderült: azok főleg NER-közeli celebekhez és Fideszes polgármesterek, önkormányzati képviselők szervezeteihez kerültek - főképp kulturális, közösségi és hagyományőrző programoknak álcázott kampányesemények megszervezésének céljából. A legsúlyosabb visszaélések az utóbbi, úgynevezett “790-es” kódszámú pályázatokhoz köthetőek, ahol a támogatások kedvezményezettjei gyakran éppen ugyanazok a szervezetek, amelyek az előző összefoglalónkban bemutatott Városi Civil Alap, szintén kétes eredetű, kifizetéseiből is részesültek. Az ügy feldolgozásához a K-Monitor is hozzájárult, bemutattuk, a 790184-es támogatások sokszor választókerületenként egészen pontosan 100 millió forintot tettek ki, amelyre nehezen található magyarázat azon kívül, hogy a pénzek egy központilag meghatározott kampánykeret részét alkották. Hasonlóan, az NKA-tól részesült állami támogatásban például a Németh Szilárdhoz kötődő csepeli Kozma István Magyar Birkózó Akadémia, vagy a Pesti Srácok szerkesztőségének híres-hírhedt törzshelye, a korábban Stefka István és Huth Gergely által tulajdonolt R56 kocsma is. De kapott támogatást a ceglédi Roma Inkubátor Kulturális Művészeti és Hit Egyesület is, amelynek vezetője 10000 forintos Penny-utalványokat osztogathatatott Fidesz-szavazatokért, valamint számos olyan, a Batthyány Lajos Alapítvány által kedvezményezett szervezet is, amelyek a NER ideológiai terjeszkedésének részét képzik, mint a Scruton kávézókat üzemeltető Apriori Cultura Nzrt.

A művészeti juttatások sem kerültek sokkal felelősebb kiosztásra, Fidesz-szimpatizáns celebeknek is busásan jutott NKA-forrásokból. Fásy Zsülike dokumentumfilmje 101 milliót kapott, míg Mága Zoltán félmilliárd forintnyi anyagi támogatásban részesült. Igaz, fontos ezeket a támogatásokat az igénylésükhöz leadott pályázatok fényében értékelni; Rizner “DENIZ” Dénes például az alábbi mindenre kiterjedő pályázatot nyújtotta be: 

Rizner Dénes “DENIZ” új dalszövegeinek és zenéinek megírása a 2026-os évben.

Ez annyira meggyőző volt például a döntőbizottság számára, hogy azonnal 5 millió forintot ítélt meg az előadó céljainak megvalósítására. 

A Miniszterelnöki Kabinetiroda sem volt kifejezetten szégyenlős a kampányolás elbújtatását illetően, a választások óta kiderült: az állami közösségi médiás kommunikációt gyakorlatilag központilag irányította Rogán minisztériuma. Ahogy arra az előző összefoglalónkban is rávilágítottunk, állami köztisztviselők profiljain releváns, kampányoláson kívűli kommunikációs tevékenység nemigen zajlott, és a minisztériumok hivatalos oldalai sem alkottak ez alól kivételt. A központosítás mértékére a 444.hu cikke adott pontos képet a Fidesz végzetes veresége után, ahol olyan e-maileket hoztak nyilvánosságra, melyekből egyértelművé válnak az állami intézmények közötti erőviszonyok:

Az MK-s üzenetek posztolása eddig sem volt opcionális, de most különösen nem az.

Küldte ezt az egyértelmű utasítást  például a Miniszterelnöki Kabinetiroda az Energiaügyi Minisztérium dolgozói részére.

Bújtatott kampányfinanszírozás

Már a választási kampány során is kiemelt figyelem övezte a Digitális Demokráciafejlesztési Ügynökség (DDÜ), illetve az azt tulajdonló Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány munkáját, mivel ezek szervezték meg/hajtották végre a Fidesz leglátványosabb kampányakcióit. A DDÜ elsősorban a Digitális Polgári Köröket üzemeltette, a központi honlap üzemeltetőjeként és a belépett tagok adatkezelőjeként is ők vannak feltüntetve. Ezen felül a DDÜ szervezte Orbán szeptemberi DPK-s országjárását, valamint az amerikai stílusú Papp László Sportarénás nagygyűlését is. De a DDÜ-höz kötődnek a Fidesz legkevésbé etikus akciói is, ők vittek ukrán zászlót a Tisza március 15.-ei tüntetésére is, ráadásul a cég fenntartója, alapítója és székhelye is egyezik a közösségi médiás botfarmot üzemeltető Morális Forráskód Nonprofit Kft.-vel. A választások után a DDÜ szinte minden dolgozóját elbocsátotta, ami után kiderült: a DDÜ-t és a botfarmokat üzemelő Morális Forráskódot tulajdonló Digitális Demokráciafejlesztési Alapítvány egyik meghatározó finanszírozója Mészáros Lőrinc egyik vállalata, a V-Híd volt. A cég körülbelül 1,8 milliárd forintot juttatott a kampánycsoport rendelkezésére, ami már csak azért is visszás, mert a vállalat szinte kizárólag állami megrendelésekből él (a 444.hu beszámolója szerint a bevételének 98%-a közpénzes beruházásokból származott), tehát a közpénzes pártfinanszírozás egy csatornájaként funkcionált a leggazdagabb magyar vállalata. 

Közalkalmazottak kampányolása

Már előző gyűjtésünkben is írtunk arról a jelenségről, hogy a Fidesz-párttag köztisztviselők és főispánok nem igazán tartják fontosnak azt, hogy lemondjanak fizetésükről, még annak ellenére sem, hogy a választásokat megelőzően rendkívül aktívan járultak hozzá a kormánypárt kampányához. Például maga Menczer Tamás, a bukott kormány kampány-bulldogja is minden hónapban felvette a magyar-német társadalmi kapcsolatok fejlesztéséért felelős miniszteri biztosi pozíciójáért járó havi 1,45 millió forintot. A választások óta azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a kormányhivatalok falain belül az ismertnél még sokkal nagyobb léptékű visszaélések valósultak meg ezen a téren.

Először a nyugat.hu hozta nyilvánosságra azokat a dokumentumokat amelyekből kiderült: a Vas megyei rendőrség büntetőeljárást folytat egy bejelentés alapján, mely szerint a helyi kormányhivatal dolgozói, beleértve Vámos Zoltán főispánt, a Fidesz szombathelyi jelöltjét, úgy kaphattak fizetést, hogy valójában érdemi munkát nem végeztek az intézményben. A rendőrségi dokumentumok által nevesített emberek között megtalálható a Fidesz kampánycsapatának számos dolgozója, valamint Vámos kampánystábjának a vezetője is. A nyilvánosságra hozott dokumentum továbbá valószínűsíti, hogy a visszaélés nem egyszeri volt, hanem az elmúlt 16 évben többször is előfordulhatott, mivel a “kormányhivatal korábbi vezetője egyenesági rokoni kapcsolatban van az egyik Vas megyei országgyűlési képviselővel”.

A szombathelyi ügy kirobbanása után nem sokkal a Jászapáti Járási Hivatal vezetője a Partizánban tálalt ki a jászsági közigazgatás politikai érintettségeiről, hosszan részletezve a Berkó Attila helyi főispánhoz köthető visszaéléseket. Az interjúban elhangzottak szerint a Jász-Nagykun-Szolnok vármegyei kormányhivatal dolgozóit rendszerszinten kényszerítette Berkó főispán és stábja arra, hogy a Fidesz kampányában vegyenek részt: call centerezzenek, aláírásokat gyűjtsenek a nemzeti konzultációhoz, statisztáljanak politikai rendezvényeken, valamint lájkolják és osszák meg a főispán bejegyzéseit a közösségi médiában. A visszaélések egyik legsúlyosabb esete egy gyermekvédelmi ügyintézőt érintett, akitől indoklás nélkül vonták meg a fizetésemelést – utólag kiderült, hogy azért, mert Magyar Péter bejegyzéseit lájkolta TikTokon és Instagramon. A dolgozókat ezen felül a közösségi médiás aktivitásuk alapján politikai listákra sorolták, az új munkatársaknak pedig elvárták, hogy kinevezésük előtt kövessék a kormánypárti oldalakat

Viszont nem kizárólag Fidesz-szimpatizánsokhoz köthető az összes választási szabályszegés, a Nemzeti Választási Bizottság Márki-Zay Pétert 1,6 millió forintos bírsággal sújtotta, amiért a testület megítélése szerint hódmezővásárhelyi polgármesterként kampányolt a Tisza mellett, Pintér Bencét hasonló okból 320 ezer forintra bírságolták. Ugyanakkor feltűnő aszimmetria, hogy a hasonló ügyekben érintett fideszes polgármesterek bírság nélkül, vagy enyhébb bírságokkal úszták meg: az ercsi Gólics Ildikó ellen többször is érkezett kifogás kampánycélú Facebook-használat miatt; az NVB egyik tagja az ülésen fel is mutatta a profilját, amelynek borítóképe egyenesen egy kampányplakát volt, és nyíltan rákérdezett, hogy „nem tudom, miért nem osztunk ki bírságot a polgármester asszonyra, csak azért, mert fideszes", a testület mégis eltekintett a szankciótól. A kecskeméti Szemereyné Pataki Klaudia esetében az NVB szintén megállapította a jogsértést, miután a Tisza kifogásolta, hogy polgármesteri oldalán a helyi Fidesz-jelölteket támogatva kampányolt, a polgármester 322 ezer forintos bírságban részesült.

Bár már korábban is látható volt, hogy az állami erőforrások kampánycélú felhasználása súlyos problémákat vet fel, azonban a választások után nyilvánosságra került újabb információk alapján a helyzet még a korábban feltételezettnél is kiterjedtebbnek bizonyult. Az útmutatónkban bemutatott szempontok mentén továbbra is az a célunk, hogy segítsünk elválasztani a közérdekű állami működést a pártpolitikai érdekeket szolgáló tevékenységektől, és bemutatni azokat a mintázatokat, amelyek egy választási kampány tisztaságát veszélyeztethetik.

Gonda Dániel 

illusztáció: ChatGPT