Az önkormányzati átláthatóságról általában úgy beszélünk, ami csak helyi szintű politikai akaratot és változtatásokat igényel. Arról viszont kevésbé beszélünk, hogy a központi kormányzat mit tehet azért, hogy a közigazgatás helyi szintje átláthatóbban működjön. A helyi átláthatóságnak van egy területe, ahol az állam pedig kimondott jó pozícióban van ahhoz, hogy kormányzati szándék esetén sokat fejlesszen rajta, ez pedig az önkormányzati költségvetés. Az állami infrastruktúra most is létezik, amin keresztül az összes önkormányzat pénzügyei követhetőek, most már csak annyit kéne tenni, hogy az adatok az állampolgárok számára is elérhető és érthető formában legyenek tálalva.

Fotó: Fortepan / Szalay Zoltán

Miért fontos mindez?

Az átláthatóság a korrupciómentes közélet egyik alapfeltétele. Az Ez a minimum! program célja, hogy az önkormányzatok mutassanak példát és ne csupán az állami előírásokra várjanak. Végső cél, hogy az állampolgárok informáltan vehessenek részt a közéletben, aktív alakítói lehessenek a környezetüknek, ezt pedig demokratikus tanulási folyamaton keresztül lehet elérni. Az átláthatóság így nem önmagában vett cél, hanem ennek a folyamatnak feltétele és eszköze.

A K-Monitor évek óta foglalkozik azzal, hogy a hazai környezetben hogyan lehetne az önkormányzati döntéshozatalban meghatározó, mégis leginkább technikai kérdésként kezelt költségvetést közelebb hozni az állampolgárokhoz. A Költségvetési ABC szövegesen, a Közérthető Költségvetés alkalmazás pedig vizuálisan tesz erre kísérletet. Mindkettő célja, hogy ha már az önkormányzat költségvetése határozza meg elsődlegesen az önkormányzat tevékenységeit, prioritásait, akkor 1) a helyi lakosok értsék, pontosan miről is születik egyes esetekben döntés, 2) és ezáltal állampolgárok minél szélesebb köre hozzá tudjon szólni a költségvetési vitához, megfogalmazhassa kritikáját és javaslatokat tehessen. A Közérthető Költségvetés alkalmazás legutóbbi fejlesztése során lett egyértelmű számunkra, hogy az állami szabályozásban, informatikai rendszerekben és adatpolitikában megvan annak a lehetősége, hogy aránylag kis változtatásokkal mindenki számára elérhető legyen a saját településének költségvetési információja egy központi oldalról.

A technikai adatgyűjtés tehát nagyrészt létezik; annak célját, formátumát és nyilvános kimenetét kellene úgy átalakítani, hogy az ne csak a pénzügyi kormányzatot és a szakértőket, hanem az átlagos állampolgárt is kiszolgálja. Az alábbiakban olyan technikai szintű javaslatokat fogalmazunk meg a Pénzügyminisztérium és a Kincstár felé, amelyek mentén át lehetne alakítani az önkormányzatok költségvetési adatszolgáltatási rendszerét és annak központi prezentációját annak érdekében, hogy az állampolgárok tájékoztatására érdemben alkalmas legyen.

Mik az állami infrastruktúra jelenlegi elemei?

1. Államháztartási számviteli adatszolgáltatások (KGR-K11): az Államkincstár az államháztartás információs rendszerének részeként rendszeresen gyűjt adatokat a központi és az önkormányzati alrendszer szereplőitől. A Kincstár tájékoztatása szerint az önkormányzati alrendszerben közel 12 ezer adatszolgáltató – helyi és nemzetiségi önkormányzatok, társulások és az általuk irányított költségvetési szervek – szolgáltat önállóan adatot. Ezt évente kiadott szigorú naptár és űrlapok segítségével teljesítik. A rendszer elsődleges célja, hogy a kormány ellenőrizni tudja az önkormányzati szektor pénzügyeit, pontos adatokkal rendelkezzen és ezek alapján tudjon belenyúlni az adott évi költségvetésbe és tervezni a következő évit.
2. Közpénzügyi Portál: a KGR–K11-ben összegyűjtött adatok egy része jelenleg is nyilvánosan kereshető. A felület azonban elsősorban szakértői adatlekérdezésként működik: a nyilvánosság számára nem magyarázza el, mit érdemes keresni (és hogyan), nem törekszik közérthetőségre és bár helyenként akadnak adatvizualizációk, azok is el vannak rejtve a táblázatokban és nem segítik a látogató tájékozódását priorizálással. Az önkormányzati alrendszert két adatbázis képviseli, amelyekben négy év önkormányzati beszámolóit összegzik (jelenleg 2021-2024 között). Az adatbázisok szűrők segítségével különböző kimutatásokat lehet készíteni, az adatokat exportálni is lehet, a használatához viszont már érdemes tisztában lenni az önkormányzati intézményrendszer részleteivel és fogalmaival (például mikor hasznos településre vagy pénzügyi körzetre szűrni, mik azok a társulások és hogyan viszonyul ezeknek az entitásoknak a költségvetése egymáshoz).
3. Önkormányzati ASP: ez egy állami, központilag működtetett informatikai szolgáltatás, amelynek gazdálkodási szakrendszere az önkormányzatok könyvelési, pénzügyi, gazdálkodási és adatszolgáltatási feladatainak összehangolt ellátását támogatja. Az önkormányzati ASP használata főszabály szerint kötelező, de korábban több önkormányzat engedélyt kapott úgynevezett interfészes csatlakozással saját (akár piaci) szoftverekben dolgozásra, ám ezek is továbbítják az előírt adatokat az ASP adattárházába. Fontos részlet hogy az ASP gazdálkodási szakrendszere segít kitölteni és közvetlen kapcsolaton keresztül beküldeni azokat az űrlapokat, amelyek KGR-K11 adatszolgáltatását jelentik, ami különbözik az automatizált adatkapcsolaton keresztül az Önkormányzati Adattárházba továbbított adatoktól. Utóbbiak részletesebb, elvileg tranzakció-szintű adatokat jelentenek, de nem nyilvánosak és nem is elérhető nyilvános forrásból, hogy pontosan milyen adatkör és milyen rendszerességgel kerül továbbításra.
   Összességében viszont, mivel az önkormányzatok és intézményeik túlnyomó többsége az állam által biztosított szoftvert használják, így bármilyen adatszolgáltatási reform a rendszer központi frissítésével megoldható lenne és várhatóan az önkormányzatok számára minimális költségekkel járna.
   Az egyik legnagyobb értéke, hogy a költségvetést konkrét feladatok szintjéig, részletező kódokkal bontja le, miközben a tényleges költéseket is valós időben követi. A számlák és kifizetések jóváhagyása ugyanis szintén ebben a rendszerben történik a megfelelő jogosultsággal rendelkező vezetők által, így a rendszer integráltan képes nyomon követni a költségvetés végrehajtását.
4. Jogszabályok: a tágabb jogi keretrendszert az államháztartásról szóló törvény, az önkormányzatokról szóló törvény adja meg, de az adatok struktúráját két rendelet befolyásolja: a 4/2013. (I. 11.) Korm. rendelet az államháztartási számvitel és a rovatrend kereteit, a 15/2019. (XII. 7.) PM rendelet pedig a kormányzati funkciók rendjét szabályozza. Az adatstruktúra reformja várhatóan az utóbbi két rendeletet érintené, ami kormányzati szándék esetén nem jelentene nehézséget.

Min kéne változtatni?

Szerte a világban Brazíliától Koszovóig hasonló dilemmákkal és korlátokkal küzdenek az intézmények: hogyan lehet és érdemes az önkormányzatok sokféle, éppen egyediségük miatt izgalmas adatait egységes formában közzétenni? Erre mi sem tudunk kompromisszumok nélküli választ. Mindenhonnan lehet tanulni, ha tudjuk milyen célt szeretnénk elérni. Mi elsősorban a cseh példát választottuk, mert belső logikájában nagyon hasonlónak tűnik a magyar önkormányzati rendszerhez és a jelenleg is erősen központosított magyar infrastruktúrában megvalósíthatónak tűnik.

1) A Közpénzügyi Portál valóban szolgáljon a közpénzek központi adatportáljaként

A Magyar Államkincstár honlapja rengeteg, szerteágazó információt tartalmaz lakossági ügyintézéstől az állami szervek működésének támogatásáig. Az államháztartásra, költségvetésre vonatkozó tartalmak különösen az utóbbi szerepre fókuszálnak, ezért már most is külön oldalra, a Közpénzügyi Portálra irányít az oldal, ha az államháztartás publikus adatait szeretnénk böngészni. Ezt a Közpénzügyi Portált azonban egyrészt nehéz megtalálni, laikus látogatónak pedig egyáltalán nem derül ki az adatbázisok felsorolásából, hogy milyen érdekességeket lehetne találni. Vessük ezt össze a cseh Pénzügyminisztérium által üzemeltetett Monitor oldallal, ami egy önálló, teljes értékű weboldal és egyértelműen a tágabb nyilvánosság tájékoztatását szolgálja. Letisztultan prezentálja az állami költségvetés információit és nyilvános keresőmotorok is megtalálhatják.

A cseh Monitor oldal legalább három fő funkciót integrál egy oldalon:

1. Dashboardok (dinamikus grafikonok) segítségével értelmezi a központi és az önkormányzati költségvetéseket (magyar terminus szerint a központi és önkormányzati alrendszert) a látogatók számára, ahol egy egyszerű keresővel lehet konkrét önkormányzatok vagy állami szervek, minisztériumok költségvetését böngészni;.
2. Elemzések, riportok készítésére alkalmas online adatbázis: a felhasználó maga állíthatja össze, hogy milyen szervezetek, időszakok és költségvetési kategóriák adatait szeretné látni. A riportok sorai és oszlopai átrendezhetők, az adatok szűrhetők, így például több önkormányzat vagy több év adatai is összehasonlíthatók, idősorok készíthetők. A felület nem előre elkészített grafikonokat mutat, hanem lehetőséget ad a felhasználónak, hogy maga állítsa össze a számára érdekes lekérdezést és elemzést.
3. Open data (nyílt adat) portál: minden adat, amit az államháztartás kapcsán gyűjt az állam és amelyekből összekapcsolva a böngészhető adatbázis összeállnak, azok külön-külön elemi táblázatokként is letölthetőek. Az alapadatok közé tartozik például a költségvetési entitások listája (itthon a törzskönyvi nyilvántartás), az összes klasszifikációt kódokkal együtt (közgazdasági és funkcionális rend), míg a “tranzakciós adatok” tartalmazzák az egyes szervek adatszolgáltatása során begyűjtött adatokat. Az open data portál része az is, hogy hozzáférést biztosít az API-hoz, pontos iránymutatást és feltételeket ad az állami adatok újrafelhasználhatósága érdekében.

A magyar Közpénzügyi Portálnak legalább ugyanazokat az alapvető funkciókat kellene nyújtania, mint a cseh Monitor oldalnak, különösen azért, mert ennek technikai és adatoldali alapjai nálunk is nagyrészt rendelkezésre állnak. Viszonylag kevés erőforrás ráfordításával megoldható lenne, hogy az oldal önálló, könnyen megjegyezhető URL-címet kapjon, és a metaadatai úgy legyenek beállítva, hogy a nyilvános keresőkben is könnyen megtalálják azok, akik a magyar központi vagy önkormányzati költségvetésre keresnek rá. A portált érdemes lenne más kormányzati oldalakkal összekapcsolni annak érdekében, hogy a közpénzekkel való gazdálkodásban nem jártas látogatók tudják, hogy mit érdemes ezen az oldalon vagy a kif.gov.hu-n vagy akár ekr.gov.hu-n keresni. A jelenleg is elérhető adatbázisok egy külön, analitikus szekcióban legyenek böngészhetőek (lehetőleg kicsit több súgóval segítve a szűrők és változók beállítását). Emellett legyen külön open data rész, ahol a nyers törzsadatok, illetve potenciálisan az adatszolgáltatásokból származó adatok is letölthetőek nyílt adat formátumban (CSV, JSON) és API-n keresztül is elérhetőek. Az adatakatalógusnak része, hogy az adatokhoz tartozzon megjelenített adatgazda, legutóbbi frissítés dátuma, rövid leírás, hogy mit tartalmaz, továbbá érdemes akár bizonyos mértékig verziókövetést is megvalósítani és korábbi változatokat is elérhetőként tartani (akár egy külön archívumban is). A legfontosabb fejlesztési irány ugyanakkor az lenne, hogy az adatvizualizációk ne az adatbázisok mélyén, nehezen felfedezhető módon jelenjenek meg, hanem közvetlenül a weboldal részeként legyenek elérhetők. Technikailag ez sem igényel nagy fejlesztést, a nagyobb feladat annak pontos meghatározása, hogy kiknek szóljon a felület, és a közölni kívánt információ pontos meghatározásához is alapos tervezési szakasz szükséges. Előre nem szeretnénk emiatt lehatárolni, hogy pontosan milyen ábrákat lenne érdemes közzétenni, de sok nemzetközi példából lehet szemezgetni.

Tartalmi szempontból fontos hiányosság, hogy a központi költségvetés adataival szemben az önkormányzati alrendszerről a portál csak a lezárt évekre vonatkozó adatokat mutatja be, jelenleg 2024-ig bezárólag. Akkor fogja az önkormányzati költségvetések terén is betölteni az érdemi tájékoztatási szerepét, ha az adott évi, friss adatok is elérhetőek az önkormányzatok esetében is. Ez természetesen megoldható, hiszen az önkormányzatok a KGR-K11 rendszeren keresztül most is negyedévente szolgáltatnak adatot, tehát az önkormányzatok elfogadott költségvetései legkésőbb minden év áprilisában elérhetővé válhatnának, júliusban pedig már érdemi információkat kéne tartalmaznia a költségvetés végrehajtásáról. A másik lehetőség viszont, az Önkormányzati Adattárház jelenleg nem nyilvános adatainak közzététele lenne a Közpénzügyi Portálon. Tekintettel arra, hogy nem tudjuk, hogy pontosan milyen adatköröket gyűjt és milyen formában az Adattárház, ezért nehéz megállapítani, hogy vajon melyik megoldás lenne célravezetőbb.

2) Adatstandard megreformálása

A Közpénzügyi Portál fenti átalakításával és aktuális évi adatok közzétételével tulajdonképpen már a jelenlegi adatközlésekkel is informatív szemléltető ábrákat lehetne készíteni. Viszont annak érdekében, hogy az állampolgárok számára ténylegesen minél értelmezhetőbb adatok legyenek publikálva, ehhez a jelenlegi számviteli logikára épülő önkormányzati adatszolgáltatást és az azt megalapozó osztályozási struktúrát is érdemes átalakítani. Két kulcsa van a változtatásnak:

1. a funkcionális besorolást nem csak a múltbeli teljesítésre, hanem a költségvetési tervadatokra is alkalmazni kell, mert a közpolitikai besorolás egy könnyebben értelmezhető kategória, mint a gazdasági kategóriák;
2. lehetővé kell tenni az állampolgárok számára a mélyebb részletezettségű adatok böngészését, mert míg az “egyéb működési” és “beruházási” kiadások kevéssé beszédesek, addig az “egyesületek, alapítványok támogatása” és a “piac felújítása” kategóriák már külön magyarázat nélkül is többnyire értelmezhetőek.

Az alábbiakban azt részletezzük, hogy milyen változtatásokra lenne szükség az adatstandardban ezeknek a céloknak az eléréséhez.

JOGSZABÁLYI-INFORMATIKAI VÁLTOZTATÁSOK

A költségvetés funkcionális besorolása esetében már érdemibb szabályozási változtatásra lenne szükség ahhoz, hogy az állampolgárok a közérthetőbb besorolást is látni és használni tudják az adott évi költségvetések értékelésekor is. Jelenleg ezt nem tehetik meg, mert az önkormányzatoknak csak a teljesítéskor kell besorolniuk az egyes tételeket funkcionális kategóriába. Ez praktikus szempontból egyrészt érthető, hiszen konkrét számlaszinten lehet leginkább eldönteni, hogy funkcionálisan az egyes tételek hova tartoznak. Ez azonban nem indokolja, hogy előzetesen, a költségvetés tervezésekor ne kelljen az önkormányzatoknak nyilvántartaniuk, hogy a költségvetésükben például a bértömeg mekkora része megy közbiztonságra, oktatásra, egészségügyre vagy általános közszolgáltatásokra. A változtatás egyik oldalról csak egy kormányzati döntést igényel, az önkormányzatok részéről viszont várhatóan ez nagyobb ellenállásba ütközne (különösen, hogy ez egy korábbi állapothoz való visszatérést jelentene). Az állampolgárok tájékoztatásán túl fontos érv a módosítás mellett, hogy a vezetői döntéstámogatáshoz és az önkormányzati kommunikációs tevékenységekhez is hasznos adatokkal szolgálna.

A fentieket kiegészítő változtatás lenne, ha a közgazdasági rovatrend jobban definiált háromszintű fa osztályozásként működne. A funkcionális osztályozás esetében ez jelenleg is nagyjából teljesül. Bár a 15/2019 (XII. 7.) PM rendelet nem nevesíti a három szintet, de a Kincstár használja a funkció kategória (egészségügy, oktatás, stb.), funkció alkategória (általános orvosi szolgáltatások, óvodai nevelés, stb.) és a funkció (háziorvosi alapellátás, óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai, stb.) elnevezéseket. A rovatrendet szabályozó 4/2013 Áhsz. kormányrendelet viszont csak a legfelső (kiemelt előirányzat) és az alsó (rovat) szintet nevezi meg. A kettő közötti szint viszont elmosódik, ami az adatközlésben is visszaköszön. Az alábbi ábrán látható, hogy a személyi juttatások (K1) kiemelt előirányzat alatt szerepel a Foglalkoztatottak személyi juttatásai (K11, bár ez nem látszik a táblázatból) és a Külső személyi juttatások (K12) köztes szint, ami nem kap külön kódot, csak az aggregálásokból lehet megérteni a szinteket jelenleg. A javaslatunk alapján minden hierarchia szint külön változóként működne, tehát külön oszlopban kapna helyet a három szint kódja és neve. A cseh Monitor oldalról letöltött és lefordított prágai költségvetés részlete segít látni a különbséget. A változás részletkérdésnek tűnhet, de az átláthatóság és újrafelhasználhatóság (különösen gépi feldolgozás) szempontjából hatalmas a különbség.

A változás természetesen csak kisebb részben várható a rendelettől, nagyobb részt az szükséges hozzá, hogy az adatbázisokban (mind az ASP, KGR-K11 és a Közpénzügyi Portál nyilvános adatbázisában) külön változóként jelenjenek meg a osztályozási szintek. Önkormányzati oldalról nem igényelne lényegi többletmunkát, hiszen a költségvetésnek jelenleg is minden tételét besorolják az elérhető legalacsonyabb szintű osztályba, ami utána automatikusan hozzárendeli a magasabb szinteket - az alkalmazott szoftvertől elvileg függetlenül.

ADATSZOLGÁLTATÁS

Jelenleg az adatstandardot az “éves költségvetési beszámoló űrlapjai” határozzák meg, ám ezzel több probléma is van. Gyakorlatilag a közgazdasági és funkcionális oldalon is egy fix listát ad az önkormányzatnak, hogy milyen tételekbe aggregálja a részletes költéseit, amelynek előnye, hogy garantáltan nem marad ki valami lényeges információ az adatszolgáltatásból, illetve nem kell teljesen egyedi elnevezésű előirányzatokkal bajlódni központilag. Cserébe viszont egy olyan adatformátum előállítását teszi szükségessé, amit az önkormányzat maga nem használ máskor, kizárólag erre az alkalomra készíti el. Ennél nagyobb probléma pedig, hogy az aggregálás során gyakorlatilag adatvesztés történik, hiszen az önkormányzatnak részletesebb adatok is rendelkezésére állnak, így ezt az összesítést a teljes adatállomány begyűjtése után is nyugodtan elvégezhetné a Kincstár.

A KGR-K11 űrlapok jelentős része maradhatna a jelenlegi formájában, amennyiben számviteli és ellenőrzési oldalról lényeges, de az első négy űrlapot, ahol a kiadások és bevételek közgazdasági bontás (rovatrend) szerint szerepelnek, valamint az 5-ös és 6-os űrlapokat, ahol a teljesített kiadások és bevételek a közgazdasági és funkcionális bontás mátrixában vannak megjelenítve új logika alapján lenne javasolt felépíteni. Az új logika lényege, hogy ne egy fix listából induljon ki az űrlap, hanem az önkormányzat lehető legrészletesebb költségvetési bontását tudja használni, ahol minden egyes sort be tud sorolni mind a közgazdasági, mind funkcionális oldalon a megfelelő osztályba a felkínált listából, mintegy felcímkézve a saját tételeit.

A feladat megugorható, mert ismereteink szerint a költségvetési adatokat jelenleg is így kezelik az önkormányzatok. A két fent már említett kormányrendeletben rögzített, háromszintű hierarchia (közgazdasági rovatrend, funkciók) alatt van technikailag az önkormányzati “feladat” vagy előirányzat, ami az ASP programban “részletező kód” címen létezik is. Ez az a szint, amivel az önkormányzatok napi szinten dolgoznak (közterület felügyelet, óvodai dolgozók bére és óvodák napi (dologi) kiadásai, utcák felújításához kapcsolódó kiadások, stb.) - és egyébként ez az a konkrét szint, amelyet mind a lakosok, mind a döntéshozók könnyen be tudnak azonosítani, és amelyhez leginkább személyes kapcsolatuk is lehet. A jelenleg ASP-t használó önkormányzatok esetében ez a részletező kód jelenti tehát a legalacsonyabb bontást, amihez minden esetben egy rovatkódot kell társítani a közgazdasági osztályozásból (funkcionálist nem kell jelenleg).

A változtatás tehát csupán annyiból állna önkormányzati oldalon, hogy mindig a harmadik, legalacsonyabb szintű rovatra kéne besorolni egy tételt (amit a rendszer automatikusan kiegészítene a magasabb szintekkel), valamint már az eredeti előirányzatok felvitelénél meg kéne jelölni a funkcionális kódot is. Egy ilyen rendszerben minden sor egy elemi kiadási vagy bevételi tételt tartalmaz, amihez az intézmény és év változón kívül legalább az alábbi változók lennének automatikusan hozzárendelve:

• Bevétel vagy kiadás,
• Működési, felhalmozási vagy finanszírozási tétel,
• 3 szintnyi rovatrendi besorolás kód-név párossal,
• 3 szintnyi funkcionális besorolás kód-név párossal.

A fentiek természetesen kiegészíthetőek olyan változókkal is, hogy az adott tétel önként vállalt vagy kötelező önkormányzati feladatot takar-e vagy akár az intézmény típusára is vonatkozhat változó. Azon önkormányzatok esetében, akik nem ASP-t használnak, vélhetően hasonló struktúrában állnak rendelkezésre az adatok, de a központi szabályozásnak annyit kéne előírnia, hogy a fenti változókat is tartalmazó adatexportra legyen képes az önkormányzat.

Az pedig már állami szintű kihívás, hogy ezt a részletezettségű költségvetési adathalmazt kéne adatszolgáltatásként megkapnia a Kincstárnak, amiből aztán ezen a szinten végeznék el az aggregálást és az intézményi konszolidációt is.

MEGJELENÍTÉS A PUBLIKUS ADATBÁZISOKBAN

Az adatszolgáltatás formájától némileg független, hogy a publikus felületekről milyen formában lehet letölteni az adatokat. Jelenleg gyakorlatilag egy az egyben a KGR-K11 űrlapok tölthetőek le, ami az átlag felhasználó számára indokolatlanul külön lapokra helyezi az információt és felesleges formázásokat is használ. Egyszerűbb lenne, ha a jelenleg is az ASP-ből exportálható forma lenne az irányadó: egy lapon megjelenítve a költségvetési és finanszírozási kiadásokat, illetve egy külön lapon (de akár ugyanazon a lapon is lehetséges) a bevételeket, de az összes korábban említett változó feltüntetésével: beleértve a háromszintű osztályozás elnevezését és kódját, a konkrét feladat/előirányzat elnevezését és kódját, az évet, intézményt és potenciális további változókat.

Továbbá, a K11-ben megjelenő gazdasági tétel × kormányzati funkció mátrix elemzésre használható, de rosszul skálázható és nehezen újrafelhasználható. Gépi adatként célszerűbb egy „long” vagy panel szerkezet: egy sor egy szervezet–év/időszak–gazdasági kategória–funkcionális kategória–összeg kombinációt jelentsen. Ha ugyanaz a gazdasági tétel több funkcióhoz tartozik, több sorban jelenik meg. A felhasználói felület ebből bármikor elő tud állítani kereszttáblát, de a nyers adat megőrzi az egyszerű, adatbázisbarát szerkezetet. A funkcionális osztályozást tehát szintén lehetséges akár ugyanazon a fülön megjeleníteni (szintén külön változókként), ám maradhat a jelenlegi rendszerhez hasonlóan két külön fülön is, csak a mátrix formátum elhagyásával. Előbbire Szlovéniából ismerünk példát (középen a feladat, balra a funkcionális, jobbra a közgazdasági besorolás), utóbbira ismét a cseh Monitor lehet példa (bár ott már egy aggregáltabb szinten, nem a konkrét feladat szintjén jelenik meg a két táblázat).

Az adatok publikus prezentálásának harmadik dilemmája, hogy az intézményi konszolidációt hogyan lehet közérthetően bemutatni a látogatók számára. A jelenlegi Közpénzügyi Portálon az adatbázis elvégzi a konszolidációt, ha a megfelelő intézményeket (önkormányzat, polgármesteri hivatal, költségvetési szervek, esetleg társulások és általuk működtetett költségvetési szervek) kiválasztja a szűrőből a látogató - de ebben az esetben viszont el is tűnik az adatokban az intézményi szint, nem lehet az intézmények kiadásait egymás viszonylatában böngészni. Cserébe, ha csak egy intézményt választ ki az ember, akkor nem kap teljes képet a település költségvetéséről. A jövőben az oldalnak főleg a dashboardok tekintetében úgy érdemes bemutatnia az adatokat, hogy az az állampolgár számára a lehető legintuitívabban az összetartozó intézményi költségvetéseket konszolidáció után jelenítse meg, de eközben lehetőség legyen az intézményi szint megjelenítésére is a költségvetési (működési és felhalmozási) kiadások tekintetében.

3) ASP: helyben is rögtön teremthetne nyilvánosságot

A központi portál nem kell, hogy kiváltsa az önkormányzat saját költségvetési kommunikációját. Inkább egy garantált országos minimumot teremtene: minden településről ugyanazok az alapadatok ugyanabban a struktúrában lennének elérhetők, az önkormányzat pedig ehhez helyben magyarázatot, képeket, projektleírásokat és saját prioritásokat adhatna.

Az ASP keretrendszernek most is vannak olyan moduljai, amelyek képesek publikus, állampolgárok számára elérhető webes tartalmak megjelenítésére. A gazdálkodási adatokból ezért elvileg helyben is automatikusan előállítható lenne egy alap „Közérthető költségvetés” oldal: a fő bevételek és kiadások, funkcionális bontás, a költségvetés végrehajtásának aktuális állapota százalékosan, illetve az adatok letölthetőségét is lehetővé lehetne tenni. Az önkormányzatnak nem kellene minden évben nulláról táblázatokat és grafikonokat készítenie; csak az értelmező réteget kellene hozzáadnia. Erre Szlovákiában találtunk jó gyakorlatot, például Nagyszombat (Trnava) városában, ahol az önkormányzat a közzétételi kötelezettségeit egy összetett webszolgáltatással teljesíti, amiben valós időben frissül a kifizetések és szerződések listájától kezdve a költségvetés végrehajtásáig rengeteg adat.

A központi és a helyi felületeknek ugyanazokra a stabil rekordokra és azonosító kódokra kellene épülniük. Így egy helyi grafikon mögött pontosan ugyanaz a letölthető adat állna, mint amit a Kincstár országos adatbázisa vagy egy civil elemző API-n keresztül lekér. Ez csökkentené a párhuzamos adatközlést és az eltérő számokból fakadó vitákat is. Amennyiben túlságosan erőforrás igényes folyamat lenne az ASP gazdálkodási szakrendszerét publikus felülettel bővíteni (valamint annak integrálását megoldani a változatos önkormányzati weboldalakba), akkor szintén lehet a cseh Monitor oldaltól jó példát tanulni: ott az adott intézmény előre legyártott, standard ábrái és adatai egy az egyben beágyazhatóak bármilyen HTML alapú weboldalba. Ez lehetővé tenné, hogy az önkormányzatok saját oldalaikon jelenítsék meg a költségvetési információkat anélkül, hogy külön adatfeldolgozó vagy vizualizációs rendszert kellene fejleszteniük.

Összegzés

A változtatások hozadéka alapvetően az lenne, hogy az egyébként már ma is létező, automatizált rendszerek kicsit több információtartalommal jóval közérthetőbbé és szélesebb körben használhatóvá válhatnának.

• A lakos számára: egyetlen keresőből érthetően megismerhető lenne, mire költ a települése, hogyan változott a költségvetés és hogyan viszonyul más, hasonló önkormányzatokhoz.
• Az önkormányzat számára: csökkenne a párhuzamos táblázatkészítés, miközben automatikusan előállítható grafikonok és összehasonlítások segítenék a vezetői döntéshozatalt és a lakossági kommunikációt.
• A Kincstár és a kormányzat számára: részletesebb, egységesebb, könnyebben automatizálható adatok, könnyebb ellenőrzés, jobb konszolidáció és erősebb elemzési képesség.
• A kutatók, civil szervezetek és sajtó számára: dokumentált, visszakereshető és API-n keresztül feldolgozható adatok, amelyekből nem kell minden elemzés előtt újraépíteni az osztályozási és szervezeti kapcsolatokat.

A legfontosabb az a szemléletváltás lenne, hogy az államháztartási adatgyűjtés ne csak ellenőrzési és statisztikai kötelezettségként működjön. Ugyanaz az adat, amelyből a pénzügyi kormányzat követi az önkormányzatokat, megfelelő adatstandarddal és prezentációval a helyi demokratikus nyilvánosság infrastruktúrája is lehet.