A közérdekű adatokkal kapcsolatos ítéletek végrehajtásának hiánya súlyos jogállamisági problémát jelent Magyarországon, amely egyben az Emberi Jogok Európai Egyezményét is sérti. Az Európa Tanácshoz benyújtott közös beadványban magyar civil szervezetek mutattak rá az ítéleteknek való meg nem felelés rendszerszintű okaira. A civilek emellett a közérdekű adatokhoz való hatékony hozzáférés biztosítása érdekében ajánlásokat fogalmaztak meg. A beadványban a K-Monitor több olyan nyertes pere is bemutatásra került, amiben a pervesztes állami szervek nem tettek eleget a bíróság döntésének.

Az Emberi Jogok Európai Bíróságnak épülete belülről, Forrás: MNF

Négy magyar civil szervezet – a Magyar Helsinki Bizottság, a Társaság a Szabadságjogokért, a K-Monitor és a Transparency International Magyarország – 2026 áprilisában beadványt nyújtott be az Európa Tanács Miniszteri Bizottságához az Emberi Jogok Európai Bírósága Kenedi kontra Magyarország ügyben hozott ítéletének végrehajtásával kapcsolatban. 

A beadványban a civil szervezetek amellett érvelnek, hogy Magyarország továbbra sem kezeli megfelelően a közérdekű adatokhoz való hozzáférésre és az állami hatóságokat adatok közzétételére kötelező bírósági ítéletek végrehajtására vonatkozó ítélet mögött meghúzódó rendszerszintű problémákat.

A Kenedi kontra Magyarország ügy Kenedi János történész kutatási célú iratbetekintési kérelmeivel volt kapcsolatos. Az érintett minisztérium megtagadta a kutató hozzáférését, és bár a hazai bíróságok a kérelmező javára döntöttek, a minisztérium nem tett eleget a közzétételre kötelező bírósági ítéletnek. Végül 2009-ben az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapította a tisztességes eljáráshoz való jog és a véleménynyilvánítás szabadságának megsértését a hatóságok tartós ellenállása, a végrehajtási eljárások túlzott hossza és a hatékony jogorvoslat hiánya miatt.

2024 decemberében a Miniszteri Bizottság úgynevezett megerősített felügyelet alá helyezte az ügyet, és felszólította Magyarországot, hogy tegyen intézkedéseket annak biztosítására, hogy a hatóságok betartsák a közérdekű adatokhoz való hozzáférést elrendelő bírósági határozatokat. Az akkori kormány (amely 2026 május elejéig volt hivatalban) azonban nem tett érdemi jogi vagy igazgatási lépéseket a rendszerszintű probléma kezelésére. A 2026 áprilisában benyújtott intézkedési jelentés egyenesen elszigetelt esetként próbálta feltüntetni az ügyet, annak ellenére, hogy ennek az ellenkezőjét számos konkrét példa bizonyítja, amelyeket a civil szervezetek beadványa is tartalmaz.

A beadványt benyújtó civil szervezetek szerint az ítélet hátterében álló problémák változatlanok maradtak. A végrehajtási eszközök gyengék, a végrehajtási eljárások lassúak és megterhelők, a meg nem felelés szankciói pedig nem eléggé visszatartó erejűek. A büntetőjogi felelősség érvényesítésére szinte soha nem kerül sor, az érintett hatóságok pedig késleltetett közzététellel elkerülhetik a következményeket. Eközben a végrehajtásra vonatkozó megbízható adatok sem állnak rendelkezésre. Ennek eredményeként a tartós jogi és gyakorlati hiányosságok továbbra is aláássák az információszabadságra vonatkozó ítéletek hatékony végrehajtását, ami azt jelenti, hogy a Kenedi kontra Magyarország ítélet még nem tekinthető teljes mértékben végrehajtottnak. A civil szervezetek beadványukban ajánlások sorát fogalmazták meg a közérdekű adatokhoz való hatékony hozzáférés és e jogállamisági probléma érdemi kezelése érdekében.

A Kenedi kontra Magyarország ítélet végrehajtása 2026. június 9–11. között kerül a Miniszteri Bizottság napirendjére.

A teljes beadvány itt érhető el.