A Fővárosi Közgyűlés döntései minden budapesti életét befolyásolják, legyen szó akár közlekedési kérdésekről, lakhatásról, zöldfelületekről vagy a város fejlesztéséről. De vajon kinek az álláspontja áll a legközelebb a tiédhez ezekben város életét érintő fontos kérdésekben? Ezt segít megmutatni a Voksmonitor legújabb verziója, amelyet a K-Monitor és a KohoVolit.eu közösen fejlesztett ki.

 

Mi az a Voksmonitor?

 

A Voksmonitor egy online alkalmazás, amely összehasonlítja a véleményedet a Fővárosi Közgyűlésben dolgozó frakciók és képviselők álláspontjaival.
A cél egyszerű: hogy a választók ne csak kampányüzeneteken és sajtónyilatkozatokon keresztül találkozzanak a politikával, hanem megismerhessék, hogyan döntöttek a képviselők fontos várospolitikai ügyekben, ezen keresztül pedig azzal is megismerkedjenek, hogy milyen ügyekről születnek döntések a Fővárosi Közgyűlésben.

 

Mitől különleges ez a kiadás?

 

A mostani Voksmonitor szakít a korábbi gyakorlattal: nem kérdőíves megkeresésekből vagy pártprogramokból dolgozik, hanem valódi közgyűlési döntéseket és szavazásokat elemez. A frakciók és képviselők álláspontjait kizárólag a Fővárosi Közgyűlés jegyzőkönyvei és határozatai alapján soroltuk be, vagyis abból, amit ténylegesen tettek, nem abból, amit nyilatkoztak. Cserébe nem vizsgáltuk a szakbizottsági napirendeket és vitákat, illetve a közgyűléshez kapcsolódó sajtótájékoztatókat, politikai nyilatkozatokat. 

A kérdőív 28 közgyűlési szavazást dolgoz fel, amelyek a 2024. október 4. és 2025. május 28. közötti időszakban kerültek napirendre. Ebből három témát az Átláthatóság, hármat a Környezetvédelem és Fenntarthatóság, hatot a Közlekedés és Mobilitás, egyet a Közösség és kultúra, ötöt a Szociális és lakhatási ügyek, egyet a Társadalmi ügyek és esélyegyenlőség, négyet a Városfejlesztés és ötöt a Városüzemeltetés kategóriába soroltunk.

 

Hogyan készült?

 

A Voksmonitor elkészítését alapos kutatómunka előzte meg. Először átböngésztük a sajtóanyagokat és a közgyűlési jegyzőkönyveket, hogy megtaláljuk azokat a témákat, amelyek élénk vitát váltottak ki, vagy jól bemutatják a közgyűlés működését és döntéshozatali logikáját vagy azért választottuk ki, mert fontosnak ítéltük a város működésének szemléltetése szempontjából.

Természetesen a közgyűlés nem csak ezzel a 28 üggyel foglalkozott, sok olyan téma is kimaradt, amely túl technikai, nehezen értelmezhető vagy nem egyértelműen kibontható kérdés volt. Célunk az volt, hogy olyan ügyeket válasszunk, amelyek érthetők, relevánsak, és valóban hatással vannak Budapest életére.

Az előterjesztések átlagosan 35-50%-a a városvezetéstől származik, hivatali előkészítés után vagy főjegyzői vagy főpolgármesteri előterjesztésként. Ehhez képest ezeknek az előterjesztéseknek az aránya a Voksmonitorban 20% alatt van és a nagy többsége a behozott témáknak képviselői kezdeményezés. Ennek az aránytalanságnak a fő oka, hogy a városvezetés előterjesztései jellemzően olyan döntések, amelyek vagy a napi működéshez vagy már futó projektek végrehajtásához kapcsolódnak, személyi döntések vagy pedig kimondottan összetett rendeletekre vonatkoznak, például a városrendezési jogszabályok elfogadására, amelyeket nehéz lett volna egy közpolitikai állítás keretében összefoglalni. Egy-két esetben tettünk erre kísérletet, például az átláthatósági és parkolási rendeletek esetében. Így is van olyan kezdeményezés, amely sajnálatos módon kimaradt, például a Lakásügynökség formálisan még az előző ciklusban lett megalapítva, miközben a tevékenysége abszolút a jelenlegi ciklusban kezdi el majd kifejteni a hatását, illetve folyamatosan születnek az együttműködési megállapodások a kerületek és Főváros között a témában. Ilyen értelemben az a módszertani döntés, hogy alapvetően új kezdeményezésekről szóljon a Voksmonitor kedvezett a politikailag “kihangosított”, de tartalmában sokszor egyszerűbb, egyfókuszú képviselői indítványoknak, szemben a hosszútávú folyamatok aktuálisan napirendre kerülő résztémáival. 

Egy másik módszertani döntésünk volt, hogy az új Közgyűlés felállását követő, részben politikai pozícióharcként is értelmezhető szavazásokat és vitákat nem vettük be a Voksmonitor témái közé. Miközben abszolút lehetnek közpolitikai következményei a Klímaügynökség vagy a Budapest Brand cég meggyengítésének, a bizottságok számának, az SZMSZ-ben meghatározott főpolgármesteri jogkörök közgyűléshez történő visszarendelésének, valamint a nagy budapesti cégek cégvezetői álláspályázatainak kiírása, elbírálása, korábbi vezetők visszahívásához kapcsolódó döntéseknek, de a viták erősen személyes-politikai és limitált közpolitikai tartalma miatt végül kiszűrtük. Ennek ellenére félrevezető lenne, ha nem jeleznénk, hogy az új Fővárosi Közgyűlés első félévének egyébként pontosan ezek a viták voltak a kulcspontjai és foglalták le a képviselők figyelmének jelentős részét. 

A szavazási eredmények értelmezése tekintetében még fontos jelezni, hogy a közgyűlési szavazásokat sokszor megelőzi vita a szakbizottságokban és egyes módosító javaslatok már ott elbukhatnak vagy integrálásra kerülnek a bizottság összesítő módosító javaslatában. A közgyűlési vitában így előfordulhat, hogy már egy eleve kompromisszumos javaslatot látunk, amit könnyebben támogat a frakciók többsége. Továbbá előfordulhat, hogy a leginkább vitás kérdéseket külön módosítók formájában vagy határozati pontokra külön szavazás kérésével szavazzák le, sőt, esetenként még napirendre sem veszik. Ezért lehetséges, hogy míg részletekkel kapcsolatban jelentős vita lehet, a végén a szavazási eredményben sokszor szinte teljes egyetértést látunk a frakciók között vagy csak 1-1 frakció tartózkodása látszik, ha egy számukra igazán fontos elem nem került végül be a csomagba. Érdemes ezért a szavazási eredmények értékelésekor észben tartani, hogy az előterjesztés potenciálisan már egy legnagyobb közös nevezőként működik a támogató frakciók között. 

Miután kiválasztottuk a témákat, összepárosítottuk őket a kapcsolódó szavazásokkal. A fővárosi közgyűlés jegyzőkönyveiből a név szerinti szavazások eredményeit saját fejlesztésű programkóddal nyertük ki és rendeztük táblázatba, majd ezeket hozzárendeltük a kiválasztott várospolitikai ügyekhez. Tekintettel arra, hogy végül egy konkrét szavazás eredményét jelenítjük meg, ezért többször az eredetileg tágan megfogalmazott közpolitikai témát egy részterületre kellett szűkíteni, hogy a szavazási eredmény reprezentatív maradjon az állításra vonatkozóan. Sőt, előfordulhatnak a Voksmonitorban olyan témák, amelyek az elmúlt év során többször is napirendre kerültek a Fővárosi Közgyűlésben, időnként akár különböző szavazási eredményekkel - ezekben az esetekben is végül egy konkrét szavazást kellett választanunk, ami nem feltétlenül adja vissza az év során alakuló politikai pozíciókat, de ilyenkor próbáltuk a legteljesebb képet adó szavazást kiválasztani.  

 

Városvezetés jellemző kezdeményezései

 

Az alábbi felsorolás ízelítőt ad a fővárosi városvezetés feladatainak és döntési területeinek sokféleségéből. Nem teljes körű áttekintésről van szó, hanem olyan, jellemzően a városvezetéshez kötődő kezdeményezésekről és döntéstípusokról, amelyek rendszeresen megjelennek a Fővárosi Közgyűlés napirendjén, ugyanakkor módszertani okokból csak korlátozottan vagy egyáltalán nem jelennek meg a Voksmonitorban. A lista célja annak érzékeltetése, hogy a városvezetés munkája jelentős részben összetett, hosszabb távú folyamatokhoz, intézményi működéshez és végrehajtási döntésekhez kapcsolódik, amelyek nehezen ragadhatók meg egyetlen, jól körülhatárolható közpolitikai állítás mentén.

 

Lakhatási és ingatlangazdálkodási ügyek

• Lakhatással összefüggő programok és intézkedések (pl. fővárosi lakásügynökség, bérlakásprogramok, lakásfelújítási támogatások).
• A fővárosi tulajdonú ingatlanállomány hasznosítását célzó döntések (bérbeadás, funkcióváltás, értékesítés, vagyonkezelés).
• Szociális és megfizethető lakhatást érintő szabályozási és programalkotási kezdeményezések.

 

Stratégiai városfejlesztési programok

• Hosszú távú városstratégiai dokumentumok kidolgozása és módosítása (pl. Budapest 2030, klíma- és zöldstratégia).
• Új szakpolitikai stratégiák megalkotása (pl. idősügyi stratégia, esélyegyenlőségi stratégia).
• Korábban elfogadott stratégiák és intézkedési tervek végrehajtásáról szóló beszámolók (pl. hajléktalanellátási programok, Integrált Településfejlesztési Stratégia – ITS).

 

Városrendezés és szabályozás

• Településrendezési eszközök elfogadása és módosítása (fővárosi rendezési terv, keretszabályozások).
• Építési szabályzatokkal és városképi kérdésekkel kapcsolatos döntések.
• Kiemelt fejlesztésekhez kapcsolódó szabályozási kérdések megtárgyalása.

 

Pályázati és támogatási döntések

• Fővárosi pályázatok kiírása és az azokhoz kapcsolódó döntések meghozatala (pl. Égig Érő Fű program, Környezetvédelmi Alap, komposztálási programok, lakótelepi vízvisszatartás és zöldítési projektek).
• Civil, kulturális, szociális és környezetvédelmi támogatások odaítélése.
• Támogatási szerződések megkötése és módosítása.

 

Környezeti és fenntarthatósági ügyek

• Környezeti állapotértékelések, jelentések elfogadása.
• Klímaadaptációs és környezetvédelmi intézkedések előkészítése és nyomon követése.
• Zöldinfrastruktúra-fejlesztésekhez kapcsolódó döntések.

 

Személyi és szervezeti döntések

• Fővárosi intézmények és cégek vezetőinek kinevezése, visszahívása.
• Felügyelőbizottsági és igazgatósági tagságokkal kapcsolatos döntések.
• Önkormányzati intézményrendszer működését érintő szervezeti átalakítások.

 

Rendeletalkotás és rendeletmódosítás

• Önkormányzati rendeletek megalkotása és módosítása, többek között:
  • iparűzési adó,
  • szociális ellátások,
  • önkormányzati lakások bérbeadása,
  • átláthatósági szabályok,
  • civil együttműködési rendelet,
  • ösztöndíjprogramok,
  • köztemetők működése,
  • közterület-használat (pl. mikromobilitási eszközök, rollerek),
  • taxiszolgáltatás,
  • háztartási szennyvízkezelés.

 

Szerződések és együttműködések

• Közszolgáltatási szerződések megkötése és módosítása.
• Stratégiai együttműködési megállapodások civil szervezetekkel, intézményekkel és gazdasági szereplőkkel.

 

Európai uniós és nemzetközi ügyek

• EU-s pályázatok benyújtásáról, önrész biztosításáról és partnerségi megállapodásokról szóló döntések.
• Nemzetközi városhálózatokban való részvételhez kapcsolódó határozatok.

 

Részvételi és közösségi programok

• A közösségi költségvetés projektjeinek jóváhagyása és végrehajtásának nyomon követése.
• Lakossági bevonási és részvételi mechanizmusok fejlesztése.

 

Elismerések és szimbolikus döntések

• Fővárosi díjak, elismerések és címek adományozása.

 

Gazdasági és vagyongazdálkodási döntések

• Önkormányzati tulajdonú gazdasági társaságok beszámolóinak és üzleti terveinek elfogadása.
• Alapító okiratok módosítása.
• Fővárosi vagyonhasznosítással kapcsolatos stratégiai döntések.

 

Természetesen a 28 kiválasztott téma nem tudja lefedni azt a rengeteg ügyet, ami napirendre kerül a Fővárosi Közgyűlésben. Mivel most december 17-én szavazta meg a Közgyűlés a Főváros 2026-os költségvetését, ezért érdemes külön kiemelni, hogy miközben a költségvetés a város életét leginkább befolyásoló, alapvető dokumentum, mégis hiányzik a Voksmonitorból. Ennek természetesen az az oka, hogy csak a 2025-ös költségvetés vitás pontjaival meg lehetne tölteni egy önálló Voksmonitor kérdőívet, ha viszont csak a végső szavazást vettük volna be, az önmagában nem lenne különösebben informatív. A költségvetést egyébként is érdemes más módszerekkel bemutatni, de ezen kívül is maradtak ki olyan témák, amik közérdeklődésre tarthatnak számot - javasoljuk a budapesti lakosoknak, hogy kövessék figyelemmel a Fővárosi Közgyűlés minden hónap harmadik szerdáján tartott ülésének napirendjeit, ha az alábbiakhoz hasonló témákról értesülni szeretnének:  

• Római-parti árvízvédelmi beruházás (mobilgát)

  A Duna menti árvízvédelem megerősítését célzó, évek óta vitatott beruházás, amely a part menti lakóterületek védelmét, ugyanakkor a természeti környezet és a közhasználat megőrzését is érinti.

• Sebességkorlátozások és forgalomcsillapítás

  A közlekedésbiztonság javítását, a zaj- és légszennyezés csökkentését célzó intézkedések, különösen a pesti alsó rakparton és más frekventált fővárosi útszakaszokon.

• Európai uniós pályázati projektek

  A fővárosi működéshez, fejlesztésekhez és szolgáltatásokhoz kapcsolódó, részben hazai, részben uniós forrásból finanszírozott projektek, eszközbeszerzések döntései, amelyek a város pénzügyi mozgásterét és beruházási lehetőségeit befolyásolják.

• Városmajor felújítása

  A budai oldal egyik kiemelt közparkjának korszerűsítése, a zöldfelület minőségének javítása, a közösségi funkciók fejlesztése és az infrastruktúra megújítása érdekében. Korábban a kormányzati fejlesztések között szerepelt, de onnan kikerülve 2025-ben a két érintett kerület (II. és XII.) a Fővárossal együttműködésben kezdte meg apránként a park megújítását. 

• Belső-Erzsébetváros gyalogos zónává alakítása

  A belvárosi életminőség javítását célzó városrehabilitációs elképzelés, amely a gépjárműforgalom visszaszorításával, a gyalogos és közösségi terek bővítésével kívánja átalakítani a városrészt.

 

Miért érdemes kipróbálni?

 

A Voksmonitor nem helyetted dönt, hanem segít tájékozódni, megmutatva, hogy a politikai szereplők milyen kérdésekben közelítenek vagy térnek el tőled. Segít megérteni, hogyan működik a közgyűlés, és ki hogyan formálja Budapest jövőjét.

 

Kik dolgoznak a fővárosi közgyűlésben és milyen frakciók vannak?

 

A Budapesti Fővárosi Közgyűlés tagjait közvetlenül a budapesti választópolgárok választják meg az önkormányzati választásokon. A testület 33 tagból áll: a főpolgármester és 32 képviselő, akiket a fővárosi listákról juttatnak mandátumhoz. Minden kerület külön polgármestert választ, de a kerületi polgármesterek 2024 óta nem tagjai automatikusan a közgyűlésnek, a testület így tisztán a fővárosi listás eredmények alapján áll össze. 

Egy fontos jellemzője a jelenlegi testületnek, hogy egyik frakciónak vagy frakciószövetségnek sincs abszolút többsége, például a Fidesz-KDNP és a Tisza Párt egyaránt 10–10 mandátummal rendelkezik. Ez azt jelenti, hogy a közgyűlési döntésekhez több, egymással feszült viszonyban lévő frakció együttműködésére és kompromisszumára van szükség, amitől 2010 óta Magyarországon elszokhattak a választók és a politikusok is. Az új helyzet különösen indokolttá tette ennek a Voksmonitornak az elkészítését, hogy lássuk, a közgyűlés sokszínűsége inkább több vitát és döntésképtelenséget eredményez-e vagy inkább ügyek mentén történő együttszavazások dominálnak.  

A fővárosi közgyűlés jelenlegi összetétele alább olvasható, a frakcióvezetők nevét félkövérrel kiemeltük, ahol a pártnak volt programja, mellékeltük.

 

Tisza (PROGRAM):

• Bujdosó Andrea Anna - 2021-ig a Shell Magyarország igazgatósági elnöke, vezetőfejlesztési és esélyegyenlőségi tanácsadó
• Balogh Balázs - filmes, vendéglátóipari szakember, 2024-ben a Tisza XVIII. kerületi polgármesterjelöltje
• Barna Judit Annamária - Kulturális menedzser, közösségszervező, 2024-ben a Tisza X.kerületi polgármesterjelöltje
• Bovier György - Motivációs tréner, marketingszakértő, korábban a magyar kerekesszékes tenisz-válogatott tagja
• Gerzsenyi Gabriella - író, jogász, a Tisza EP-képviselője
• Gémes Szilvia - Coach, művészeti menedzser
• Kollár Kinga - Jogász, a Tisza EP-képviselője
• Molnár Dániel - Fizikus, a CERN kutatóasszisztense, európai parlamenti asszisztens 
• Orbán Árpád István - Közgazdász, 2024-ig egy felnőttképzési központ marketing vezetője
• Porcher Áron Somerville - Közgazdász, befektetési szakember, 2024-ig egy magántőke alapnál dolgozott

 

Fidesz-KDNP:

• Szentkirályi Alexandra - Jogász, 2019-ig Budapest főpolgármester-helyettese, 2024-ig kormányszóvivő 
• Böjthe Péter - 2024-ig Zugló önkormányzati képviselőjelöltje 
• Böröcz László - 2022-ig országgyűlési képviselő, 2024 óta az I. kerület polgármestere
• dr. Lehoczki Ádám - Jogász, a XV. kerület önkormányzati képviselője, Szalai Piroskát váltotta képviselőként 2025 februárjában
• Gulyás Gergely Kristóf - Az I. kerület önkormányzati képviselője, az I. kerületi Fidelitas korábbi elnöke
• Havasi Zoltán - Pesterzsébet alpolgármestere
• Janó-Veilandics Franciska - 2018 óta az Ifjúsági Kereszténydemokrata Szövetség elnöke
• Radics Béla - Közgazdász, a Fidesz erzsébetvárosi szervezetének alelnöke
• Szalai Piroska - Miniszterelnöki megbízott, az NKE munkaerőpiaci szakértője, 2025 februárjáig fővárosi képviselő, utódja Lehoczki Ádám   
• Szécsényi Dániel - Képviselősége előtt korábban Szentkirályi Alexandra kampányában dolgozott
• Szepesfalvy Anna - 2024-ig Budafok-Tétény alpolgármestere

 

Demokratikus Koalíció:

• Szaniszló Sándor - Közgazdász, 2019-től a XVIII. kerület polgármestere
• Déri Tibor - 2024-ig Újpest polgármestere, majd alpolgármestere
• Keszthelyi Dorottya - Művelődési és felnőttképzési menedzser, a DK XIII. kerületi vezetője

 

Magyar Kétfarkú Kutya Párt:

• Kovács Gergely - Az MKKP társelnöke, 2014-től Hegyvidék polgármestere
• Baranyi Krisztina - 2019 óta Ferencváros polgármestere
• Döme Zsuzsanna - Az MKKP társelnöke, 2019 óta Ferencváros alpolgármestere

 

Párbeszéd - ZÖLDEK:

• Barabás Richárd - A Párbeszéd - ZÖLDEK korábbi társelnöke, 2024-ig Újbuda alpolgármestere, jelenleg a Humanisták párt alapítója
• Béres András - Közgazdász, 2019 óta Óbuda-Békásmegyer alpolgármestere
• Karácsony Gergely - Szociológus, 2019 óta Budapest főpolgármestere

 

Podmaniczky Mozgalom (PROGRAM):

• Vitézy Dávid - Közgazdász, urbanista, a BKK és BFK volt vezérigazgatója, 2022-ben államtitkárként dolgozott
• Gál József - Politológus, az LMP budapesti elnöke
• Szilágyi Anna - Közgazdász, urbanista, service designer, korábban a Budapesti Metropolitan Egyetem oktatója

 

Független:

• Tüttő Kata - 2024-ig Budapest főpolgármester-helyettese, a Régiók Európai Bizottsága elnöke

 

A Közgyűlésben nincs szavazati joga, de fontos résztvevő a Főjegyző (dr. Számadó Tamás), aki az önkormányzat működésének törvényességéért felel, illetve Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója, aki az előző ciklusban általános főpolgármester-helyettes volt, a mostani ciklusban viszont nem szavazta meg ezt a pozíciót számára a közgyűlés, így új pozícióban támogatja Karácsony Gergely munkáját.  

 

Az egyes kérdések és állítások háttere

 

A Voksmonitorban az egyes állítások mellett kis döntéstámogatást is nyújtunk: bemutatjuk, melyek voltak az adott állítást támogató vagy kritikus érvek, amelyek a közgyűlési viták során merültek fel a szavazás előtt. Itt röviden ismertetjük az állítások mögötti véleménykülönbségeket, a szavazások kezdeményezőit és a háttérinformációkat, hogy jobban megérthető legyen a döntéshozatal folyamata. Az alábbi ügyek részletesebb ismertetése előtt mindenképpen javasoljuk, hogy mindenki először magának próbálja ki a Voksmonitort, hogy megtapasztalja a saját szemével az eredményeket. 

Az alábbi segédlet segítségével értelmezhető, hogy az adott kérdésben hogy mozogtak a frakciók.

1. Külföldi szervezetekkel való fővárosi együttműködés átláthatóságát vizsgálni kell.

 

 

A Fidesz-KDNP által benyújtott előterjesztés alapján a Fővárosi Közgyűlés nagy többséggel kérvényezett egy olyan jelentést, amely célja, hogy a Főváros  hogy felsorolja azon civil partnereit, amelyek részesültek az amerikai USAID, azóta megvágott forrásaiból. Az előterjesztést nehezményező (bár azt később megszavazó) Karácsony Gergely abszurdnak és feleslegesnek nevezte a kormánypárt javaslatát, felhívva a figyelmet arra, hogy a Fővárosi Önkormányzat civil partnereinek listája nyilvános, és a legnagyobb USAID források haszonélvezői nem civil szervezetek, hanem a Pázmány Péter Katolikus Egyetem.

 

2. A Fővárosi Közgyűlés helyesen járt el, hogy nem hajtotta végre a Fővárosi Kormányhivatal felszólítását, hogy a szolidaritási adó teljes mértékét tervezze be a 2025-ös költségvetésbe.

 

 

A szolidaritási hozzájárulás kérdése az egyik legkiélezettebb vita a főváros vezetése és a kormány között. A Karácsony Gergely által beterjesztett javaslat alapján, a Fidesz-KDNP kivételével minden frakció támogatásával, a Közgyűlés kimondta, hogy elutasítja a Kormányhivatal felhívását, és nem tervezi be a hozzájárulás befizetését. A javaslatot erősen bíráló Fidesz-KDNP frakció kifogásolta a városvezetés pénzügyi kompetenciáját, kritizálva a rákosrendezői barnaövezet felvásárlását. A kormánypárt frakciója szerint a Főváros, bár rekordmagas iparűzési adóval gazdálkodik, mégsem tudja teljesíteni a kötelezettségeit felelőtlen gazdálkodásának köszönhetően. A javaslatot támogató DK és Tisza Párt frakciók szerint a szolidaritási hozzájárulás kizárólag a politikai retorzió eszköze, amellyel a kormány a független önkormányzatok autonóm vezetését lehetetleníti el. Déri Tibor (DK) és Szaniszló Sándor (DK) kiemelték, hogy a hozzájárulás mértéke és az abból befolyó összeg elköltése átláthatatlan. Déri szerint szolidaritási hozzájárulást nem lehet előre kiszámítani, mivel az mindig az adott év költségvetésében kerül meghatározásra. Ezen felül a főpolgármester felhívta a figyelmet arra, hogy a hozzájárulás mértékét csupán az ő 2019-es megválasztása után kezdte a kormányzat emelni.

 

3. Legyenek a közérdekű és közérdekből nyilvános adatok minél szélesebb körben hozzáférhetőek a nyilvánosság számára.

 

 

A városvezetéshez kötődő kezdeményezések egyik legjobban szemléltethető példája a fővárosi átláthatósági rendelet elfogadásának folyamata, amely jól mutatja, hogy a közgyűlési döntéshozatal sok esetben hosszabb előkészítési, egyeztetési és kompromisszumkeresési folyamat eredménye, és miért nem ragadható meg megfelelően egyetlen szavazási aktus alapján.

Az átláthatóság erősítésére irányuló szabályozás szükségességéről a Fővárosi Közgyűlés már 2019-ben határozatot hozott, amely kimondta egy átfogó rendelet megalkotásának szándékát. A teljes ciklus során azonban a szabályozás kidolgozása elmaradt, az átláthatóságot kisebb, célzott intézkedésekkel fejlesztették. A jelenlegi ciklus elején a Közgyűlés ismét megerősítette azt a politikai szándékot, hogy átláthatósági rendelet szülessen, ezt követően pedig mintegy fél éven át tartó előkészítő munka zajlott a városvezetés,a hivatali apparátus és civil szervezetek bevonásával. Ebben a szakaszban még számos vitás kérdés merült fel, amelyek kezelése indokolttá tette a részletes szakmai egyeztetést.

A rendelettervezet 2025 áprilisában került először a Közgyűlés elé, azonban az előterjesztéshez olyan mennyiségű és súlyú módosító javaslat érkezett, hogy a testület végül nem szavazott a javaslatról, hanem a vita tapasztalatai alapján a döntést májusra halasztotta, lehetőséget teremtve az álláspontok összefésülésére. A májusi ülésen már egy egységesebb, átdolgozott javaslat szerepelt napirenden, ugyanakkor ekkor is elfogadásra került egy érdemi módosító indítvány: Gál József javaslatára a rendelet hatályát nem kizárólag a jövőben kötendő szerződésekre terjesztették ki, hanem az aktuálisan hatályban lévő megállapodásokra is.

A viták során a Közgyűlésben alapvető egyetértés volt abban, hogy a fővárosi intézményrendszer és gazdasági tevékenységek átláthatóságát növelni kell. A nézetkülönbségek elsősorban a megvalósítás részleteire vonatkoztak. Szécsényi Dániel (Fidesz–KDNP) például kifogásolta a fővárosi átláthatóságot véleményező szervezetek függetlenségét abban az esetben, ha azok külföldi forrásból részesülnek támogatásban, valamint kezdeményezte, hogy bizonyos nyilvánosságra hozott adatok PDF helyett Excel formátumban legyenek elérhetők az áttekinthetőség javítása érdekében (utóbbi nem tartalmazott érdemi kiegészítést a tervezethez képest). Ezek a módosító javaslatok végül nem kapták meg a Közgyűlés többségének támogatását, ugyanakkor jól illeszkedtek a vita technikai és részletszabályokra fókuszáló jellegéhez.

A rendeletet a Közgyűlés végül ellenszavazat nélkül fogadta el Karácsony Gergely előterjesztésére. Ez az egyhangú döntés azonban nem konfliktusmentes folyamatot takar, hanem egy olyan döntéshozatali mechanizmust, amelyben a kezdeti viták, a halasztás lehetősége, a módosítások befogadása és a kompromisszumkeresés együtt vezettek el egy széles körben elfogadható szabályozáshoz. Ez a folyamat és különösen az, hogy miért nem jelent meg ellenszavazat a végső voksolásnál, önmagában nem látható egy szavazási eredményt bemutató felületen, ezért indokolt a városvezetési kezdeményezések ilyen jellegű, kontextusba helyezett bemutatása.

 

4. Több légszennyezettség-mérő berendezést kell telepíteni Budapesten.

 

 

A Közgyűlés elutasította Porcher Áron (TISZA) előterjesztését a 10 000 lakosonként egy légszennyezettség-mérő elhelyezéséről. Porcher a javaslat bemutatásánál jelezte, hogy az OMSZ jelenleg 12 városi mérővel rendelkezik, amely szerinte elégtelen a városi levegőminőség alakulásának pontos mérésére és lokalizált beavatkozások megtervezésére. Állítása szerint egy ilyen mérőszerkezet ára aránylag olcsó, így a beruházás pár tízmillió forintból elvégezhető is lenne. Szalai Piroska (Fidesz-KDNP) viszont kritikával illette a javaslatot, jelezvén, hogy egy kapacitásbővítésnek más költségei is keletkeznek (szervezetfejlesztés, elhelyezés, beérkező adatok feldolgozása), melyet az OMSZ nem bír jelenleg el. Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) és Szepesfalvy Anna (Fidesz-KDNP) szerint a további szenzorok nem adnának teljesebb képet a város levegőminőségének okairól, míg Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) egy átfogóbb klímastratégia fontosságára hívta fel a figyelmet a látszatintézkedések helyett.

 

5. Állatvédelmi központot kell létrehozni, és ivartalanítási programot kell indítani.

 

 

A vita a fővárosi közgyűlésben egyrészt a fővárosi állatvédelem szervezeti kereteinek átalakításáról és az Állatvédelmi Alap forrásainak felhasználásáról (Vitézy Dávid és Szilágyi Anna előterjesztése), másrészt az állatvédelemmel kapcsolatos további döntésekről (Szentkirályi Alexandra és Janó-Veilandics Franciska előterjesztése) szólt. Vitézy Dávid hangsúlyozta, hogy az Állatvédelmi Alap létrehozásáról a Közgyűlés már korábban döntött, a mostani javaslat célja pedig ennek gyakorlati végrehajtása: ivartalanítási program indítása, az Illatos úti telep fejlesztése, valamint az új Állatvédelmi Központ előkészítésének finanszírozása. Emellett fontos elemként vetette fel, hogy a rendészeti megközelítés helyett erősebb szakmai, állatvédelmi szemléletre van szükség, és ebben a Fővárosi Állat- és Növénykert nagyobb intézményi szerepet kaphatna.

A vita során a Fidesz–KDNP pontonkénti szavazást kért, jelezve, hogy a javaslatcsomag egyes elemeit eltérően ítéli meg. Janó-Veilandics Franciska a kormánypárti álláspontot ismertetve hangsúlyozta, hogy az állatvédő civil szervezetek súlyos anyagi nehézségekkel küzdenek, és szerinte a főváros eddig nem nyújtott számukra érdemi támogatást. Ennek ellensúlyozására egy 200 millió forintos civil pályázati keret kiírását javasolta, miközben bírálta Vitézyék előterjesztését: vitatta az állatkert alkalmasságát hatósági és állategészségügyi feladatok ellátására, kevésnek tartotta a 10 millió forintos ivartalanítási keretet, és aggályokat fogalmazott meg a kóbor macskák visszahelyezéses ivartalanításával kapcsolatban.

A Demokratikus Koalíció részéről Keszthelyi Dorottya módosító javaslatot terjesztett elő az élő állattal történő utcai koldulás szabályozására, azzal érvelve, hogy jelenleg joghézag nehezíti az állatok védelmét az ilyen esetekben. A javaslat heves vitát váltott ki: Baranyi Krisztina (MKKP) jogilag és morálisan is aggályosnak nevezte azt, attól tartva, hogy a szabályozás elsősorban szegényeket és hajléktalan embereket sújtana, és a döntések a gyakorlatban nem szakemberek, hanem közterület-felügyelők kezébe kerülnének. Keszthelyi Dorottya válaszában hangsúlyozta, hogy a javaslat kizárólag az állatok veszélyeztetésének eseteire vonatkozik, és nem a hajléktalanok kriminalizálását célozza. Déri Tibor (DK) felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az állatvédelem ügyében széles az egyetértés, ugyanakkor szerinte a legnagyobb kihívás a kerületi és fővárosi programok összehangolása, és bírálta a Fidesz 200 milliós javaslatát annak forrásmegjelölése hiánya miatt. A vitát Szilágyi Anna társelőterjesztő zárta, hangsúlyozva, hogy az állatkerti szerepvállalásról szóló javaslat vizsgálatot, nem azonnali döntést jelent, az ivartalanítás pedig hosszú távon gazdaságosabb megoldás a kóbor állatpopuláció kezelésére.

A vitát követően a Közgyűlés több pontban döntött. Elsőként arról szavaztak, hogy a fővárosi állatvédelem központi koordinációját egy, a Fővárosi Állat- és Növénykerten belül létrehozandó új szervezeti egység vizsgálatával készítsék elő. Ez a javaslat nem kapott többséget: 14 igen, 11 nem és 6 tartózkodás mellett elbukott, így a főpolgármester nem kapott felhatalmazást a vizsgálat elindítására. A Közgyűlés ugyanakkor egyhangúlag elfogadta az Állatvédelmi Alap 15 millió forintos keretének állatmenhelyi kapacitásfejlesztésre történő felhasználását. Támogatták továbbá az új Állatvédelmi Központ előkészítését is: erre 50 millió forintos keretet biztosítottak, 24 igen szavazattal, 1 ellenszavazat és 6 tartózkodás mellett (ez a szavazási pont szerepel a Voksmonitorunkban is). Szintén egyhangú döntéssel fogadták el a kóbor állatok ivartalanítását célzó, 10 millió forintos program elindítását. Végül a Közgyűlés nagy többséggel elfogadta az élő állattal való koldulás szabályozását célzó határozati pontokat is, amelyek felterjesztést kezdeményeznek a Belügyminiszter felé, valamint a fővárosi közterület-használati rendelet módosítását irányozzák elő.

 

6. El kell indítani a fővárosi Zöld Panelprogramot.

 

 

A Közgyűlés hosszú vita után ellenszavazat nélkül fogadta el a főpolgármester panelek energetikai korszerűsítésével kapcsolatos csomagját. Dr. Lehoczki Ádám (Fidesz-KDNP) és Havasi Zoltán (Fidesz-KDNP) megkérdőjelezték a javaslat pénzügyi megalapozottságát, hiányolva azt az elemzést, amely igazolná, hogy a lakók számára a 60%-ban banki hitelből finanszírozott beruházás megtérül a rezsimegtakarítások révén anélkül, hogy aránytalanul magas közös költségekbe vernék őket. Havasi szerint a kormány már korábban is indított nagyszabású panelprogramokat. Kiss Ambrus azzal érvelt, hogy a program kísérlet a klímastratégia megvalósítására, amit csak a kormány uniós vagy más forrásainak hiánya miatt nem lehetett teljes támogatásból finanszírozni. Ezen felül Lehoczki ellenezte az "1 forint + 1 forint" elvet, mely forrásmegvonással büntetheti azokat a lakókat, akiknek a kerületei nem tudnak beszállni a finanszírozásba. Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) javasolta, hogy a Fővárosi Klímaügynökség helyett a BKM Budapesti Közművek Nonprofit Zrt. kapja meg a feladatot, utalva a Klímaügynökség vezetőjének nem megfelelő kommunikációjára és a beadott javaslat szakmai hiányosságaira a bizottsági ülésen. Vitézy szerint az integráció a BKM-be hatékonyabb finanszírozási modelleket tenne lehetővé, hasonlóan a korábbi sikeres fúziókhoz. Karácsony Gergely főpolgármester szervezeti összeférhetetlenséget látott abban, hogy a klímapolitikai célokat, amelyek az energiafogyasztás csökkentését célozzák, egy energiaszolgáltató cégre (BKM) bízzák, amelynek éppen az az érdeke, hogy minél több energiát értékesítsen. A Közgyűlés végül elfogadta azt a módosító javaslatot, amely a BKM Zrt.-t bízta meg a pályázatok kiírásával és lebonyolításával.

 

7. A BKK-rendészet létrehozásával és megerősítésével javítani kell a közösségi közlekedés biztonságát.

 

 

A Fővárosi Közgyűlés egyhangúlag elfogadta az előterjesztést, amely létrehozná a BKK-rendészetet a közösségi közlekedés biztonságának növelése céljából. Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) előterjesztő hangsúlyozta, hogy a javaslat egy "utasbarát" kezdeményezés, amely a korábbi ciklusban tesztelt, a közterület-felügyelet és a BKK zavarelhárító szolgálatának együttműködésén alapuló rendszer hatósági erővel való kiterjesztését célozza. Vitézy javasolta, hogy az utasok chatüzenetben is bejelenthessék az incidenseket a BudapestGO applikáción keresztül, mely pontot a Közgyűlés végül elfogadott. A Fidesz-KDNP frakcióból Gulyás Gergely Kristóf bírálta az indítványt, "kampány-előterjesztésnek" minősítve azt, mivel szerinte hiányoztak a szükséges humánerőforrás- és költségvetési adatok, és a gyors végrehajtás helyett előzetes helyzetelemzés elkészítését javasolta. Szentkirályi Alexandra (Fidesz-KDNP) hozzátette, hogy korábbi javaslatuk a közterületek rendjének általános javítására, különösen a közös rendőri járőrszolgálat 2019 előtti óraszámra való visszaállítására fókuszált volna, mert az együttműködési óraszám drasztikusan csökkent.

 

8. Le kell zárni az aluljárókat éjszakára, ahol ez műszakilag megoldható.

 

 

A napirendi pontot Radics Béla (Fidesz-KDNP) terjesztette elő, azzal a céllal, hogy orvosolja a budapesti aluljárókban tapasztalható problémákat, mint a "drog, a piszok és az agresszív viselkedés". Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) urbanisztikai szempontok alapján támogatta az éjszakai zárások elvét, rámutatva, hogy számos aluljárónál már kiépültek a felszíni zebrák. Érvelése szerint, mivel a metró üzemidején kívül ezeknek az aluljáróknak nincs közfunkciója, indokolt azok lezárása. Kiemelte továbbá, hogy a lezáráshoz szükséges szerkezetek kiépítésének költsége néhány tízmillió forintos nagyságrendű, nem pedig milliárdos tétel. Szepesfalvy Anna (Fidesz-KDNP) szerint a lezárás mint egyszeri beruházás hosszú távon olcsóbb lehet, mint a folyamatos takarítás és karbantartás. A javaslattal szemben Kiss Ambrus azt az aggodalmat fogalmazta meg, hogy a lezárás pusztán áthelyezi a hajléktalansági problémát egy másik közterületre, rámutatva, hogy a megoldás a szociális szolgáltatások minőségi javításán kell alapuljon. Döme Zsuzsanna (MKKP) a javaslatot embertelennek és cinikusnak nevezte, hangsúlyozva, hogy a metróaluljárók éjszakai zárása a szegények és hajléktalanok elleni fellépés, amely kiszorítja őket a kivilágítatlan parkokba, és ez nem oldja meg a drogproblémákat sem. A Közgyűlés végül elfogadta azt az előterjesztést, amely intézkedési terv készítését rendeli el az aluljárók éjszakai lezárásának vizsgálatára.

 

9. Szükség van a budapesti parkolási rendszer átfogó átalakítására, amelynek célja a közterületek tehermentesítése és a fenntartható közlekedés ösztönzése.

 

 

A Közgyűlés megszavazta Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) előterjesztését, melyben a drága és elavult parkolóautomaták 2026-tól történő kivezetését javasolta és egy digitális, mobiltelefonos fizetési rendszerre való átállást, valamint Karácsony Gergely javaslatát is a parkolódíjak emeléséről és a hétvégi parkolás megszüntetéséről. Vitézy hangsúlyozta, hogy a digitális átállás jelentős megtakarítást eredményezne az automaták üzemeltetési és cseréjének költségein, hatékonyabbá tenné az ellenőrzést (rendszámfelismerő kamerákkal), és lehetővé tenné a BKK applikáció használatát a kényelmi díj eltörlésére, amely a Nemzeti Mobilfizetési Rendszer monopóliumát szüntetné meg ezen a téren. A Fidesz-KDNP frakció (különösen Szepesfalvy Anna és Radics Béla) erősen bírálta az automaták megszüntetésének tervét, mivel az megszüntetné a készpénzes fizetés lehetőségét anélkül, hogy valós alternatívát kínálnának. Szepesfalvy szerint ez alapvető szabadságjogi kérdés, és a készpénzfizetés jogát fenntarthatónak kell tekinteni. Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz-KDNP) és Havasi Zoltán (Fidesz-KDNP) is azt szorgalmazta, hogy a problémát nem pusztán áremeléssel, hanem a külső kerületekben lévő P+R parkolók kiépítésével kell orvosolni. Szalai Piroska (Fidesz-KDNP) képviselő a parkolás drágításának társadalmi következményeire hívta fel a figyelmet, hangsúlyozva, hogy ez növelheti a szegénységi mutatókat, mivel nehezíti a gépjárműhasználatot a nagycsaládosok és a vidékről bejárók számára. Vitézy viszont vitatta, hogy a parkolás megléte lenne a szegénység mérőszáma Budapesten, ahol a többség autó nélkül közlekedik, hangsúlyozta, hogy a digitális átállás nem zár ki senkit, mivel az SMS-es parkolás megmarad, és átmenetileg akár készpénzes megoldások is biztosíthatók kereskedelmi pontokon, nemzetközi példákkal igazolta, hogy automaták nélküli, digitális parkolás stabilan és biztonságosan működik nagyvárosokban, továbbá azzal érvelt, hogy a jelenlegi rendszer valójában az autósokat sújtja igazságtalanul a mobilos kényelmi díj miatt, míg a fővárosi, BKK-hoz kötött rendszer ezt megszüntetné, vagyis nem sarcolásról, hanem olcsóbb, átláthatóbb és hatékonyabb parkolásról van szó. Baranyi Krisztina (MKKP frakció) polgármester egyrészről ellenezte a hétvégi fizetős parkolást, mivel indokolatlanul terhelné a helyi lakosok vendégeit, másrészről megkérdőjelezte a kamerás ellenőrzés hatékonyságát is, helyi tapasztalatokra hivatkozva, miszerint a szűk utcákban a rendszámok gyakran olvashatatlanok.

 

10. A 100E reptéri buszt kedvezményes áron kell elérhetővé tenni a Budapest-bérlettel rendelkezők számára.

 

 

Karácsony Gergely főpolgármester, az egyik előterjesztő, a szakbizottsági egyetértést aláhúzva amellett érvelt, hogy a budapestiek számára a 100E járat a két vonaljegy áráért legyen használható. Ezzel szemben a Fidesz-KDNP frakcióból Havasi Zoltán amellett foglalt állást, hogy a budapesti bérlettel rendelkező lakosoknak a Repülőtéri Expresszt egy vonaljegy áráért kellene igénybe venniük, és mivel az előterjesztés nem teszi ezt lehetővé, a frakció nem támogatta a javaslatot. A vita során felmerült a díjbevétel növelésének lehetősége is. Keszthelyi Dorottya (DK) módosító javaslatot nyújtott be, amely a bérlettel nem rendelkezők számára a reptéri vonaljegy árát körülbelül 1 euróval (3000 forintra) emelte volna. Ezzel a lépéssel a főváros mintegy 400 millió forint többletbevételre tett volna szert, amelyet hálózatfejlesztésre fordíthatott volna. Keszthelyi azzal indokolta a javaslatot, hogy a magas infláció mellett a fővárosnak forrásokat kell teremtenie a szükséges közlekedésfejlesztésekre, és a 100E busz csak alternatív és ideiglenes megoldás a reptéri gyorsvasút hiányában. A Közgyűlés végül elutasította ezt a DK által javasolt drágítást, de a főpolgármesteri javaslatot támogatta.

 

11. A Bajcsy-Zsilinszky úti villamos visszaépítésének tervezését az uniós források bizonytalanságának ellenére is a fővárosnak elő kell finanszíroznia.

 

 

A közgyűlés elé terjesztett javaslat a pesti fonódó villamoshálózat II. ütemének (Bajcsy-Zsilinszky úti szakasz) tervezésére vonatkozott, melynek célja a forrásvesztés elkerülése, mivel a fővárosnak járó uniós pénzek folyósítása akadozik, ezért a tervezést a fővárosnak kellene előfinanszíroznia. Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) társelőterjesztő szerint az önkormányzatnak saját forrásból kell előfinanszíroznia a Bajcsy-Zsilinszky úti villamos tervezését (ami összekötné a 14-es és 47/49-es vonalakat), hogy a későbbi kivitelezési forrásokat határidőben fel lehessen használni. Érvelése szerint a belvárosi fejlesztések (mint a budai fonódó déli meghosszabbítása, melynek tervei készen állnak Lázár János miniszter fiókjában) az átszállásmentes kapcsolatok bővítése révén a külső kerületeknek is kedveznek. Béres András (Párbeszéd-Zöldek) ugyan támogatta a kötöttpályás fejlesztéseket, de bírálta az előterjesztést, mondván, az kizárólag a belváros további fejlesztését támogatja (pl. a metróval párhuzamos Bajcsy-Zsilinszky úti vagy a "NER-kompatibilis luxuslakóparkhoz" vezető Kopaszi-gáti meghosszabbítás). Ezzel szemben hiányolta a külső kerületek, például a 42-es villamos Havanna/Szentlőrinc felé történő meghosszabbítását. Karácsony Gergely (Párbeszéd-Zöldek) főpolgármester erre azzal reagált, hogy a Bajcsy-Zsilinszky villamos Újpestet és Újpalotát is jobban bekapcsolná a vérkeringésbe.

 

12. További zárt, fedett lakossági kerékpártárolókat kell létrehozni Budapesten.

 

 

A Közgyűlés támogatta Kovács Gergely (MKKP) előterjesztését, amely felkéri a főpolgármestert arra, hogy feltérképezze a fővárosi tulajdonú és kezelésű közterületről közvetlenül megközelíthető, hosszabb ideje kihasználatlan és üresen álló helyiségeket, majd ezek alapján a Budapesti Közlekedési Központ bevonásával egy biztonságos és kényelmes kerékpártároló-infrastruktúra kialakítását célzó akciótervet és költségkalkulációt dolgozzon ki, és a program megvalósításáról szóló döntéshez szükséges szakmai anyagokat terjessze a Közgyűlés elé. Baranyi Krisztina (MKKP), a javaslat egyik támogatója, pozitív példaként említette a II. Kerület hasonló programját, ahonnan az ötlet is származik. A Fidesz-KDNP-s Radics Béla megszavazott módosítója után a Főváros létrehoz egy pályázati alapot is, amelyre társasházak jelentkezhetnek, hogy támogatásban részesüljenek kerékpártárolók kialakításához.

 

13. A metróaluljárók üres üzlethelyiségeinek kulturális célú hasznosítása új életet lehelhet az elhagyott terekbe.

 

 

Az üres üzlethelyiségek problémája nem új keletű: már a 2010-es években is foglalkoztatta a fővárost és több civil-kulturális kezdeményezést. A Rögtön jövök! program és a hozzá kapcsolódó ötletpályázatok, majd később az olyan akciók, mint a Nyitva! Fesztivál, kifejezetten az üres üzlethelyiségek újraaktiválását célozták kreatív, közösségi vagy kulturális tartalommal. A témát a Fővárosi Közgyűlés 2025 februárjában tárgyalta, miután a Fidesz frakció terjesztette be az előterjesztést, amely az üres aluljárói üzlethelyiségek kulturális célú hasznosítását javasolta. 

A vitához a Tisza Párt és a Podmaniczky Mozgalom is benyújtott módosító indítványokat. A Podmaniczky Mozgalom javaslata szerint az üres aluljárói üzlethelyiségek állami és fővárosi fenntartású múzeumok, közgyűjtemények, valamint Budapesten művészeti képzést folytató felsőoktatási intézmények részére kerülnének ingyenes haszonkölcsönbe adásra, kifejezetten kiállítások és tárlatok bemutatása céljából. Ezzel szemben a Tisza Párt módosítója a kulturális hasznosítás funkcióit tágabban értelmezte, és nem kizárólag kiállításokban gondolkodott, hanem előadások és egyéb közösségi, kulturális programok megvalósítását is lehetővé tette volna.

 

14. Be kell vezetni a bankkártyás fizetést a fővárosi nyilvános illemhelyeken.

 

 

A budapesti nyilvános illemhelyek hiánya és rossz állapota hosszú ideje komoly városi probléma, amely a lakosság és a turisták mindennapjait egyaránt nehezíti. A korábbi években a közvécék száma folyamatosan csökkent, a működőképes létesítmények aránya alacsony, miközben a közösségi költségvetési ötletpályázatok rendre bizonyítják, hogy a budapestiek égető igényt látnak ezek bővítésére. E problémára válaszul nyújtotta be előterjesztését Kovács Gergely (MKKP), amely a közvécék számának növelését, fenntartható üzemeltetését és külön költségvetési források biztosítását javasolja. A vitában két módosító indítvány is érkezett: Böjthe Péter (Fidesz) a bankkártyás fizetés és a Fővárosi Önkormányzat által üzemeltetett játszóterek közelébe helyezés lehetőségének vizsgálatát kérte, míg Bovier György (TISZA) az illemhelyek teljes körű akadálymentesítésének előírására tett javaslatot. Állítsunkban mi a Böjthe által beterjesztett és elfogadott bankkártyás fizetési lehetőségről kérdeztük a kitöltők véleményét. Azóta a kérdést szeptemberben a Podmaniczky Mozgalom ismét napirendre tűzte, és a Fővárosi Közgyűlés 31 igen, 1 nem szavazat és 1 tartózkodás mellett elfogadta azt a javaslatot, amely felkéri a főpolgármestert arra, hogy minden, a Fővárosi Önkormányzat többségi befolyása alatt álló, fizetős nyilvános illemhelyet üzemeltető gazdasági társaságnál kezdeményezze a bankkártyás fizetési lehetőség beépítését a 2026-os üzleti tervekbe, legkésőbb 2026. június 30-i megvalósítással. A döntés egyúttal azt is előírja, hogy azon helyszíneken, ahol az üzemeltetés alvállalkozó vagy bérlő bevonásával történik, a szerződéseket a lehető legkorábbi időpontban módosítani kell annak érdekében, hogy a bankkártyás fizetés biztosítása kötelezővé váljon.

 

15. Női higiéniai termékek legyenek ingyenes elérhetők a rászoruló nők számára.

 

 

A menstruációs szegénység a társadalmi egyenlőtlenség egyik kevésbé ismert, de rendkívül fontos területe, amely egészségügyi kockázatokat, oktatási hiányzásokat és munkahelyi problémákat okoz a nők és lányok körében, különösen az alacsony jövedelmű családok és az egyedülálló édesanyák esetében. Az előterjesztést Döme Zsuzsanna, az MKKP képviselője nyújtotta be. A javaslat szerint vizsgálják meg, milyen lépések szükségesek ahhoz, hogy pilot-programként a Budapesti Módszertani Szociális Központ és Intézményei (BMSZKI) valamennyi női mellékhelyisége női higiéniai termékekkel legyen felszerelve és azok ingyenesen hozzáférhetőek legyenek az arra rászorulók számára. A javaslat arra is kitér, hogy a pilot-program indulását követő hatodik hónap végén a Főváros készítsen hatásvizsgálatot és eredményesség esetén dolgozzon ki ajánlást a kerületi önkormányzatok által fenntartott hasonló intézmények női mellékhelyiségeire vonatkozó ingyenes termékhozzáférés biztosítására. Végül női higiéniai termékek ÁFA-terhének eltörlését kérte a Kormánytól.

 

16. Fővárosi Óvohely programot kell létrehozni a családon belüli erőszak elől menekülők védelmére.

 

 

A családon belüli erőszak Magyarországon súlyos társadalmi probléma, amelyet a statisztikák csak részben tükröznek, a magas látencia miatt sok áldozat láthatatlan marad. Az elköltözéshez szükséges átmeneti lakhatási lehetőségek hiánya tovább súlyosbítja a helyzetet, miközben a pszichológiai, jogi és szociális támogatás biztosítása nélkül az áldozatok esélye a menekülésre rendkívül korlátozott. E problémára reagálva nyújtották be előterjesztésüket Baranyi Krisztina (MKKP) és Döme Zsuzsanna (MKKP), amely a főváros szerepvállalását kéri a védett lakások hálózatának kialakításában és az áldozatok komplex támogatásában. Az előterjesztés az alábbi intézkedéseket javasolja: Budapest Főváros Önkormányzata biztosítson legalább négy ingatlant az áldozatok és gyermekeik átmeneti lakhatására, dolgozzon ki a Ferencvárosi modell mintájára egy átfogó Fővárosi Óvóhely Programot, készítse el a program megvalósításához szükséges költségvetést, küldjön ajánlást az országos védett lakás-hálózat kialakítására a magyar önkormányzati szövetségeknek, valamint dolgozza ki a családon belüli erőszak elleni figyelemfelhívó és felvilágosító kampányt, amelyet a BKV hirdetési felületein jelenítsen meg. Az előterjesztést a Fővárosi Közgyűlés ellenszavazat nélkül (31 igen, 2 távol maradás) támogatta. A döntés jó példája annak, hogy egy kisebb frakció kezdeményezése is képes széles körű támogatást szerezni egy politikailag megosztott, vegyes összetételű testületben, amennyiben a javaslat egy valós társadalmi problémára reagál, világos célokat fogalmaz meg, és a megvalósítás kereteit is kijelöli. Az ügy egyúttal azt is jelzi, hogy a családon belüli erőszak kezelése olyan terület, ahol a közgyűlésben alapvető egyetértés alakítható ki a főváros felelősségvállalásáról és szerepéről.

 

17. Ki kell tiltani az alkoholreklámokat a fővárosi közterekről.

 

 

A budapesti tömegközlekedési eszközök és megállók reklámfelületei nemcsak gazdasági szempontból értékesek, hanem közérdekű célokra is hasznosíthatók, lehetőséget adva fontos társadalmi üzenetek széles körű eljuttatására. Baranyi Krisztina (MKKP) előterjesztése abból indult ki, hogy a főváros által elérhető legnagyobb nyilvános kommunikációs felületeket, a közösségi közlekedési járművek belső és külső tereit, tudatosan és rendszeresen lehetne használni érzékenyítő és edukációs kampányokra, különösen olyan területeken, mint a családon belüli erőszak, a kisebbségekkel és kiszolgáltatott csoportokkal szembeni szolidaritás vagy más súlyos társadalmi problémák. Az eredeti javaslat szerint a BKV Zrt. szerződéseiben indokolt lenne rögzíteni, hogy évente legalább négy alkalommal, alkalmanként egy héten keresztül jelenjenek meg ilyen társadalmi célú kampányok, a kampánytartalmak kiválasztását pedig egy átlátható, szakmai és civil szereplőket is bevonó koncepció alapján kellene meghatározni, akár a Közgyűlés kontrollja mellett.

A vita során több irányból is érkeztek észrevételek és módosító javaslatok. Kiss Ambrus főigazgató felhívta a figyelmet arra, hogy a jelenlegi reklámszerződések jelentősen korlátozzák a főváros mozgásterét a felületek szabad felhasználásában, ugyanakkor jelezte, hogy a közeljövőben esedékes reklámtender újragondolása lehetőséget teremthet ilyen szempontok érvényesítésére. Szécsényi Dániel (Fidesz–KDNP) elsősorban az „edukáció” fogalmát és a kampányok esetleges megosztó jellegét kérdőjelezte meg, míg Barna Judit Annemária (TISZA) jogi aggályokat vetett fel a társadalmi célú hirdetések válogathatóságával kapcsolatban, attól tartva, hogy a szabályozás nem kívánt tartalmak megjelenéséhez is vezethet.

Ezzel párhuzamosan Keszthelyi Dorottya (DK) módosító javaslata arra hívta fel a figyelmet, hogy a főváros 2023-ban elfogadott drogstratégiájával összhangban indokolt lenne a BKV reklámfelületein kizárni  az alkoholt népszerűsítő hirdetéseket, illetve teret adni az ezekkel kapcsolatos prevenciós és érzékenyítő kampányoknak. Az előterjesztő ugyanakkor jelezte, hogy az alkoholreklámok teljes tiltását inkább a reklámtender kereteinek újraszabásakor tartja megfelelően kezelhetőnek, míg a jelen javaslat elsődleges célja a társadalmi felelősségvállalás erősítése és a közérdekű üzenetek rendszeres megjelenítése.

A vita összességében jól mutatta, hogy bár a célok, a társadalmi problémákról való párbeszéd és a szolidaritás erősítése,  tekintetében jelentős az egyetértés, a megvalósítás jogi, szerződéses és politikai kereteiről érdemi nézetkülönbségek alakultak ki. Ez az ügy így nemcsak egy konkrét javaslatról szólt, hanem arról is, hogy a főváros milyen szerepet vállalhat a közterületi kommunikációban, és hol húzódnak ennek intézményi és szabályozási határai.

 

18. Mentálhigiénés központokat kell létrehozni fiatalok számára.

 

 

A Fővárosi Közgyűlés támogatta (31 igen, 1 távolmaradás, 1 nem szavazott) Orbán Árpád István (TISZA) javaslatát, amely a budapesti fiatalok mentálhigiénés programjának elindítására irányult. Az előterjesztés célja az volt, hogy a Főváros legalább négy, könnyen megközelíthető ingatlant jelöljön ki tanácsadási célra, mivel a mentális egészségügyi szakellátás a hosszú várólisták és a magas magánellátási költségek miatt sok fiatal számára gyakorlatilag elérhetetlen. Az előterjesztő hangsúlyozta, hogy a program nem rendszerszintű reformot kíván helyettesíteni, hanem gyorsan elérhető, alacsonyküszöbű segítséget nyújtana, egyben jelzést adva a város felelősségvállalásáról.

A vitában több frakció képviselői is felszólaltak, eltérő hangsúlyokkal értékelve a javaslatot. A Fidesz–KDNP részéről Janó-Veilandics Franciska azt szorgalmazta, hogy a főváros elsősorban a saját meglévő intézményrendszerén belül vizsgálja meg a segítségnyújtás lehetőségeit, míg Böröcz László arra hívta fel a figyelmet, hogy a kerületek már jelenleg is saját forrásaikból próbálják pótolni az állami szakellátás hiányait. A Magyar Kétfarkú Kutya Párt részéről Döme Zsuzsanna szintén jelezte, hogy a kerületi önkormányzatok jelentős terheket vállalnak ezen a területen, és a javaslatot inkább szimbolikus, figyelemfelhívó gesztusként értelmezte.

A felszólalások összességében nem a probléma létét, hanem a főváros szerepvállalásának mértékét és formáját érintették. A képviselők egyetértettek abban, hogy a fiatalok mentális egészsége súlyos kihívás Budapesten, és hogy a jelenlegi ellátórendszer nem képes megfelelő kapacitással reagálni. Az előterjesztést végül konszenzusos döntéssel fogadta el a közgyűlés, kísérleti jellegű, együttműködésre épülő programként, amely nem váltja ki az állami feladatellátást, de annak hiányait igyekszik enyhíteni.

 

19. A Fővárosi Közgyűlésnek meg kell vitatni, hogy a Főváros kiáll-e a Budapest Pride megrendezése mellett.

 

 

A Fővárosi Közgyűlésben márciusban több Pride-hoz kapcsolódó előterjesztés napirendre vétele elbukott: Baranyi Krisztina (MKKP) és Döme Zsuzsanna (MKKP) előterjesztésében a Fővárosi közgyűlés álljon ki a Budapest Pride mellett, javasolták továbbá, hogy tűzzék ki a Városházára a Pride-zászlót, illetve a tömegközlekedés kedvezményes igénybevételét és a Pride-szimbolikájának bevezetését indítványozták a Pride-hónapra. Barabás Richárd (Párbeszéd) azt javasolta, hogy az Újlaki Sarlós Boldogasszony Plébánia szivárványszínű díszkivilágítást kapjon. A napirendi vitán Baranyi élesen bírálta Karácsony Gergely főpolgármestert, aki tartózkodott a szavazáskor, míg a DK előbb elutasító kommunikáció után mégis a támogatásukat ígérte. A Tisza Párt, Molnár Dániel és Ordas Eszter megszólalásaival, provokációnak nevezve az ügyet nem támogatta a napirendre vételt, a Fidesz-KDNP viszont (Szécsényi Dániel, Gulyás Gergely Kristóf, Szepesfalvy Anna) épp ellenkezőleg igen szavazatokkal teret akart adni a vitának, miközben saját narratíváját ismételte a gyermekvédelemről. Végül mindhárom előterjesztés elbukott: bár 15 képviselő támogatta őket, a nem szavazók és távolmaradók, köztük a Tisza és több DK-s politikus, többségben voltak, így a Pride-dal kapcsolatos pontok nem kerültek napirendre.

 

20. Létre kell hozni egy dunai folyami uszodát Budapesten.

 

 

Az eredetileg a Valyo (Város és folyó) civil szervezet kezdeményezését Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) karolta fel előterjesztés formájában, amelynek célja a Duna-fürdők hagyományának modern újjáélesztése, vagyis egy dunai folyami uszoda létrehozásának előkészítése. Az indoklás szerint, Budapest történetében a 19. századtól egészen a II. világháborúig virágzott a dunai fürdőkultúra, amely a rossz vízminőség miatt szűnt meg, miközben más nagyvárosok, például Koppenhága, Berlin és Párizs mára sikeresen integrálták a városi úszást és a vízközeli köztereket. A közelmúlt budapesti kezdeményezései (rakpartok újrahasználata, Római-parti szabadstrand, VALYO-projektek) és a friss vízminőségi vizsgálatok azt mutatják, hogy a Duna több szakasza ma is alkalmas fürdésre. Az előterjesztés ennek alapján inditványozza, hogy a Főváros rendeljen meg egy részletes megvalósíthatósági tanulmányt, hogy a jövőben létrejöhessen folyami uszoda a Dunán.

 

21. Meg kell vásárolni Rákosrendezőt a terület fejlesztése és közösségi hasznosítása érdekében.

 

 

Rákosrendező egy évtizedek óta alulhasznosított, leromlott állapotú vasúti-barázda és rozsdaövezet Budapest XIV–XIII. kerületének határán. A terület hosszú ideje a budapesti városfejlesztés egyik „aranytartaléka”, de a szennyezettség, a rendezetlen tulajdonviszonyok és a magas kármentesítési költségek miatt nem indult meg érdemi fejlesztés. 2025 januárjában a magyar állam, versenyeztetés nélkül eladta a terület jelentős részét az Eagle Hills Hungary Zrt.-nek. A szerződésben nem szerepeltek konkrét, kikényszeríthető beruházási kötelezettségek, sem kötelező kármentesítési határidők. A szerződés mellékleteiben viszont olyan beépítési paraméterek jelentek meg, amelyek extrém magas tornyokkal (akár 500 méteres épületekkel) és luxusfunkciókkal számoltak. Karácsony Gergely előterjesztése arra épül, hogy a Rákosrendező területének állami értékesítése jogilag és várospolitikailag is vitatható, ezért a Fővárosi Önkormányzatnak aktívan fel kell lépnie az ügyben. Álláspontja szerint az állam versenyeztetés nélkül, részletfizetéssel ígérte oda a területet az Eagle Hills Hungary Zrt.-nek úgy, hogy a szerződés nem tartalmaz konkrét beruházási, kármentesítési kötelezettségeket, miközben a területre egyértelmű elővásárlási joga van a BKM Budapesti Közműveknek. Szerinte ez az elővásárlási jog az egész ingatlancsomagra kiterjed, és nem korlátozható sem kormányzati nyilatkozatokkal, sem az Egyesült Arab Emírségekkel kötött nemzetközi megállapodásra való hivatkozással. Az előterjesztés élesen bírálja a kormány érvelését, amely 5000 milliárd forintos fejlesztési kötelezettségről beszél, miközben ilyen kötelezettség a szerződésben nem szerepel, és a valós megállapodás legfeljebb 5 milliárd eurós beruházási ösztönzésről szól. Karácsony várospolitikai szempontból is kifogásolja a tervezett beépítést, mert a szerződés mellékletei extrém magasházakat és luxuslakásokat vetítenek előre a megfizethető lakhatást és zöld városfejlesztést szolgáló „parkváros” koncepció helyett. Ezért azt javasolta, hogy a Közgyűlés utasítsa a BKM-et az elővásárlási jog gyakorlására, szükség esetén perindításra, valamint arra, hogy a főváros dolgozzon ki egy saját, közérdeket szolgáló városfejlesztési és üzleti koncepciót, hogy a terület „magyar kézben maradjon”, és hosszú távon Budapest és az ország érdekeit szolgálja, ne külföldi befektetők profitját.

A közgyűlési vitában a TISZA-frakció képviselői, többek között Porcher Áron, Balogh Balázs, Bujdosó Andrea és Orbán Árpád István következetesen amellett érveltek, hogy a kérdés a budapestiek jövőjéről, a közérdek védelméről és a politikai kultúra megújításáról szól. Felszólalásaikban hangsúlyozták a korrupciógyanús kormányzati gyakorlatokkal szembeni fellépés szükségességét, valamint azt, hogy a fővárosnak aktívan kell élnie az eszközeivel. A frakció több tagja élesen bírálta a Fidesz-kormány szerepét, és a vita végén a TISZA látványos kivonulással is jelezte politikai álláspontját. A Fidesz–KDNP részéről Radics Béla, Gulyás Gergely Kristóf, Janó-Veilandics Franciska és mások szólaltak fel. A frakció képviselői vitatták az előterjesztések megalapozottságát, gyakran a városvezetés elmúlt éveinek teljesítményét kritizálva. Több felszólalásban megjelent az az érv, hogy a főváros „hisztériát kelt”, miközben nincs valódi megvalósítási kapacitása, illetve hogy a nagyívű tervek mögött nincs pénzügyi és szakmai realitás. A DK-frakció képviseletében Keszthelyi Dorottya, Szaniszló Sándor és Déri Tibor szólalt fel. Ők alapvetően támogatták az előterjesztések irányát, ugyanakkor részletes kérdéseket vetettek fel a környezeti, közlekedési és városszerkezeti következményekről. Felszólalásaikban hangsúlyozták, hogy a döntés hosszú évtizedekre meghatározza Budapest fejlődését, és élesen bírálták a kormányzati beavatkozásokat, valamint az állami vagyon kezelésének gyakorlatát. A Párbeszéd–ZÖLDEK részéről Barabás Richárd, míg a Podmaniczky-frakció vezetőjeként Vitézy Dávid hangsúlyozta a fenntartható városfejlesztés, a megfizethető lakhatás és a hosszú távú várospolitikai tervezés szempontjait. Vitézy több alkalommal szakmai érvekkel reagált a Fidesz kritikáira, és a bécsi városfejlesztési modellhez hasonló megoldásokat hozott példaként, miközben egyértelműen a fővárosi érdekek elsődlegessége mellett érvelt.

 

22. Budapesten kell tartani a Közlekedési és a Természettudományi Múzeumot.

 

 

Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) előterjesztése élesen bírálja azt a kormányzati szándékot, amely a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, valamint a Magyar Természettudományi Múzeum Debrecenbe költöztetését célozza. Az érvelése szerint ezek a döntések szakmailag megalapozatlanok, pazarlóak és hosszú távon károsak: olyan, évtizedek alatt Budapesten gyökeret vert országos intézményeket mozdítanának el eredeti közegükből, amelyek működése szorosan kötődik a főváros infrastruktúrájához, tudományos és szakmai hálózataihoz, valamint turisztikai vonzerejéhez. Különösen problematikusnak tartja, hogy a közlekedési múzeumot egy zöldmezős, kizárólag autóval elérhető területre telepítenék a debreceni BMW-gyár közelében, szembemenve a fenntarthatóság és a barnamezős fejlesztések állami szinten is rögzített alapelveivel. Összességében az előterjesztés arra szólítja fel a Fővárosi Közgyűlést, hogy formálisan tiltakozzon a költöztetések ellen, kérje a kormánytól a budapesti megvalósítás folytatásának finanszírozását, és álljon ki amellett, hogy az országos jelentőségű kulturális intézmények elsődleges, természetes helye továbbra is Budapest maradjon, miközben a vidéki múzeumfejlesztést külön, célzott beruházásokkal tartja indokoltnak.

 

23. A lomtalanítás jelenlegi formáját fenn kell tartani, és nincs szükség új rendszer bevezetésére.

 

 

2024 decemberében Fővárosi Közgyűlés az összes frakció egyetértésével kimondta, hogy a lomtalanítás jelenlegi, ház elé kihelyezéses modelljét meg kell tartani, és elutasította a javasolt gyűjtőpontos rendszer bevezetését. A Demokratikus Koalíció (DK) kezdeményezte az ügy megtárgyalását, mivel a MOHU Budapest Kft. tervei szerint a jelenlegi, közterületen zajló lomtalanítás részben vagy teljesen korlátozásra került volna. A DK szerint a tervezett változtatás csökkentette volna a lakosság számára elérhető szolgáltatások szintjét, és veszélyeztette a meglévő rendszer kényelmét és hatékonyságát. A képviselők hangsúlyozták, hogy bármilyen változtatás csak a kerületek kezdeményezésére és a lakosság széles körű egyeztetése után történhet, a meglévő rendszer fenntartása pedig a leginkább lakosság- és közösségbarát megoldás.

 

24. A budapesti pályaudvarokat nem szabad magánkézbe adni.

 

 

A MÁV budapesti nagy pályaudvarokra vonatkozó pályázata egy olyan, 99 évre szóló vagyonkezelési konstrukciót irányzott elő, amelyben magánbefektetők hosszú távra megkaphatták volna a Nyugati, Keleti, Déli és Kelenföldi pályaudvarok, valamint a hozzájuk tartozó értékes barnamezős területek hasznosítási jogát, miközben az állomások állami tulajdonban maradtak volna. A kialakult politikai és szakmai nyomás hatására a pályázati formát később módosították és részben visszavonták, de a vita rámutatott arra, hogy a nagy pályaudvarok jövőjét csak átlátható, valódi versenyt biztosító eljárással, világos közérdekű garanciák mellett lenne szabad magántőkére bízni. Szaniszló Sándor (DK) előterjesztése alapvetően a MÁV pályázatát bírálta, és annak azonnali visszavonását sürgette. Az előterjesztés legfőbb kritikája, hogy az eljárás előkészítetlen, átláthatatlan és a közérdeket veszélyezteti. Szaniszló szerint a kiírás nem tisztázza, pontosan mit köteles majd a magánbefektető fejleszteni, miközben az állam hatalmas értékű ingatlanvagyont adna át hosszú időre. Kiemeli, hogy több érintett területen máig rendezetlenek a tulajdoni és használati viszonyok, ezért a konstrukció akár a budapesti közösségi közlekedés működését is hátrányosan érintheti. Külön problémának tartja a rendkívül szűk, ünnepi időszakra is eső, beadási határidőt, ami szerinte vagy „kiváltságos” pályázók előnyhöz juttatását, vagy a kockázatok teljes állami átvállalását vetíti előre.

A javaslat hangsúlyozza, hogy a pályaudvarok megújítása szükséges, és a magántőke bevonása sem ördögtől való, de csak szigorúan szabályozott, átlátható feltételek mellett. Ennek érdekében egy teljesen új menetrendet javasol: közös, nyilvános koncepciótervezést a MÁV, a főváros, a kerületek és a társadalom bevonásával, részletes üzleti és megtérülési számításokat, a tulajdonjogi rendezetlenségek megszüntetését, előzetes társadalmi és szakmai egyeztetést, valamint egy valós versenyt biztosító, nyílt koncessziós eljárást a mostani helyett. Az előterjesztésben konkrétan azt kéri, hogy a Fővárosi Közgyűlés formálisan jelezze a miniszter felé az eljárással szembeni egyet nem értést, kérje a pályázat visszavonását és egy új, megfelelően előkészített kiírást, álljon ki a szabályozott, közérdeket szolgáló fejlesztések mellett, valamint kezdeményezze a közösségi közlekedéshez szükséges vasúti üzemi területek tulajdoni és használati viszonyainak rendezését. Összességében az előterjesztés a „nem a magántőke ellen, hanem a rosszul előkészített privatizáció ellen” logikára épül.

Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) következetesen és részletesen bírálta a MÁV budapesti pályaudvaraihoz és a mögöttük fekvő rozsdaövezetekhez kapcsolódó ingatlanhasznosítási pályázatot. Álláspontja szerint a 99 évre, ellenérték nélkül történő hasznosítás lényegében privatizáció, amely generációkra kivonja ezeket a stratégiai jelentőségű területeket a köz ellenőrzése alól. Súlyos problémának nevezte, hogy a pályázati kiírás mindössze hétoldalas, nem tartalmaz fejlesztési célokat, minőségi vagy vasútfenntartási garanciákat, miközben az Országgyűlés rendkívüli gyorsasággal módosította a nemzeti vagyonról szóló törvényt úgy, hogy akár 10 százalékra csökkenhessen a köztulajdon aránya. Vitézy hangsúlyozta, hogy Európában a nagy pályaudvari fejlesztések mindenhol hosszú állami–városi tervezési folyamat eredményei, nem pedig kontroll nélküli, hosszú távú vagyonátadások. Szerinte a főváros teljesen kiszorul a döntésekből, ami Budapest jövőjének alakítását veszélyezteti. Böröcz László (Fidesz–KDNP) szerint a vita túl korán és túl élesen politizálódott. Úgy érvelt, hogy a mostani pályázat még nem jelent végleges döntést, csupán befektetői elképzelések és fejlesztési koncepciók feltérképezését szolgálja. Állítása szerint a vasúti funkciók továbbra is a MÁV kezelésében maradnának, és a beruházásokkal együtt kötelező lenne az állomások felújítása is. Hangsúlyozta, hogy számos érintett terület évtizedek óta kihasználatlan, miközben az államnak nincsenek meg a forrásai a fejlesztésükhöz, ezért a magántőke bevonása elkerülhetetlen. Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz–KDNP) markánsan védelmébe vette a kormányzati elképzelést. Álláspontja szerint a pályázat nem kivitelezési tervekről szól, hanem egy igény- és érdeklődésfelmérés, amelynek célja, hogy kiderüljön, milyen fejlesztési elképzelések léteznek a piacon. Kiemelte, hogy a MÁV résztulajdonos maradna a projektcégekben, ami bevételt jelentene az államnak és közvetve az önkormányzatoknak is. Szécsényi Dániel (Fidesz–KDNP) felszólalása érdemben nem a pályaudvari privatizációról szólt. A vitát európai uniós, migrációs és geopolitikai kérdések irányába vitte el, és az ellenzéket azzal vádolta, hogy „elkótyavetyéli a jövőt” az EU-s és nemzetközi politikai szövetségei révén. 

Molnár Dániel (TISZA) a pályázatot egy szélesebb tendenciába illesztette, amelyben szerinte a kormány rendszerszerűen közvagyont játszik át magánérdekeknek. Úgy fogalmazott, hogy ez nem elszigetelt ügy, hanem ugyanaz a logika, amely az egyetemek, az oktatás és más közszolgáltatások átalakításánál is megjelent. Kifogásolta, hogy a pályázati anyag túlságosan általános, és felvetette annak gyanúját, hogy a hasznosítás végső kedvezményezettjei kormányközeli befektetők lehetnek. Balogh Balázs (TISZA) elsősorban a pályázat szakmai minőségét kérdőjelezte meg. Arra hívta fel a figyelmet, hogy a kiírás rendkívül felületes, és még kisebb volumenű szolgáltatásokra is részletesebb pályázatokat szoktak készíteni. Véleménye szerint a pályázóknak biztosított másfél–két hónapos határidő nem alkalmas arra, hogy valóban átgondolt, Budapest érdekeit szolgáló városfejlesztési koncepciók szülessenek. Porcher Áron (TISZA) hangsúlyozta, hogy a MÁV kisebbségi tulajdonosi szerepe nem jelent valódi kontrollt, így a vasúttársaság 99 évre elveszítené a tényleges beleszólását a területek sorsába. Elismerte, hogy a magántőke bevonása önmagában nem ördögtől való, de szerinte ilyen hosszú távú elköteleződés csak szigorú, részletes és átlátható feltételek mellett lenne elfogadható. 

 

25. Növelni kell a közterület-felügyelők számát Budapest közterein.

 

 

Szentkirályi Alexandra (Fidesz-KDNP) előterjesztése azt hangsúlyozza, hogy az utóbbi években Budapest közterületeinek állapota látványosan romlott. Az előterjesztő szerint a probléma részben a fővárosi önkormányzati szerepvállalás gyengeségéből fakad, továbbá a helyzet javításában szerinte kulcsszerepe lenne a Fővárosi Önkormányzati Rendészeti Igazgatóságnak (FÖRI), amelynek feladata a közterületi jogsértések megelőzése, a közlekedési eszközök rendjének fenntartása, valamint a lakosságot leginkább zavaró jelenségek kezelése. A javaslat szerint a megoldás alapja a közterület-felügyelők számának növelése és a láthatóbb, folyamatos jelenlét biztosítása, különösen a forgalmas csomópontokon, aluljárókban, parkokban és a tömegközlekedési járműveken. A javaslat szerint jöjjön létre egy olyan intézkedési terv amely pontosan meghatározza, mekkora létszámbővítés szükséges a biztonságérzet és a köztisztaság érdemi javításához, valamint hogy vizsgálja meg a 24 órás, állandó jelenlét lehetőségét a legkritikusabb helyszíneken. Emellett a javaslat külön hangsúlyt fektet arra, hogy a Főváros újraindítsa és megerősítse a rendőrséggel való együttműködést és tárgyalást a közös járőrszolgálatok visszaállításáról, legalább a 2019 előtti szintű óraszámokkal. Az előterjesztéshez egy módosító érkezett, Keszthelyi Dorottya (DK) módosító javaslata két új ponttal egészítené ki az eredeti előterjesztést. Egyrészt azt javasolja, hogy a Fővárosi Közgyűlés kérje fel a főpolgármestert arra, hogy kezdeményezzen tárgyalásokat a belügyminiszterrel annak érdekében, hogy Budapesten az utcai járőrök és körzeti megbízottak létszáma érje el a 2010 előtti szintet. Ennek érdekében a kormánytól nemcsak a szükséges szervezési intézkedéseket várná el, hanem a rendőrségi munka technikai feltételeinek javítását, a rendőrök anyagi megbecsülésének növelését és különösen a rendőri lakhatás támogatását is. Másrészt az előterjesztést azzal egészítené ki, hogy a főpolgármester kezdeményezzen egyeztetéseket a Kormánnyal annak érdekében, hogy a települési önkormányzatok jogosultságot kapjanak a nemzeti dohányboltok nyitvatartásának szabályozására és ellenőrzésére. Az eredeti előterjesztést, Keszthelyi javaslatával együtt elfogadták.

 

26. 0–24 órás közterületi hibabejelentő rendszert kell indítani Budapesten.

 

 

Figyelemre méltó, hogy a Fővárosi Közgyűlés forrásokat és szervezeti energiát szán egy teljesen új, egységes hibabejelentő platform létrehozására, miközben évek óta létezik egy működő, ismert és széles körben használt rendszer, a Járókelő.hu, amely pontosan ezt a funkciót látja el. Felmerül a kérdés, mi indokolja egy párhuzamos platform felépítését ahelyett, hogy a főváros együttműködne egy bevált civil–technológiai megoldással. A Fővárosi Közgyűlés vita nélkül, egyhangúan fogadta el Szilágyi Anna és Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) BUDAPEST 0–24 elnevezésű javaslatát, amely egy új, fővárosi szintű közterületi hibabejelentő szolgáltatás kialakítására irányul. A döntés így nemcsak szakmai, hanem hatékonysági és erőforrás-felhasználási kérdéseket is felvet.

 

27. Hosszabbítani kell a nyári díszkivilágítás időtartamát.

 

 

A Közgyűlés egyhangúan fogadta el a Fővárosi Közgyűlés Vitézy Dávid (Podmaniczky Mozgalom) és Szilágyi Anna (Podmaniczky Mozgalom) javaslatát, amely a budapesti belvárosi díszvilágítás nyári időtartamának növelésére irányult. A javaslat célja, hogy a nyári időszámítás alatt a díszvilágítás üzemidejét 01:00 óráig hosszabbítsák meg.

 

28. Létre kell hozni a Metropolisz Kerekasztalt az önkormányzati együttműködés erősítéséért.

 

 

A Metropolisz Kerekasztal létrehozására irányuló javaslatot Bujdosó Andrea (TISZA) terjesztette elő azzal a céllal, hogy a főváros, a kerületek és az agglomeráció között egy állandó, konzultatív és információs együttműködési platform jöjjön létre, amely a tematikus egyeztetések és a közös gondolkodás terepe lehet olyan, több szintet érintő ügyekben, mint a hajléktalanság, a közlekedésbiztonság vagy a közbiztonság. A vita során Baranyi Krisztina (Magyar Kétfarkú Kutya Párt) szkeptikusan viszonyult a kezdeményezéshez, arra hivatkozva, hogy a fővárosban és az agglomerációban már jelenleg is számos önkormányzati szövetség és egyeztető fórum működik, amelyek az elmúlt évtized tapasztalatai szerint a politikai megosztottság miatt nem érintkeznek egymással, így a Metropolisz kerekasztal jó szándéka ellenére könnyen az „ikszedik gittegylet” lehet, miközben a problémák valódi megoldása szerinte kormányzati szinten keresendő. Gulyás Gergely Kristóf (Fidesz–KDNP) a javaslat ellenében azt szorgalmazta, hogy a kötelező, kéthavonta tartott ülések helyett a főváros térjen vissza a korábbi, témaközpontú egyeztetésekhez, elkerülve a szerinte felesleges „biankó” megoldásokat és a polgármesterek idejének lekötését. Karácsony Gergely főpolgármester támogatta a javaslatot, ugyanakkor jelezte saját fenntartásait is a korábbi, gyakran eredménytelen agglomerációs fórumok tapasztalatai miatt, miközben hangsúlyozta, hogy léteznek működő példák pártállástól független önkormányzati együttműködésre. A Közgyűlés végül ellenszavazat nélkül, ugyanakkor jelentős számú tartózkodás mellett fogadta el az előterjesztést.