Első fokon pert nyertünk a titkolózó minisztériumok ellen. A K-Monitor 2023 végén az összes minisztériumtól kikérte, kik és milyen összegért adnak tanácsot a kormánynak. A minisztériumok először úgy tettek, mintha nem értenék az adatigénylést, majd megtagadták a tanácsadók listájának kiadását. Ezt követően, tavaly januárban a K-Monitor a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordult, majd októberben pert indított a minisztériumok ellen. Az ügy részleteiről ebben a blogposztban írtunk.

A minisztériumok a per során azzal érveltek, hogy a kért adatok személyes adatok, amelyek nem tartoznak nyilvánosságra. Továbbá kifejtették, hogy "a politikai tanácsadó olyan tanácsadói feladatokat lát el, amellyel a politikai felsővezető egyedi elvárásaihoz igazodik, kinevezése a politikai felsővezető megbízatásának idejére szól, nincs döntési kompetenciája, és erre tekintettel nem minősül az alperesek feladat és hatáskörében eljáró személynek."

A Fővárosi Törvényszék ezzel szemben megállapította, hogy "az alperesek tévesen hivatkoztak arra, hogy politikai tanácsadók és főtanácsadók nem a közfeladatot ellátó szerv feladat és hatáskörében járnak el. Az alperesekkel politikai szolgálati jogviszonyban álló tanácsadók, főtanácsadók maguk is a közfeladatot ellátó alperesek feladat és hatáskörében járnak el akkor, amikor az alperesek adott vezetői számára (illetmény ellenében) tanácsokat nyújtanak, függetlenül attól, hogy maguk nem minősülnek vezetőnek, és nincs döntési jogkörük. A minisztériumokban, a végrehajtó hatalom legfelsőbb szerveiben politikai tanácsadói, főtanácsadói tisztséget betöltő személyek ugyan nem döntéshozók, de a döntéshozatalban – a tanácsadói minőségükben - maguk is közreműködnek, és a feladatukra, szerepükre, tevékenységükre (és a szolgálati jogviszonyukra) figyelemmel maguk is a közfeladatot ellátó szervek hatáskörében eljáró személyeknek tekintendők."

A törvényszék kimondta az is, hogy a tanácsadóknak "számolniuk kell azzal, hogy a tevékenységüket érintően, a feladataik ellátásával összefüggően a személyes adataik nyilvánosságra kerülnek, számolniuk kell azzal, hogy nevük, szolgálati helyük, szervezeti egységük neve, szolgálati jogviszonyuk kezdete (betöltés időtartama), és illetményük nyilvánosságra kerül."

A törvényszék megállapította, hogy a kért adatok az közfeladatot ellátó szervek "közfeladatuk ellátásával összefüggésben keletkezett közérdekű adatok, amelyek a közpénz felhasználását érintik, az alperesekkel jogviszonyban álló politikai tanácsadók az államtól részesülnek illetményben, ami közpénz jelleggel bír, ezért ennek megismerése az átlátható állami gazdálkodás követelményének érvényesülése, a nyilvánosság által történő ellenőrzés szempontjából az alapjog érvényesülésének biztosítása érdekében indokolt."

A Fővárosi Törvényszék az ítéletben emlékeztetett, hogy "az információszabadság alapvető célja, hogy az állampolgárok a közérdekű adatok nyilvánossága, és az eredetileg nem, de a közérdekből nyilvánossá tett adatok nyilvánossága révén ellenőrizhessék az állam működését, ez az alapjog a nyilvánosság számára egy általános ellenőrzési jogot biztosít a közpénz felhasználás minden formájára kiterjedően."

A kérdés most az, hogy fognak-e a minisztériumok fellebbezni. Ebben az esetben a 2023-as adatok kiadása még tovább húzódik. Ez az ügy, mint számos hasonló adatper, jól mutatja, hogy az állami szervek a közérdekű adatok lényegében visszaélésszerű megtagadásával hogyan tudják akár évekig akadályozni az átláthatóság érvényesülését. A K-Monitor az aktuális adatok nyilvánossága érdekében újabb adatigényléssel fog a minisztériumokhoz fordulni. Ezzel együtt fontos leszögezni, hogy olyan adatokról beszélünk, amelyeket néhány gombnyomással automatikusan elérhetővé lehetne tenni a kormány honlapján.