Annak, aki követi a kormányzat kommunikációs tevékenységét, nem újdonság, hogy évente százmilliárdnyi közpénz megy el olyan kampányokra, amelyek nyilvánvalóan hamis állításokat, a politikai ellenfeleket lejárató üzeneteket közvetítenek. A propagandacélú közpénzfelhasználást azonban jogi eljárásban eddig érdemben nem vizsgálták. A K-Monitor felülbírálati indítványa alapján a bíróság most kimondta, hogy a nyomozó hatóság nem utasíthatja el a kormányzati kommunikáció tényleges jellegének vizsgálatát arra hivatkozva, hogy a megrendelt hirdetések a kormányzati irányvonalat követik.

A Budai Központi Kerületi Bíróság felülbírálati indítványunknak helyt adó döntése egy feljelentést elutasító rendőrségi határozatot helyezett hatályon kívül. A feljelentés lényege az volt, hogy az állami hirdetések költéseit ‒ amelyek jogi keretét a Rogán Antal vezette Nemzeti Kommunikációs Hivatalon keresztüli megrendelések adják ‒ a választói felhatalmazással ellentétesen, “nyilvánvaló hazugságokra” költi a kormányzat, amivel hűtlen kezelést követ el. Ilyenek voltak például a 13. havi nyugdíj „megvédése” érdekében az írott és az elektronikus sajtóban, óriásplakátokon terjesztett hirdetések, amelyekben a kormányzat az Európai Unió Parlamentjét, a magyar ellenzéket és Magyar Pétert azzal vádolta, hogy el akarják venni a 13. havi nyugdíjat és a nyugdíjkorrekciót.

A kép forrása: 444.

A Budapesti Rendőr-főkapitányság a fenti feljelentést a 2025. júniusi határozatában azzal az indokkal utasította el, hogy a hirdetések a kormány irányelveinek megfelelő tartalmat hordoznak, a kormány elveit közvetítik a választók felé, a megrendelésük, illetve finanszírozásuk így nem jelenthet kötelességszegést, ennélfogva nem értékelhető hűtlen kezelésként sem.

A K-Monitor a feljelentést elutasító határozat ellen 2025 októberében felülbírálati indítványt nyújtott be, melyben azzal érvelt, hogy egy hirdetés közérdekű ‒ tehát közpénzből finanszírozható ‒ jellegét nem a közzétevő személye, hanem a hirdetés tartalma alapján kell megítélni. Nem fogadható el a rendőrség jogértelmezése, hiszen az alapján bármit tesz közzé a kormányzat, az szükségképpen olyan kormányzati irányelvnek minősül, amely önmagában megalapozza a közérdekű jelleget. Ezzel szemben a K-Monitor álláspontja szerint a nyomozó hatóságnak érdemben kell vizsgálnia, hogy a hirdetések valóban a teljes társadalom érdekét szolgálják-e, vagy a kormányzattól elkülönült entitás (például egy párt vagy akár egy személy) érdekében jelennek-e meg (az ő véleményét, értékrendjét közvetítik-e). A feljelentésben megjelölt konkrét hirdetések a tartalmuk alapján nem közérdekű, a választópolgárokat pártsemleges információval ellátó tájékoztatások, hanem egyoldalú, a kormánypárt választási esélyeinek növelése érdekében az ellenzéket negatív színben feltüntető, kampánycélú hirdetések, amelyek központi költségvetésből való finanszírozása így nem közérdekű kormányzati tájékoztatásnak, hanem tiltott pártfinanszírozásnak minősül. Mindezek alapján indítványoztuk a nyomozás megindítását, mivel álláspontunk szerint Rogán Antal és valamennyi, a döntésben részt vevő kormányzati tisztségviselő az erre biztosított költségvetési forrást nem kormányzati kommunikációra költötte, így hűtlen kezelést követett el.

A felülbírálati indítványt elbíráló bírósági végzés helyt adott az indítványunknak. A bíróság indokolása szerint a nyomozó hatóság a feljelentésben foglalt állításra, a hirdetések nyilvánvalóan hazug voltára vonatkozóan a tényállást nem derítette fel, kizárólag azt tartotta vizsgálandónak, hogy a hirdetések a kormány irányelveinek megfelelő tartalommal bírnak-e. A bíróság hangsúlyozta, hogy valótlan tényállítások nyilvánosság felé közvetítése nem szolgálhatja a társadalom egészének, de akár annak egy részének a javát sem, az kétségkívül ellentétes a közérdekkel, így értelemszerűen nem is lehet a kormányzati hirdetésekre elkülönített pénzösszegek „nyilvánvaló célja”. Mivel a nyomozó hatóság mindezek vizsgálatát elmulasztotta, a tényállás felderítetlensége folytán a határozata megalapozatlan.

A döntésnek a nyomozó hatóság érdemi nyomozásra kötelezésén túli jelentőségét az adja, hogy egy hűtlen kezelést felvető büntetőügyben foglalt állást a kormányzati hirdetések tartalmi vizsgálata mellett. Az ügy precedensértékű lehet mindazon közpénzköltések büntetőjogi megítélésében, amelyeket a kormányzat hamis indokokkal, például közelebbről meg nem határozott nemzetgazdasági vagy gyermekvédelmi érdekekkel, adott esetben az országot fenyegető háború vagy kormányváltás elleni védekezéssel kíván legitimálni. A nagy kérdés persze, mint minden ilyen esetben, itt is az, hogy a nyomozó hatóság érdemi nyomozást fog-e folytatni, és érvényesíti-e a bírósági végzésben foglalt vizsgálati szempontokat, vagy egyszerűen elfekteti az ügyet. Erre a válaszra a korábbi három felülbírálati indítványunk nyomán megkezdett nyomozásban is várunk.

A jelen ügyben hozott rendőrségi határozat itt, a felülbírálati indítványunk itt, a bírósági döntés itt érhető el.

Ez a tevékenység a Transatlantic Foundation PROTEUS projektjének támogatásával, az Európai Unió társfinanszírozásával valósul meg.