A K-Monitor közérdekű adatigényléssel fordult több, bírósági végrehajtásért felelős szervhez, hogy megismerhesse, a Völner-Schadl-ügynek volt-e bármi nyoma a Végrehajtói Kar belső ellenőrzési anyagai között. A megkapott ellenőrzési jelentések alapján a kérdésre aligha kapunk választ. A több száz fős végrehajtói állomány munkáját értékelő jelentések általánosságban ismertetik a végrehajtói munkával kapcsolatos problémákat: lefogalt  ingatlanokkal vagy éppen a végrehajtóknak járó behajtási pénzekkel kapcsolatos szabálytalanságok. Azokat az adatokat, amik alapján megállapíthatók lennének a korrupciós ügy szálai, felismerhetetlenné tették.

Marad tehát a kérdés: megfelelő-e a hatályos jogszabályi környezet és intézményrendszer a visszaélések ellen? A most megkapott jelentések alapján a nyilvánosság számára aligha ítélhető meg, hogy a Kar vagy az ágazat felügyeletéért egykoron felelős Igazságügyi Minisztérium mit tett a visszaélések megelőzése vagy éppen feltárása érdekében. Írásunkban bemutatjuk a letartóztatásban ülő Schadl György által jelenleg is változatlan módon elnökölt Kar belső dokumentumait. A Kar által Schadl elnöklete alatt kötött szerződésekért egyébként szintén perelünk, elsőfokon már nyertünk, másodfokú ítéletre várunk.

Kép forrása: 444.hu

2021 decemberében került nyilvánosságra a Magyar Bírósági Végrehajtói Kart (MBVK) érintő korrupciós botrány, a Völner-Schadl-ügy. Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára az ügyészség gyanúja szerint rendszeresen fogadott el több milliós vesztegetést a Kar elnökétől, hogy cserébe az utóbbi által kijelölt személyeket nevezze ki bírósági végrehajtóvá. Az államtitkár a kapott pénzért cserébe más ügyekben is próbálta latba vetni befolyását.

Az így kinevezett végrehajtók jellemzően a legjövedelmezőbb területeken dolgozhattak, és irodáik osztalékából összesen több, mint 880 millió forintot juttattak vissza Schadl Györgynek, a Kar elnökének. 

Schadl 2021 novemberében került őrizetbe. A végrehajtói kar elnöke azóta is letartóztatásban vár tárgyalásra. Közel egy év elteltével, idén októberben az ügyészség Völner Pálra 8, Schadl Györgyre pedig 10 év börtönbüntetés kiszabására tett indítványt különböző korrupciós bűncselekmények elkövetése miatt.

A végrehajtók ellenőrzése

A Karnak jogszabályban foglalt kötelessége ellenőrizni a bírósági végrehajtók tevékenységét, erről a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának (SZTFH) rendelete rendelkezik. Korábban nem a SZTFH, hanem az Igazságügyi Minisztérium, azaz Völner munkahelye volt felelős a végrehajtási ágazat felügyeletéért. Függetlenül attól, hogy az IM vagy az SZTFH felügyeli a végrehajtókat, az ellenőrzések célja változatlan: 

,,az igazságszolgáltatásba vetett közbizalom megerősítése és megóvása”. 

Ezzel szemben a botrány tavalyi kirobbanását követően arról is lehetett hallani, hogy a MBVK vezetése az ellenőrzéseket korábban ostorként használta a korrupt tevékenységükkel nem együttműködő végrehajtókkal szemben.

A rendelet értelmében a Kar hivatali szerve, az Ellenőrzési és Fegyelmi Iroda (2020-ig Ellenőrzési Iroda) a kinevezett végrehajtókat egy év elteltével, ezt követően pedig legalább négy évenként átfogó vizsgálatnak veti alá. A vizsgálat célja a hatályos jogszabályok és irányelvek teljesülésének, illetve a végrehajtók pénzügyi elszámolásainak és azok nyilvántartásának ellenőrzése. Súlyos és rendszeres jogszabálysértés esetén emellett soron kívüli vizsgálatra is lehetősége van az irodának szervének. A végrehajtók bizonyos tevékenységeinek vizsgálatára célvizsgálat, míg az ellenőrzések javaslatai alapján tett intézkedések ellenőrzésére úgynevezett utóvizsgálat is indítható.

Az Ellenőrzési és Fegyelmi Iroda emellett stratégiai és éves ellenőrzési terveket, valamint éves ellenőrzési jelentést készít, ez utóbbi értékeli az éves ellenőrzési feladatok teljesítését, bemutatja az ellenőrzések legfontosabb megállapításait, és tájékoztatást ad a fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekményekről. 

Az éves jelentések megismerése érdekében a K-Monitor adatigényléssel fordult a Végrehajtói Karhoz, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságához és az Igazságügyi Minisztériumhoz Előbbiek válaszoltak, az IM azonban arra hivatkozással tagadta meg az adatigénylés teljesítését, hogy nem adatkezelő.

A jelentések tartalma

A MBVK által az adatigénylésre válaszul elküldött 2018 és 2021 közötti ellenőrzési jelentésekből kiderül, melyik évben mennyi és milyen ellenőrzéssel tervezett a Kar, ezek közül mennyi valósult meg, és azok milyen rendellenességekre bukkantak.

2018. évi jelentés

A 2018-as jelentés 175 tervezett ellenőrzéssel számolt, ezek közül az év végéig 151 került megindításra, 2019. március 10-ig 117 vizsgálatot pedig le is zártak. A lefolytatott vizsgálatok közül 102 átfogó, míg 38 soron kívüli vizsgálat volt, utóvizsgálatra 9 esetben került sor. Célvizsgálatra korábban az igazságügyminiszter, illetve tavaly óta a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke javasolhat témáköröket. Ezzel a lehetőséggel Varga Judit miniszter élt is, a két általa javasolt témakör a mezőgazdasági földekkel kapcsolatos eljárásrend, illetve a díjjegyzék kiállítására vonatkozó kötelezettségek teljesülése volt. Célvizsgálat végül mindössze 2 esetben került lefolytatásra, de az Iroda a jelentés szerint ezen két szempontot kiemelten vizsgálta az összes lefolytatott ellenőrzés során. Az ellenőrzéseket követően átlagosan 16 változtatási javaslat került megfogalmazásra.

A jelentés által feldolgozott időszak azért is érdekes, mert az ügyészség szerint Völner 2018. május 22. és július 13. között legalább 67 millió forintnyi összeget fogadott el Schadl Györgytől, és ezért cserébe 7 végrehajtói kinevezést intézett el a Kar elnökének. Az így kinevezett végrehajtók fizették vissza osztalékuk jelentős részét Schadlnek. A vádiratban a Győri, a Monori, a Szekszárdi, a Szigetszentmiklósi, a Ceglédi és a Fonyódi Járásbíróság melletti végrehajtók, illetve a Budai Központi Kerületi Bíróság mellett működő végrehajtók kinevezése szerepel.

Az éves jelentés az ellenőrzések földrajzi eloszlását térképen is szemlélteti, ebből látszik, hogy Győr és Szekszárd közelében több vizsgálat is lefolytatásra került, többek között a jogszabály- vagy irányelvsértéshez kapcsolódó soron kívüli vizsgálatok is, de a Schadlnek az ügyészség szerint fejenként közel 200 milliót visszacsorgató szigetszentmiklósi vagy monori végrehajtók érintetlenek maradtak a térkép alapján.

A 2018-ban lefolytatott vizsgálatok térképes szemléltetése a 2018. évi jelentésben

A jelentésből megtudhatjuk, hogy jelentős számban fordultak elő ingatlanok értékesítésével összefüggő jogszabálysértések, például ingatlanok lefoglalás alá vonásával, becsértékének közlésével, vagy az árverési hirdetmény tartalmával és érintettek tájékoztatásával kapcsolatos előírások és határidők megsértése. 

A leggyakrabban előforduló pénzügyi jellegű megállapítás az önálló bírósági végrehajtói díjazással volt kapcsolatos, ide tartoznak többek között az eredményes behajtás esetén járó jutalék mértékével, vagy az eljárás kezdetén megfizetendő munkadíj mértékével kapcsolatos problémák. Magyarul azok az esetek, amikor a végrehajtók több pénzt vonnak el a saját maguknak, mint amennyi a törvény szerint járt volna nekik.

A célvizsgálatra javasolt témakörökben elsősorban határidők megsértésével kapcsolatos jogszabálysértések kerültek feltárásra.

A jelentés szerint 7 esetben került sor fegyelmi feljelentés megtételére, bár ebből 6 még a 2017-ben lefolytatott ellenőrzésekhez kapcsolódott. Büntető-, illetve szabálysértési eljárás megindítására ugyanakkor nem került sor. 

Említésre méltó, hogy két esetben az ellenőrzés a végrehajtóval szemben folyamatban lévő büntetőeljárás miatt felfüggesztésre került. Ezek az eljárások azonban még a tavaly robbant a Schadl-ügy előtt indulhattak.

2019. évi jelentés

A jóval kevésbé részletes 2019-es éves jelentésből megtudhatjuk, hogy összesen 97 ellenőrzést folytatott le az Iroda, ezekből 15 volt soron kívüli vizsgálat. Átfogó vizsgálat 63 esetben, utóvizsgálat 19 esetben került lefolytatására. Célvizsgálat lefolytatására nem került sor, témakörre vonatkozó miniszteri javaslatról a jelentés nem tesz említést.

A jelentés - ellentétben az előző évivel - nem számol be az ellenőrzések során rendszeresen előforduló jogszabálysértésekről és az ezekkel kapcsolatos megállapításokról, az ellenőrzések földrajzi eloszlását nem szemlélteti, és a megindított eljárásokról sem nyújt tájékoztatást. 

2020. évi jelentés

2020-ban már Ellenőrzési és Fegyelmi Iroda néven látta el feladatait a Végrehajtói Kar hivatali szerve, azonban a koronavírus mellett létszámcsökkentés is nehezítette feladatuk ellátását, így ebben az évben jóval kevesebb, mindössze 43 vizsgálat megindításáról számol be az ellenőrzési jelentés, ebből 16 átfogó, 8 soron kívüli vizsgálat, 6 pedig utóvizsgálat, míg célvizsgálat az előző éveknél magasabb számban, 13 esetben került megindítására.

A jelentésből azt is megtudhatjuk, hogy Varga Judit miniszter 7 témakört is javasolt a célvizsgálatok lefolytatására, melyek a következők voltak: a végrehajtók távollét-bejelentési kötelezettsége, díjjegyzék kiállítási kötelezettség, felosztási tervek szabályszerűsége, félfogadás rendje, külföldiek mező- és erdőgazdálkodási hasznosítású földnek nem minősülő ingatlanok érintő tulajdonszerzése, általános költségátalány elszámolása, nyilvántartása, bevallása és megfizetése, valamint  az Egységes Végrehajtási Ügyviteli Rendszer ügyviteli rendszer funkcióinak használata. 

A 13 lefolytatott célvizsgálat során elsősorban ezek a témakörök kerültek vizsgálatra, de a jelentés azt is hangsúlyozza, hogy ezeket a témaköröket az Iroda az átfogó és soron kívüli vizsgálatok során is kiemelt figyelemmel vizsgálta.

A vizsgálatok megállapításairól, az előforduló jogszabálysértésekről sem az átfogó, sem a soron kívüli, sem pedig a célvizsgálatok kapcsán nem számol be a jelentés. 

A 2019-eshez hasonlóan szűkszavú jelentésben újdonság, hogy említést tesz egy, az ellenőrzési tevékenységben nem együttműködő bírósági végrehajtóról is. Azt is megtudhatjuk, hogy az Iroda tett előterjesztést fegyelmi eljárás megindítására, de ennél részletesebb információ ezzel kapcsolatban nem szerepel ebben a dokumentumban.

2021. évi jelentés

A 2021-es jelentés ismét némileg részletesebb, mint az előző két év jelentései, igaz, a megszüntetett, illetve folyamatban lévő fegyelmi eljárások helyett - személyiségi jogok védelme miatt - csak pár oldalnyi kisatírozott táblázatot találunk az ezt bemutatni hivatott fejezetben.

Részlet a 2021-es jelentésből

A jelentésből ugyanakkor kiderül, hogy a 2020-ban lefolytatott, 13 végrehajtó esetében elrendelt célvizsgálat, az azokkal kapcsolatos jogorvoslatok és az utógondozás az átlagosnál több időt és munkát igényelt, számos ügy csak 2021 második felében került lezárásra.

A korábbi ellenőrzések eredményeképp a vizsgált időszakban 9 fegyelmi eljárás indult meg, ebből 5 a célvizsgálatok során feltárt súlyos jogsértések eredményeképp.

A 2021-es évre az igazságügyminiszter 10 újabb témakört javasolt célvizsgálatokra (az, hogy ezek melyek, nem derül ki), azonban az előző év elhúzódó célvizsgálatai, illetve az azok miatt elmaradó átfogó vizsgálatok miatt újabb célvizsgálat lefolytatására 2021-ben nem került sor. A javasolt témákra azonban ismételten kiemelt figyelmet fordítottak a lefolytatott átfogó és soron kívüli vizsgálatok során.

Összesen az évben 37 átfogó vizsgálat, 6 soron kívüli vizsgálat, valamint 6 utóvizsgálat került megindításra az előző évben megkezdett ellenőrzések mellett. 

A vizsgálatok tapasztalataként több visszatérő problémakört is megemlít a jelentés, ilyen többek között a fizetési meghagyások adósoknak való kézbesítése, határidőkkel kapcsolatos problémák, lefoglalt gépjármű szállításának, tárolásának, illetve ezek díjának és elszámolásának kérdése, ingó-ingatlan árverésekkel kapcsolatos kérdések, vagy a digitalizálásra és archiválásra vonatkozó kötelezettségekkel kapcsolatos hiányosságok.

A jelentésből kiderül, hogy a 2021-ben lefolytatott vizsgálatok közül 1 soron kívüli vizsgálat és 4 utóvizsgálat során kerültek fegyelmi feljelentés megtételére okot adó jogsértések feltárásra, azonban a feljelentések megtételére a jelentés által bemutatott időszakban még nem került sor. Az ilyen jogsértések magukba foglalják a korábbi ellenőrzések eredményeképp vállalt kötelezettségek megszegését, illetve önmagukban fegyelmi eljárás indítását indokló jogsértéseket, amelyeket listába szedve sorol fel a jelentés, megemlítve például a végrehajtást kérőnek járó összeg megkésve történő kiutalását, vagy a letéti számlára befizetett összegek nem rendeltetésszerű felhasználását.

Arra, hogy Schadl György őrizetbe vételét követően három hónapig miért nem indított ellenőrzést, a jelentés nem ad magyarázatot.