A várakozásoknak megfelelően zárult a kormányzati kommunikációs feladatokra kiírt gigantikus közbeszerzési eljárás: az ajánlatok összegzéséből kiderül, hogy a Nemzeti Kommunikációs Hivatal (NKoH) ismét Balásy Gyula cégcsoportját, a New Land Media Kft.-t és a Lounge Design Kft.-t hozta ki győztesnek.

A korábbi keretmegállapodás lejárta közeledtével a Rogán Antal minisztériuma alá tartozó Nemzeti Kommunikációs Hivatal augusztusban írta ki az új közbeszerzést, amelynek feltételei szorosan követték az előző évek gyakorlatát. Az eljárás elviekben nyílt volt, a részvételi kritériumokat azonban rendkívül szűkre szabták. Pályázni ugyanis kizárólag olyan cégnek volt lehetősége, amely már rendelkezett kormányzati kommunikációs tapasztalattal, és részt vett már magyarországi lakosság egészét érintő társadalmi témákhoz kapcsolódó stratégiaalkotásban, rendezvényszervezésben és médiaügynökségi feladatokban. Tekintettel arra, hogy 2020 óta szinte kizárólag Balásyék végzik ezeket a feladatokat, a potenciális versenytársak köre eleve rendkívül korlátozott volt. Ezt a helyzetet tovább nehezítette, hogy az ajánlat összeállítására – egy potenciálisan több száz milliárdos megbízás esetében – a pályázóknak mindössze 15 napot biztosítottak.

A szigorú feltételek ellenére azonban akadtak próbálkozók, akik segítettek fenntartani a verseny látszatát. A Rókusfalvy Pál és testvére érdekeltségi körébe tartozó Roxer Kommunikációs Ügynökség, valamint a korábban „Rogán Antal szomszédjának cégeként” emlegetett Network 360 Reklámügynökség is benyújtotta az ajánlatát. Kitartásukat jelzi, hogy a sikertelenség egyáltalán nem tántorítja el őket: a 2022-es és a 2020-as kommunikációs közbeszerzésen is indultak már – és futottak be vesztesként. (A Roxer rendszeres indulása két tényező miatt is különösen érdekes: egyrészt azért, mert az NKOH másik, rendezvényszervezési keretmegállapodásának közbeszerzésén is már sikeresen veszítettek kétszer, másrészt annak fényében is, hogy Rókusfalvy Pál bormarketingért felelős kormánybiztosként megrendelői oldalon is kapcsolatban áll Balásyékkal, ami elméletileg betekintést engedhetne számára a potenciális versenytárs – amúgy a nyilvánosság elől titkolt – árazásába.)

Az augusztusban kiírt közbeszerzés további sajátossága a pénzügyi keretek bizonytalansága. A hirdetményből ugyanis még a szerződés becsült értéke sem derül ki, így nem tudni, hogy a korábbi 75 milliárdos keretösszeggel számolnak-e, vagy esetleg emelik a tétet. Ami viszont kiderült, az az, hogy a szerződés ezúttal is többször megújítható lesz, ami potenciálisan az alapösszeg megháromszorozását teszi lehetővé az állami és államközeli szervezetek számára.

A régi keretmegállapodás hosszú árnyéka: a pénzcsapok nem zárulnak el

Egészen a közelmúltig a kormányzati szférába tartozó kommunikációs feladatotokat egy még 2022-ben(!) megkötött keretmegállapodás alapján látták el Balásyék cégei. Akkor ezt a szerződést még elméletben 75 milliárd forintos keretösszegről kötötték 12 hónapos időtartamra. A konstrukció valódi ereje azonban egy beépített opcióban rejlett: a szerződés lehetővé tette, hogy azt a lejárta után kétszer, további egy-egy éves időtartamra, változatlan feltételekkel és azonos, 75 milliárdos keretösszeggel megújítsák, anélkül, hogy ehhez bármilyen kondíciót fűztek volna. Ezzel a mechanizmussal egyetlen közbeszerzési eljárásból egy hároméves, összesen 225 milliárd forintos mammutszerződés lett, anélkül, hogy újabb versenyt kellett volna hirdetni. Sőt, amikor ez a háromévesre duzzasztott időtartam 2025 májusában lejárt, a rendszert egy további szerződésmódosítással még megtoldották négy hónappal, 2025 szeptemberéig, áthidalva az új tender lezárásáig tartó időszakot.

Bár az új keretmegállapodást a napokban megkötik (vagy már meg is kötötték), ez korántsem jelenti a korábbi, 2022-ben indult keretmegállapodás azonnali lezárását. A rendszer egyik jellegzetessége, hogy a két szerződés egy ideig párhuzamosan fut, biztosítva a finanszírozás folyamatosságát. A kifutó, 225 milliárdosra bővített keret terhére ugyanis a mai napig több mint 80 olyan, már megkötött keretszerződés van még hatályban, amelynek teljesítési időszaka jócskán túlnyúlik a keretmegállapodás hivatalos élettartamán (valamelyik egészen 2026 augusztusáig nyújt lehívási lehetőséget) – így nem lehet gond a folyamatos finanszírozással.

Így költöttek el a 225 milliárdot

A 2022-es keretmegállapodás alapján 128 különböző szervezet csaknem 400 különböző keretszerződést kötött. Ahogy már említettük, e keretszerződések között konkrét, eseti megbízások és általánosabb, egy adott időszakra szóló, teljes körű kommunikációs feladatokat tartalmazóak is voltak.

A csaknem 225 milliárd forintos teljes keretből messze a Miniszterelnöki Kabinetiroda hívta le a legnagyobb összeget: mintegy 30 szerződés keretében összesen 129 milliárd forintot, ami a teljes összeg csaknem 60%-a. Összehasonlításképpen, a második legnagyobb megrendelő, az Államadósság Kezelő Központ lényegesen kisebb, 6 milliárd forintos nagyságrendű forrást használt fel ugyanebből a keretből, számos szervezet pedig még ennél is jóval kisebb összértékben rendelte meg Balásyék szolgáltatásait.

A Kabinetiroda dominanciája abban is megfigyelhető, hogy a 20 legnagyobb értékű megkötött szerződés közül 18-nál ők voltak a megrendelők – egyedül a Családokért Felelős Államtitkárság és az MVM Energetika Zrt. rúgott még labdába egy 2,8 illetve egy 4,6 milliárdos keretszerződéssel, de ezek meglehetősen piszlicsáré összegek ahhoz képest, amennyit a Kabinetiroda költött – rendszeresen.

A Kabinetiroda szerződéseinek vizsgálata mélyebb bepillantást enged a kormányzati kommunikációs rendszer működésébe:

Az első és legszembetűnőbb a sablonos, átláthatatlan szerződések túlsúlya. Amint arról már szó esett, a keretrendszer sokféle szerződéstípust tett lehetővé, a konkrét, eseményközpontú feladatoktól kezdve az általánosabb megbízásokon át egészen az egy szervezet teljes, időszakos kommunikációját ellátó megállapodásokig. A gyakorlatban azonban a Kabinetiroda által lehívott összegek oroszlánrészét egyetlen, rendkívül általános című szerződéstípus teszi ki, amely az „Európa jövőjét érintő nemzetközi és hazai színtéren történő kormányzati kommunikációval… és az állampolgárok életét kiemelten érintő kormányzati döntésekkel kapcsolatos feladatok ellátása …” címet viseli. Ebből a sablonszerződésből az elmúlt bő három évben 22 darabot írtak alá, összesen csaknem 120 milliárd forint nettó (bruttó 152 milliárd forint) értékben. 

Ezeknek a keretszerződéseknek a szövege és a műszaki leírása is szóról szóra megegyezik, ami gyakorlatilag lehetetlenné teszi annak megállapítását, hogy a milliárdokat pontosan melyik kék plakátos kampányra, „nemzeti konzultációra” vagy egyéb kormányzati intézkedés népszerűsítésére költötték. A valódi tartalom és a konkrét feladatok a nyilvános forrásból nem elérhető egyedi megrendelésekben rejlenek, ami teljes átláthatatlanságot biztosít a közpénzek felhasználása felett. 

A másik jellegzetesség a kiszámítottnak tűnő pénzügyi mintázatokban rejlik. Feltűnő, hogy bár a szerződéseket precíz, nettó értékben kötik, az áfával növelt bruttó végösszegek szinte mindig kerek, 5 vagy 10 milliárdos nagyságrendű számokra jönnek ki. Ez azt a benyomást kelti, mintha a keretet nem a valós, eseti kommunikációs igények, hanem előre meghatározott pénzügyi „adagok” alapján merítenék le. Amint egy csomag felhasználásra kerül, szinte azonnal követi a következő, azonos tartalmú, de újabb milliárdokról szóló szerződés. Erre kiváló példa a 2024 decembere és 2025 májusa közötti időszak, amikor mindössze fél év alatt öt, teljesen azonos tartalmú szerződést kötöttek, összesen 45 milliárd forint értékben 2025. december 31-es lejárati határidővel.

A lakossági kampányok mellett a Kabinetiroda kisebb volumenű, de stratégiai fontosságú feladatokra is szerződött. A „Komplex stratégiai kommunikáció” címen futó megbízásokból az elmúlt három évben ötöt kötöttek, összesen közel 800 millió forint bruttó értékben. Ez az éves szinten 200-300 millió forintos keret olyan tevékenységeket finanszírozott, mint a külföldi véleményvezérek monitorozása, a közösségi média- és narratívaelemzés, valamint az abouthungary.hu kormányzati portál szerkesztése.

A többmilliárdos megbízások komplexitásából adódóan a feladatok elvégzését a Balásy-cégek természetesen nem egyedül végzik, hanem alvállalkozókat vonnak be. Az Elektronikus Közbeszerzési Rendszer (EKR) betekintést enged abba is, hogy a kommunikációs szerződések teljesítése során kik ezek a partnerek. Fontos hangsúlyozni, hogy az elérhető listák vélhetően nem teljes körűek, és az adatok feltöltése sem következetes, így a kép csupán részleges lehet.

Az mindenesetre kirajzolódik, hogy a Balásy-cégek a kabinetirodás szerződések végrehajtása során rendszeresen támaszkodnak a kormányközeli médiarendszer ismert szereplőire: a Mediaworks Hungary Zrt. két kabinetirodás szerződésben is megjelenik alvállalkozóként, összesen 266,8 millió forint értékben. Hasonlóan rendszeres partner a Digitális Szuverenitás Központ Nonprofit Kft., amelyet legalább négy szerződés esetében tüntettek fel közreműködőként, összesen 183,9 millió forint nettó értékben. Ezek az adatok, bár töredékesek, megerősítik azt a képet, hogy a központi kommunikációs keretből származó források egy része a kormányzati ökoszisztémán belül, annak más kulcsszereplőinél hasznosul.

A blogposzt megírása során kizárólag nyilvános adatbázisokra támaszkodtunk, így az EKR-en elérhető letölthető eredménytájékoztató adatokra, valamint az egyes eljárások és az adatokhoz tartozó szerződések egyedi adatlapjaira. Sajnos számos dokumentum nem linkelhető közvetlenül az EKR-ről. Némely esetben diszkrepanciát tapasztaltunk a negyedéves tájékoztatókban található adatok és a keretmegállapodás alapján lefolytatott eljárások adatai között, ezek azonban az összképet nem befolyásolják.