A K-Monitor eddig három magas szintű korrupciós ügyben nyújtott be felülbírálati indítványt, és az előző kettő után immár a harmadik is sikerrel járt. Ezúttal abban az ügyben, amelyben a közbeszerzéseken rendszeresen taroló hajdúböszörményi cég, a Tömb 2002 Kft. ellen indult nyomozást szüntette meg a rendőrség. A Debreceni Járási Ügyészség alaposnak találta a felülbírálati indítványunkat, ezért az eljárás folytatását rendelte el.

Vannak a magyar építőipari piacon olyan szereplők, akiket tenyerén hordoz a sors: éppen olyan referenciáik vannak, amelyek a kiírt közbeszerzéshez kellenek, szinte minden tendert megnyernek, amelyen indulnak, és a pályázataikat kísérő számtalan szabálytalanság miatt sem inog meg bennük a közbizalom. A jelen ügy főszereplőjének pályaíve még ennél is érdekesebb, egy olyan hajdúböszörményi cégről van szó, amely távoli településeken is elindult helyi érdekű projektekért, és amelyet a versenytársai is követnek mindenhova, hogy aztán rendre veszítsenek vele szemben.

A kép forrása: a Tömb 2002 Kft. Facebook-oldala.

A cég különös sikerszériájáról az Átlátszó írt alapos tényfeltáró cikket. Az oknyomozó portál független közbeszerzési szakértő segítségével elemezte a meghívásos közbeszerzések adatait, és ennek alapján a Tömb 2002 Kft. sorozatos győzelmeinek körülményeit a rendszerszintű korrupciós működés mintázataként azonosította. Így többek között életszerűtlennek találta, hogy 79 db meghívásos tenderből 58-at a Tömb 2002 Kft. nyert el összesen nettó 5,6 Mrd Ft értékben, ami 73%-os sikerrátát jelent; továbbá hogy a pályázatok kiírói szinte mindig ugyanazt a néhány céget kérték fel, annak ellenére, hogy több száz építőipari vállalkozás közül válogathattak volna; és hogy ezek az állandó kíséretként szolgáló cégek rendre vagy nem nyújtottak be ajánlatot, vagy sorozatosan rosszabb ajánlatot tettek. A közbeszerzési adatokból az is kiderült, hogy a közbeszerzési szakértő is gyakran ugyanaz volt az eljárásokban, még azoknál a kiíróknál is ők szerepeltek, akik egyébként nem ezekkel a szakemberekkel dolgoztak más eljárásaik során. Emellett a Tömb 2002 Kft. öt esetben pontosan „eltalálta” a kiírt projektek becsült értékét, húsz esetben pedig az ajánlata kevesebb mint 2%-kal tért el tőle.

Az adatigénylésekkel és egyéb információforrásokkal is megerősített kartellgyanú alapján az Átlátszó közérdekű bejelentést tett a Közbeszerzési Hatóságnál és az Integritás Hatóságnál, egy, az Átlátszó cikkére hivatkozó országgyűlési képviselői kérdés nyomán pedig 2023 októberében büntető eljárás is indult.

A Közbeszerzési Hatóság szintén feljelentést tett az ügyben versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési vagy koncessziós eljárásban bűntette miatt, mivel egy korábbi közérdekű bejelentés szerint 28 esetben manipulálhattak összesen közel 1 Mrd Ft értékű közbeszerzést a Tömb 2002 Kft. érdekében. Gyanúra adott okot, hogy az ajánlatkérők jellemzően a teljesítés helyétől jelentős földrajzi távolságra lévő cégeket hívtak fel ajánlattételre, ami szokatlan olyan építési beruházások esetében, mint például egy helyi útfelújítás vagy szennyvízkezelés. A forgatókönyv a 28 esetben ugyanaz volt: szinte teljesen egyeznek az ajánlattevők, egyezik a közbeszerzési tanácsadó, az eljárások is nagyon hasonló mintázatot mutatnak, és mindig ugyanaz a nyertes. A Közbeszerzési Hatóság az Átlátszó közérdekű bejelentésében szereplő eseteket is kivizsgálta, és az Átlátszóéhoz hasonló eredményre jutott: 15 esetben a nyertes ajánlati ár elhanyagolható mértékben tért el a becsült értéktől vagy a rendelkezésre álló anyagi fedezettől, annak ellenére, hogy a becsült érték nem volt nyilvános, így a Tömb 2002 Kft. sem ismerhette azt hivatalos forrásból.

Az ügyben eljáró Hajdú-Bihar Vármegyei Rendőr-főkapitányság viszont 2024 februárjában elutasította a feljelentéseket. Ezt követően egyre többen akarták az igazságot: az Integritás Hatóság az elutasító határozat ellen felülbírálati indítvánnyal élt, amelyre tekintettel az ügyészség elrendelte a nyomozást, 2024 májusában pedig egy meg nem nevezett egyesület részéről is érkezett feljelentés. A nyomozó hatóság tanúvallomásra hívta fel a közbeszerzési eljárásokban ajánlatot tevő gazdasági társaságok ügyvezetőit, nagyobb cégek esetében az ajánlat összeállításában közreműködő alkalmazottakat, valamint közbeszerzési tanácsadókat. A vallomásaik alapján azonban a nyomozó hatóság szerint nem merült fel olyan bizonyíték, amely a pályázati eredmények befolyásolása érdekében kötött megállapodásokra, összehangolt magatartásra utalt volna. Mindezek alapján a nyomozó hatóság szerint nem sikerült olyan jellegű és mennyiségű bizonyítékot beszerezni, melynek alapján bárki gyanúsítható lenne bűncselekmény elkövetésével, ezért indokolása szerint nem tehet mást, mint hogy megszünteti az eljárást.

A kép forrása: a Tömb 2002 Kft. Facebook-oldala.

A K-Monitor ekkor kapcsolódott be a történetbe, mivel álláspontunk szerint a nyomozó hatóság nem tárta fel teljes körűen a tényállást, amit pedig feltárt, abból megalapozatlanul következtetett arra, hogy nem történt bűncselekmény. A nyomozást megszüntető határozat ellen 2025. szeptember 18-án felülbírálati indítványt nyújtottunk be, amelyben mind az eljárás, mind a meghozott határozat jogszerűségét vitattuk. Rámutattunk egyrészt, hogy a nyomozó hatóság annak ellenére nem hallgatta meg tanúként az ajánlatkérő intézmények döntéshozóit és a pályázatok előkészítésében közreműködő munkatársait, hogy a közbeszerzési eljárások egyik meghatározó és visszatérő eleme volt a becsült érték nyertesnek történt feltételezhető kiszivárogtatása, valamint az ajánlattételre való felhívások indokolatlanul szűk körű volta és a megelőző piackutatás hiánya. Másrészt azt is kifogásoltuk, hogy a megszüntető határozat semmilyen módon nem értékelte az Átlátszó, a ‒ Közbeszerzési Hatóság jelzésére eljáró ‒ Közbeszerzési Döntőbizottság, valamint időközben a Gazdasági Versenyhivatal által is feltárt gyanús körülményeket. A nyomozó hatóság ugyanis a bűncselekmény hiányára vonatkozó megállapítását azokra a vallomásokra alapozta, amelyeket a közbeszerzési eljárásokban a Tömb 2002 Kft. érdekében részt vevő, abból vélhetően hasznot húzó ‒ így elfogulatlannak nyilvánvalóan nem tekinthető ‒ ajánlattevők tettek, valamint arra a tényre, hogy a fent nevezett hatóságok nem kezdeményeztek büntető eljárást.

A beadványunkban sérelmeztük azt is, hogy az ügyhöz kapcsolódó iratjegyzékben szereplő több dokumentum (hatósági, banki tájékoztatások) beszerzéséről és tartalmáról a megszüntető határozatban nem esik szó. A határozat emellett még csak összefoglalóan sem ismerteti az ajánlattevőktől felvett tanúvallomásokat, mindössze a levont következtetését rögzíti, amely szerint a tanúvallomások nem tartalmaztak a feljelentett bűncselekmény megtörténtére utaló bizonyítékot.

A Debreceni Járási Ügyészség alaposnak találta a felülbírálati indítványunkat, ezért a 2025. szeptember 25-i keltű határozatával a nyomozást megszüntető határozatot hatályon kívül helyezte, és az eljárás folytatását rendelte el. Indokolása azonban a beadványunkban foglaltaknál szűkebb körre korlátozódott: azt emelte ki, hogy a megszüntető határozat nem tartalmazza az iratjegyzékben szereplő valamennyi bizonyíték, így a tanúvallomások ismertetését és rövid értékelésüket sem. Mivel pedig a határozat indokolása nincs kellő mértékben egyediesítve, az érdemi felülbírálatra alkalmatlan. Álláspontunk szerint az ügyészség a tényállás feltáratlanságára és a bűncselekmény hiányának megállapítására vonatkozó kifogásaink megválaszolását nem kerülhette volna meg azzal, hogy az elutasító határozat felülbírálatra alkalmatlan voltára alapozza a hatályon kívül helyezést. Amennyiben megfelelően értékelte volna az ügyben már eddig is rendelkezésre álló tényeket, körülményeket, érdemben kellett volna reflektálnia azokra az érveinkre is, hogy a bizonyítás hiányos, illetve hogy az ismert tényállási elemek is bűncselekmény gyanúját vetik fel.

A K-Monitor korábban a Waberer’s Csoport és a Veszprém Handball Team Zrt. ügyében élt sikeres felülbírálati indítvánnyal. Az eljárások eddigi tapasztalata szerint a beadványokat elbíráló bíróság ‒ és most az ügyészség ‒ a még laikus szemmel is nyilvánvalóan hiányos és megalapozatlan döntéseket az indítvány hatására hatályon kívül helyezi, így a kívülállók által gyakorolt kontrollnak ez a gyenge eszköze is alkalmas legalább arra, hogy megalapozottabb indokolásokra késztesse a ‒ saját berkeiben egyébként erre nem feltétlenül motivált ‒ nyomozó hatóságot. Továbbra sem nyújt azonban garanciát a nyomozások indokolatlan elhúzása ellen, és nem orvosolhatja azt a gyakorlatot sem, hogy a magas szintű korrupciós ügyekben a valódi felelősöket rendszerint kihagyják a vádemelésből, vagy végül enyhe büntetéssel ússzák meg a dolgot. Azért mi tovább próbálkozunk!