A K-Monitor kezdeményezésére törvényességi felügyeleti eljárás indult a Boston Consulting Group-pal szemben, amiért nem tett eleget az információszabadság törvényben előírt kötelezettségének és nem adott tájékoztatást arról, hogy milyen állami intézményekkel van szerződéses viszonya.

A K-Monitor azért is tartotta fontosnak, hogy kiderüljön, milyen szerződései vannak a BCG-nek a kormánnyal, mert számos területen jellemzővé vált, hogy az állam a szakmai, közpolitikai munkát kiszervezi magáncégeknek. A folyamat egyáltalán nem transzparens, ugyanakkor egy jól fizető üzletágnak tekinthető. Egy joghézag miatt szinte lehetetlen közpénzeket elnyerő cégektől megtudni, hogy milyen állami megbízásaik vannak, pedig erre elvben lehetőséget ad az infotörvény. Ennek azért van jelentősége, mert jelenleg minden állami, önkormányzati intézményt egyenként szükséges végigkérdezni ahhoz, hogy kiderüljön, hogy van-e szerződése egy adott céggel.

A cégbíróság döntése az ügyben azért tekinthető mérföldkőnek, mert kimondja, hogy olyan esetben is be kell tartania az állammal üzletelő cégeknek a törvényt, amikor maga a cég nem perelhető. A K-Monitor a kedvező döntés ellenére úgy véli, hogy elengedhetetlen, hogy az új kormány úgy módosítsa az információszabadság törvényt, hogy a jelenleginél szélesebb körben számonkérhetőek legyenek a közpénzekből részesülő cégek.

Az eljárás előzménye, hogy a K-Monitor 2020 óta pereskedik azért, hogy nyilvánosságra kerüljön az a Belügyminisztérium által a BCG-től százmilliókért megrendelt tanulmány, ami alapján az Orbán-kormány elindította az egészségügyi rendszer reformját.

A Boston Consulting Group keleti-európai vezetője, Juhász László a "Money Talks" eseményen Tiborcz Istvánnal beszélget 2025. tavaszán. A kép forrása: Bede Márton, 444.hu

Perek sora a Belüggyel szemben

A tanulmány nyilvánosságra hozatala érdekében 2021-ben fordultunk először bírósághoz, hogy. A Belügyminisztérium (BM) elleni pert első fokon megnyertük, másodfokon, majd 2023 januárjában az Alkotmánybíróság előtt elvesztettük. Pár hónappal később, 2023 januárjában próbálkoztunk újra. Első fokon vesztettük, majd másodfokon nekünk adott igazat a bíróság. Pár hónapig úgy tűnt, az emberek megismerhetik a tanulmányt, ami alapján a Kormány az egészségügy átalakítását végzi. Aztán a BM a Kúriához fordult, és a Kúria fordított az ügyön - elfogadta, hogy fontosabb a titkosság, mint a nyilvánosság. Hiába fordultunk az Alkotmánybírósághoz, 2025 márciusában visszautasították a panaszunk, mondván, alkotmányossági kérdést nem vet fel az ügy. 

A BM elleni pereskedéseink tehát mind elbuktak. A perek hatására azonban számos részlet kiderült a tanulmány tartalmáról. Majd idén még több információt közölt a HVG, miután megszerezte a titkos tanulmányt, ami azonban továbbra sem érhető el nyilvánosan.

A BCG a bíróság előtt

A BM-vel párhuzamosan 2023-ban a BCG-t is bepereltük, mivel közpénzes megbízáshoz jutó cégként a BCG-re is vonatkoznak átláthatóság kötelezettségek, csak ezekről ritkábban szokás beszélni, mint az állami intézményekre vonatkozóakról. 

A közpénzes megbízásokban részesülő cégek felelősségét az Alaptörvény 39. cikk (2) bekezdése írja elő. Eszerint 

“a közpénzekkel gazdálkodó minden szervezet köteles a nyilvánosság előtt elszámolni a közpénzekre vonatkozó gazdálkodásával. A közpénzeket és a nemzeti vagyont az átláthatóság és a közélet tisztaságának elve szerint kell kezelni. A közpénzekre és a nemzeti vagyonra vonatkozó adatok közérdekű adatok.”

A BCG elleni pert azonban a bíróság ítélethozatal nélkül 2023-ban megszüntette, mivel az Alkotmánybíróság már 2020-ban, a 7/2020. (V. 13.) AB határozatában megállapította, hogy az információszabadság törvény (Infotv.) jelenlegi szabályai (lényegében egy kodifikációs hiba miatt) alaptörvény-ellenesen nem biztosítják a közpénzfelhaszáló cégek perben való számonkérhetőségét. Ugyan az AB 2020 végi határidőt szabott az Országgyűlésnek az alaptörvény-ellenes helyzet orvoslására, az Országgyűlés az AB felhívását ignorálta és nem módosította az Infotv.-t. 

Bár a mulasztás orvoslása elsődlegesen az Igazságügyi Minisztérium feladata lett volna, az Orbán-kormány igazságügyi miniszterei, Varga Judit, majd Tuzson Bence nem terjesztettek be törvényjavaslatot a helyzet megoldására. Annak ellenére nem tettek eleget az AB felhívásának, hogy az Infotv.-t egyébként az elmúlt években számtalanszor módosították, amikor a módosítás egyébként a Kormánynak fontos volt. Volt, hogy az Európai Unió által a magyar Kormány ellen indított feltételességi eljárás miatt nyúltak hozzá a törvényhez, volt olyan is, amikor azért módosították a törvényt, mert a Kormány felül akarta írni a Kúria nyilvánosságpárti döntéseit. Az Infotv. módosításához szükséges parlamenti többség mindenesetre megvolt a kormánynál.

A jelenleg is fennálló alaptörvény-ellenes mulasztás a gyakorlatban azt jelenti, hogy amíg az Infotv. ezen a ponton nem változik, a közpénzek felhasználása vonatkozó tájékoztatási kötelezettségüket megszegő magáncégekkel szemben az adatigénylők továbbra sem indíthatnak pert az adatok nyilvánossága érdekében.

Az Alkotmánybíróság szerint semmit nem tehet az őt semmibe vevő Országgyűléssel

Mivel az egyszer már megállapításra került, hogy a helyzet alaptörvénysértő, 2023-ban nem a cégek perelhetőségánek hiányát, hanem azt panszoltuk az Alkotmánybíróság előtt, hogy az Országgyűlés semmibe veszi az Alkotmánybíróság döntését. 

Az Alkotmánybíróság épülete. A kép forrása: Wikipedia

Hiába fordultunk azonban az Országgyűlés évek óta tartó mulasztása miatt ismét az AB-hoz, a testület 2024-ben visszautasította az alkotmányjogi panaszunk, noha olyan döntést is hozhatott volna, amely szerint amíg módosítják megfelelően az Infotv.-t, addig az általános peres szabályok szerint kérhetőek számon a cégek. Az AB szerint bár a probléma továbbra is fennáll, az AB már megtette, amit lehetett:

“(...) az Alkotmánybíróságnak a mulasztás megállapításán túl nincs eszköze a jogalkotási hiátus pótlására, a gyakorlatból az is következik, hogy a probléma megoldásának felelőssége a bíróságokra sem hárítható át, (...)”  (3160/2024. (V. 3.) AB végzés, Indokolás [11] bekezdés). 

Ez azt jelentette tehát, hogy sem az Alkotmánybíróság, sem a bíróságok nem tudnak mit kezdeni azzal az alaptörvény-ellenes helyzettel, hogy az Országgyűlés az Alkotmánybíróság felhívását semmibe véve éve óta nem módosítja úgy az Infotv.-t, hogy magáncégeket is perelni lehessen a közpénzes adatok nyilvánosságáért.

A cégbíróság

Annak ellenére, hogy peres úton nem lehet magáncégeket közpénzes megbízásakira vonatkozó információk közlésére bírni, fontosnak tartottuk, hogy legyen következménye annak, ha egy cég szándékosan, ezt a joghézagot kihasználva nem tesz eleget törvényi kötelezettségének. Az Infotv. szerint ugyanis 

“az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az államháztartás alrendszerébe tartozó valamely személlyel pénzügyi vagy üzleti kapcsolatot létesít, köteles e jogviszonnyal összefüggő és (...) közérdekből nyilvános adatra vonatkozóan - erre irányuló igény esetén - bárki számára tájékoztatást adni.” (Infotv. 27. § (3a) bekezdés).

A K-Monitor ezért 2025 nyarán ezért törvényességi felügyeleti eljárást kezdeményezett a BCG-vel szemben, mivel a cég egy tavalyi adatigénylésünkre válaszul nem volt hajlandó elárulni, hogy mely állami szervekkel működik együtt - annak ellenére, hogy a tájékoztatásadást egyébként a törvény kötelezővé teszi. Attól még ugyanis, hogy a céget nem lehet jelenleg beperelni, változatlanul törvényi előírás, hogy a cégnek tájékoztatást kell adnia arról, hogy milyen közpénzeket használ. 

Azért is tartottuk fontosnak, hogy kiderüljön, mit csinál a BCG a kormánnyal, mert számos területen jellemzővé vált, hogy a kormány a szakmai munkát kiszervezi magáncégeknek. A folyamat egyáltalán nem transzparens, ugyanakkor egy jól fizető üzletágnak tekinthető. Nem véletlen, hogy a BCG regionális vezetője láthatóan szívesen mutatkozott együtt megbízójának vejével. 2025 tavaszán ugyanis a BCG kelet-európai vezetője, egyben szenior ügyvezető-igazgató partnere, Juhász László Orbán Viktor miniszterelnök vejével, Tiborcz Istvánnal értekezett nyilvánosan az “értékteremtésről” a “Money Talks” nevű üzleti eseményen.

Elsőre úgy tűnt, hogy itt sem járunk sikerrel. A cégbíróság visszautasította a kérelmünk, mivel a cégbíróság szerint csak peres úton lehetséges adatokat kikényszeríteni egy közpénzt használó cégtől. Ez azonban éppen az Országgyűlése évek óta tartó, tudatos mulasztása miatt kizárt. 

A cégbíróság döntése ellen fellebbeztünk, és a másodfokon eljáró Fővárosi Ítélőtábla nekünk adott igazat. A bíróság megállapította:

"(...) a közérdekből nyilvános adatok tekintetében az Infotv. 27. § (3a) bekezdése alapján tájékoztatásra kötelezett a tájékoztatást megtagadja, a tájékoztatást igénylő a tájékoztatásra kötelezett felett törvényességi felügyelet gyakorlására jogosult szerv eljárását kezdeményezheti [Infotv. 27. § (3b)]." 

(Fővárosi Ítélőtábla, 6.Cgtf.44.187/2025/8.)

Az Ítélőtábla végzése nyomán a cégbíróság 2026 áprilisában megindította a törvényességi felügyeleti eljárást a BCG-vel szemben, és felhívta a céget, hogy 30 napon belül tegye meg észrevételeit. Ha a cég nem vitatja a törvénysértést, köteles tájékoztatást adni arról, hogy a 2020–2025 közötti időszakban mely államháztartási szervekkel állt szerződéses kapcsolatban. 

A cégbíróság a végzésében figyelmeztette a BCG-t, hogy ha ennek nem tesz eleget, akkor 100 ezer forinttól 10 millió forintig terjedő pénzbírság szabható ki a céggel szemben.

Számonkérhetőek a közpénzhasználó cégek

A cégbíróság döntése fontos lépés a közpénzt használó, magántulajdonban álló cégek számonkérhetősége szempontjából. 

Bár a törvényességi felügyeleti eljárásban a cégbíróságnak nincs hatásköre az adatok (például szerződések) kiadására kötelezni a cégeket, hiszen az Országgyűlés továbbra sem tett eleget az Alkotmánybíróság felhívásának, a cégbíróságnak lehetősége van elérni, hogy a közpénzpénzhasználó magáncég tegyen eleget a törvényi kötelességének és legalább arról adjon tájékoztatást a polgároknak, hogy mely államháztartási szereplőkkel kötött szerződéseket. 

A Mészáros és Mészáros Kft. cégére 2014-ben Felcsúton. A kép forrása: Magyar Narancs

Ha a cégek még ennek a minimális tájékoztatási kötelezettségüknek sem tennének eleget, az adatigénylőknek az államháztartás alrendszereibe tartozó számos - akár több száz - állami vagy önkormányzati szervhez egyesével lenne szükséges közérdekű adatigényléssel fordulnia, mivel a polgároknak alig lehet információjuk arról, hogy a magáncégek kiknek és mennyi közpénzért dolgoznak.

A cégek számonkérhetősége a közpénzek felhasználásának átláthatósága szempontjából azért fontos kérdés, mert az Orbán-kormány egyre több olyan szolgáltatást rendelt meg magáncégektől, amelyeket korábban közfeladatként vagy állami szervek - például minisztériumok vagy kutatóintézetek - saját maguk vagy állami tulajdonban cégek végeztek el. 

Azzal, hogy ezeket a feladatokat nem közfeladat-ellátó szervek, hanem magáncégek végeztek el az elmúlt évtizedben a közpénzek felhasználásának és a döntéshozatal átláthatósága is csökkent. 

A cégbíróság BCG-vel szembeni törvényességi felügyeleti eljárása a K-Monitor szerint bizonyította, hogy addig is, amíg az Országgyűlés nem orvosolja az alaptörvény-ellenes helyzetet és nem teszi lehetővé a cégek perelhetőségét, a cégek változatlanul számonkérhetőek maradnak, ha közpénzeket használnak fel.