A 2026-os országgyűlési választásra a K-Monitor egy új Voksmonitor kérdőívet készített, amely lehetőséget nyújt a kitöltők számára, hogy összevessék saját politikai nézeteiket a pártok álláspontjaival. Az idei kérdőív összesen 44 kérdést tartalmaz, amelyek a hazai közpolitikai viták meghatározó területeire fókuszálnak.

Az idei Voksmonitor különlegessége az volt, hogy szakpolitikai kérdések mellett demográfiai kérdéseket (nem, korcsoport, lakóhely és iskolai végzettség) és egy pártpreferenciával kapcsolatos kérdést is feltettünk (“Ha most vasárnap lenne választás, Ön melyik pártra szavazna?”) a kitöltőknek azért, hogy jobban megértsük, mit gondolnak egyes társadalmi csoportok az általunk kiválasztott politikai kérdésekről.

Az alkalmazást eddig több 37 000 felhasználó töltötte ki, de fontos leszögezni, hogy a Voksmonitor nem reprezentatív adatfelvételen alapuló kutatás: a kitöltők elsősorban a közélet iránt érdeklődő, aktív felhasználók közül kerülnek ki, akik rendszeresen forgatnak online médiát. A felhasználók több mint harmada a Telex, 444.hu és a Gamestar oldaláról kattintott át a Voksmonitor oldalára. 

Ha szeretnéd, hogy a te véleményed is megjelenjen ezekben az elemzésekben, érdemes csatlakoznod a kitöltők köréhez. Minden egyes válasz hozzájárul ahhoz, hogy pontosabban lássuk, hogyan gondolkodnak az emberek a legfontosabb közpolitikai kérdésekről, és hogy a különböző álláspontok minél szélesebb köre jelenjen meg az eredményekben.

Miről szól a mostani elemzés?

A mostani elemzésben négy olyan témát mutatunk be, ahol a TISZA Párt a széles választói rétegek megszólítása érdekében szándékosan nem fejezett ki határozott álláspontot. Kíváncsiak voltunk, vajon azok, akik a TISZÁ-ra terveznek szavazni, valóban nagyon heterogén csoportot képeznek-e vagy valójában határozottabb az álláspontjuk, mint a magának a pártnak?

Azért helyezünk külön hangsúlyt a TISZA Pártra, mert egy esetleges kormányra kerülése esetén ezekben a kérdésekben feszültség alakulhat ki a választói elvárások és a tényleges kormányzati döntések között. Az adatok így nemcsak a jelenlegi véleménykülönbségekre világítanak rá, hanem arra is, hogy milyen kihívásokkal szembesülhet egy TISZA-kormány a kormányzás során.

A Voksmonitor kérdőív kitöltése során a felhasználók megjelölhették, hogy mely kérdések fontosak számukra, amelyeket a rendszer dupla súllyal vesz figyelembe. 

Az ábrákon a pártok álláspontjai mellett külön jelenítjük meg a teljes kitöltői minta véleményét, valamint azokét, akik az adott kérdést kifejezetten fontosnak jelölték. Ez lehetővé teszi, hogy ne csak az összképet, hanem az intenzívebb véleményeket is vizsgáljuk.

Azok közül, akik úgy válaszoltak, hogy az esedékes választáson a TISZÁ-ra szavaznának, a legtöbben (23%-uk) Magyarország EU-tagságát jelölték meg, mint a számukra legfontosabb kérdés és természetesen a tiszás válaszadók 98%-a elképzelhetetlennek tartja, hogy szükségessé váljon az EU-ból való kilépésünk. A második-harmadik, sőt negyedik helyeken viszont már egyértelműen az elszámoltatás és jogállam visszaállításának kérdései szerepelnek: 19%-uk jelölte fontosnak, hogy vagyonosodási vizsgálatokat tart szükségesnek, valamint, hogy Magyarország csatlakozzon az Európai Ügyészséghez. Negyedik helyre futott be 17,6%-kal a közmédia függetlenségének helyreállítása, míg ötödik helyen a tiszások közel 15%-a az akkumulátorgyárakkal szembeni szigorúbb fellépést jelölte meg, mint számára fontos ügy. 

Ukrajna EU tagsága

Ukrajna európai uniós csatlakozásának támogatása megosztó kérdésnek bizonyult. Az „egyetért” és „egyetért és fontosnak tartja” válaszok (44%) aránya azonos az elutasítás arányával (44%). A fiatalabb válaszadók kevésbé támogatják Ukrajna EU-tagságát, míg az idősebb korcsoportok és a magasabb iskolai végzettségűek is inkább támogatók a tagsággal kapcsolatban. A pártok konkrét álláspontjai alapján a DK és az MKKP támogatják Ukrajna EU-csatlakozását, míg a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk elutasítják azt. Ebben a kérdésben a pártok és szimpatizánsaik véleménye erősen együtt mozog: a DK és az MKKP szimpatizánsai között többségben vannak a támogatók, míg a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk szimpatizánsai körében kiugróan magas (94% felett) az elutasítás. Itt tehát kevésbé látszik eltérés a pártok és saját táboruk között.

A TISZA Párt programjában az szerepel, hogy parlamenti döntés helyett inkább népszavazásra bocsátanák a kérdést, így a kormányzásra készülő párt álláspontját “nem tudom/nem válaszol”-ként rögzítettük. A szimpatizánsai körében ugyan többségben vannak Ukrajna EU-tagságának támogatói, de az 53:34-es arány a támogatók és ellenzők között jelzi, hogy ebben a kérdésben valóban megosztottak a párt szimpatizánsai. A kérdés egyébként szerepelt a TISZA által szervezett Nemzet Hangja nem hivatalos népszavazásában is, ahol a válaszadók 58,18%-a értett egyet Ukrajna EU-tagságával, ami ott is jelezte a téma megosztó jellegét.

Sürgősségi fogamzásgátló tabletta bevezetése

A sürgősségi fogamzásgátlás vény nélküli elérhetősége esetében egyértelmű társadalmi támogatás látható. A válaszadók többsége az „egyetért” és az „egyetért és fontosnak tartja” kategóriákba sorolható, vagyis nemcsak elfogadják az intézkedést, hanem sokan fontos ügynek is tekintik. A férfiak és a nők egyaránt magasabb arányban (80% fölött) azt fejezték ki, hogy egyetértenek a bevezetéssel. 

A DK és az MKKP támogatta a tabletta vény nélküli beszerezhetőségét, és szimpatizánsaik is szinte teljes mértékben támogatják az orvos nélküli hozzáférhetőséget (89% a két táborban). A Mi Hazánk egyértelműen elutasítóbb, ők nem támogatják a könnyebb elérést és a szimpatizánsai körében is alacsonyabb a támogatás, de még így is magas a támogatók aránya (62% egyetért - 32% nem ért egyet). A Fidesz–KDNP nem töltötte ki a kérdőívünket előzetesen, így az esetükben korábbi kormányzati döntések alapján azt kódoltuk, hogy ők nem vezetnék be a tabletta vény nélküli elérhetőségét. Ehhez képest a szimpatizánsaik között sok a támogató (50% egyetért, 45% nem ért egyet), tehát itt is mérsékelt eltérés figyelhető meg a párt és a választók között, mint a Mi Hazánk esetében. 

A TISZA Párt, aki szintén nem töltötte ki a kérdőívünket, programjában nem ejt szót a sürgősségi fogamzásgátló kérdéséről, így Magyar Péter egy korábbi nyilatkozata alapján, ami úgy hangzott, hogy szerinte a társadalomnak kell megvitatnia az olyan kérdéseket, mint az abortusz és eutanázia, “nem tudom/nem válaszolnak” álláspontot rögzítettünk a párthoz. Szimpatizánsaik ennek ellenére egyértelműen támogatják, hogy vény nélkül legyen kapható a sürgősségi fogamzásgátló tabletta (89% az egyetértők aránya). 

Azonos neműek házassága

Az azonos nemű párok házasságának kérdése kevésbé megosztó kérdés, mint Ukrajna EU-csatlakozása. A nők és a férfiak véleménye itt eltérő tendenciát mutat, noha többségében pozitív mindkét esetben (81,5-66%), a nők inkább támogatják az azonos neműek házasságát. 

A pártok álláspontjai alapján a DK és az MKKP támogatják az azonos neműek házasságát, míg a Fidesz–KDNP és a Mi Hazánk elutasítják azt. A DK és az MKKP szimpatizánsai körében többségi az elfogadás (86% mindkét táborban), ami összhangban van a párt álláspontjával. A Fidesz–KDNP szimpatizánsai között inkább az elutasítás dominál, de itt is megjelenik egy kisebb, elfogadóbb csoport (13%). A Mi Hazánk szimpatizánsai körében is erősebb az elutasítás (83%), ráadásul 15%-uk számára kiemelten ellenzett, ami szorosan követi a párt álláspontját.

A TISZA Párt ebben a kérdésben sem nyilatkozott, sőt a 2025-ös Budapest Pride kapcsán komoly erőfeszítéseket tettek, hogy ne kelljen állást foglalniuk, miközben a budapesti Fidesz-frakció aktív trollkodással próbálta - szerintük - kedvezőtlen színben feltüntetni a TISZA képviselőit. A szimpatizánsai körében ugyanakkor az elfogadás nagyon magas (80%), ami következhet csupán a Voksmonitort kitöltők összetételéből, de mindenesetre nem úgy látszik, hogy sok ellenzéki szavazót riasztana el egy, a melegekkel szolidárisabb álláspont.

Az Európai Unión kívülről érkező vendégmunkások munkavállalási engedélyének tiltása

Összességében enyhe többségben vannak az elutasítók: a válaszadók 47,2%-a nem ért egyet az állítással, míg 43,5% támogatja azt, és közel 10% bizonytalan. Az elutasító álláspont természetesen jelentheti azt, hogy valaki támogatja a szigorítást, csak az új engedélyek kiadásának teljes tiltását ellenzi. 

Pártpreferencia szerint jelentős különbségek figyelhetők meg. Az MKKP és a DK szavazói inkább nem támogatják a szigorítást. Az MKKP szimpatizánsai körében a legerősebb az elutasítás: közel 70%-uk nem ért egyet az állítással, és engedélyezné a további munkavállalási engedélyek kiadását, és csak ötödük támogatja a tiltást. A DK szimpatizánsai esetében is magasabb az elutasítás (56%), mint a támogatás (35,5%), annak ellenére, hogy a párt viszont támogatja a tiltást. A nem szavazók és a bizonytalanok körében szintén inkább az elutasítás felé billen a mérleg, de itt nagyobb az egyetértők aránya is, ami arra utal, hogy ebben a csoportban kevésbé kiforrottak az álláspontok. 

A Mi Hazánk szimpatizánsai körében kiemelkedően magas a támogatás: több mint fele a válaszadóknak (77%) egyetért a szigorítással, ami összhangban van a párt álláspontjával, ráadásul 11%-uk számára kiemelten fontos ez a téma. A Fidesz–KDNP szimpatizánsai között már inkább az elutasítás dominál (52,5% nem ért egyet, 41,4% egyetért), ami tükrözi a párt pozícióját, ugyanis a Fidesz-kormány, bár nem reklámozta, de aktívan támogatta a vendégmunkások behozatalát. 

A TISZA a programja alapján kormányra kerülés után azonnal, már 2026. június 1-től megtiltaná új vendégmunkások érkezését, ám szimpatizánsai ezzel szemben megosztottak: az egyetértők (43,8%) és az elutasítók (47,3%) aránya közel azonos, ami bizonytalanabb álláspontot jelez, mint ami a párt határozott álláspontja alapján várható lenne.

Konklúzió

A négy bemutatott téma alapján jól látszik, hogy a választói vélemények és a pártok álláspontjai nem minden esetben esnek egybe. A kormányváltásra készülő TISZA Párt esetében a négy kérdés jól mutatja, hogy még nincs teljes összhang a párt és választói pozíciói között - legalábbis a Voksmonitort kitöltők között. Vannak kérdések, ahol a párt elkerülte a határozott állásfoglalást, míg a szimpatizánsai között egy határozott vélemény van többségben. Ez arra utal, hogy a párt támogatói sok esetben konkrét elvárásokkal rendelkeznek olyan kérdésekben is, ahol a párt még nem pozicionálta magát egyértelműen. 

Cserébe van olyan kérdés is, ahol a párt határozott álláspontját nem követi hasonlóan egységes pozíció a választók részéről és jobban látszik, hogy heterogén választói csoportokat szólít meg a párt. Egy esetleges kormányzati szerepvállalás során ez feszültségekhez vezethet, amikor a politikai döntések és a választói elvárások találkoznak - ám vélhetően ezt beárazzák a választók, tekintettel arra, hogy a választás tétjét nem ezek a konkrét közpolitikai kérdések adják ezen a héten.

Az adatok azt is mutatják, hogy bizonyos ügyekben széles társadalmi egyetértés alakul ki, míg más kérdések erősen megosztják a választókat. Emellett több esetben a demográfiai különbségek, például az életkor vagy az iskolai végzettség, legalább olyan fontos szerepet játszanak a vélemények alakulásában, mint a pártpreferencia.

A módszertanról

A K-Monitor összegyűjtötte azokat a közéleti-politikai témákat, amelyeket az induló pártok és a nyilvánosság fontosnak tartanak a választás szempontjából. Ezekből állítottuk össze a kérdéseket, amelyeket elküldtünk a releváns politikai pártoknak, név szerint: TISZA Párt, Fidesz–KDNP,  Demokratikus Koalíció (DK),  Magyar Kétfarkú Kutyapárt (MKKP) és a Mi Hazánk Mozgalom válaszait vetjük össze a kitöltők véleményével. A pártok álláspontjait, amennyiben nem töltötték ki a kérdőívet, saját nyilvánosan elérhető megnyilatkozásaik alapján és/vagy programjuk alapján kódoltuk.

A Voksmonitor kérdőív kitöltése során a felhasználók megjelölhették, hogy mely kérdések fontosak számukra, amelyeket a rendszer dupla súllyal vesz figyelembe. 

Az ábrákon a pártok álláspontjai mellett külön jelenítjük meg a teljes kitöltői minta véleményét, valamint azokét, akik az adott kérdést kifejezetten fontosnak jelölték. Ez lehetővé teszi, hogy ne csak az összképet, hanem az intenzívebb véleményeket is vizsgáljuk.

Ugyanakkor a demográfiai csoportok aránya jelentősen eltér a mintában, például a kérdőívet kétszer annyi férfi töltötte ki, mint nő, ezért az itt bemutatott eredményeket minden esetben érdemes óvatosan értelmezni.

Azoknak a válaszadóknak az adatait, akik „egyéb pártot” jelöltek meg preferenciának, az alacsony elemszám miatt nem vettük figyelembe az elemzésben. Kizártuk továbbá azokat a kitöltéseket, ahol a válaszadók nem nyilvánítottak véleményt egyetlen kérdésben sem és kizárólag a „kihagyás” opciót választották. Ahogy a demográfiai adatokból is látszik, a kérdőívet 18 éven aluliak is kitöltötték. Bár a pártpreferenciára vonatkozó kérdés hasonlít a közvéleménykutatásokban alkalmazott kérdésre, az elemzésben inkább a szimpátia kifejezést használjuk. Ennek oka, hogy nem tudjuk, a válaszadók ténylegesen részt vennének-e egy választáson, illetve életkorukból adódóan nem mindenki rendelkezik szavazati joggal. Az is megfigyelhető, hogy a kérdések súlyozásának lehetőségével viszonylag kevesen éltek, így az eredmények inkább a kitöltők általános véleményét tükrözik, mintsem tudatosan felállított prioritásaikat.

A most bemutatott négy téma csak ízelítő: a részletesebb elemzések később érkeznek!