háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adat (2) adatigénylés (77) adatok (85) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (5) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (16) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (8) amsterdam (1) antikorrupció (55) anti korrupció (38) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (213) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (5) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (12) bulgária (1) bunda (1) c4hu (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (15) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (8) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) e-government (1) egészségügy (17) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (40) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (56) eurobarometer (2) európai (2) EU conditionality (10) eu elnökség (1) évvégi (10) exszabi (1) ezaminimum (16) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (2) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (2) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (4) igazságszolgáltatás (4) ígyszültem (6) infografika (74) információszabadság (56) ingatlan (5) integritás (1) integritás hatóság (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (1) jogalkotás (39) jogállamiság (6) jordánia (1) k-monitor (33) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (23) kampányfinanszírozás (38) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (7) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (14) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (36) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (50) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (4) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (1) közpénz (35) külföld (59) kultúra (3) külügyminisztérium (2) k monitor (66) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (80) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (12) mezőgazdaság (12) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (4) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (9) naih (1) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (7) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (4) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (55) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (9) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (10) pártfinanszírozás (14) partimap (2) pártok (9) pénzmosás (2) pénzügyminisztérium (6) per (12) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (36) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (2) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (6) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (1) tasz (14) térkép (16) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (10) vagyonnyilatkozat (35) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (19) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (6) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Kihozták: megéri 100 milliárdért a Várba költöztetni a Pénzügyminisztériumot

MerényiM // 2023.01.20.

Címkék: építőipar pénzügyminisztérium adatigénylés

Sokba fog kerülni, de mindannyiunk örömét fogja szolgálni” - ígérte a Budai Vár átépítéséről, benne a minisztériumok ide költözéséről L. Simon László még 2014-ben. A várbeli presztízsberuházások lassan 10 éve tartanak, és annyira fontosan a kormánynak, hogy még most, az energiaválság és a közösségi beruházások elkaszálása idején sem vettek vissza a tempóból, pedig az új építkezések egy részéről még mindig nem tudni, pontosan milyen célt fognak szolgálni. Az egyik legnagyszabásúbb építkezés a Pénzügyminisztérium 100 milliárdos régi-új székháza a Szentháromság téren. Ennek kapcsán nemrég - négy évvel a beruházás megkezdése után - elkészült egy hatásvizsgálat arról, jó döntés-e ideköltöztetni a minisztériumot. A tanulmány megállapítása szerint ez a jó döntés - bemutatjuk, hogyan számoltak.

 

nevtelen_terv_23_2.png

 

Előzmények: historizáló modern irodaház, kiemelt beruházás, kollégiumi szobatárs

A minisztériumi beruházás nem a Nemzeti Hauszmann Program része, de fontos eleme az Orbán-kormányok Várnegyedet érintő beruházásainak. A műemléki épület "eredeti állapotának visszaállítása" lényegében a Fellner Sándor 1903-as tervei alapján történő műemléki homlokzat- és tetőrekonstrukciót és emögött a minisztériumi apparátus számára korszerű irodai munkakörülményeket biztosító belső tér kialakítását jelenti. Az épület az átépítés előtt a historizáló díszek nélkül, de felújítva, jó állapotban állt. Évtizedekig a Műszaki Egyetem kollégiumaként használták, az 1956-os forradalom kirobbanásához vezető diákmozgalom egyik bölcsője volt. Klubja 1968 után a budapesti beat- és diákélet legendás centrumának számított. A Pénzügyminisztérium költöztetéséről (más minisztériumokkal együtt) 2015-ben született döntés2018-ban pedig nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű üggyé nyilvánította a kormány az építkezést. Ez lehetetlenné tette, hogy a beruházásba az I. kerületi önkormányzat érdemben beleszóljon.

A beruházásról nyilvános költségbecslés nem született. A beruházás költségeiről a sorra megjelenő közbeszerzési dokumentumokból lehetett tájékozódni. A legnagyobb tételt ezek közül a bontás és az építkezés teszi ki, mindkettőt a Tiborcz István üzlettársának, Paár Attilának az érdekeltségébe tartozó, más várbeli beruházásokon is dolgozó WHB és a Varga Mihály pénzügyminiszter volt szobatársának érdekeltségébe tartozó Garage Ingatlanfejlesztő konzorciuma nyerte el. A Népszava számítása szerint az eddigi eljárásokban már 66,3 milliárdot fizettek ki. A projektet számos kritika érte: sokak szerint súlyosan pazarló ekkora összeget elkölteni egy olyan irodaépületre, amely drágább, mint a piaci Magyar Telekom új székháza, de benne negyedannyi irodista dolgozhat, miközben maga a költözés sem volt szükségszerű. Az épület elhelyezkedése miatt sokan problémásnak tartják közlekedési, parkolási szempontból, hogy az iroda a turisták által látogatott Várnegyed szívébe épült, illetve felvetették, nem okozza-e a műemléki értékek sérelmét a modern részek kialakítása. A beruházás 2024-re zárulhat le, a beruházás költségei már most meghaladják a 100 milliárd forintot, az épületnek csak a díszes teteje tízmilliárdos összeget emészt fel.

 

nevtelen_terv_37_1.png

Képkivágás egy Földes András újságíró által 2021. októberében készített légifelvételből. A képen alul jól látszik, milyen léptékű építkezés zajlik a Várnegyedben. A "renováció" valójában a teljes épülettömb kibelezését és átépítését jelenti. A modern belső rész a látványterveken is látható.

 

Hatásvizsgálat négy évvel a beruházás megkezdése után

A projektet lebonyoltó PM-TÉR6 nevű céget 2017-ben alapította a Pénzügyminisztérium kifejezetten erre a beruházásra. A cég azóta 100 milliárdos támogatást kapott a költségvetésből a beruházásra és működésre. Az épület nagyban épül, várhatóan a jövő év elejére készül el. Ehhez képest csak 2021-ben gondoltak arra, hogy hatástanulmányban vizsgálják meg a minisztérium költöztetését, amikor már régen álltak a daruk a Mátyás-templom mellett. A cég szerződései között 2021 decemberi dátummal tüntették fel a HÉTFA Elemző Központ Kft.-vel erre kötött szerződést (keretösszeg: 9,5 millió Ft). Hogy a beruházás mennyire sínen volt ekkor, azt az is mutatja, hogy a közzététel szerint azóta - 2022 decemberéig - nem is kötött más, ötmillió feletti szerződést a cég.

Kíváncsiak voltunk, hogy mit tartalmaz a
 Pénzügyminisztérium Szentháromság tér 6. alatti épületbe történő
visszatérésének hatásvizsgálata, ezért adatigénylést nyújtottunk be, amit a PM-TÉR6 határidőben megválaszolt. Az, hogy pontosan miért a beruházás derekán született ez a tanulmány, illetve hogy a kormányhatározatban kifejezetten a PM székház építésére létrehozott PM-TÉR6 miért bizonytalanodott el saját feladatát illetően, az nem derült ki. A hatástanulmány a feladatra megbízott Hétfa Elemző Központ Kft. honlapján érhető el. 

 

1_8.jpg

2_9.jpgNézzük az alapvető adatokat! A Pénzügyminisztérium leendő székhelye összesen mintegy 700-750 fő elhelyezésére alkalmas. A minisztérium 2000 fő körüli létszámkerettel működik, ebből 600-an dolgoznak a József nádor téren, ahol a minisztérium eddigi központi épülete található. Az épületről a tanulmány elmondja: a PM-es identitás része, frekventált helyen lévő, elegáns épület (fotók: PM fb). Környékbeli irodaházakban további 50+20 munkavállaló dolgozik, ezen kívül az Európai Uniós forrásokat kezelő irányító hatóságok, megközelítőleg 800 fővel Váci úti irodaházban működnek. 

A szakirodalmi áttekintés nem sokat segít annak megértésében, miért költözik a minisztérium légvonalban nagyjából másfél kilométerrel arrébb egy hasonlóan elegáns helyről egy nagyjából ugyanakkora épületbe. Ahogy írják, a szakirodalomban a kormányzati intézmények költöztetése általában dekoncentrációs törekvések mentén jelenik meg, itt erről szó sincs, sőt éppen koncentrálódás figyelhető meg. A telephely-változtatás indokaként a vállalatok jellemzően a stratégiai pozíció váltását, a működési költségek csökkentését, vagy a méretgazdaságosság javítását nevezték meg - ez sem releváns. A szempontok közül a szimbolikus (Vár, mint hatalmi központ) és a kényelmi szempont merülhet fel: a József nádor téren szűk volt a hely.

 

Rátérve a költözéssel kapcsolatos döntés alternatíváira, láthatóvá válik, hogyan oldja meg a tanulmány a 100 milliárdos beruházás alátámasztását. A szcenáriók mindegyike adottnak veszi, hogy a Szentháromság téri épület - egyetlen épületrész kivételével - a jelenlegi tervek szerint felépül, erre a pénzt elköltik. A kérdés csak az, beköltözik-e a neki épült épületbe a minisztérium, vagy azt máshogyan hasznosítja. 

A vizsgált szcenáriók:

P1 KÖLTÖZÉS A VÁRBA - "A Szentháromság téri épület Pénzügyminisztériumként újul meg, a Pénzügyminisztérium szervezete ide költözik, a József nádor téri épületet pedig más módon hasznosítják. A hasznosítás kapcsán egyaránt megvizsgáljuk a piaci értékesítés és a további közigazgatási használat várható értékeit is."

P2 ÚJ IRODAHÁZ, KÖZINTÉZMÉNY A VÁRBAN - "A megújult Szentháromság téri épület egyéb közcélú intézménynek ad otthont, a Pénzügyminisztérium szervezete pedig más irodaépületbe költözik."

P3 JÓZSEF NÁDOR TÉREN MARADÁS - A megújult Szentháromság téri épület egyéb közcélú intézménynek ad otthont, a Pénzügyminisztérium szervezete pedig marad a jelenleg használt épületben, amelyet felújítanak, és ez átmeneti költözést jelenthet.

A kutatás nem vizsgálta, mi lett volna akkor, ha nem vágnak bele a 100 milliárdos várbeli beruházásba, és enélkül tervezik meg a minisztérium dolgozóinak elhelyezését! A hatástanulmány indokoltsága mellett úgy érveltek, hogy a költözés kezdetéig még van mód változtatni az eredeti terveken (P1).

 

 1_30.png

 

A kutatás eredményeként nem meglepő módon a Várba költözés tűnik a legkívánatosabb opciónak egy olyan forgókönyv szerint, amiben kedvező piaci áron a József nádor téri épületet értékesítik.

A tanulmány szerint a várbeli beruházás tehát minden forgatókönyv szerint lezajlik, a becsült nettó költségeket az alábbi táblázat tartalmazza. Eszerint ÁFA nélkül 74 milliárddal számolnak (a gyakorlatban a PM-TÉR6 a beruházásra 72.5+13.8 milliárdos támogatást kapott). Ehhez jön a 3,7 milliárd Ft-ra becsült beüzemelés.

 

5_1.png

 

Úgy, hogy a PM építi magának ezt a luxusirodaházat, józan ésszel belátható, hogy nem lesz különösebben vonzó alternatíva, ha:

  • Emellett épít magának egy másik irodaházat a Váci útra 30 milliárdból, vagy

  • Irodát bérel milliárdokért, és közben 38 milliárdból felújítja a József nádor téri székházát (1,18 millió Ft/m2-es költségen).

  •  A Szentháromság téri épületbe ezzel párhuzamosan múzeumot hoz létre. Ennek költségét (a közelmúltban létrehozott Pénzmúzeum példájára hivatkozva) 8 milliárd Ft-ra becsüli a tanulmány. Valamennyi költségmegtakarítás érhető el azzal, hogy a Szentháromság tér kisebb lesz.

 

Adja magát a kérdés: ha 2017-ben készül a tanulmány, ez a két alternatíva vajon nem ver köröket a végül megvalósuló Várba költözésre? Beszédes, hogy még a felvázolt feltételek mellett sem tűnik különösen rossz alternatívának a rezsiköltségek további emelkedése esetén, ha a PM irodaházba költözik, az új épületet pedig múzeum lesz. Persze így a "presztízsnövekedés" nem következne be, de a minisztérium presztízsét talán a költségvetési fegyelem megtartásával és a felesleges látványberuházások ésszerűsítésével is meg lehetne teremteni.

A tanulmányból kiderül, hogy a jelenlegi állapothoz képest az új épületet majd a NAV megközelítőleg másfél tucat emberrel, váltásban fogja őrizni, ami jelentős többletköltséget jelent. Pénzbe fog kerülni az is, hogy a most a központban őrzött iratanyagnak csak nagyjából a felét tudják átvinni a Szentháromság térre, a többit valahol őrizni kell majd. A fenti összegekhez képest eltörpül, de pozitív hozadékként azért kimutatták, hogy az új épület kertjében elültetett néhány fa néhány milliós társadalmi szintű hasznot realizál, ezzel szemben viszont a Várban megjelenő 750 új irodista miatt szükségszerűen beiktatott új buszok környezeti károkat okoznak. 

Az anyag minden tőle telhetőt megtett, hogy megérvelje, a beruházásnak van értelme, hiszen ez fellendíti a Várnegyedet, és hogy elfogadhatatlan lenne az a helyzet, amiben az épületet nem építik meg. De az olyan mondatok, mint: 

"Az alulhasznosított épületek urbanisztikai hatásai erősen negatívak, hiszen részlegesen kihasznált, forgalmat nem generáló „vakfoltokat” hoznak létre a városban, amelyet jellemzően a folyamatos romlás és a növekvő elhanyagoltság jellemez. Az elszaporodó üres épületek néptelen utcákat, tereket eredményeznek, ennek révén pedig jelentősen rontják a város élhetőségét"

megmosolyogtatóak úgy, hogy egy jó állapotú épületet építettek át szinte teljesen a Halászbástya és a Mátyás-templom közvetlen közelében. Nem valószínű tehát, hogy itt alakult volna ki a budapesti Harlem, az épület alulhasznosítottságát pedig vélhetően 100 milliárd Ft elköltése nélkül is meg lehetett volna oldani. Pénzügyileg tehát a hatástanulmány nem sokat segített abban, hogy értelmet találjuk a PM költözésében. Ez azonban semmit nem jelent: az építkezések folytatódnak, továbbra is napirenden van például a Honvédelmi Minisztérium költöztetése a Hadtörténeti Múzeum helyére. A vizsgált tanulmány a 2022. június 30-án rendelkezésre álló információk feldolgozásával készült, így elképzelhető, hogy a projekt esetleges drágulása miatt még a fenti okfejtés sem áll meg végül a lábán.

 

Hasznosnak tartod, amit csinálunk?

Támogasd a K-Monitort adományoddal!

 


Címkék: építőipar pénzügyminisztérium adatigénylés

2 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr6318030060

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

megamovieboy · http://europeanphalanx.blog.hu/ 2023.01.21. 19:12:36

Akinek a várban zajló renovációk, újraépítések fájnak, azoknak sikerült szembe kerülniük nagyjából az egész magyar társadalommal.


süti beállítások módosítása