FRISSÍTVE (09.02): Megjött a válasz! Megkaptuk az orosz céggel a háború kitörése után kötött támogatási szerződést és annak mellékletét.

Ahogyan a hírekben is olvasható volt, az Arnest még a háború előtt, 2021. júniusában kereste meg a HIPA Nemzeti Befektetési Ügynökséget beruházási szándékával. A megállapodás értelmében az orosz cég a 2018 őszén bezárt, kapocslószekrényeket gyártó amerikai Sanmina alsózsolcai telephelyét nyitná újra és a korábbi csarnokok átalakításával aeroszol-gyártó és  töltő üzemet hozna létre. A magyar fél támogatási ajánlatot adott, amit az oroszok bejelentkezésétől számított három hónapon belül el is fogadtak. A Kormány döntést hozott a beruházás vissza nem térítendő költségvetési támogatásáról.

A sajtóban 200 és 256 közötti új munkahelyről cikkeztek, de az aláírt szerződésben az Arnest nem vállal kötelezettséget új munkahelyek létesítésére (5.5.2). Ez azért kedvező a számukra, mert így nem folyamatosan a beruházás elkészülte után, hanem csak a monitoring időszak végén kell visszafizetniük a támogatást, ha nem teljesítik a vállalást.

Mit vállalnak és mit kapnak cserébe? A szerződés alapján a beruházás 17 milliárdos, ebből 6 milliárd 767 milliót a magyar adófizetők adnak majd bele (39%-os max intenzitás). A költségvetést nem egy összegben terheli a támogatás: 2022-ben 2,5 milliárd, 2023-ban 3,2 milliárd, 2024-ben 1 milliárd jár az oroszoknak. Ha megvalósul a beruházás, az Arnestnek 2025-2033 között 180 milliárd Ft árbevételt és 12,8 milliárd forint bértömeget kell felmutatnia. Ez az, amit csak a végén, 2033-2034 körül ellenőriznek majd: ha nem jön össze, arányosan vissza kell fizetniük a támogatást. Ha abból indulunk ki, hogy a támogatás nélkül nem történne semmi, akkor elmondható, hogy az adóbevételekből vissza fog jönni az állami támogatás. Más kérdés, hogy mindezt több évtizedes távlatban, ráadásul alacsony hozzáadott értékű, "összeszerelő" bérezésű munkahelyekkel. A sajtóban megjelent 256 munkahelyre, 9 évre leosztva a vállalt bértömeg havi átlag nettó 310 ezerre jön, ami az inflációt is figyelembe véve nem sok.

Ilyen és hasonló konstrukcióban milliárdos támogatási szerződéseket tucatszám köt a kormány keleti és nyugati multicégekkel a "munkahelyteremtés" jelszavával. Az orosz cég támogatása ennyiben nem kiugró, az azonban továbbra is kérdéses, hogy a háborús agresszor Oroszország gazdasága (az Arnest fő piaca) és a nemzetközi környzet lehetővé teszik-e, hogy az Arnest valóban megépítse és hosszú távon működtesse az üzemet. A folyamat mindenesetre zajlik, a cég nemrég kapta meg a környezetvédelmi engedélyt. A megismert szerződés kedvező feltételeket teremt a számukra: ha képesek befejezni a beruházást, akkor hosszú ideig nem kell elszámolniuk a magyar állami pénzzel. Hogy mindez külpolitikailag motivált hazárdírozás, vagy jó befektetés a magyar kormány részéről, azt mindenki döntse el maga.