háló

Közpénz nem vész el, csak átalakul. A K-blog ezt a különös fizikai jelenséget vizsgálja.

EU hírek

EU hírek

ms-kitek.png

Infografika

Átláthatóság

Agrártámogatások

English materials

Hírlevél

Legfrissebb tanulmányainkról, fejlesztéseinkről értesülj havi beszámolónkból!

 


Hírek

Nincs megjeleníthető elem

Címkék

1% (3) 2014 (1) 2018 (1) adat (2) adatigénylés (77) adatok (85) adatozz okosan (22) adatsprint (3) adatvédelem (5) adatvédelmi (1) Áder János (1) adócsalás (1) afganisztán (1) afrika (3) agrártámogatások (16) ajándék (1) algoritmusok (2) alkotmánybíróság (5) alkotmányozás (1) állami szféra (4) állás (8) amsterdam (1) antikorrupció (55) anti korrupció (38) asp (3) ÁSZ (4) átlátható (1) átláthatóság (213) atomenergia (1) atomerőmű (2) ausztria (1) Azerbajdzsán (2) a szomszéd kertje (2) Bahrein (1) balkán (1) ballmer (1) bánkitó (1) bell and partners (1) berlusconi (1) bethlen gábor alap (1) bíróság (5) bizottság (4) biztos (1) bkk (1) bolívia (1) bosznia hercegovina (1) bővítés (1) btk (1) budapest (12) bulgária (1) bunda (1) c4hu (1) cégek (2) cenzúra (3) chile (1) chilecracia (1) ciklusértékelő (1) civilek (15) civilzseb (3) civil kapocs (1) CÖF (2) compr (4) conspiracy for democracy (2) covid (1) crowdfunding (4) crowdsourcing (3) csalás (2) csányi (8) csatorna (1) Csehország (1) daimler (1) databoom (1) dél-korea (1) demokrácia (4) direkt36 (1) dk (3) e-government (1) egészségügy (17) egyesült (2) egyesült királyság (2) egyiptom (1) együtt (1) együtt2014 (1) ekd (3) elnökség (1) energiaválság (2) english (40) ensz (2) eötvös károly közpolitikai intézet (1) építőipar (10) érdekérvényesítés (2) erzsébet (2) esemény (2) észtország (1) eu (56) eurobarometer (2) európai (2) EU conditionality (10) eu elnökség (1) évvégi (10) exszabi (1) ezaminimum (16) e governance (1) facebook (2) fehér könyv (1) felcsút (3) felejtéshez való jog (1) fidesz (7) fizetések (1) flier (3) földbérlet (1) forgóajtó (1) fotó (1) franciaország (1) futball (1) garancsi istván (1) geodézia (1) goldenblog (1) görögország (2) GRECO (1) gruevszki (1) Grúzia (3) gyógyszergyártás (1) gysev (1) hackathon (4) hacks hackers (1) hálapénz (12) hamburg (2) helsinki bizottság (1) HET (2) heves (1) hillary clinton (1) hirdetés (2) hírlevél (2) hódmezővásárhely (1) honlap (1) honvédelmi (1) Horváth András (1) horvátország (1) Hungary (1) idegenforgalom (4) igazságszolgáltatás (4) ígyszültem (6) infografika (74) információszabadság (56) ingatlan (5) integritás (1) integritás hatóság (1) international (3) internet (4) internetpenetráció (1) IPI (1) iskola (2) ITM (1) izland (3) játék (3) javaslat (6) jobbik (2) jog (1) jogalkotás (39) jogállamiság (6) jordánia (1) k-monitor (33) k-teszt (4) kalifornia (1) kampány (23) kampányfinanszírozás (38) kamupártok (8) kdnp (1) KEHI (2) kekva (7) kenőpénz (1) képviselő (3) képzés (1) kerényi imre (1) kincstár (2) királyság (2) költségvetés (14) koncesszió (1) konzultáció (3) kormányzati adatok (1) koronavírus (9) korrupció (36) korrupciófigyelő (7) korrupciós séta (2) koszovó (1) közadatok (5) közbeszerzés (50) közérdekű (3) közérdekű bejelentő (4) Közgép (2) közgép (10) közigazgatás (1) közpénz (35) külföld (59) kultúra (3) külügyminisztérium (2) k monitor (66) Lázár János (4) légifotó (1) leisztinger (7) lengyelország (7) libéria (1) liget (2) lmp (2) lobb (1) lobbi (8) macedónia (2) magánszektor (2) magyarország (80) mahir (2) MÁK (6) máv (2) media (2) média (8) meetup (3) mentelmi bizottság (1) mészáros lőrinc (12) mezőgazdaság (12) microsoft (1) miniszterelnökség (4) minisztérium (4) mnb (2) MNV (4) mobilapp (3) modern városok (10) moldávia (2) montenegró (1) mozgaskorlatozott (1) mszp (2) mtva (1) munkaerőpiac (1) mvh (2) naffa (1) NAIH (9) naih (1) NAV (3) navalnij (3) NCTA (3) németország (6) nemzetbiztonság (1) nepotizmus (1) népszavazás (1) nerhotel (7) new york (1) ngm (1) nhit (1) NIF (1) nkoh (2) nyerges (6) nyílt adat (4) nyílt kormányzás (19) obama (2) OGP (22) OGP16 (1) OHÜ (2) OKFN (5) oktatás (4) olaszország (2) olimpia (1) oltás (1) önkéntes (3) önkormányzat (55) opencorporates (1) Open Knowledge (3) Orbán Ráhel (1) orbán viktor (9) oroszország (11) országgyűlés (4) összeférhetetlenség (3) ösztöndíj (1) pakisztán (1) paks (2) PallasAthene (1) párbeszéd magyarországért (1) parlament (10) pártfinanszírozás (14) partimap (2) pártok (9) pénzmosás (2) pénzügyminisztérium (6) per (12) plakát (1) politika (2) politikusok (1) porto alegre (1) portugália (1) posta (1) prestige media (1) privacy (1) privatizáció (2) program (2) psi (2) publimont (1) putyin (1) rágalmazás (1) red flags (4) RekonstrukceStatu (1) rendelet (1) replicationsprint (1) részvétel (36) revolving door (1) right to know (1) rogán cecília (1) rokonok (2) rólunk (1) románia (4) rospil (1) RRF (6) sajtószabadság (5) sarka kata (1) school of data (2) siemens (1) simicska (20) Simon Gábor (1) smart city (3) sopot (1) spanyolország (3) sport (9) strabag (1) sunlight (1) századvég (2) szerbia (2) szerzői jog (1) Szijjártó Péter (2) szlovénia (1) szólásszabadság (2) szponzoráció (1) sztfh (1) Tactical Technology Collective (1) takarítás (1) támogatás (21) társadalmi egyeztetés (1) tasz (14) térkép (16) teszt (1) thales (1) theengineroom (1) timeline (1) titkosszolgálat (1) törvényhozás (5) trafikmutyi (2) transparency (5) trócsányi (1) TTIP (1) tulajdonos (2) tunézia (1) ügyészség (3) új nemzedék központ (1) ukrajna (2) uncac (2) unió (1) usa (18) usaid (1) utalvány (1) utazás (10) vagyonnyilatkozat (35) Vagyonnyilatkozatok Hajnala (8) választások (19) vám (1) várhegyi (2) varsó (2) vasút (2) vesztegetés (6) vietnam (1) vitorlázás (1) vizes vébé (2) vizuális (3) Voksmonitor (6) whistleblowing (14) wikileaks (4) workshop (3) young and partners (1) zambia (1) zmne (1)

Ilyen lesz egy magyar önkormányzat 2032-ben?

MerényiM // 2022.11.29.

Címkék: önkormányzat részvétel

Helyben aktív civilekkel, önkormányzati dolgozókkal és szakértőkkel, kutatókkal gondolkodtunk arról, hogyan lehet megszólítani a lakosokat a lakókörnyezetüket érintő ügyekben. Mi kellene ahhoz, hogy az önkormányzás ne betonról és jogszabályokról, hanem emberek valós problémáiról szóljon? Mitől lesz a "részvételiség" nem elcsépelt hívószó, amit az önkormányzat ezerrel nyomat, de csak egy szűk érdeklődő réteg lát benne fantáziát? Elképzeltük, milyen egy város, ahol a részvétel az alap. Hogyan néz ki egy önkormányzati hivatalnok egy napja, miután - leküzdve a bizalmatlan, apatikus, alattvalói politikai kultúrát - a városában már az őket érintő ügyekbe beleszólni akaró lakosok élnek?

 

2032.png

Az illusztrációkat mesterséges intelligencia rajzolta.

 

Az alábbiakban egy csoportos műhelyfeladat szerkesztett, kiegészített eredménye olvasható, amelyben magyar helyi közélethez kötődő résztvevők alkottak víziót arról, hogyan működik egy olyan önkormányzat 2023-ban, amelyet a részvételi logika hat át. Egyetlen kérésünk volt: valós utópiákat gondoljunk el, és ne sci-fi megoldásokat (pl. a technológia mindent megold).

 

2032-ben járunk, egy társadalmi bevonásban élenjáró magyar önkormányzat képviselője, részvételiségért felelős alpolgármestere vagy. Szívügyed a lakosok megszólítása, remek a kapcsolatod a helyi civil szervezetekkel. A település közélete egy nyüzsgő méhkasra hasonlít. Városvezetőként bárhová lépsz, helyi kezdeményezésekbe, közösségi összefogásokba és érdekcsoportokba ütközöl. Létezik egy alapvető bizalom és megértés az önkormányzat folyamatai iránt, de a döntések meghozatala nem konfliktusmentes. Az emberek többsége úgy érzi, van beleszólása a helyi közügyekbe, el lehet érni változást.

 

8:00 - A reggeli kávé mellett megnyitod a kimutatásokkal ellátott heti riportot, amit az önkormányzat rendszere mindennap elküld számodra a lakosok megkereséseinek, javaslatainak feldolgozásáról. A polgárok egy integrált üzenőfelületen tudnak az önkormányzattal kommunikálni, amivel minden ügyindítás nyomon követhető és a feldolgozásuk eredménye számszerűsíthető.

A felületen elválnak a kérdések és bejelentések, a hatósági ügyek és a javításra-fejlesztésre vonatkozó javaslatok. Utóbbiak közül a napi működéshez kapcsolódó hibákról, javításokról szóló megkereséseket az illetékes szervhez továbbítják. A költségvetésben szerepel egy előirányzat arra a célra, hogy a befogadott fejlesztéseket meg tudják valósítani. Ha új tevékenységre vonatkozó fejlesztési javaslat érkezik, az ötlet a részvételi költségvetésbe kerül, itt a lakosok dönthetnek az ötlet sorsáról. Ha pedig komplex, szabályozási kérdéseket érintő kérésről van szó, azt petícióként kezelik, ami a kellő számú csatlakozó esetén társadalmi véleményezés után a testület elé kerül.

Ahhoz, hogy a lakosok hatékonyabb, megvalósíthatóbb ötleteket tudjanak megfogalmazni, az ötletek beadói meghívást kapnak azokba a rendszeresen ülésező tematikus vagy körzeti munkacsoportokba, ahol az ötletek közös továbbfejlesztése történik. A bevonást támogató kommunikáció és a közösségszervezés azokra a városrészekre összpontosít, ahonnan a korábbi években kevesebb ötlet és szavazatt érkezett. A riportból kiderül, hogy több, a te választókörzetedet érintő javaslat is érkezett, így bevésed a naptáradba a következő körzeti munkacsoport dátumát.

 

9:00 - A hivatalban egy megbeszélésbe csöppensz, a téma a néhány hét múlva esedékes testületi ülésBár a jogszabályok az elmúlt évtizedben keveset változtak, az önkormányzat sokat tett azért, hogy az ülések minél nagyobb nyilvánosságot kapjanak, az döntéshozatal pedig átlátható és közérthető legyen. Ráadásul az SZMSZ lehetőséget ad arra, hogy az érintettek közvetlenül is résztvevői legyenek a vitáknak.

Az ülés napirendje folyamatosan kerül ki az önkormányzat oldalára. Minden szervezeti egységnek van egy részvételi referense, akit az előterjesztésekhez kapcsolódva el lehet érni. Az egyszerűség kedvéért ezt a napirend melletti piktogramok is jelzik. Az előterjesztések egyeztetésének minden lépését vissza lehet követni egészen az ügy felmerüléséig, így a hozzá kapcsolódó intézményi, jogi vagy lakossági véleményeket, hatástanulmányokat, közvéleménykutatások eredményét is.

Egyes témákra a lakosok külön is feliratkozhatnak, így ha az ő körzetüket érinti, vagy a számukra fontos ügyben (óvodák, zöldfelületek, parkolás stb.) születik előterjesztés, közvetlen tájékoztatást kapnak. Szinte minden ülés napirendjében szerepel lakossági petíció vagy a civil kerekasztal által kezdeményezett előterjesztés is, ilyenkor a kezdeményező képviselője is felszólal az ülésen. A közösségi költségvetés eredményének elfogadása esetén a folyamatot felügyelő, aktív lakosokból és ötletbeadókból álló operatív csoport két tagja kap szót.

1_7.jpgA testületi ülés agóra-jellegű, az egyöntetűen támogatott témákban gyorsan döntés születik, a vitatott ügyeket részletesen, kiemelten tovább tárgyalják, a felmerülő, de helyben nem megválaszolható szempontokra így válasz születhet. A lakosság közvetlenül is jelezheti az álláspontját a tárgyalás során és jelezheti nemtetszését, ha egy képviselő eltér a tárgytól, személyeskedik vagy politikai síkra tereli a vitát, ezt a vita levezetője ismertetheti. A "golyózápor" játékos eszközét nagyon szeretik a lakosok: a felszólalás alatt egyet (nem) értésük jeleként virtuális zöld vagy piros golyókat dobhatnak el az ülésteremben, ami megjelenik az élő közvetítés során is.

 

11:00Egy megbeszélésen veszel részt, ahol a téma a lezárult részvételi költségvetés értékeléseAz elmúlt 10 évben sokat fejlődött a folyamat, ami nemcsak a résztvevők növekvő számában látszik, de abban is, hogy sokkal profibban méritek és értékelitek a megvalósult bevonást. A részvételi költségvetés fontosságát jelzi, hogy ma már megközelíti az önkormányzati választások részvételi arányát, a nyertes városfejlesztő ötletek gazdáit pedig nagy presztízs övezi, ők a későbbi években is szorosan együttműködnek a lebonyolításban. A tétet az is növeli, hogy közvetlenül a település helyi adóbevételeinek egy részéről születik a döntés.

A részvételi költségvetés értékelése egy egész napos műhely keretében történik, melyen részt vesznek a hivatal illetékes dolgozói, ügyosztályvezetői, a cégek munkatársai, képviselők, alpolgármesterek, a külső szakértők, önkéntesek és az operatív munkacsoport tagjai. A résztvevők az alábbi szempontok alapján értékelnek: szavazatszám, beadott ötletek száma, és minősége, lemorzsolódási ráta (azon ötletek aránya, amely tartalmi okokból kiesik), kijelölt célcsoportok elérése és területi eloszlása, résztvevő szervezetek és intézmények köre.

Ezzel párhuzamosan állampolgárokból álló fókuszcsoport is vizsgálja a külső észlelés benyomásait, valamint online kérdőívvel is gyűjtik a visszajelzéseket. Ezt követően egy anként és záróünnepség keretében bemutatják az értékelés eredményeként született jelentést, és döntéshozók részvételével lakossági fórum zajlik a fejlesztési lehetőségekről. Az értékelés eredménye megjelenik a helyi médiában, online és offline felületeken, valamint részletes kiadvány készül, amelyet más önkormányzatok és kutatók is megkapnak.

1_25.pngEbéd mellett tovább beszélgetsz a részvételi iroda munkatársaival arról, hogyan nézzen ki az idei részvételi költségvetés során a kampányolás és a szavazás. Korábban nehézkes volt a résztvevők azonosítása, ma viszont az integrált, ügyfélkapuval is összekapcsolt önkormányzati kapcsolattartó felület és a kedvezményekre is jogosító városkártya / városi app segítségével ez megoldódott. Szavazni személyesen is lehet. Az önkormányzatnak közintézményekben, kocsmákban, közösségi terekben is vannak részvételi pontjai. Megállapodtok, hogy a helyi filmfesztiválon reklámszpotokat is levetítetek, amiben szavazásra buzdítjátok a nézőket. A képviselők és a civil szervezetek fontos szerepet játszanak a mozgósításban és a tájékoztató anyagok eljuttatásában. 

 

14:00 - Az idei évben az önkormányzat kiemelt célja a településen élő, dolgozó, magyarul nem beszélő külföldiek bevonása a részvételi folyamatokba. Mivel az idősek esetén már nincs akkora digitális lemaradás, a fiatalokat pedig az iskolai részvételi költségvetések révén be tudjátok vonni a helyi ügyek megvitatásába, a nem magyar anyanyelvűek bevonása vált a fő kihívássá. Ráadásul Európát súlyos aszály sújtotta, Magyarország  pedig jó adottságai és nagy vízkészlete miatt migrációs célponttá vált. A klímamenekültek érkezte miatt a település lakosságának már 30%-át külföldiek alkotják, az önkormányzat pedig szeretné őket is jobban bevonni a helyi fejlesztési prioritások meghatározásába. A feladatra felvettetek egy referenst, aki szeretne egyeztetni veled.

A lakosság nyelvismerete néhány éve még európai összehasonlításban igen alacsony volt, ezen pedig az önkormányzat szeretne változtatni. Az angol nyelv oktatása már az óvodákban megkezdődik, így integrált foglalkozásokra is sor kerülhet már óvodában, és később az iskolákban is. A hivatalokban, közintézményekben és az önkormányzat online felületein az angolt második hivatalos nyelvként lehet használni. A településen letelepedő külföldiek már lakóhelyük regisztrálásakor kapnak egy olyan okos órát, amivel bármikor elérhetik az önkormányzat ügyintéző chatbotját és kérdéseket tehetnek fel.

Havi rendszerességgel kapnak hírlevelet, tájékoztatókat és a regisztrációkor kapcsolatba léphetnek a lakhelyük szerint illetékes felelekezetekkel, gyülekezetekkel, kulturális-nemzetiségi szervezetekkel és közösségi helyekkel. A közösségi költségvetés arra is felhasználható, hogy ezek száma bővüljön. A különöző vallási és etnikai csoportok számára - a helyi lakossággal közösen - nemzeti és vallási ünnepek idején ünnepségsorozatot rendez az önkormányzat a multikulturalizmus jegyében. Legutóbb a közösségi költségvetés támogatásával jött létre a lelkes dán közösség színházi bemutató darabja.

 

15:45 Egy társadalmi bevonással foglalkozó kollégád telefonál a megyétől, hogy egyeztessen veled a közös ügyeitekről. Már nemcsak az önkormányzatok, de más területi szintek szervei is sűrűn indítanak részvételi folyamatokat, sőt részvételi költségvetést is! A közelmúltban az önkormányzatok számára törvényi kötelezettség lett a lakosok bevonása a költségvetési prioritások meghatározásába, a helyben maradó SZJA-befizetésekhez kapcsolva. A bevonás költségeit a bevonás szintjétől függően normatív támogatással is elismerik, a nagyobb városok pedig egy, megyei szinten koordinált programban tudják továbbadni tudásukat a kisebb településeknek.

Az állami cégek is kötelesek a saját támogatási-szponzorációs tevékenységük során nyílt, részvételi folyamatokat bonyolítani, és részvételi programokra fordítani a profit egy bizonyos, előre meghatározott részét. Korábban az állami cégek támogatásai rendszeresen a társadalmi prioritásoktól és a vállalat társadalmi felelősségvállalási céljaitól független, politikailag motivált célokra került elköltésre. Kollégád jelenleg egy agglomerciós kerékpáros fejlesztésen dolgozik együtt, felkarolva egy helyi közösség javaslatát. Javaslod nekik, hogy adják be a projektet a Szerencsejáték Zrt. részvételi költségvetésébe, és felajánlod, hogy összekötöd őt a város bringás munkacsoportjának tagjaival.

A részvételi folyamatok gyakran lelkileg is megterhelőek, mert a nehezen megoldódó problémák miatt az ezzel foglalkozó közszolgák sokszor nehéz élethelyzetekkel találkoznak, előfordul, hogy a lakosok keresetlen hangnemben beszélnek velük. A kollégád felveti, hogy szervezzetek rendszeres összeülést a megye részvételi munkatársainak, ahol egy tapasztalt tréner felkészítheti őket ezekre a helyzetekre, és lehetőség van esetmegbeszélésre is. A munkatársak kiégésére jó megoldás, hogy időről időre csereprogramokat, tanulmányutakat szerveztek, ahol nemcsak más városok vagy országok jó gyakorlatait lehet megismerni, de egy időre ki lehet zökkenni a helyi problémák közül. Az ilyen programokat az Európai Unió is támogatja.

 

16:002_7.jpgKözelednek a helyi választások, a pártod szeretné részvételi módon, a lakosokat bevonva és a civil szervezeteket meghallgatva megalkotni a programját és kampányát. A frakciód tagjaival és a párt aktivistáival találkozol munka után, hogy erről beszélgessetek. 

Mivel a település problématérképe, fejlesztési igényei és tervei nyilvánosak, a részvételi kampánya inkább az eredmények kommunikálására, és a jövőképpel kapcsolatos nagy viták lefolytatására szolgál, számos politikusi vitaesttel. A folyamatban aktívan részt vesznek a civil- és érdekszervezetek, nagyrészt ők diktálják a kampány témáit, a jelöltek pedig hálózatokat építenek és beszámolnak az elvégzett munkáról. A részvételi eljárásokat a városvezetés ellenzéke is elfogadja és használja, mivel jelentős szereppel bír a napirendformálásban és a helyi vezetők kiválasztódásában, a helyi politikusok szocializációjában. A pártlogika a helyi közéletben kevésbé meghatározó, saját választói bázisa és hálózata mentén minden politikai erő beleszólással bír valamely szakpolitikai területen.

A mostani kampányban arra erősítetek rá, hogy szeretnétek az állampolgároknak még jobban átadni az ellenőrzés és a megvalósítás egyes részeit is. Erre jó példa, hogy az óvodák és iskolák közösségei által megszavazott fejlesztéseket az intézmények mellett (diákok, pedagógusok, szülők és a fenntartó részvételével) működő civil tanácsok valósítanák meg az intézmény vezetésével együttműködésben. A választási kampányotok fő témáját adó, közművekkel kapcsolatos programotok monitorozására pedig egy olyan független obszervatóriumot állítanátok fel, ami félévenként értékeli a program előrehaladását a ciklus egésze során.

Ez egy hosszú nap volt, jó végre otthon.

 

Acsarkodás országosan, konstruktív politika helyben? Nehéz ügy!

Lakókörnyezetünk közélete az aktív állampolgári részvétel gyakorlóterepe. A környezetünk napi nyűgjei miatt könnyebben felállunk a fotelből, mint távoli, elvont nagypolitikai kérdések miatt. Kommentelünk a helyi csoportban, önkénteskedünk egy helyi civil szervezetnek, megkeressük a képviselőnket a leszakadt hinta vagy a szemét miatt és bejelentjük a kátyút az utcánkban.

A személyes kapcsolatok, a könnyebb bevonódás és a közvetlen érdekeltség okán zavar minket, ha a fejünk felett döntenek. Az önkormányzatok pedig érzik ezt: a bevonás számos, országos szinten elképzelhetetlen eszközével próbálják letapogatni a lakosok akaratát. Helyi ügyekben folyamatos részvétel zajlik a választások között is, ehhez pedig rendelkezésre áll egy csomó módszer, digitális kütyü, a téma pedig az utcán hever.

A települések a demokrácia szigetei, ahol a passzív beletörődéssel szemben az aktív részvételi attitűd akkor is gyökeret verhet, ha amúgy nem érezzük, hogy lenne szavunk a közügyekben. Szépen hangzik, de sajnos nem ilyen egyszerű!

A magyar önkormányzatok régóta a feszültségeket csillapító, a külső kihívásokért kompenzáló szereppel bírnak, a "konfliktuskonténer" pedig lassacskán megtelik. Mozgásterük és erőforrásaik szűkülésével a települések egyre kevésbé tudnak átfogó válaszokat adni olyan országos vagy globális problémákra, mint a klímaválság, a menekültválság, a megélhetési válság vagy a tőkekoncentráció miatti település- és gazdaságfejlesztési anomáliák (túlturistásodás, lakópark-túlépítés vagy éppen a települések kiürülése az elvándorlás miatt). Olyan égető témákban, mint az oktatás vagy az egészségügy helyzete, vagy egy a város határába telepített, szennyező üzem, ma már nincsenek érdemi jogköreik.

A csökkenő mozgóstérrel a helyi politika iránti bizalom is sérül, hiszen a meg nem oldott problémákért felelősséget döntően az visel, akitől ez helyben számonkérhető. A települések pedig azért sem tudnak a szélsőségesen polarizált nagypolitikával szemben a demokrácia békés szigetei maradni, mert néhány hangadó éles kritikája akár országos médiabotránnyá is felfújható, a sárdobálásban pedig a helyi érintetteknek nincsen lehetősége, hogy nyilvánosan érveljen és közmegegyezéseket építsen. A helyben indított párbeszédre, bevonásra szolgáló jó gyakorlatok tehát kiszolgáltatottak a kiábrándulás, bizalomvesztés, elfordulás irányába ható erőkkel szemben. Nem lehet visszahúzódni a helyi "safe space-be" a nagypolitikai acsarkodásból. A helyi politika az országos pártpolitika csatolt részeként tételeződik, ahol miután a rezsiárak tízszeresére nőnekBrüsszelnek írt petícióról folyik a vita.

 A "részvételiség" nem innovatív és cool demokratikus eljárások összesége, amivel mindenáron körül kell bástyázni a képviseleti demokráciát, hogy helyreálljon iránta a bizalom. Ezt érdemesebb inkább bevonásnak nevezni, a részvételiségre pedig inkább egyfajta politikai kultúraként tekinteni, amiben az állampolgárok aktív részesei, alkotói a közügyeknek az önkormányzat által felkínált bevonáson keresztül és azon túl.

Az attitűdökben nem lehet néhány - a szakértők által mégoly jónak is tartott - intézménnyel gyors változást elérni. Ezen eljárások ugyan szimbolikus üzenetet hordoznak arról, hogy ez a kultúra lenne a kívánatos, de szemben úsznak az árral. Az állampolgári felelősségérzet nyújtotta motiváción túl nem igérik, hogy közvetlen életviszonyaink a részvétel hatására jobbra fordulnának, legalapvetőbb problémáink megoldódnának. A részvétel nincs ingyen, a politikában mozgósítani pedig nem csak valódi bevonással lehet, hanem manipulációval is.

Arra, hogy mi hoz áttörő kultúraváltást, mi teremt tétet és vele társadalmi súlyt a részvételnek, nehéz válaszolni. Az azonban biztos, hogy a bevonás mélyítésének kulcsa a lakosok bizalma és tömegesebb részvétele, hiszen enélkül a szakmailag jó eszközök is kicsorbulnak a társadalmi apátián. Nem tudjuk, hogyan lesznek résztvevő polgáraink, de ahhoz, hogy a lakosok elvárásai ebbe az irányba változzanak, biztosan szükséges egy pozitív vízió arról, mitől jobb a részvétellel működő, demokratikus önkormányzás a személyes érdekkijárásnál és a passzivitáson, függőségen alapuló, felülről irányított hatalomgyakorlásnál.

Fontos, hogy a demokratikus részvétel erősítéséhez egy hosszú távú társadalmi vízió is társuljon és ne csupán rövid távú, eredményorientált gondolkodás, ötletelés jellemezze. A részvétel ugyanis nem ér véget a döntéssel és a döntés végrehajtásával: folyamatosan és nyilvánosan értékelni kell, milyen új igények kerültek felszínre, illetve mennyire volt reprezentatív a folyamat, kik azok, akik képviselet nélkül maradtak - írtuk korábban.

A kormányzás és a politika működésével kapcsolatban a változásban érdekelt civilek és politikusok részéről is víziótlanság, alternatívahiány tapasztalható. Ez akadályozza, hogy egy ilyen emberközelibb, érzékenyebb, befolyásolhatóbb politikai stílust, kormányzást és állami működést egyáltalán elképzeljünk. Pedig sokan vágynak a nyers, erőszakos magyar közélet megosztó politikájánál konszenzus- és megoldáskeresőbb világra, ahol párhuzamosan is elismerhetők az egyre távolodó életviszonyokból, kulturális hátterekből fakadó igények ahelyett, hogy azok egy részét eleve a közösséget fenyegető normaszegésként bélyegeznék meg.

 

Hasznosnak tartod a munkánkat? Segítenél?

Támogasd a K-Monitort adományoddal!


Címkék: önkormányzat részvétel

1 komment

A bejegyzés trackback címe:

https://k.blog.hu/api/trackback/id/tr7317987846

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Polhammer Miklós 2022.12.18. 13:55:00

Nem kell víziókat gyártani a fotelekben. Oda kellett volna figyelni azokra akik megelőzték korukat, és csodákat tettek. Oda kellett volna figyelni Bogdán Lászlóra, vigyázni rá, mint egy kincsre. És tanulni Tőle, emberséget, kommunikációt, egyenes gerincet. Én a mai napig nem hiszem el, hogy öngyilkos lett. Valakinek, vagy valakiknek nagyon útjában volt. Ezek a gengszterek pedig a mai napig szabadlábon urizálnak.


süti beállítások módosítása